hirdetés
magyar-tavaszi-divatkep.jpg

Mit olvastak a nők a Glamour előtt?

Múltidéző összeállításunkban megmutatjuk, milyenek voltak az első divatlapok Pesten.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2014. december 20.


hirdetés

Az irodalmi divatlap feltűnését az 1830-as években az újságírás elterjedése és a kor társadalmi változásai is előkészítették.

divatkep3

Az ipari forradalom gyökeresen átalakította a textilipart. Gyorsan és olcsóbban tudtak előállítani ruhaalapanyagokat, ami felgyorsította a divat változását is. A nyomdában használt új sokszorosítási eljárások (litográfia, acélmetszet) pedig lehetővé tették az újdonságok gyors terjesztését.

divatkep1

Az első divatlap 1786-ban jelent meg Weimarban és a Journal der Moden und Damen (“A Divat és a Nők Lapja”) címet viselte, a 18. század végétől pedig rendszeressé váltak az ilyen típusú kiadványok Európa különböző városaiban.

divatkep4

divatkep5

1830-ban új laptípus tűnt fel a magyar irodalomban, amely végre a nők világa felé fordult. Előszava hozzájuk szólt, a rovatok nagy része nekik készült. Ez volt az irodalmi divatlap.

A divatlap azonban elsősorban nem a divatról szólt. Elnevezése csak a benne mellékelt divatképekről ragadt rá. Műfaját tekintve sokkal inkább szépművészeti folyóiratnak számított, amely két részre különült. A lap első fele irodalmi szemelvényeket, útleírásokat, visszaemlékezéseket tartalmazott. Csak a lap másik fele foglalkozott a társasélettel, valamint a divat világával. Tulajdonképpen ez volt a lap “bulvár” része.

divatkep6

A divatlapok általában elhatárolták magukat a tudományos lapoktól és a szórakoztatást tűzték ki feladatul. A magyar divatlapok célja azonban elsősorban olvasóik művelése volt, a divat csak a hölgyek csalogatására szolgált. Valójában nevelni akarták a nőket. Nagy gondot fordítottak a társas élet csiszolására, az olvasók általános tájékoztatására, jeles mondásokat, útleírásokat és életrajzokat közöltek, amikkel az olvasók látókörét szélesítették. Bírálták a színházi eseményeket, hangversenyeket, beszámoltak az illendő viseletről. Megismertették az olvasókat a nyugat-európai példákkal, valamint sokat tettek a kultúra és a magyar nyelv terjesztéséért.

divatkep2

Der Spiegel oder Blätter für Kunst, Industrie und Mode

(“Tükör – Művészet, ipar és divat”)

Pesten az első divatlap 1828-ban jelent meg. A német nyelvű Der Spiegel oder Blätter für Kunst, Industrie und Mode fennállásáig, 1852-ig igen népszerű volt német nyelvterületen.

Honművész

Az első magyar nyelvű divatlap, a Honművész a Regélő melléklapjaként 1833-ban indult Mátray Gábor kiadásában és szerkesztésében. A Honművésznek sem a divat, hanem sokkal inkább a magyar irodalom terjesztése volt az elsődleges célja. Bár szorgalmasan közölte a divatképeket, az újdonságokkal keveset foglalkozott.

honmuvesz (2)

honmuvesz

honmuvesz1

Regélő Pesti Divatlap

Amikor 1842-ben Garay János vette át kiadóként a Regélő-Honművészt, a címet Regélő Pesti Divatlapra módosította, ám a lap jellege nem változott. Tudósított a művészeti és társas élet eseményeiről, útleírásokkal, történetekkel, életrajzokkal művelte olvasóit, és továbbra is minden számban színes divatrajzokat közölt.

