hirdetés
snapshot-9.jpg

Minőségileg új dolgokra képes a drónok csoportos intelligenciája – beszélgetés Vásárhelyi Gábor drónkutatóval

A robotika egyik izgalmas válfaja kerül terítékre a Mesterek és Módszertanok Házában szeptember 24-én. Vásárhelyi Gábor tart előadást A jövő dróntudománya címmel.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

Drónok, amelyek úgy repülnek kötelékben „saját akaratukból”, mint a madarak. Hogyan fejlesztették ki őket, hogyan működnek, mire használhatók? Erről kérdeztük Vásárhelyi Gábort, az ELTE biológiai fizika tanszékének tudományos főmunkatársát.

- Néhány éve nemzetközi tudományos szenzációt jelentett a magyar kutatócsoport találmánya, a csoportos drónvezérlés.

- Az ELTE biológiai fizikai tanszékén 2009-ben kezdtük el azokat a csoportos mozgásokkal, csoportos intelligenciával kapcsolatos kutatásokat, amely az önműködő, önszerveződő drónrajok feltalálásához is vezetett. A megközelítésünk egyedisége abból eredt, hogy az élőlényeknek a csoportos döntéshozatali mechanizmusait vizsgáltuk, és utána olyan drónokat építettünk, amik ugyanilyen elvek alapján, egymással beszélgetve voltak képesek különböző feladatoknak az önszerveződő megoldására.

- Mivel repülő eszközökről van szó, nyilván elsősorban madarakat tanulmányoztak, de úgy tudom, emberi csoportos mozgásokat is elemeztek.

- A csoport mozgás jelentéskörében az a lenyűgöző, hogy az élet legkülönbözőbb fejlettségi szintjén álló élőlények is nagyon hasonló elvek alapján, egyszerű helyi szabályok alapján tudnak globális mintázatokat létrehozni. Tehát ha egy baktérium-csoportot megnézünk, ugyanúgy kavarognak, mint ahogyan például az emberek mennek a metróban, vagy a birkák, amikor terelik őket. Tehát sokszor nem az élőlények intelligenciája számít, hanem az egymás közti interakció. Az az izgalmas ebben, hogy nagyon egyszerű interakciókból jöhet létre nagyon komplex közös teljesítmény.

hirdetés
Infók a Science Show előadásról

Mikor?

2020. szeptember 24-én. Az előadásra eredetileg 2020. április 2-án került volna sor, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.

Hol?

A Mesterségek és Módszertanok Házában. 1077 Budapest, Wesselényi utca 73.

Hogyan?

A szeptember 24-i esten a járványügyi szempontokat figyelembe véve csak max. 80 fős lehet a közönség, szétültetéssel. A szervezők kihelyeznek kézfertőtlenítőket, ózongenerátoroznak. A légkondicionáló kívülről hoz be tiszta levegőt. A maszkviselés kötelező.

Hol lehet jegyet venni?

A Tixa oldalán, ide kattintva.

- Az evolúció elveit is figyelembe vették a drónokat irányító algoritmusok megalkotásakor?

- Az evolúció kicsit más aspektus, tulajdonképpen egy hangoló, optimalizáló eszköz, amellyel egy bonyolult rendszer állapotát lehet megváltoztatni és eredményesebbé tenni. Az evolúcióban vannak utódok, mutáció, kiválasztódás, szaporodás – ezeket nagyon egyszerű algoritmizálni és számítógépeken futtatni. Amikor megalkotjuk azokat a nagyon bonyolult modelleket, amelyek a drónjaink agyában futnak, ezeket a modelleket is valamiképpen hangolni kell, és az automatikus hangoláshoz használjuk fel az evolúciót. Párhuzamosan futtattunk szuperszámítógépeken több tízezer stimulációt, kiválasztjuk a legjobbakat, azokat egy kicsit megváltoztatjuk és előbb-utóbb kialakul az a megoldás, amely azt csinálja, amit szeretnénk.

- Az előbb Ön a „csoportos intelligencia” kifejezést használta. Ez mit jelent az Önök gyakorlati munkájában?

