hirdetés
1.-utem-06.jpg

Minden idők legszigorúbb csendrendeletét fogadta el a bulinegyedben az önkormányzat

A területen kívül eső üzletek és vendéglátóhelyek egyáltalán nem lehetnek nyitva éjfél és reggel 6 óra között, és a többiek is csak külön engedéllyel.
Fotó: Bódis Krisztián - szmo.hu
2020. június 26.


hirdetés

Már a járvány előtt kerületi munkacsoport dolgozott a kritériumrendszeren, de akkor még csak javaslatok voltak, hogy például a közterületi alkoholfogyasztást vissza kell szorítaniuk és a zajterhelést is - írja a portfolio.hu.

Most szigorú rendeletet fogadtak el, amely vonatkozik a vendéglátóhelyként és a boltként működő üzletekre egyaránt. A boltok például csak úgy lehetnek éjfél után is nyitva, ha este 22 és reggel 6 óra között nem árusítanak alkoholt.

A Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt területen belüli (ideértve az Erzsébet körút mindkét oldalán lévő épülettömböket) üzletek (vagyis a kocsmák, bárok, szórakozóhelyek) csak akkor lehetnek nyitva, ha arra külön engedélyt kérnek az önkormányzattól.

Emellett nem engedhetik a vendégeknek, hogy kivigyenek az utcára szeszesitalt, biztosítani kell a nem vendégek számára is ingyenesen a mellékhelyiség használatát, nem végezhetnek göngyölegmozgató tevékenységet 22 és reggel 6 óra között, mérniük kell a zajszintet egy erre meghatározott eszközzel, takarítaniuk kell az utcát, nem adhatnak műanyagpohárban italt.

Természetesen korábban is sok vita volt már a bulinegyedről, megosztotta a közvéleményt a téma. A Night Mayor BUD nevű egyesület is azt mondta, hogy nem rossz irányt vettek a folyamatok korábban. Most azonban Németh G. Dániel, a Night Mayor BUD egyesület szóvivője ezt írta a Facebookon:

hirdetés

"Lakosság nyomására a hetedik kerület közgyűlése elfogadta minden idők legszigorúbb CSENDRENDELETét a bulinegyedben. Mi értelme van egy március előtti, konszenzusosnak mondott tömegturizmusra tervezett ilyennek, csak a jóisten tudja. De talán még ő se. (...) Hihetetlenül sok ember életének a munkája megy kukába ezzel, ha még a koronavirus nem lett volna elég."

A járványügyi korlátozások után az önkormányzat mindenesetre jelentősen megnehezíti az újranyitó helyek túlélését.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
bkng.jpg

Bezárja a Burger King a Nyugatinál lévő egységét

Az üzemeltető cég szerint a koronavírus után a kétéves metrófelújítás miatti várható csökkenés az ok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 07.


hirdetés

A Burger King megszünteti a Nyugati téri aluljáróban lévő egységét. A koronavírus-járvány kezdetén bezárt már, de akkor a Fusion Befektetési Zrt. Group még nem erősítette meg a Napi.hu-nak, hogy a bezárás végleges lenne.

Dara Zsolt vezérigazgató-helyettes most viszont már ezt válaszolta a lapnak:

"A Nyugati téri metróállomás felújítása a jövő hónapban megkezdődik. A metró előreláthatólag több mint két évre leáll. Mivel az étterem a Nyugati aluljáróban helyezkedik el, így az üzlet nyitva tartása nem racionális üzleti szempontból ezen időszak alatt.

Figyelembe véve a következő években lejáró bérleti szerződésünket, megállapodtunk a bérbeadóval, hogy a bérleti szerződésünket valamivel idő előtt megszüntetjük."

A cég helyzete Magyarországon ezzel együtt stabilnak mondható, az előző években fokozatosan nőtt a bevétel és a nettó profit is.

hirdetés

A mostani bezárással párhuzamosan a Burger King vidéken terjeszkedik. Idén három autós éttermet is indítanak: a múlt héten megnyílt a veszprémi, a jövő hónapban a kaposvári, és októberre tervezik a miskolci étterem nyitását - írja a lap.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
normafa-budapest-mysecretbudapest-hegyvidek-hatalmas-fa-tortenete.jpg

A környék hatalmas, legendás fájáról kapta a nevét a Normafa

Állítólag Mátyás születésekor sarjadt. Emlékét ma egy másik fa őrzi Budapest egyik legszebb kirándulóhelyén.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

A Svábhegy ma is szép panorámát nyújtó kirándulóhelye és kilátópontja a Normafa.