regelo

regelo2

regelo3

Honderű

A kor legtipikusabb hölgydivatlapja az 1843-ban induló Honderű volt. Elsősorban az arisztokrata közönségnek szánták. Divattudósításai szó szerinti fordításai voltak az egy-két héttel korábban Párizsban megjelenteknek. Vonzó újítása volt azonban, hogy a bécsi és párizsi ruhaköltemények bemutatása mellett a legszebb pesti dámák viseletét is közölte.

honderu (2)

honderu

Pesti Divatlap

A Regélő Pesti Divatlapot 1844-től Vahot Imre Pesti Divatlapként folytatta és "bulváros" irányába mozdította el. Szerkesztése alatt a lap hangvétele a szellemeskedés és az erőltetett magyarkodás irányába fordult. Élesen kikelt a külföldi divat ellen, a magyar viseletet pártolta. Petőfi Sándort vette maga mellé irodalmi segédszerkesztőnek, akinek versei itt jelentek meg első közlésben 1845 áprilisáig.

pesti

pesti2

Életképek

A szintén liberális beállítottságú Életképek is 1844-ben jelent meg. A magyar irodalmi elit krémje publikált benne Petőfitől Jókaiig. A kötelező divatképek persze itt is megjelentek, de sokszor még a leírásuk is elmaradt.

eletkepek

eletkepek2

eletkepek3

eletkepek4

Források:

A magyar divat 1116 éve - Gombold újra! kiadvány

mek.oszk.hu

sk-szeged.hu

Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
csernobil.jpg

Mégsem haltak meg heteken belül a csernobili önfeláldozó búvárok?

A legenda szerint már a merülés után nem sokkal sugárbetegség végzett velük. Utánajártunk, mi lehet az igazság.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 27.



Az HBO Csernobil sorozatában egy pár snitt erejéig nyomon követhettük a három hős búvár akcióját is, akik szembenézve a halállal, önként vállalták, hogy leeresztik az olvadó mag alatti medencét.

Láthattuk, ahogy térdig gázolnak a radioaktív vízben, velük izgultunk, miközben a vaksötétben tönkrementek lámpáik, és együtt örültünk, amikor a küldetést sikeresen teljesítve kijutottak a felszínre.

A sorozat egyelőre nem tért ki rá, de vajon mi lett a búvárokkal?

A legenda szerint - amelyet korábban mi is megírtunk -, már a merülést követő hetekben meghaltak sugárbetegségben.

Egy kutatás azonban ellentmond ennek a verziónak.

Lávaszerű massza az alagsorban

Az első robbanás után tíz nappal egy még komolyabb fenyegetéssel szembesültek a csernobili atomerőműnél. A tűz megfékezésére használt agyag, homok és bór lávaszerű anyaggá változott, ami felgyűlt a reaktormag körül. A massza elkezdte átégetni magát az alatta található vízzel teli medencéig. Ha eljutott volna odáig, akkor a keletkező gőz és az abból képződő radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a robbanást, le kellett engedni a reaktor alatti medencében felgyűlt vizet. Ám az alagsor, így a szelepek is víz alatt voltak.

A csernobili „öngyilkossági csapat” népszerű legendája

Az események legnépszerűbb (és valószínűleg kitalált) változata öngyilkos búvárokról szól. E szerint egy katona és két csernobili mérnök önként jelentkezett, és bátran búvár ruhát öltve alámerült a radioaktív vízbe. A lámpáik használhatatlanná váltak a sugárzástól, ám a csapat a sötétben is sikeresen véghez vitte a feladatot. Sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon.

A búvárok tudták, hogy az alagsorban nagyon nagy a sugárzás. A feletteseik megígérték nekik, hogy ha meghalnak, gondoskodni fognak a családjaikról. Tudták, hogy nagy eséllyel öngyilkos küldetésre mennek.

A történet ezen változata szerint, mire elhagyták a medencét, a búvárok már szenvedtek a sugárbetegség hatásaitól, és mindannyian heteken belül meghaltak.

A három csernobili búvár legendájáról mi is írtunk. Erről a verzióról ITT olvashatsz részletesen.

Mi történt valójában?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x