- A természetnek nagyon izgalmas struktúrája, hogy bármilyen szinten megnézzük a világegyetemben található dolgokat, azok önmagukban kisebb részegységekből állnak és egyúttal nagyobb egységeknek a részei, amelyek minőségileg új dolgot hoznak be. Például egy molekula nemcsak az atomoknak az összessége, a fehérjék pedig a molekulákhoz képest jelentenek új szintet és így mehetünk egyre feljebb. Intelligencián általában az embereknek és más élőlényeknek az egyéni intelligenciáját szoktuk érteni, de amikor élőlények csoportja dolgozik valamin összehangoltan, akkor megint csak a komplexitás új szintjére jutunk. Ezt nevezzük csoportos intelligenciának. Egy raj minőségileg új dolgot tud létrehozni az egyedekhez képest. Egy társadalom, egy nagy közösség nem simán az embereknek a közössége, hanem merőben új dolgokat létrehozó egység, és ugyanez érvényes a drónokra is.

- Jelenleg a csoportos drónvezérlésben az egyenrangú szerveződésnél tartanak, de a jövőben elképzelhetőnek tartják a hierarchikus szerveződést is. Tehát egy robotközösségben is létrejöhetnek az emberihez hasonló társadalmi rétegződések?

- Mi a hierarchiát nem egyfajta fennmaradó státusként próbáljuk bevezetni, hanem inkább csak a pillanatnyi döntésekben. Amikor egy csoportban sok drón akar valamit, nem a demokrácia a legjobb döntési helyzet, amikor a többség akarata érvényesül. Bizonyos helyzetben érdemes egyes drónokat kiemelni és nagyobb hatalommal felruházni. Ha például egy egész csapat megy egy fal felé és az első drónok ezt észlelik, a csapat többi részének érdemes hallgatnia az elől lévőkre, mert ők új információkkal rendelkeznek. Így a döntéseket a körülmények által kialakított helyi hierarchia vezérli. Ha a modelljeinket ilyen módon építjük fel, sokkal hatékonyabban tud a rendszer reagálni a környezet változásaira.

- Végül is nemcsak az embereknél, hanem az állatoknál is megvannak a falkavezérek, vagy egy vándorló madárrajnál az, akit követnek.

- Igen, lehetnek olyan hardver-, vagy szofverbeli különbségek, amelyek eleve más kategóriába taszítják az egyedeket. A madarak között vannak olyanok, amelyeknek jobbak a navigációs képességeik, és a többiek rá hallgatnak. Ez az egyik irány, hogy egy meglévő, minőségbeli tulajdonság mentén van valakinek prioritása a többiekhez képest. De mi azt is csináljuk, hogy ha egyforma felépítésű, ugyanolyan szoftverrel ellátott drónjaink vannak, akkor is különbséget teszünk azzal, hogy kinek mennyi információ van a birtokában. Akinél az információ, annál a hatalom, és ez a drónrajban is tud érvényesülni.

- A drónok a köztudatban úgy élnek, mint katonai, vagy biztonsági célokra használt eszközök, de nemrégiben olvastam, hogy drónokkal lepleztek le például illegális erdőirtásokat az amazonasi esőerdőkben. Mire lehet használni még a csoportos drónokat?

- Jelenleg a világ fejlett részén már nem számít különlegességnek, hogy egy magánembernek van egy drónja, és azt a gyerekek is tudják irányítani. A következő szint, amikor a munkavégzéshez nem egy, hanem több drónt használunk. Minden olyan feladatnál, ahol időszűkében vagyunk, nagyon gyorsan kell egy nagy területet ellenőrizni vagy ezen belül valakit, vagy valamit megkeresni, igen hasznos lehet egy drónraj. Legismertebb felhasználójuk napjainkban a szórakoztatóipar, nagy számban gyönyörű formációkat hozhatnak létre az égen a tűzijátékot helyettesítve. A környezetet kevésbé szennyezik és jobban programozhatók. De számos országban valóban a hadsereg törekszik arra, hogy erőteljes megfigyelő, védekező, vagy akár támadó eszközökké fejlesszék őket. Ezeket sokkal nehezebb leszedni, mint a harci gépeket, nem annyira drágák, és ha a rajból kihullik egy, a többiek ugyanúgy tudják folytatni az akciót. Mi azt szeretnénk, ha a drónjaink ipari felhasználásba is bekerülnének, automatizált infrastruktúra-vizsgálatra, nagyobb helyek mobilkamerás felügyeletére…

- A robotika, a mesterséges intelligencia-kutatások és fejlesztések egyre inkább az autonómia felé tartanak. Ezzel együtt erősödnek a velük kapcsolatos félelmek. Önnek mi a véleménye erről?

