hirdetés
snapshot-9.jpg

Minőségileg új dolgokra képes a drónok csoportos intelligenciája – beszélgetés Vásárhelyi Gábor drónkutatóval

A robotika egyik izgalmas válfaja kerül terítékre a Mesterek és Módszertanok Házában szeptember 24-én. Vásárhelyi Gábor tart előadást A jövő dróntudománya címmel.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

Drónok, amelyek úgy repülnek kötelékben „saját akaratukból”, mint a madarak. Hogyan fejlesztették ki őket, hogyan működnek, mire használhatók? Erről kérdeztük Vásárhelyi Gábort, az ELTE biológiai fizika tanszékének tudományos főmunkatársát.

- Néhány éve nemzetközi tudományos szenzációt jelentett a magyar kutatócsoport találmánya, a csoportos drónvezérlés.

- Az ELTE biológiai fizikai tanszékén 2009-ben kezdtük el azokat a csoportos mozgásokkal, csoportos intelligenciával kapcsolatos kutatásokat, amely az önműködő, önszerveződő drónrajok feltalálásához is vezetett. A megközelítésünk egyedisége abból eredt, hogy az élőlényeknek a csoportos döntéshozatali mechanizmusait vizsgáltuk, és utána olyan drónokat építettünk, amik ugyanilyen elvek alapján, egymással beszélgetve voltak képesek különböző feladatoknak az önszerveződő megoldására.

- Mivel repülő eszközökről van szó, nyilván elsősorban madarakat tanulmányoztak, de úgy tudom, emberi csoportos mozgásokat is elemeztek.

- A csoport mozgás jelentéskörében az a lenyűgöző, hogy az élet legkülönbözőbb fejlettségi szintjén álló élőlények is nagyon hasonló elvek alapján, egyszerű helyi szabályok alapján tudnak globális mintázatokat létrehozni. Tehát ha egy baktérium-csoportot megnézünk, ugyanúgy kavarognak, mint ahogyan például az emberek mennek a metróban, vagy a birkák, amikor terelik őket. Tehát sokszor nem az élőlények intelligenciája számít, hanem az egymás közti interakció. Az az izgalmas ebben, hogy nagyon egyszerű interakciókból jöhet létre nagyon komplex közös teljesítmény.

hirdetés
Infók a Science Show előadásról

Mikor?

2020. szeptember 24-én. Az előadásra eredetileg 2020. április 2-án került volna sor, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.

Hol?

A Mesterségek és Módszertanok Házában. 1077 Budapest, Wesselényi utca 73.

Hogyan?

A szeptember 24-i esten a járványügyi szempontokat figyelembe véve csak max. 80 fős lehet a közönség, szétültetéssel. A szervezők kihelyeznek kézfertőtlenítőket, ózongenerátoroznak. A légkondicionáló kívülről hoz be tiszta levegőt. A maszkviselés kötelező.

Hol lehet jegyet venni?

A Tixa oldalán, ide kattintva.

- Az evolúció elveit is figyelembe vették a drónokat irányító algoritmusok megalkotásakor?

- Az evolúció kicsit más aspektus, tulajdonképpen egy hangoló, optimalizáló eszköz, amellyel egy bonyolult rendszer állapotát lehet megváltoztatni és eredményesebbé tenni. Az evolúcióban vannak utódok, mutáció, kiválasztódás, szaporodás – ezeket nagyon egyszerű algoritmizálni és számítógépeken futtatni. Amikor megalkotjuk azokat a nagyon bonyolult modelleket, amelyek a drónjaink agyában futnak, ezeket a modelleket is valamiképpen hangolni kell, és az automatikus hangoláshoz használjuk fel az evolúciót. Párhuzamosan futtattunk szuperszámítógépeken több tízezer stimulációt, kiválasztjuk a legjobbakat, azokat egy kicsit megváltoztatjuk és előbb-utóbb kialakul az a megoldás, amely azt csinálja, amit szeretnénk.

- Az előbb Ön a „csoportos intelligencia” kifejezést használta. Ez mit jelent az Önök gyakorlati munkájában?

