hirdetés
snapshot-9.jpg

Minőségileg új dolgokra képes a drónok csoportos intelligenciája – beszélgetés Vásárhelyi Gábor drónkutatóval

A robotika egyik izgalmas válfaja kerül terítékre a Mesterek és Módszertanok Házában szeptember 24-én. Vásárhelyi Gábor tart előadást A jövő dróntudománya címmel.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

Drónok, amelyek úgy repülnek kötelékben „saját akaratukból”, mint a madarak. Hogyan fejlesztették ki őket, hogyan működnek, mire használhatók? Erről kérdeztük Vásárhelyi Gábort, az ELTE biológiai fizika tanszékének tudományos főmunkatársát.

- Néhány éve nemzetközi tudományos szenzációt jelentett a magyar kutatócsoport találmánya, a csoportos drónvezérlés.

- Az ELTE biológiai fizikai tanszékén 2009-ben kezdtük el azokat a csoportos mozgásokkal, csoportos intelligenciával kapcsolatos kutatásokat, amely az önműködő, önszerveződő drónrajok feltalálásához is vezetett. A megközelítésünk egyedisége abból eredt, hogy az élőlényeknek a csoportos döntéshozatali mechanizmusait vizsgáltuk, és utána olyan drónokat építettünk, amik ugyanilyen elvek alapján, egymással beszélgetve voltak képesek különböző feladatoknak az önszerveződő megoldására.

- Mivel repülő eszközökről van szó, nyilván elsősorban madarakat tanulmányoztak, de úgy tudom, emberi csoportos mozgásokat is elemeztek.

- A csoport mozgás jelentéskörében az a lenyűgöző, hogy az élet legkülönbözőbb fejlettségi szintjén álló élőlények is nagyon hasonló elvek alapján, egyszerű helyi szabályok alapján tudnak globális mintázatokat létrehozni. Tehát ha egy baktérium-csoportot megnézünk, ugyanúgy kavarognak, mint ahogyan például az emberek mennek a metróban, vagy a birkák, amikor terelik őket. Tehát sokszor nem az élőlények intelligenciája számít, hanem az egymás közti interakció. Az az izgalmas ebben, hogy nagyon egyszerű interakciókból jöhet létre nagyon komplex közös teljesítmény.

hirdetés
Infók a Science Show előadásról

Mikor?

2020. szeptember 24-én. Az előadásra eredetileg 2020. április 2-án került volna sor, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.

Hol?

A Mesterségek és Módszertanok Házában. 1077 Budapest, Wesselényi utca 73.

Hogyan?

A szeptember 24-i esten a járványügyi szempontokat figyelembe véve csak max. 80 fős lehet a közönség, szétültetéssel. A szervezők kihelyeznek kézfertőtlenítőket, ózongenerátoroznak. A légkondicionáló kívülről hoz be tiszta levegőt. A maszkviselés kötelező.

Hol lehet jegyet venni?

A Tixa oldalán, ide kattintva.

- Az evolúció elveit is figyelembe vették a drónokat irányító algoritmusok megalkotásakor?

- Az evolúció kicsit más aspektus, tulajdonképpen egy hangoló, optimalizáló eszköz, amellyel egy bonyolult rendszer állapotát lehet megváltoztatni és eredményesebbé tenni. Az evolúcióban vannak utódok, mutáció, kiválasztódás, szaporodás – ezeket nagyon egyszerű algoritmizálni és számítógépeken futtatni. Amikor megalkotjuk azokat a nagyon bonyolult modelleket, amelyek a drónjaink agyában futnak, ezeket a modelleket is valamiképpen hangolni kell, és az automatikus hangoláshoz használjuk fel az evolúciót. Párhuzamosan futtattunk szuperszámítógépeken több tízezer stimulációt, kiválasztjuk a legjobbakat, azokat egy kicsit megváltoztatjuk és előbb-utóbb kialakul az a megoldás, amely azt csinálja, amit szeretnénk.

- Az előbb Ön a „csoportos intelligencia” kifejezést használta. Ez mit jelent az Önök gyakorlati munkájában?