- Az ipari forradalom kezdete óta látjuk az automatizáció számos előnyét és kárát. A félelmek általában az új technológiákat övezik, amíg nem tudják az emberek pontosan, hogy mire használják őket, mik a lehetőségeik, a korlátaik. A drónokkal is lehetnek valós félelmeink, hiszen olyan eszközökről van szó, amelyekkel bizonyos szempontból át lehet alakítani az egész társadalom működését és struktúráját. Gondoljunk például az emberi döntés nélküli katonai beavatkozások által felvetett etikai problémákra. Az autóforgalom alapjaiban alakította át a társadalmakat az elmúlt 100 évben, lehet, hogy a következő 100 évben a drónok teszik velünk ugyanezt.

Az előadásra eredetileg 2020. április 2-án került volna sor, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A szeptember 24-i esten a járványügyi szempontokat figyelembe véve csak 50-80 fős lehet a közönség, szétültetéssel. A szervezők kihelyeznek kézfertőtlenítőket, ózongenerátoroznak. A légkondicionáló kívülről hoz be tiszta levegőt. És a maszkviselés természetesen kötelező.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Jégkorszaki leletek figyelmeztetnek egy katasztrofális permafroszt-olvadás veszélyeire

A kutatók szerint fordulópontot jelenthet a klímaváltozásban, ha ez tényleg bekövetkezik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 23.


hirdetés

Az Északi-sarkkör néhány fokos hőmérséklet-emelkedése hirtelen felgyorsíthatja az állandó jégtakaró olvadását, amelynek következtében nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kerülne az atmoszférába. Erre figyelmeztet az a nemzetközi tanulmány, amely a Science Advances című folyóiratban jelent meg.

A tanulmány szerzői Jannik Martens-nek, a stockholmi egyetem sarkkutatójának vezetésével az Északi Jeges-tenger olyan, mintegy 27 ezer éves rétegeiből vettek vegyi és organikus mintákat, amelyek korábban fagyott földek üledékeiben maradtak meg. Ezek alapján mutatták ki, hogy az utolsó jégkorszak vége felé mit váltott ki az Arktikum gyors felmelegedése.

Hatalmas fagyott felületek omlottak össze, eliszaposodtak, belesodródtak a tengerbe, és közben szén-dioxiddal, metánnal terhelték a légkört.

Ezeket a megállapításokat alátámasztják azok a klímamodellek is, amelyek a gleccserek és az alattuk lévő fagyott földek kiolvadását vizsgálták – írja az Inside Climate News.

Az Északi-sarkkör nagy kiterjedésű permafroszt-vidékei több szén-dioxidot tárolnak, mint az egész földi atmoszféra, és ennek gyors, nagy mértékű kibocsátása veszedelmesen felgyorsítaná a globális felmelegedést.

hirdetés

Ez a terület az északi féltekén körülbelül 23 millió négyzetkilométer, közel akkora, mint az Egyesült Államok, Kanada és Kína együttvéve.

A tanulmányozott három felmelegedési szakasz egyike 14.700 évvel ezelőtt zajlott le, amikor az Északi-sarkkör hőmérséklete 1 C fokkal nőtt. Az úgynevezett Bölling-Alleröd felmelegedés nyomait fedezték fel két helyszínen is az üledékes rétegekben. Martens szerint ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 150 év alatt az ember okozta felmelegedés globálisan 1, az Arktikumban 2 C fokos volt, és ezt összevetjük a Bölling-Alleröd periódussal, valószínűleg újra hasonló mértékű permafroszt-olvadás és szén-dioxid kibocsátás fog bekövetkezni. Ez pedig fordulópont lehet.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy ez mikor következik be, de tény, hogy a felmelegedés gyorsan hatol be a fagyott földek felső rétegeibe, és a partmenti permafroszt-sziklák felgyorsult ütemben omlanak össze. Nem lehet tudni, hogy mennyi szén-dioxidot tudnak megkötni a kiterjedt tőzegmocsarak, vagy elnyelni a zöldellő tundra, ahogyan a fák és a bokrok egyre északabbra költöznek a felmelegedő régióban.