- A természetnek nagyon izgalmas struktúrája, hogy bármilyen szinten megnézzük a világegyetemben található dolgokat, azok önmagukban kisebb részegységekből állnak és egyúttal nagyobb egységeknek a részei, amelyek minőségileg új dolgot hoznak be. Például egy molekula nemcsak az atomoknak az összessége, a fehérjék pedig a molekulákhoz képest jelentenek új szintet és így mehetünk egyre feljebb. Intelligencián általában az embereknek és más élőlényeknek az egyéni intelligenciáját szoktuk érteni, de amikor élőlények csoportja dolgozik valamin összehangoltan, akkor megint csak a komplexitás új szintjére jutunk. Ezt nevezzük csoportos intelligenciának. Egy raj minőségileg új dolgot tud létrehozni az egyedekhez képest. Egy társadalom, egy nagy közösség nem simán az embereknek a közössége, hanem merőben új dolgokat létrehozó egység, és ugyanez érvényes a drónokra is.

- Jelenleg a csoportos drónvezérlésben az egyenrangú szerveződésnél tartanak, de a jövőben elképzelhetőnek tartják a hierarchikus szerveződést is. Tehát egy robotközösségben is létrejöhetnek az emberihez hasonló társadalmi rétegződések?

- Mi a hierarchiát nem egyfajta fennmaradó státusként próbáljuk bevezetni, hanem inkább csak a pillanatnyi döntésekben. Amikor egy csoportban sok drón akar valamit, nem a demokrácia a legjobb döntési helyzet, amikor a többség akarata érvényesül. Bizonyos helyzetben érdemes egyes drónokat kiemelni és nagyobb hatalommal felruházni. Ha például egy egész csapat megy egy fal felé és az első drónok ezt észlelik, a csapat többi részének érdemes hallgatnia az elől lévőkre, mert ők új információkkal rendelkeznek. Így a döntéseket a körülmények által kialakított helyi hierarchia vezérli. Ha a modelljeinket ilyen módon építjük fel, sokkal hatékonyabban tud a rendszer reagálni a környezet változásaira.

- Végül is nemcsak az embereknél, hanem az állatoknál is megvannak a falkavezérek, vagy egy vándorló madárrajnál az, akit követnek.

- Igen, lehetnek olyan hardver-, vagy szofverbeli különbségek, amelyek eleve más kategóriába taszítják az egyedeket. A madarak között vannak olyanok, amelyeknek jobbak a navigációs képességeik, és a többiek rá hallgatnak. Ez az egyik irány, hogy egy meglévő, minőségbeli tulajdonság mentén van valakinek prioritása a többiekhez képest. De mi azt is csináljuk, hogy ha egyforma felépítésű, ugyanolyan szoftverrel ellátott drónjaink vannak, akkor is különbséget teszünk azzal, hogy kinek mennyi információ van a birtokában. Akinél az információ, annál a hatalom, és ez a drónrajban is tud érvényesülni.

- A drónok a köztudatban úgy élnek, mint katonai, vagy biztonsági célokra használt eszközök, de nemrégiben olvastam, hogy drónokkal lepleztek le például illegális erdőirtásokat az amazonasi esőerdőkben. Mire lehet használni még a csoportos drónokat?

- Jelenleg a világ fejlett részén már nem számít különlegességnek, hogy egy magánembernek van egy drónja, és azt a gyerekek is tudják irányítani. A következő szint, amikor a munkavégzéshez nem egy, hanem több drónt használunk. Minden olyan feladatnál, ahol időszűkében vagyunk, nagyon gyorsan kell egy nagy területet ellenőrizni vagy ezen belül valakit, vagy valamit megkeresni, igen hasznos lehet egy drónraj. Legismertebb felhasználójuk napjainkban a szórakoztatóipar, nagy számban gyönyörű formációkat hozhatnak létre az égen a tűzijátékot helyettesítve. A környezetet kevésbé szennyezik és jobban programozhatók. De számos országban valóban a hadsereg törekszik arra, hogy erőteljes megfigyelő, védekező, vagy akár támadó eszközökké fejlesszék őket. Ezeket sokkal nehezebb leszedni, mint a harci gépeket, nem annyira drágák, és ha a rajból kihullik egy, a többiek ugyanúgy tudják folytatni az akciót. Mi azt szeretnénk, ha a drónjaink ipari felhasználásba is bekerülnének, automatizált infrastruktúra-vizsgálatra, nagyobb helyek mobilkamerás felügyeletére…

- A robotika, a mesterséges intelligencia-kutatások és fejlesztések egyre inkább az autonómia felé tartanak. Ezzel együtt erősödnek a velük kapcsolatos félelmek. Önnek mi a véleménye erről?