- A természetnek nagyon izgalmas struktúrája, hogy bármilyen szinten megnézzük a világegyetemben található dolgokat, azok önmagukban kisebb részegységekből állnak és egyúttal nagyobb egységeknek a részei, amelyek minőségileg új dolgot hoznak be. Például egy molekula nemcsak az atomoknak az összessége, a fehérjék pedig a molekulákhoz képest jelentenek új szintet és így mehetünk egyre feljebb. Intelligencián általában az embereknek és más élőlényeknek az egyéni intelligenciáját szoktuk érteni, de amikor élőlények csoportja dolgozik valamin összehangoltan, akkor megint csak a komplexitás új szintjére jutunk. Ezt nevezzük csoportos intelligenciának. Egy raj minőségileg új dolgot tud létrehozni az egyedekhez képest. Egy társadalom, egy nagy közösség nem simán az embereknek a közössége, hanem merőben új dolgokat létrehozó egység, és ugyanez érvényes a drónokra is.

- Jelenleg a csoportos drónvezérlésben az egyenrangú szerveződésnél tartanak, de a jövőben elképzelhetőnek tartják a hierarchikus szerveződést is. Tehát egy robotközösségben is létrejöhetnek az emberihez hasonló társadalmi rétegződések?

- Mi a hierarchiát nem egyfajta fennmaradó státusként próbáljuk bevezetni, hanem inkább csak a pillanatnyi döntésekben. Amikor egy csoportban sok drón akar valamit, nem a demokrácia a legjobb döntési helyzet, amikor a többség akarata érvényesül. Bizonyos helyzetben érdemes egyes drónokat kiemelni és nagyobb hatalommal felruházni. Ha például egy egész csapat megy egy fal felé és az első drónok ezt észlelik, a csapat többi részének érdemes hallgatnia az elől lévőkre, mert ők új információkkal rendelkeznek. Így a döntéseket a körülmények által kialakított helyi hierarchia vezérli. Ha a modelljeinket ilyen módon építjük fel, sokkal hatékonyabban tud a rendszer reagálni a környezet változásaira.

- Végül is nemcsak az embereknél, hanem az állatoknál is megvannak a falkavezérek, vagy egy vándorló madárrajnál az, akit követnek.

- Igen, lehetnek olyan hardver-, vagy szofverbeli különbségek, amelyek eleve más kategóriába taszítják az egyedeket. A madarak között vannak olyanok, amelyeknek jobbak a navigációs képességeik, és a többiek rá hallgatnak. Ez az egyik irány, hogy egy meglévő, minőségbeli tulajdonság mentén van valakinek prioritása a többiekhez képest. De mi azt is csináljuk, hogy ha egyforma felépítésű, ugyanolyan szoftverrel ellátott drónjaink vannak, akkor is különbséget teszünk azzal, hogy kinek mennyi információ van a birtokában. Akinél az információ, annál a hatalom, és ez a drónrajban is tud érvényesülni.

- A drónok a köztudatban úgy élnek, mint katonai, vagy biztonsági célokra használt eszközök, de nemrégiben olvastam, hogy drónokkal lepleztek le például illegális erdőirtásokat az amazonasi esőerdőkben. Mire lehet használni még a csoportos drónokat?

- Jelenleg a világ fejlett részén már nem számít különlegességnek, hogy egy magánembernek van egy drónja, és azt a gyerekek is tudják irányítani. A következő szint, amikor a munkavégzéshez nem egy, hanem több drónt használunk. Minden olyan feladatnál, ahol időszűkében vagyunk, nagyon gyorsan kell egy nagy területet ellenőrizni vagy ezen belül valakit, vagy valamit megkeresni, igen hasznos lehet egy drónraj. Legismertebb felhasználójuk napjainkban a szórakoztatóipar, nagy számban gyönyörű formációkat hozhatnak létre az égen a tűzijátékot helyettesítve. A környezetet kevésbé szennyezik és jobban programozhatók. De számos országban valóban a hadsereg törekszik arra, hogy erőteljes megfigyelő, védekező, vagy akár támadó eszközökké fejlesszék őket. Ezeket sokkal nehezebb leszedni, mint a harci gépeket, nem annyira drágák, és ha a rajból kihullik egy, a többiek ugyanúgy tudják folytatni az akciót. Mi azt szeretnénk, ha a drónjaink ipari felhasználásba is bekerülnének, automatizált infrastruktúra-vizsgálatra, nagyobb helyek mobilkamerás felügyeletére…

- A robotika, a mesterséges intelligencia-kutatások és fejlesztések egyre inkább az autonómia felé tartanak. Ezzel együtt erősödnek a velük kapcsolatos félelmek. Önnek mi a véleménye erről?

