hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Mióta számozzuk a házainkat Magyarországon? És miért?
A népszámlálás és az azzal együtt bevezetett házszámozás annyira népszerűtlen volt, hogy nemcsak tiltakoztak ellene, még meg is verték a számlálóbiztosokat.
My Secret Budapest Instagram - szmo.hu
2019. február 16.


hirdetés

„A házszám a felvilágosodás korának egyik legfontosabb találmánya” - mondta Anton Tantner osztrák történész. Ez a mondat évek óta kering blogokon, cikkekben, közösségi oldalakon. Emiatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a felvilágosodás kora előtt az emberek nem is használtak házszámokat.

Csakhogy a fenti megállapítás inkább arra vonatkozik, hogy a mai értelemben vett házszámozás elődjét Európában sok helyen abban a korban kezdték el alkalmazni.

Sokan idézik azt a történetet is, amely szerint 1779-ben éjszaka kezdett el házszámokat írni a párizsi épületek falára Marin Kreenfelt de Storcks, az Almanach de Paris szerkesztője és néhány megbízható embere. A párizsiak ugyanis gyanakvással figyelték a házszámozást, címjegyzék készítőjének szokatlan magánkezdeményezését, elvégre a házszámozást, amellyel a hatóság számára könnyebbé vált a katonák elszállásolása.

Nálunk mikor kezdődött a házszámozás? A legtöbb, általam talált forrás szerint:

Magyarországon 1786-ban rendelte el II. József, a "kalapos király" a népszámlálással párhuzamosan, hogy könnyen azonosítható jelölést kapjanak a házak.

Azt is írják a források, hogy arra hivatkozott a helytartótanács, hogy az uralkodó palotáján is van házszám, mivel előre tudták, hogy a magyar nemeseknek nem fog tetszeni az intézkedés. A népszámlálással is meggyűlt a hatóság baja, mivel előfordult, hogy számlálóbiztost megverték, sőt megölték.

A hivatalos házszámok bevezetésénél az előírás az volt, hogy a kapu mellé vagy fölé fessenek fekete festékkel legalább 3 hüvelyknyi, vagyis nyolc centis számokat.

"- Mint magyar nemes: tiltakozom! Igenis, tiltakozom! Ősi kúriám falát nem fogjátok holmi számokkal összefirkálni!

- Urambátyánknak nincsen igaza! II. József is számot íratott a bécsi Burgra!

- Ő megteheti, mert nem magyar úr! Csak kalapos király! Egy nemesembert nem lehet megszámozni, mint egy birkát! Ez nem áll az alkotmányban... Nincs a Hármaskönyvben...

- De urambátyám, 1785-öt mutat a kalendárium...

- Elég baj az! Bezzeg másképpen volt a régi szép időkben..."

Forrás: Bélley Pál: Kíváncsiak klubja

II. József halála előtt, 1790-ben tett visszavonta Magyarországot érintő rendeleteinek többségét, köztük a házszámozásról szólót is. Három rendelettel tett kivétel: a vallási türelmi rendelet,tl a jobbágyrendelettel és az alsópapságot támogató rendelettel. Ezek érvényben maradtak.

Házszámozást azonban már a középkorban használtak, erre bizonyíték Budán, a Várnegyedben a Tárnok utca 14. szám alatti ház. Mint arra az Utcák, terek blog szerzője felhívta a figyelmet, amikor a második világháború után elkezdődött a negyed újjáépítése, műemléki kutatás kezdődött, és a ház feltárása után előbukkant a késő középkorban felfestett 114-es szám, a házszám.

A budapesti házszámokról a blogban az áll: „A házszámok a XIX. század végéig valójában telekszámok voltak, vagyis nem egy utca, hanem egy egész város, vagy városrész házait számozták meg sorban 1-estől kezdve egészen addig, ahány ház volt. Ezek a jelölések a mai házszámok és helyrajzi számok közös ősei voltak, akkoriban numeronak hívták őket. (...)

1874-ben vezették be azt, hogy a házszámozás utcánként kezdődjön elölről, vagyis hogy minden utcában legyen 1-es házszám.