- Az ipari forradalom kezdete óta látjuk az automatizáció számos előnyét és kárát. A félelmek általában az új technológiákat övezik, amíg nem tudják az emberek pontosan, hogy mire használják őket, mik a lehetőségeik, a korlátaik. A drónokkal is lehetnek valós félelmeink, hiszen olyan eszközökről van szó, amelyekkel bizonyos szempontból át lehet alakítani az egész társadalom működését és struktúráját. Gondoljunk például az emberi döntés nélküli katonai beavatkozások által felvetett etikai problémákra. Az autóforgalom alapjaiban alakította át a társadalmakat az elmúlt 100 évben, lehet, hogy a következő 100 évben a drónok teszik velünk ugyanezt.

Az előadásra eredetileg 2020. április 2-án került volna sor, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A szeptember 24-i esten a járványügyi szempontokat figyelembe véve csak 50-80 fős lehet a közönség, szétültetéssel. A szervezők kihelyeznek kézfertőtlenítőket, ózongenerátoroznak. A légkondicionáló kívülről hoz be tiszta levegőt. És a maszkviselés természetesen kötelező.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Feltalálták az „élő” koporsót Hollandiában, már meg is volt az első temetés

Az új technológiának köszönhetően a koporsó 4-6 hét alatt lebomlik, szemben a fakoporsók nagyjából 10 éves időtartamával.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

A világon először temettek el élő koporsóban valakit Hollandiában, írja az Inhabitat. A szertartáson az elhunytat a Loop nevű startup Living Cocoon (magyarul: élő bevonat) nevű koporsójában helyezték örök nyugalomra.

A környezetbarát koporsót micéliumból készítik, vagyis azokból a gombafonalakból, melyek a talaj behálózásáért felelősek. Az "élő" koporsók jóval világosabbak a hagyományos társaiknál, ráadásul belül egy vékony moharétegre helyezik az elhunytat.

A technológiának köszönhetően a koporsó 4-6 hét alatt lebomlik, szemben a fakoporsók nagyjából 10 éves időtartamával. Így sokkal gyorsabban megkezdődhet a holttest komposztálódása is, a maradványok pedig jóval könnyebben és gyorsabban beépülnek a környező talajba. A teljes folyamat a feltaláló szerint 3 év alatt lezajlik.

Bob Hendrikx, a Loop alapítója nem vett részt az első Living Cocoon-temetésen, de még a szertartás előtt beszélt az elhunyt rokonával, aki elmondta: örül, hogy az anyukája a találmánynak köszönhetően gyorsabban visszatérhet a természetbe, és hamarosan örökre úgy élhet majd, mint egy fa.

A micélium-koporsó ára 1250 euró, vagyis 450 ezer forint.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

A kaliforniai erdőtűz ízelítő a jövőből: tömeges migráció indulhat el a klímaváltozás miatt Amerikában

A New York Times szerint az Egyesült Államokban most kezdenek ráébredni, az éghajlatváltozás ott is milliók életét változtathatja meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

A hőség, a szárazság és az ezekből adódó éhínség miatt nemsokára milliók kényszerülnek majd arra, hogy új otthont keressenek maguknak a világban. A globális felmelegedéssel összefüggő tömeges migrációtól eddig elsősorban az afrikai, közel-keleti, ázsiai régiókban tartottak. Az immár minden nyáron visszatérő, egyre hevesebb és egyre nagyobb kiterjedésű kaliforniai erdőtüzek azonban már az amerikaiakat is kezdik gondolkodóba ejteni.

A New York Times felidézi, hogy idén augusztus 17-én a Halál Völgyében 54,4 C fokot mértek – ez volt 1931 óta a legmagasabb regisztrált hőmérséklet – miközben több ezer villám csapott le a kaliforniai mezőkre és erdőkre, amelyeket öt éve tartó aszály is sújt.

Hamarosan egész Kalifornia lángba borult.

A következő két hétben 900 helyen gyúltak újabb és újabb tüzek, amelyek hatszor annyi földet égettek fel, mint a 2019-es erdőtüzek összesen, 100 ezer embert kényszerítve otthona elhagyására.