A kutatás hiányossága, hogy a tengerfenéki üledékrétegeket csak egy korlátozott szibériai térségben vizsgálták, és ebből nem lehet feltétlenül következtetni arra, mi történik a permafroszttal máshol. Korábbi tanulmányok viszont foglalkoztak a jégtakarók globális méretű olvadásával, és kimutatták, hogy

az Északi-sarkkörön különösen nagy az esélye egy hirtelen és katasztrofális következményekkel járó permafroszt-összeomlásnak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

A bükki Vörös-kő alatti időszakos karsztforrás mostani látványos „kitörése” valójában annak a jele, hogy komoly betegségben szenved itt a táj – figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.
Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Sok kiránduló, túrázó osztotta meg a közelmúltban a fotókkal illusztrált hírt: működik a Vöröskői karsztforrás a Bükkben. A csapadékos időjárásának köszönhetően szökőkútszerűen tör föl az időszakos karsztforrásból a víz. A jelenség tényleg nagyon szép, főleg a laikusok számára, Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság referense azonban egy bejegyzésében lehűtötte a kedélyeket, mondván:

ez az őszi természeti csoda, földrajzi jelenség tulajdonképpen az erdő pusztulásának a jele, egy betegség tünete.

Közvetve a bükk hegységi erdőtakaró „szétfoszlásának”, a még erdőnek nevezhető fás növénytársulások leromlott állapotának, a vízmegtartó-képességük hiányának, közvetlenül a bükki karszt-hidrodinamika „megzavarodásának” a jele. Mint a szakember fogalmaz: nem írható csupán a múltban is előforduló időjárási szélsőségek, valamint az éghajlatváltozás, azaz a földi légkör dinamikus egyensúlyának rovására. Ennek a földrajzi jelenségnek a Bükk hegységben (a Bükk-fennsíkon és környezetében, azaz a karsztforrás vízgyűjtő területén) az is oka, hogy hosszú évtizedek óta az erdőgazdálkodás gyakorlatilag faanyagtermesztést jelent.

Régen, vagyis az organikusabb erdőművelés korszakában, amikor megfelelő volt az erdőborítás – azaz nem csupán erdőterületről, hanem ökológiai értelemben vett erdőről beszélhettünk –, nem fordult elő olyan, hogy egy néhány napos intenzív esőzés hatására működésbe lépjenek a Déli-Bükk időszakos karsztforrásai.

A Bükk-fennsíkon, 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy karsztforrás van, amelyek működése időszakos, és aktivitásuk hosszát, számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás. Normális esetben a bükki időszakos karsztforrások hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe. Akkor, amikor a Magas-Bükk, Bükk-fennsík belsejében a nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvízfelület jelentősen megemelkedik, és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult úgynevezett karszterózió bázist.

hirdetés

Az elmúlt években ez a működési hektikus lett: néha évek telnek el anélkül, hogy ezek a források vizet szolgáltatnának, másszor pedig évente többször, ősszel is, télen is működésbe lépnek

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Baráz Csaba rámutat: napjainkban gyakorlatilag megszűnt az erdőtakaró a Bükkben (mindenütt kicsiny hazánkban), ezzel együtt a szépen kifejlett lombkoronák is eltűntek, ahogyan az aljnövényzet, a talaj vízmegtartó képessége is elillant. A csapadékvíz azonnal a karsztba jut (márpedig a Bükk-fennsík és a Központi-Bükk nagy része jól karsztosodó mészkőből áll), a mészkő barlangjaiban, rés-üregeiben, repedéshálózatában gyorsan végigáramlik és a kilépőpontokon, a karsztforrásokban intenzíven a felszínre tör. Aztán amilyen gyorsan következik be a forrás vízhozam-növekedése, olyan gyorsan apad le, szűnik meg a vízszolgáltatása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
facebook-parkereso.jpg

Magyarországon is elindul a Facebook Társkereső szolgáltatása

Az új szolgáltatás fokozatosan jelenik majd meg a felhasználóknál. Mutatjuk a Facebook Társkereső legfontosabb funkcióit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 22.


hirdetés

A következő napok során 31 európai országban, köztük Magyarországon is elindul a Facebook Társkereső szolgáltatása, amely tavaly szeptember óta húsz másik országban, többek közt az Egyesült Államokban volt elérhető.

A Facebook Társkereső egy különálló szolgáltatás a Facebook applikáción belül, amelynek használatához külön fel kell iratkoznia, és saját profilt kell létrehoznia a felhasználóknak - ez azonban okostelefonról néhány pillanat alatt elvégezhető. Az elmúlt bő egy évben a Facebook Társkeresőn már több mint 1,5 milliárd alkalommal léptek párba a felhasználók.

Az új szolgáltatás 2020. október 22-étől harmincegy európai országban, köztük Magyarországon válik elérhetővé - az új szolgáltatást fokozatosan aktiválják majd a felhasználók iOS-es és androidos telefonjain futó Facebook alkalmazásban.