- Az ipari forradalom kezdete óta látjuk az automatizáció számos előnyét és kárát. A félelmek általában az új technológiákat övezik, amíg nem tudják az emberek pontosan, hogy mire használják őket, mik a lehetőségeik, a korlátaik. A drónokkal is lehetnek valós félelmeink, hiszen olyan eszközökről van szó, amelyekkel bizonyos szempontból át lehet alakítani az egész társadalom működését és struktúráját. Gondoljunk például az emberi döntés nélküli katonai beavatkozások által felvetett etikai problémákra. Az autóforgalom alapjaiban alakította át a társadalmakat az elmúlt 100 évben, lehet, hogy a következő 100 évben a drónok teszik velünk ugyanezt.

Az előadásra eredetileg 2020. április 2-án került volna sor, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A szeptember 24-i esten a járványügyi szempontokat figyelembe véve csak 50-80 fős lehet a közönség, szétültetéssel. A szervezők kihelyeznek kézfertőtlenítőket, ózongenerátoroznak. A légkondicionáló kívülről hoz be tiszta levegőt. És a maszkviselés természetesen kötelező.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
cimlap-1.jpg

Sohasem volt még ennyire egyszerű a takarítás – iRobot Roomba i7+ teszt

Kipróbáltuk a robotporszívót, ami még a portartályát is automatikusan üríti. Minden eddiginél kényelmesebb lett a porszívózás.
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2020. október 20.


hirdetés

A ropotporszívók csúcskategóriájában nehéz újat mutatni, az iRobotnak mégis sikerült. A titok nyitja a dokkolóállomás, ami egy porzsákot rejt. Dokkoláskor a porszívó ide továbbítja teljesen automatikusan a felszívott koszt, így hosszú hetekig hozzá sem kell nyúlni, a rendszer tényleg magától működik.

Nem csoda, hogy izgatottan vártuk a szerkesztőségben az iRobot Roomba i7+ porszívót, amit huzamosabb ideig teszteltünk otthon is.

A Roomba doboza olyan, amilyennek egy igazán igényes terméknél lennie kell.

Okosan elrendezve sorakozott benne a porszívó, az ennél is nagyobb helyet elfoglaló dokkolóállomás, és a kiegészítőket tartalmazó dobozka. Utóbbiról érdemes külön is megemlékezni: az iRobothoz ugyanis nemcsak egy dokkoló jár, hanem tartalék porzsák, tartakék szűrő, plusz oldalkefe, akksi és úgynevezett virtuális fal is, ami megadályozza, hogy a robot olyan helyre menjen, ahová nem szeretnénk.

A készülék üzembe helyezése nagyon egyszerű, mert a fő elemek teljesen összeszerelve érkeznek. Így csak be kellett dugnunk a dokkolót, le kellett töltenünk az iRobot HOME applikációt, és a készülék a wifi-re kapcsolódva máris használatra készen várta az első utasításunkat.

hirdetés

Ezután belekezdett a lakás feltérképezésébe, aminél hamar kiderült, mennyire korszerű ez az iRobot.

A gyártó "Imprint Intelligens Feltérképezésnek" nevezte el azt a rendszert, amelynek segítségével a robotporszívó szobáról szobára derítette fel a lakást, és raktározta el a helyiségek, valamint a bútorok helyét.