A New York Times szerzője, Abraham Lustgarten már korábban foglalkozott a klímaváltozás okozta migráció kérdésével. Bejárt olyan országokat, ahol megtapasztalhatta, hogyan menekülnek el az emberek a világ legszegényebb és legforróbb vidékeiről. Részt vett egy nagy számítógépes szimuláció megalkotásában is, amely a várható globális demográfiai változásokat elemzi. Most pedig azt írja, elkészült egy olyan térkép, ami az Egyesült Államokon belül várható klímamigrációt mutatja be.

hirdetés

Egy olyan jövőjét, amellyel eddig a tengerentúlon eddig nemigen akartak szembenézni.

A közgazdászok, demográfusok, klímakutatók, biztosítási szakemberek, építészek és várostervezők közreműködésével elkészült térkép a következő 30 év amerikai veszélyzónáira hívja fel figyelmet. Kiderül belőle, hogy 162 millió embernek – azaz az Államok lakossága csaknem felének – kell melegebb hőmérsékletekkel és kevesebb vízzel számolnia.

A változások különösen súlyosan érinthetnek 93 millió embert, és ha 2070-ig nem következik be számottevő változás a széndioxid-kibocsátásokban, legalább 4 millióan kerülhetnek elviselhetetlen körülmények közé.

Az évente ismétlődő tűzvészek 28 millió embert veszélyeztetnek majd, ugyanakkor 100 millió embernek – főleg a Mississippi medencéjében Louisianától Wisconsinig – olyan rendkívüli párás levegő jut, hogy ellehetetlenülhet a szabadtéri munka vagy a kinti sport.

A chicagói egyetemnek 2018-ban megjelent tanulmánya szerint a következő 45 évben minden tizenkettedik délen élő amerikai fog az ország északkeleti, nyugati részére költözni a klímaváltozás miatt. Ez pedig tovább szélesíti a szakadékot a gazdagok és a szegények között, valamint tovább gyorsítja és még kaotikusabbá teszi az urbanizációt.

1950-ben az amerikaiaknak kevesebb mint 65%-a élt városokban, 2050-ban viszont várhatóan alig 10% lesz azoknak az aránya, akik városokon kívül élnek.

A felduzzasztott városokban az alapszolgáltatások biztosítása is hatalmas kihívás lesz, az egyre élhetetlenebb tengerparti és a vidéki régiók egy része pedig a gazdasági összeomlás szélére kerülhet.

Akik anyagilag megengedhetik maguknak, elmenekülnek, az ott maradó szegények pedig nem számíthatnak többé a társadalom támogatására.

Atlanta sorsa lehet az egyik elrettentő példa. Georgia állam 5,8 millió lakosú fővárosába a becslések szerint 2100-ig több százezer klímamenekült érkezhet.

Atlantában már ma is nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint bármelyik amerikai nagyvárosban. Minden tizedik háztartásban 10 ezer dollár alatti az évi jövedelem, és miközben a városközpont egyre gazdagabb lesz, a külvárosokban rendkívüli szegénység uralkodik.

A klímaváltozást ellensúlyozó intézkedések, a zöldövezetek létrehozása is csak a különbségeket erősítette, mert a szegényebb fekete családok kénytelenek voltak kiköltözni a megdrágult kerületekből.

Ez megosztottság pedig csak nőni fog, és a társadalmi fesztültség bármikor robbanásveszélyes helyzethez vezethet.

És akkor még nem is szóltunk a tengerszint emelkedésének fenyegetéséről, amely olyan nagyvárosokat érint majd, mint Boston, New York és Miami. Veszélybe kerülnek a városok infrastruktúrái, a tengeri sós víz beszivárgása például tönkre teheti az ivóvízhálózatokat.

Mathew Hauer, a floridai állami egyetem szociológusa szerint

legalább 13 millióan kényszerülnek majd az elárasztott partvidékekről elköltözni.

A New York Times emlékeztet rá, 1916 és 1970 között mindössze 6 millió fekete amerikai vándorolt Délről Északra, ez mégis alapjaiban változtatta meg az amerikai társadalmat a demográfiai arányoktól a munkaerőpiacon át a kultúráig. Ennek fényében egyelőre felmérhetetlen, hogy mit jelentene legalább kétszer ennyi ember migrációja az Államokon belül.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Fákból álló hatalmas fallal állítanák meg a sivatag terjeszkedését Afrikában

A Száhel-övezetben 8000 kilométer hosszan épülne meg a Nagy Zöld Fal.
Fotó: Great Green Wall - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a hosszabban tartó aszály és egyre növekvő forróság okozta elsivatagosodás. Ez leginkább az afrikai Száhel-övezetben érhető tetten, amely vízszintes irányban húzódik végig a kontinensen, és amelyet északon a Szahara, délen pedig a szudáni szavanna határol. A marylandi egyetem közelmúltban közzétett tanulmánya szerint ebben a zónában a sivatag 1920 óta 10%-kal nőtt, ma már 8,6 millió km2-en terül el.