Egykor a környék erdőkkel borított, tisztásokkal tarkított, zöld, beépítetlen terület volt. Még a XX. század elején sem pöttyözték színesre az épületek a hegyoldalakat, és messze el lehetett látni.

A Normafa egy legendás fáról, a korábbi Viharbükkről kapta a nevét - korának hatalmas fája volt.

"A XIX. században vadászterület volt a mai János-hegy és Széchenyi-hegy közti fennsík, vagyis a Normafa, ahol főleg szalonkára, nyúlra, fogolyra és rókára vadásztak. A budai polgárok ősi joga volt a február 2-i medvevadászat, amelyet 1855-ben betiltottak, majd 1871-ben felújítottak, de ekkorra már medve híján inkább a mulatság és az ivászat lett az esemény fő jellemzője" - írja Druzsin József "A Budai-hegység útikalauz" című könyvében.

Az öreg bükk a Normafa lejtő peremén állt, és a legenda úgy tartja, hogy Mátyás király születésekor nőtt ki, de az is elterjedt történet volt, hogy Mátyás vadászatai során megpihent az árnyékában. Egyikre sincsen bizonyíték.

hirdetés

Az viszont szinte biztos, hogy több száz éves fa lehetett. Többször is belecsapott a villám, innen kapta a Svábhegy német anyanyelvű lakóitól a Wetterbaum nevet; magyarul Viharbükknek hívták.

A környék már a XIX. században kedvelt kirándulóhely volt, a pesti és budai írók, költők, művészek, színészek is kijártak ide. Petőfi Sándor itt írta A hegyek között című versét, Keleti Gusztáv pedig képen örökítette meg.

És hogy honnan ered a Normafa név? A Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház művészei játékszüneti napokon, az úgynevezett normanapokon gyakran jártak ki a kirándulóhelyre.

1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schódelné Klein Rozália, a híres énekesnő, koloratúrszoprán állítólag a Viharbükknél énekelte el Bellini "Norma" című operájának nagyáriáját.

Az éneklés apropója az volt, hogy Nyáry Pál ott adta át Schodelné Klein Rozáliának a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót. A Norma című opera Casta Diva című nagyáriája ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti Queste sacre antiche piante" vagyis "Szűzi Istennő, ki beezüstözöd e szent, öreg fákat". Ettől kezdve a korábbi Viharbükköt már Normafának nevezték.

A szó szerint viharvert fa a XX. század elején még állt, ez a Fortepan fotóin is látszik, és látható a törzsén a sérülés. 1927. június 19-én már nem tudta tovább tartani magát, kidőlt. Törzsét a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja.

1962-ben a Normafa nevű öreg bükk emlékére kissé arrébb egy másik fát ültettek. A tövében emléktábla áll Devecseri Gábor költő szavaival.

"Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon."

Devecseri Gábor

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-villamos.jpg

Két szakaszra osztva közlekedik az 1-es villamos, közte pótlóbuszok járnak

Három héten át újítják a pályát. A közlekedést autóbusz forgalmi sáv segíti, ezért az autóval közlekedőknek kevesebb hely marad.
MTI, fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Faludi Imre - szmo.hu
2020. augusztus 08.


hirdetés

Villamospálya-felújítás miatt mától három hétig pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária körút és a Könyves Kálmán körút egy-egy szakaszán.

A Budapesti Közlekedési Központ korábbi tájékoztatása szerint augusztus 8. és 21. között az 1-es villamos két szakaszra osztva, a Bécsi út/Vörösvári út felől a Puskás-stadionig, Kelenföld vasútállomás felől pedig csak a Közvágóhídig közlekedik. A kimaradó szakaszon, a Közvágóhíd és a stadion között az 1-es jelzésű pótlóbusz viszi az utasokat. A 153-as busz pedig meghosszabbított útvonalon, a Gazdagréti tér és a Népliget között közlekedik, így az Infoparkból közvetlenül el lehet jutni a népligeti csomóponthoz.