Bár nálunk nincs Amazon Alexa vagy Google Assistant, de a robotporszívó ezekkel is összehangolható, és képes egyetlen hangutasításra kitakarítani egy adott helyiséget. Tehát elég annyit mondanunk a hangvezérelt személyi asszisztensnek, hogy "Takarítsd ki a hálószobát!", és a porszívó már indul is, és teszi a dolgát. Alexa híjján mindez tökéletesen működött az appon keresztül is, ahol elneveztük a kitakarítandó helyiségeket, bejelöltük az elkerülendő részeket (például a padlón álló gitárunk helyét, ami hajlamos folyton feldőlni), majd egyszerűen bepipáltuk, hol kérünk takarítást.

Mi elsőként a fürdőszobában próbáltuk ki a Roomba tudását, mert ez a süppedős szőnyeggel, a hajszálakkal sohasem könnyű terep egy robotporszívónak. A készülék azonban gond nélkül megbirkózott a feladattal. Utána elmerészkedett a küszöbig, de mélységérzékelő rendszerével időben detektálta, hogy a másik oldalon túl nagy a szintkülönbség (akárcsak a társai, a Roomba is másfél centiig bírja a küszöböket), és visszafordult, anélkül, hogy leesett volna.

A hálóban szintén megbirkózott a vastagabb szőnyegekkel is, bár amikor felküzdötte magát, érezhetően lelassult, de nem adta fel.

A leírás szerint a porszívó a Dirt Detect nevű ultrahangos és optikai szenzor-rendszer segítségével azt is érzékeli, mennyire szennyezett felületen dolgozik, és a piszkosabb részeken tényleg mindig nagyobb fokozatra kapcsolt.

A minőségre nem lehetett panaszunk, a készülék ugyanis két, egymással szemben forgó gumikefét kapott, amelyekkel minden szennyeződést tökéletesen eltűntetett a szőnyegekről, a parkettáról és a konyhai padlóburkolóról is. A sarkokról pedig egy oldalkefe gondoskodott.

Ha ez sem elég, ott volt a dupla takarítás funkció, aminek jó hasznát vettük az ebédlőben és a gyerekszobában.

A nappaliban a legnagyobb élmény az volt, ahogy a készülék a kábelekkel bánt.

Sok robotporszívó ugyanis rendszeresen belegabalyodik a bedugva felejtett töltők kábeleibe, a Roomba azonban jól vizsgázott, és nem kellett kézzel beavatkoznunk.

Az egyetlen hátulütőnek a hangja tűnt, az első bekapcsolás után kicsit megijedtünk, hogy felébred a szomszéd szobában alvó gyerek, de aztán hamar kiderült, hogy a hangerő nagyban függ attól, hogy a porszívó épp milyen terepen dolgozik, és általában jóval halkabban üzemelt, mint a dokkolónál.

És ezzel el is érkeztünk a meglehetősen dekoratívra sikerült, "Clean Base"-nek elnevezett dokkolóhoz, ami a legnagyobb újdonság. A robotporszívóknál a fő elvárás az automatikus működés. Bár a kisebb résekkel egyikük sem bír, rengeteg időt spórolnak meg a napi takarításban, így az igazán alapos nagytakarításoknál tényleg csak a kritikus részekkel kell foglalkozni. Az automatikus működés azonban eddig sohasem volt teljesen automatikus, mert egy vagy két alkalom után óhatatlanul dolgunk volt az összegyűlt porral és kosszal.

A Roomba i7+ forradalmi újítása, hogy a portartály kiürítését is automatizálta. Egy-egy takarítás után a robotporszívó beáll a helyére, és a dokkolóba szerelt motor segítségével átszivattyúzza a tartály tartalmát egy külső porzsákba. Ez pedig akár 30 alkalmat is kibír, mire megtelik. Így hetekig/hónapokig nem kell a rendszerhez nyúlnunk, és a por egész biztosan nem kerül vissza a lakás légterébe.

Tényleg szuper élmény volt, amikor a porszívó magától dokkolt, majd megtisztította saját magát. A teszt alatt a porzsák nem telt meg, ha megtelik, arra az applikáció figyelmeztet. Olyankor még mindig ott a tartalék, azután pedig 5-6 ezer forintért rendelhetünk egy újabb három darabos készletet.