A Száhel-övezet már most kétségbeejtő helyzetét jól mutatja a Csád-tó állapota, amely hajdan Afrika negyedik legnagyobb tava volt. Az 1970-90-es évek alatt elveszítette területének 90%-át, és ezzel együtt élővilágát is.

Az éhínség, szegénység sújtotta lakosság így könnyedén került a dzsihádista Boko Haram fegyvereseinek befolyása alá. Kézzel fogható példa arra, hogy miként válik a környezeti válság társadalmi és humanitárius válsággá.

Ráadásul a Száhelben az átlaghőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik a globális átlagnál, miközben ma 228 milliós lakossága az előrejelzések szerint 2050-re megduplázódik.

Éppen ezért egyre sürgetőbbé válik a sivatag megállítását célzó, fákból álló fal, amelynek ötlete már az 1970-es években felmerült. Ebből lett az Afrikai Unióban a „Nagy Zöld Fal” terve, amelynek célja visszaadni a kontinens e hatalmas területének termékenységét.

hirdetés

A zöld fal 8000 km hosszú és 15 km-es széles lenne Szenegál és Dzsibuti között. A kezdeményezésben jelenleg 21 állam vesz részt, valamint számos nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió, a Világbank, a Fao, több kutató intézet és civil szervezet – írta a New Scientist

A Száhel-övezet 780 millió hektáron terül el, kétszer akkora, mint India. Ebből 166 millió hektárt, vagyis a terület 21%-át lehetne ismét élhetővé tenni a fák ültetésével. Erdők, mocsarak, megművelhető földek mellett emberi települések is létrejöhetnének. Mindez jelentősen hozzájárulna a Szahel-övezet élelmiszer-biztonságához és gazdasági jólétéhez.

Ehhez azonban a legfrissebb becslések szerint minden érintett országnak 40-130 millió dollárral kellene hozzájárulnia, ehhez pedig elengedhetetlen a nemzetközi pénzügyi segítség a különböző fejlesztési bankoktól a magánbefektetőkig.

„Szörnyű igazságtalanság, hogy a legnagyobb szenvedés a világ legszegényebb földműveseit sújtja. Nem követtek el semmit, hogy kiprovokálják a klímaváltozást, de, mivel életben maradásuk az esőtől függ, az első vonalban kerülnek szembe vele”

– olvasható a Bill & Melinda Gates Foundation jelentésében.

„Ezeknek a földműveseknek nincsenek meg az eszközeik arra, hogy alkalmazkodjanak a szárazsághoz és az áradásokhoz, vagy küzdjenek a járványok ellen, amelyek nyájaikat sújtják és az új élősködők ellen, amelyek felfalják a termésüket”.

Nem jutnak hozzá ellenálló magokhoz, hatékony trágyákhoz, de a hitelintézetek és a piac is zárva vannak előttük.

A rendkívüli szegénység következménye, hogy a Száhel-övezetben a legmagasabb a gyermekhaladóság az egész Földön.

Csádban egy nap alatt több gyermek hal meg, mint Finnországban egy év alatt.

A „Nagy Zöld Fal” a zászlóshajója az ENSZ tízéves programjának, amelynek célja a Föld ökorendszerének helyreállítása, a pusztulási folyamatok megfordítása, amely az utóbbi évtizedekben hirtelen felgyorsult a népességnövekedéssel, az iparosodással és természeti források féktelen fogyasztásával. A termőtalaj minőségének romlása legalább 3,2 milliárd embert sújt, az ökorendszereket ért kár évente eléri a globális GDP 10%-át. Mindezeket csak tovább súlyosbítja a klímaváltozás.

Ha minden a tervek szerint megy, a „Nagy Zöld Fal” 2030-ra már képes lesz lekötni 350 millió tonna szén-dioxidot az atmoszférából, és 10 millió munkahelyet teremt. Csakhogy ettől még fényévekre vagyunk.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete támogatásával az elmúlt öt évben 50 ezer hektárnyi terméketlen területet sikerült  visszahódítani, javítva ezzel több mint 400 falu egymillió lakosának életminőségét. E kísérlet során mintegy százféle őshonos fajtát telepítettek, mindenekelőtt gumifát, sivatagi datolyát, kesudiót és más olajos magvakat, amelyek a leghátrányosabb helyzetű falvaknak bevételi forrást is jelentenek.