Addig azonban több alkalommal is újra kellett számozni a házakat, hiszen a telekmegosztások, parcellázások révén kialakított új házhelyek numeroi fel-felborították a szisztémát, és amikor már átláthatatlanná vált a számozás, újratervezték az egészet - vagyis a házszámok viszonylag gyakran változtak.”

A mai házszámozáshoz hasonló rendszert a budai és pesti oldalon először egyébként az 1850-es évektől kezdtek használni, a Duna felől kezdődő számozással.

"A házszámozás feltüntetése Budapesten csak egy 1937-es FKT rendelet nyomán lett kötelező a kapu középvonalában, vagy annak jobb oldalán. Ennek ellenére persze korábban is volt házszámozás. Általában egyszerű füles bádogtáblák voltak ezek, amiket meghatározott mintájú prés segítségével domborúvá tettek. Aztán ezt vagy kifestették, vagy nem. A ’37-es rendelet azt is kimondta, hogy ahol az elektromos szolgáltatás elérhető, ott kötelező új, világító házszámtáblát csináltatni. A legelterjedtebb típuson fehér alapon fekete számok voltak, piros keretben. A számok körüli perforáción keresztül a mögötte levő égő fénye kiszűrődött az utcára, valamint megvilágította az alatta található kicsi utcanévtáblát is. Ez a típus néhány helyen megmaradt, de világítani a szerző eddig egyetlenegyet sem látott."

Forrás: hg

A házak megszámozását és beazonosíthatóságát ma is rendeletek írják elő, és aki a helyi önkormányzati rendeletben szereplő kötelezettségének nem tesz eleget, vagyis például nem teszi ki a megfelelő házszámot az ingatlanra, akár pénzbüntetésre is számíthat.


KÖVESS MINKET:




Soha többé nem nyit ki újra Illés bácsi, a gödöllői cukrász, akinek be kellett zárnia a boltját
Se magának, se másnak nem süt, és az kis üzlethelyiségbe rajta kívül a lábát be nem teheti senki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

"Még most is gyakran utánam kiabálnak a városban, mikor nyitok ki újra" - mondja a Story Magazinnak a most 81 éves Barna Illés, gödöllői cukrász, akinek 2016-ban kellett bezárni kis üzletét.

"De senki kedvéért nem nyitok ki, nem tenném ki magam senki rosszindulatának. A gépeket szétszedtem, senki sem teheti be a lábát az üzletbe rajtam kívül.

Néha bejárok, mégiscsak én szenvedtem érte, én hoztam létre. 64 évet dolgoztam keményen, még az általános iskola nyolcadik osztályát is kihagytam. A szüleim tisztességre neveltek, egész életemben erőmön felül dolgoztam. Nagyon hiányzik a cukrászda, az egész életem ráment"

– nyilatkozta a lapnak Illés bácsi. Azt is elmondta, hogy

se magának, se másnak nem süt.

2016-ban "Illés bácsi gödöllői cukrászdájában mintha megállt volna az idő" című cikkünkben mutattuk be az idős cukrászmestert és az üzletét. Ezt követően több híroldal és satótermék is írt Illés bácsiról. Majd mindezek után, néhány héttel később,

a NÉBIH egy bejelentés nyomán ellenőrzést tartott a cukrászdában és az elöregedett ház, az elavult berendezések miatt elrendelte, hogy be kell zárni a boltot - 2016. május 15-én lakat került az ajtóra.

Az ügyben illetékes hatóságok ugyanis a cukrászda teljes felújítására kötelezték az üzemeltetőt vagy a cukrászda bezárását írták elő.

Barna Illés cukrászért rengetegen kiálltak, amikor kiderült, hogy be kell zárnia az 50 éve működő cukrászdáját az elavult gépek és a cukrásztermékek készítésének körülményei miatt. A gödöllői üzletben az ATV stábja járt, Illés bácsi beengedte őket cukrászdája hátsó traktusába, a konyhába, és megmutatta, hol készültek a fagylaltok és a sütemények.