Ha valaki beruház egy ilyen csúcstechnológiás porszívóba, egész biztosan nem a porzsákokon akar majd spórolni. Az ugyanis tény, hogy az iRobot Roomba i7+ 315 ezer forintos árával nem az olcsóbb robotporszívók közé tartozik. Ha viszont valaki rászánja magát, akkor ezért a pénzért szinte tökéletes terméket kap, amely valóban automatizálja az otthoni takarítást, és nekünk egyetlen dolgunk marad: kényelmesen hátradőlni és élvezni a végeredményt. A termékről és további termékekről ezen a linken találsz bővebbb infot!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

A covid-19-nél is veszedelmesebb fertőzés, a szuperbaktérium fenyegetheti az emberiséget

Azoknak lesz igazuk, akik szerint a koronavírus-világjárvány csak a kezdet?
MTI/EPA/Olafur Steinar Gestsson - szmo.hu
2020. október 15.


hirdetés

Még nem látható körülbelül sem, hogy mikor fog kilábalni a világ a koronavírusból, a szakemberek előtt máris egy újabb globális járvány réme sejlik fel, amely jóval lassabban, kevésbé látványosan, ám annál kitartóbban terjed. Ennek a kórokozói az antibiotikum-rezisztens baktériumok, amelyek az embereknél és a tenyészállatoknál szinte korlátlanná vált antibiotikumok alkalmazása miatt szaporodtak el.

Az amerikai betegség-ellenőrzési és megelőzési központ (CDC) adatai szerint évente mintegy 3 millió amerikait fertőznek meg a szuperbaktériumok, és 35 ezren bele is halnak a fertőzésbe.

Világszerte évente 700 ezerre tehető a szuperbaktériumok okozta halálesetek száma, és az Egészségügyi Világszervezet szerint 2050-re az áldozatok száma elérheti az évi 10 milliót

– írja a Sciencealert .

Az antibiotikumok túl gyakori használata mára oda vezetett, hogy egy sor bakteriális fertőzés, köztük a gonorrhea, a tüdőbaj és a szalmonella egyes fajtái szinte kezelhetetlenné váltak, mert az antibiotikumokat túlélő baktériumok ellenálló-képességet fejlesztenek ki a gyógyszerekkel szemben.

hirdetés

Évente máris 230 ezren halnak meg antiobiotikum-rezisztens tuberkulózisban. De végzetessé válhat az E. coli baktérium egyik válfaja is, amely főként fiatal nőknél több millió húgyúti fertőzést okoz évente, és ha a fertőzés kezelhetetlenné válik, egy egyszerű hólyaghurut is veseelégtelenséghez és halálhoz vezethet.

Steffanie Strathdee, a San Diego-i egyetem professzora szerint

a szuperbaktérium okozta járvány már itt van, csak nem figyelt fel rá a világ, mert a koronavírussal ellentétben nem robban be egyik pillanatról a másikra, hanem csendben lopakodik.

Tom Frieden, a CDC korábbi igazgatója, a Resolve to Save Lives globális egészség-stratégiai szervezet vezetője úgy véli, a nemzetközi orvostársadalomnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ezek a fertőzések miként terjedhetnek ilyen mértékben a kórházakban és más egészségügyi intézményekben.

A koronavírus-világjárvány megfékezésére tett lépések még súlyosbíthatják is a problémát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
virtual-2223889_1280.jpg

Lehet, hogy egy szimulált világban élünk, csak még nem tudunk róla?

Újra előkerült az úgynevezett Bostrom-trilemma.
Fotó: Needpix - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

A valóságos és a virtuális világ közötti különbség eltűnése gyakran foglalkoztatja korunk íróit, filmeseit, elég csak a Mátrixra, vagy a Truman Show-ra gondolni. A téma annyira a levegőben van, hogy még komoly tudósok is foglalkoznak vele.

2003-ban Nick Bostrom, az oxfordi egyetemi filozófusa azzal a meghökkentő, egyben nyomasztó elmélettel állt elő, hogy a mi valóságunk nem más, mint egy számítógépes szimuláció, amelyet egy nálunk fejlettebb civilizáció talált ki. Elméletének háromféle megközelítése volt, amelyek közül az egyiknek Bostrom szerint igaznak kell lennie.

