Mintha Toszkánában járnánk, olyan a Badacsony a nyár végi napsütésben
2019. szeptember 29.
A Balaton vidéke ősszel is tartogat szívmelengető, romantikus pillanatokat. Az aranyszínű napsütésben zöldellő szőlőtőkék, a már sárguló növényzet, a fák alatt megbújó kis présházak, vagy a sarkon felbukkanó templom olyan, mintha nem is nálunk, hanem valahol az olasz Toszkánában járnánk.
A Badacsonyba egy lazító sétáért, egy jó borért és a teljes kikapcsolódásért is érdemes ellátogatni.
Ilyet is ritkán látni a Balatonnál augusztus utolsó hétvégéjén
A képek alapján azt hihetnénk, hogy tombol a nyár a főszezonban a Balatonnál. Pedig már hivatalosan végéhez közeledik a nyári szezon. Az ilyenkor szokásosnál jóval melegebb van, így nem csoda, hogy a 30 fok feletti hőmérsékletben újra megteltek a strandok.
Aki teheti, még kiélvezi az utolsó kánikulai hétvégét, pancsol, napozik, sörözik, fagyizik... Az időjósok szerint még két napig - keddig - lesz ilyen az idő, utána beköszönt már tényleg az ősz.
Kötelező felmászni a Kőhegyre Zamárdiban, mert innen a legszebb a kilátás a Balatonra
2019. szeptember 07.
Sok hely van, ahol csodálatos a kilátás a Balatonra, de az egyik legszebb látványt mégis csak Zamárdiból élvezheted. Itt érzed, hogy igaz a mondás, hogy a déli partban az a jó, hogy gyönyörködhetsz az északi partban.
A legszebb kilátás
Ehhez pedig a legjobb hely Zamárdi, ott is a Kőhegyi kilátó.
A település központjából fel lehet sétálni a csúcsra, és a panoráma megéri azt a kis emelkedőt,
mert Balatonfűzfő, Tihany, és a Badacsony, sőt a mögöttük húzódó somogyi dombok is páratlan élményt adnak. Jó időben, megfelelő napsütés esetén szinte az egész tó belátható innen.
Ha autóval érkeznél, akkor a dombon egy parkolóban célszerű leállni, és onnan némi kaptató visz az építményhez. A kilátó mellett egy kis büfé, ivókút és mosdó is van.
Ott jártunkkor épp megékezett egy hatalmas felhő, és vele egy kiadós zivatar az északi részre, és végigkövethettük a vihar útját, majd a mögötte felbukkanó nap csillogását a vízen... Pazar volt. A vidék látványa is megnyugtató, a szőlőtőkék hosszú sorai, a kis pincék, nyaralók nagyon békés hangulatot árasztanak.
A Kőhegy a nevét vélhetőleg az itt található kövekről kapta. A felfelé vezető úton található másik híres kő, a Szamárkő szintén megér egy látogatást.
Mint egy festett kép, olyan a Balaton a nyári éjszakában
Az esti Balaton sokakat lenyűgözött már. A fotós egy találó idézettel és remek képekkel mutatja meg, hogy mennyire más a magyar tenger az éj beköszöntével.
"A Balaton is aludt. Gyönyörű, sima felszínén végigragyogott a telehold. Velence, Nápoly büszke az ő tengeri holdfényére. Száz meg száz festett képen dicsekszik vele. Boldogtalan talján, jer csak a Balatonra, ott nézd meg a csöndes nyári felhőtlen éjjel a holdvilágot. Azután merj pisszenni, ha tudsz!" - Eötvös Károly gondolatai
Máig látható egy több száz éves majorság Szántódpusztán, az egykori apátsági birtokon
2019. augusztus 27.
Ha Balaton, és ha Szántód, akkor a legtöbbünknek a kikötő jut az eszünkben, hiszen innen indul a komp a túlpartra, Tihanyba. Ám akik szeretnek a vízparttól kicsit távolabb is szétnézni, azoknak érdemes ellátogatni Szántódpusztára is, amelynek különlegessége, hogy
eredeti állapotban őrizte meg egy majorság épületeit.
Bár Tihany és Szántód között ott csillog a Balaton vize, mégis erős szál köti össze a két települést, már igen régóta. A múlt iránt érdeklődőknek biztos, hogy sok érdekességet árul majd el a régi majorság falai között megbújó történelem.
A tihanyi apátság szerzeteseinek asztalára innen került élelem és bor
A Siófoktól 11 kilométerre található Szántódpuszta helyén már az avarkorban is éltek földművesek, megélhetésüket pedig kézműves iparral egészítettek ki. A hely első írásos említése az 1055-es Tihanyi apátsági alapító oklevélben található, és arról szól, hogy I. András király – többek között – ezt a birtokot is a Benedek-rendi szerzeteseknek adományozta.
A pusztában mezőgazdasági terményekkel, hallal és borral látták el a szerzeteseket, és az itt élők teljesítettek szolgálatot a révnél is. A puszta a török időkig lakott volt, ám a hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. század elején az apátság magyar és idegen nyelvű új lakókat telepített le. A majorság bérlője volt 1787-90 között a kor híres polihisztora, Pálóczi Horváth Ádám. Egy kétszáz éves irat arról számolt be, hogy akkoriban egy kocsma, egy gémeskút és egy kápolna állt a területen, és körülötte művelt kertek voltak. A hely megőrizte jellegét, és a későbbiekben épült régi épületeinek jelentős részét is. A ma látható házak főleg a 17-18. századból származnak, néhányat a 19. században átalakítottak. A puszta 1945-ig volt az apátság birtoka, majd állami kézbe került.
Az épületegyüttes 1970-től idegenforgalmi és kulturális központként működik. Mára az állapota meglehetősen leromlott - kivéve a kápolnát, és néhány szállásként használt házat -, több épületet emiatt már látogatni sem lehet. Ígérik, hogy hamarosan felújítják, addig pedig a tárlatok megnézhetők, és hétvégénként programokat is szerveznek.
Szántódpuszta az elmúlt évtizedekben skanzen jelleggel működik,
több mint harminc épületből álló műemlék-együttesként maradt fenn. Van benne csárda, cselédház, magtár, kápolna, istálló, működik benne kiállítás, és szálláslehetőséget is nyújtanak.
Az épületek április 15-től - augusztus 31-ig vannak nyitva, így látogatás előtt érdemes tájékozódni, mert a téli időszakban előzetes bejelentkezés alapján tudnak fogadni.
Szántódpuszta 1995-ben kapta meg az Europa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzésért, és az értékes műemlékek helyreállításáért.
Bővebb információk ITT.