Augusztus 22. és 28. között az 1-es villamos továbbra is két szakaszra osztva, de ekkor már a Bécsi út/Vörösvári út-Puskás-stadion, valamint a Kelenföld vasútállomás-Népliget szakaszon közlekedik. A kimaradó szakaszon, a Népliget és a Puskás-stadion között az 1-es jelzésű pótlóbusszal lehet utazni.

Hozzátették: a felújítás a gépkocsival közlekedőket is érinti. A villamospótló autóbuszok haladását a Könyves Kálmán körúton, illetve a Hungária körúton észak felé a Népligettől a Szörény utcáig, valamint dél felé a Szörény utcától a Mester utcáig autóbusz forgalmi sáv segíti, ezért az autóval közlekedőknek kevesebb hely marad.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
háborúban-nők.jpg

A háborúban megerőszakolt nőknek állítanak emlékművet Budapesten

A projekt keretében hat részből álló előadás-sorozat, nemzetközi konferencia és kiállítás is lesz. A tervek szerint a szobrot 2023 tavaszán adják majd át Budapesten.
MTI, Címkép: Budapest Városháza/Facebook - szmo.hu
2020. augusztus 04.


hirdetés

A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a „Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” című programot, és kezdeményezi Budapesten az áldozatok emlékművének felállítását - derült ki a fővárosi önkormányzat keddi sajtótájékoztatóján.

A tervek szerint 2023 tavaszán adják majd át a Háborúkban megerőszakolt nők emlékművét Budapesten. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az emlékmű megvalósítására a jövő nyárig kiírják a nemzetközi pályázatot, ezt megelőzően előadás-sorozatot és nemzetközi konferenciát tartanak a témában.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt:

egy közösség életét döntően meghatározza, miként emlékszik a történetére, a közösséghez tartozók történetére.

Úgy fogalmazott: „a rendszerváltás óta sokszor, sokféleképpen és többnyire szenvedélyektől telten, indulatosan beszélünk a múltunkról. Egyre többször kizárólagosságra törekedve és versengve.”

hirdetés

A főpolgármester-helyettes azt mondta, az emlékeknek van egy területe, amelyről alig esett szó az elmúlt évtizedekben, holott sok embert érint.

„A háborúban megerőszakolt nők egyedül maradtak a traumáikkal, nem beszélhettek róla, és ez meghatározó volt saját és családjuk, valamint a társadalom sorsában”.

„Mindezért fontos, hogy nyilvánosan emlékezzünk rájuk és az őket övező hallgatásra” - tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is: nem szeretnének „még egy olyan emlékművet, amelyet az éppen regnáló hatalom a saját történelemszemléletét előtérbe helyezve ráoktrojál a társadalomra, és adott esetben a saját ízlésével is ugyanezt teszi.”

A sajtótájékoztatón jelen voltak az előkészítést felügyelő állandó bizottság tagjai: András Edit művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, Kenyeres István történész, levéltáros, címzetes egyetemi tanár, a Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, Népessy Noémi történész, közgazdász, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Central European University egyetemi tanára.

Népessy Noémi elmondta, a bizottság februártól működik, és az elmúlt négy hónapban elkészítették a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című programot.

Ennek első eleme a szeptember 17-én induló hat részből álló előadás-sorozat lesz.

A bemutatók történelmi része a háborúkkal járó erőszak történetét ismerteti meg a tatárjárástól napjainkig, míg a művészettörténeti előadások résztvevői áttekintik a háborúkban megerőszakolt nők megjelenítésének típusait a történeti előzményektől a kortárs ábrázolásokig.

Ezt követi majd 2021 tavaszán egy nemzetközi konferencia, 2021 június 30-ig pedig megjelenik a nemzetközi tervpályázat, amelyet a tervek szerint 2021. október végéig bírálnak el. A Fővárosi Közgyűlés határozata erről 2021 decemberében születhet majd meg, az emlékmű kivitelezése 2022 elején kezdődhet meg az elképzelések szerint. Az elkészült pályaműveket a Budapest Galériában egy kamarakiállításon lehet majd megtekinteni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!