Az első szerint a civilizációk általában megsemmisülnek, mielőtt kifejlesztik a valóság szimulációjára való képességeiket. A második szerint a fejlett civilizációkat nem érdeklik a valóság-szimulációk. Végül a harmadik arról szólt, hogy majdnem biztosan egy számítógépes szimulációban élünk.

Most David Kipping, a Columbia egyetem csillagásza megvizsgálta a „Bostrom-trilemmát” és megállapította, hogy 50% annak az esélye, hogy valóban egy szimuláció részei vagyunk

– idézte a Futurism.

hirdetés

Az amerikai kutató az első két állítást összevonta, mondván, hogy mindkettő ugyanoda vezet: nem szimulációban élünk, mert a kihalás vagy a közömbösség miatt egyaránt hiányoznak azok az adatbázisok, amelyekkel ezt meg lehetne valósítani.

Kipping elmélete az, hogy a valóságnak minél több rétegébe ágyazzák be a szimulációt, annál kevésbé van szükség számítógépes forrásokra, hogy az meggyőző legyen. Tehát 50% körüli az esély arra, hogy Bostrom elmélete helytálló. De ha az emberek akarnának ilyen szimulációt létrehozni, egészen más lenne a helyzet, mert akkor a nagyjából egyenlő esély végleg eltolódna abba az irányba, hogy szinte bizonyosan nem vagyunk valóságosak.

Vannak, akik azt vallják, hogy a következő évtizedekben számítógépes ismereteink eljutnak arra szintre, hogy egyszer s mindenkorra kijelenthessük: szimulációban élünk-e vagy sem.

Egyelőre azonban meg kell elégednünk azzal, hogy nem tudjuk. Kipping szerint jelenlegi tudásunkkal nem bizonyíthatjuk, de nem is cáfolhatjuk egyik variációt sem, így maga a kérdés, mint tudományos felvetés valójában nem értelmezhető.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Milyen tejet igyunk, ha fontos nekünk Földünk fenntarthatósága?

A tehéntej rengeteg szén-dioxid kibocsájtással jár, de mi a helyzet a mandulatejjel, a kókusztejjel, a szójatejjel vagy épp a kendertejjel?
Fotó: Flickr/ - Kjokkennutstir Net - szmo.hu
2020. október 17.


hirdetés

Milliárdok napi tápláléka, a tej körül évek óta nagy viták folynak Földünk fenntarthatósága szempontjából. Abban általában egyetértenek a szakemberek, hogy a szarvasmarha-tenyésztés az egyik leginkább környezet-károsító mezőgazdasági tevékenység a kérődzés által kibocsátott erős üvegház-hatású metán miatt. De vajon jobban járunk-e ilyen szempontból a különböző növényi tejekkel? Erre keres választ a ScienceAlert.

Egy 2018-as tanulmány szerint a tehéntej előállítása közel háromszor annyi szén-dioxid kibocsátásával jár, mint a növényi alapú tejeké.

A tehéntej globális felmelegedési potenciálja, amely egy liter tej kilóban mért szén-dioxid megfelelője 1,14 és 2,5 között van, míg például a mandula- és a kókusztejé 0,42, a szójatejé 0,75.

Ezenkívül a szarvasmarha-tenyésztéshez kilencszer annyi földre van szükség, mint a növényi tejek alapanyagainak termesztéséhez. Egy liter tehéntejhez évente 8,9 négyzetméter kell, míg például a zabtejnek 0,8, a rizstejnek 0,3 négyzetméter is elég. Árulkodóak a vízszükséglet közti különbségek is:

egy liter tehéntejhez 628 liter vizet kell felhasználni, míg a mandulatejhez 371-et, a zabtejhez 48-at, a szójatejhez 28-at.

hirdetés

Szinte valamennyi dióféléből lehet tejet csinálni. Ezeknek előnye az is, hogy fáik elnyelik a szén-dioxidot, és életük végén hasznos biomasszává válhatnak. De vannak hátrányaik is.