Burkina Faso, Mali és Niger között eddig 2500 km-es zöld folyosót hoztak létre. A következő tíz évben azonban nagyon fel kell gyorsítani a munkálatokat: évente 3,6 milliárd dolláros befektetésre lenne szükség.

Közben már az is felmerült, hogy a „Nagy Zöld Fal” koncepciójával nagyvárosokat is megmenthetnének.

Qu Dongyu, a FAO főigazgatója a tavaly szeptemberi New York-i klímacsúcson figyelmeztetett arra, hogy ha a városok továbbra is az erdők és a zöld területek kárára terjeszkednek, akkor egyre sebezhetőbbek lesznek a szárazsággal, a homok- és porviharokkal, a hőhullámokkal, áradásokkal és pusztító erejű szelekkel szemben.

Stefano Boeri olasz építész egy olyan városi erdőhálózatot képzelt el 2030-ra, amely összekötné a Száhel-övezet, illetve Közép-Ázsia városait, összesen mintegy 500 ezer hektárnyi területen.

Boeri szerint az emberiség történetének új szakaszába lépünk, amelyben az erdők és a városok új szövetséget kötnek. „A fák és a bokrok már nem csupán dekorációk vagy védett területek, hanem városlakó milliók életének részei lesznek” – mondta az olasz mérnök.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-vakcina-teszteles-oroszorszag-mti-epa.jpg

Több mint 60 ezer önkéntes jelentkezett a koronavírus-vakcina tesztelésére Moszkvában

Több mint másfélszeres a túljelentkezés a Szputnyik V vakcina klinikai tesztelésének harmadik szakaszára. Eddig 700 embernek adták be a kipróbálás alatt álló oltást.
MTI, fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

A szükséges 40 ezer helyett több mint 60 ezer önkéntes jelentkezett Moszkvában a Covid-19 megelőzésére szolgáló Szputnyik V vakcina klinikai tesztelésének harmadik szakaszára - jelentette be Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere vasárnap a Rosszija 1 televízióban, miközben az új koronavírus-fertőzések száma tovább növekedett Oroszországban.

Szobjanyin szerint

a kipróbálás alatt álló védőoltást eddig 700 embernek adták be, akik valamennyien jól érzik magukat.

Mint mondta, többezren vannak túl a klinikai tesztben való részvételhez szükséges orvosi vizsgálaton.

A feltételesen augusztus 11-én bejegyzett vakcina gyártása az orosz egészségügyi tárca közlése szerint augusztus 15-én kezdődött meg. Az oltóanyagot kifejlesztő Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet munkatársai a The Lancet című brit orvostudományi folyóiratban a hétvégén válaszoltak a Szputnyik V-t ért bírálatoktóra.

hirdetés

Gyenyisz Logunov, az intézet kutatási igazgatóhelyettese és a többi társszerző megígérte, hogy a felmerült kételyek eloszlatásáért hozzáférhetővé teszik majd a kutatás egyes résztvevőinek leleteit.

"Szeretnénk aláhúzni, hogy a közölt adatokat kísérletek útján nyertük és duplán ellenőriztük"

- hangsúlyozták az orosz tudósok.

Kutatók egy 15 fős nemzetközi csoportja, élén Enrico Buccival, a philadelphiai Temple Egyetem docensével szeptember 7-én nyílt levet tett közzé, amelyben arról írtak, hogy "nagyon valószínűtlen" mintázatokat azonosítottak a tesztelések első és második szakaszának adataiban. A csoport tagjai hétfőn elküldték kifogásaikat és észrevételeiket a The Lancetnek.

A Szputnyik V kifejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) közleményt juttatott el a TASZSZ hírügynökséghez, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy Bucci a Resis elnevezésű cég tulajdonosa, amely tudományos publikációk szaklapokban való közlésének előkészítésével és a bennük foglalt adatok ellenőrzésével foglalkozik. Bucci publikációiból kiderült: kapcsolatban állhat konkurens többkutatóintézettel és kutatással foglalkozó gyógyszeripari vállalattal. A lehetséges összeférhetetlenséget a szakember a nyílt levélben nem, csak a The Lancet hivatalos kérésére tárta fel - tették hozzá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!