A Társkereső algoritmusa sosem kínálja fel automatikusan a facebookos ismerősöket potenciális partnerként, és használói sem a hírfolyamban, sem másutt nem kapnak értesítést arról, ha egy ismerősük profilt hozott létre a Társkeresőn.

A Facebook Társkereső legfontosabb funkciói:

hirdetés

Történetek: ez a felület lehetővé teszi, hogy a felhasználók Instagram vagy Facebook Story-k megosztásán keresztül mutassák be magukat a Társkeresőt használóknak.

Titkos kedvenc: e funkció segítségével a facebookos ismerősök, illetve az Instagram-követők közül lehet megjelölni legfeljebb kilenc felhasználót Secret Crush-nak. A megjelölt fél csak akkor szerezhet tudomást a jelölésről, ha ő maga is feliratkozott a Facebook Társkeresőre, és ott ő is Secret Crush-ként jelölte meg ugyanazt a felhasználót. Az algoritmus nem kínál fel senkit potenciális randevúpartnernek, senkinek a bejelölését sem sugallja. Ha két felhasználó nem jelölte egymást kölcsönösen, nem szereznek tudomást arról, hogy a másik fél bejelölte őket.

Közös események és csoportok: ez a funkció a hasonló érdeklődésű körű felhasználók felkutatását teszi lehetővé, ha a felhasználó megosztja a Facebook Társkeresővel a Facebook fiókjában szereplő események és csoportok listáját. Ezen a felületen például meg lehet nézni, hogy fent van-e a Társkeresőn olyan személy, aki egy olyan kisállatos csoport tagja, amelynek tagjai vagyunk.

Videós randi: ha két felhasználó párba áll a Társkeresőn, videochatet is indíthatnak egymással a közös chaten elérhető videóikonon keresztül. Ha az egyik fél videhívást kezdeményez, a másik félnek is jóvá kell hagynia azt, mielőtt a hívás létrejön a két fél között. Párba álláskor vagy a videós randi alatt a hívó felek keresztneve és profilfotója látható, nem a teljes Facebook-profiljuk.

Az új szolgáltatás kifejlesztésekor az adatok és a magánszféra védelmét helyezte a fókuszba a Facebook, együttműködve a téma szakértőivel: a Társkereső felületén a felhasználók szükség esetén jelenteni és blokkolni is tudják az őket esetleg zaklató felhasználókat, megakadályozva, hogy fényképeket, linkeket vagy videókat küldjenek nekik kéretlenül.

Ezekben az országokban vált elérhetővé október 22-től a Facebook Társkereső:

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovénia, Szlovákia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Egyesült Királyság

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
tesla_onvezeto.jpg

Megérkezett a jövő: a Tesla már városban is képes önvezetésre

Elárasztották az internetet a Tesla önvezető módját péntek óta tesztelők videói.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 24.


hirdetés

Pénteken végre megérkezett az FSD-t (Full Self-Driving, vagyis teljes önvezető) tartalmazó szoftverfrissítés néhány kiválasztott Tesla-tulajdonos kocsijára, írja a Mashable. A régóta várt újdonságot még a héten lengette be Elon Musk. Ahogy az várható volt, a szerencsés teslások azonnal kipróbálták az autótörténeti fejlesztést.

Az amerikai autógyártó azokat az ügyfeleit választotta ki, akik makulátlan vezetési múlttal rendelkeznek, de közülük sem mindenki kapta meg az FSD-t tesztelésre.

A Tesla eddigi Autopilot üzemmódja is képes volt az önvezetésre, ám a funkciót csak lakott területen kívül, autópályán lehetett bekapcsolni. Az FSD azonban már városi környezetben is biztonságosan irányítja az autót.

A szoftverfrissítés után a Teslák többek között érzékelik a sebességkorlátozást, képesek a sávban elfoglalt helyzet tartására, felismerik a közlekedési táblákat és önállóan tudnak kanyarodni. Bár az új funkció neve azt sugallja, hogy a sofőrnek már semmi dolga az autóval, valójában a kezeket még mindig kötelező a kormányon tartani és az utat is figyelni kell.

hirdetés

Az FSD kipróbálásról több videó is készült. Az egyik legnagyobb próbatétel egy körforgalom volt az autónak. A Twitteren közölt felvételen látszik, ahogy a sofőr egyszer kézzel segít az autónak, és a Tesla egyes pillanatokban hezitál, hogy merre haladjon tovább, de végül megoldja a feladatot:

Lapozz a többi felvételért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!