Kalifornia ma a világ legnagyobb mandulatej termelője, de ez a növény rendkívül vízigényes: egyetlen palántának 12 literre van szüksége, így aztán vízszegény területeken aligha lehet ipari méretű termelést folytatni. Az amerikai intenzív mandulatermelés legnagyobb környezeti veszélyét a gyomírtók, mindenekelőtt a glifozát jelentik, amelyek pusztítják a fák beporzását végző méheket, és ezzel felborítják a helyi ökorendszereket. Ausztráliában kisebbek a mandulakertek, itt nem a vegyszerektől kell félteni a méheket, sokkal inkább a szárazságtól, az erdőtüzektől és a hőhullámoktól.

A kókusztej-termelésnek valamivel jobb a környezeti hatása, a fákhoz nem kell sok víz, viszont csak trópusi területeken nőnek, így az ipari termelés miatt természetes élőhelyeket kell elpusztítani.

A mogyorótej jobb megoldásnak tűnik, tekintettel arra, hogy a fákat szél porozza be. Ráadásul a mogyorófák csapadékos övezetekben nőnek, például a Fekete-tenger mentén, Dél-Európában vagy Észak-Amerikában, ezért kevesebb vízre van szükségük. Egyelőre azonban még nincs szó nagybani termelésről.

A zöldségekből készült tejek közül a szójatejnek évezredes hagyománya van Kínában, már Nyugaton is sokan fogyasztják. A kendertej viszont viszonylag újnak számít.

A szójatejnek nagyok jók a környezetvédelmi mutatói mind vízigény, mind globális felmelegedési potenciál terén.

A szójabab takarmányként is értékes. A világ legnagyobb termelői az Egyesült Államok és Brazília. Ugyanakkor komoly környezeti gondot okoz, hogy az ősnövényzet hatalmas területeit kell kiirtani a termeléséhez. Ha sikerülne a hús és az állati eredetű ételek iránti keresletet csökkenteni, kevesebb takarmány-szójababot kellene termelni, de ennek megoldása még a jövőre vár.

A kender viszont akár alapvető változást is hozhat. Magjaiból olajat és tejet készítenek, de maga a növény felhasználási lehetőségei szinte végtelenek az építőanyagtól a textilrostokig, a papírtól a műanyagig.

Gyökerei mélyre nyúlnak, ezzel javítja a talajszerkezetet és csökkenti a gombák jelenlétét. Ellenálló a betegségekkel szemben, nagy az árnyéka, így kevésbé tudnak gyomnövények nőni körülötte, ezért nem kell hozzá sok gyomirtó. Bár több vizet igényel, mint a szója, de kevesebbet, mint a mandula.

Szinte valamennyi gabonából készíthetünk tejet, de egyelőre csak a rizs- és zabtej népszerű.

A rizstej viszont aligha mondható környezetbarátnak. Nagy a vízlábnyoma és nagyobb az üvegház-hatású gázkibocsátása, mint más növényi alapú tejeknek, mert a hántolatlan rizsszemekben metánt termelő baktériumok fejlődnek ki. Bizonyos esetekben a rizstej veszélyes mennyiségű arzént is tartalmazhat, a műtrágya alkalmazása pedig szennyezheti a rizsföldek közelében lévő víziutakat.

A zabtejjel ugyanaz a probléma, mint a szójatejjel, nagy mennyiségben használják takarmányként, ezért sok termőföldre van szüksége.

Kanadában és az Egyesült Államokban monokultúrás termesztése folyik, ez pedig csökkenti a talaj termékenységét, korlátozza a rovarok sokféleségét és növeli a betegségek, fertőzések kockázatát. Rendszerint glifozát alapú rovarirtót használnak hozzá, amely miatt könnyebben terjedhetnek a glifozátnak ellenálló kórokozók.

A tejfogyasztó tehát nehéz döntés előtt áll: ha csökkenteni akarja környezeti lábnyomát, tehéntej helyett igyon inkább növényi tejet, de abból is inkább többfélét. Ha ugyanis csak egyik fajta lesz világszerte keresett, akkor még a leginkább környezetbaráttal is kizsákmányoljuk a természetet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!