Illés bácsi akkor felháborodva mesélt az életéről. Elmondta, hogy több mint 60 éve dolgozik a szakmában, és nemcsak cukrászként, de szakácsként, szállodavezetőként és pincérként is megállta már a helyét, sőt, 17 évig évig a gödöllői ipartestületet is ő vezette.

VIDEÓ: Az ATV riportja Illés bácsiról

Annak idején petíciót is indítottak Illés bácsi cukrászdájának megmentéséért: "Fontosnak tartjuk a törvények és HACCP előírások betartását, de fontosabb az az ember, aki a terméket lelkiismeretesen és magas szakmai tudással készíti. Inkább tanítani kellene az általa alkalmazott tudást, nem pedig megalázni őt". 41 ezren írták alá a petíciót, de hiába.


KÖVESS MINKET:



Egy 19 éves lány százmillió forintot keresett azzal, hogy közel 700 ezer kisbabának adott nevet
Elképesztő vállalkozást indított Beau Jessup.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Beau Jessup még csupán 19 éves, de már csaknem 100 millió forintot keresett azzal, hogy kínai csecsemőknek ad nevet – írta a LadBible.

Az ötlet egy kínai utazással kezdődött, amikor is a lány rájött, hogy rengeteg távol-keleti szülő szeretne nyugati nevet adni a kisbabájának. Ennek az a legfőbb oka, hogy az angol neveket könnyebb kimondani és leírni, így a gyerekek felnőttkorukban könnyebben juthatnak munkához.

A másik fontos tényező, hogy Kínában kevés névválasztással kapcsolatos honlap érhető csak el, ezért Jessup létrehozott egy vállalkozást és egy honlapot, ahol a "gyerek személyiségéhez illő nevet" választhatnak a szülők.

Az elmúlt három évben közel 100 millió forintot gyűjtött össze a lány, amit elmondása szerint saját tanulmányaira szeretne költeni.


KÖVESS MINKET:





Iszonytató méretű, furcsa halat vetett partra a víz Ausztráliában
Lenyűgöző fotók készültek róla!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Szerencséje volt két horgásznak Ausztráliában. Egy tekintélyes méretű holdhalat vetett partra a víz, és fotót készíthettek róla. A képeket elküldték a helyi nemzeti parknak, amelyik posztolta a Facebook-oldalán.

A holdhal a világ legnehezebb csontos hala, tömege akár egy tonnás is lehet. A fotón látható példány 1,8 méter hosszú.

A holdhalnak néhány éve fedezték fel egy új faját, amelyik két tonnásra és 3 méter hosszúra is megnőhet is lehet.

A sunfish, vagyis holdhal magyar neve valószínűleg a lapos és széles alakjára utalhat, az angol nyelvben viszont azért ez a neve (naphal) mert az állat szeret a vízfelszínen lebegni, mintha napozna.

National Parks South Australia

Our Park of the Month at Coorong National Park served up an unusual surprise for two fishers on the weekend - a sunfish that washed up on to the beach. These huge beauties are the world's largest...

Portugáliában egyébként néhány évvel ezelőtt, mint arról a hvg.hu beszámolt, a napokban lefotózott ausztráliai holdhalnál nagyobb példányt láttak búvárok. Lefotózták és videót is készítettek róla.

VIDEÓ: 2013-as felvétel egy holdhalról:


KÖVESS MINKET:





A hely, ahol Kalasnyikovval állítják meg a lakodalmas konvojt
És óriási küzdelem folyik azért, hogy a menetben a te autód foglalja el a legjobb helyet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Magyarországon az a szokás, hogy a gyerekek kötéllel állják a konvoj útját és szednek vámpénzt. A Kaukázusban sokkal férfiasabban adják meg a módját, hogyan állítsák meg az esküvői menetet: géppisztoly-sorozat a levegőbe, mert úgy a menő - talált erről szenzációs videókat a Vezess.hu.

Egy ingusföldi lagzira menet pedig az történik, hogy az autósok a jobb helyért küzdenek a konvojban...

Azért még előkerül a piros Zsiguli is arrafelé...


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x