hirdetés
ciganymagyar-0380-Edit_web.jpg

"Milyen az íze a készenlétis bakancsának?" – Farkas Franciskával saját emlékeket ad elő a Tudás Hatalom társulat

A Jurányi Ház 123-as laborjában látható előadást Horváth Kristóf 'Színész Bob' és a társulat írta.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. november 07.


hirdetés

A fiatal roma művészekből álló Tudás Hatalom társulatot Horváth Kristóf “Színész Bob” alapította 2013-ban. Első közös produkciójukkal a korai iskolaelhagyás jelenségére hívták fel a figyelmet. A Császi Ádám rendezésében készült videóklipet azóta több mint 160 ezren nézték meg, szókimondó szövege pedig még a Parno Graszt repertoárjába is bekerült.

A társadalom egészét megszólító rap- és slam szövegek sokasága, fórum színházi előadások és hátrányos helyzetű gyerekekkel való közös terepmunka után a társulat tagjai ezúttal a saját emlékeiket dolgozzák fel a Cigány magyar című előadásban.

„Létezik-e a döntés szabadsága, ha éhes a húgod? Hogyan sminkel egy hajléktalan? Milyen az íze a készenlétis bakancsának? A szivargyújtó okozta sebhely örökre megmarad-e nemi erőszak esetén? A szegénység kreatívvá tesz, a kirekesztettség különlegessé. Nem csoda, hogy a Tudás Hatalom csoport tagjai szándékosan születtek bele ebbe. Mert cigánynak lenni jó, még akkor is, ha soha nem felejtjük el, hogy a személyi igazolványunkon az állampolgárság utáni kettőspont mögött ez áll: MAGYAR.”

Az előadás szereplői: Farkas Franciska, Pápai Rómeó, Pászik Cristopher, Oláh Edmond, Varga Norbert, koreográfusa Gergye Krisztián. A szöveget Horváth Kristóf „Színész Bob” és a Tudás Hatalom társulat írta, a produkció rendezője: Császi Ádám.

További előadások: november 25. 18:00, december 13. 19:30. Jegyek a Jurányi Ház és az Átrium jegypénztárában, online az atrium.jegy.hu oldalon kaphatók.

hirdetés

Az alkotók:

Császi Ádám rendező, szociálisan érzékeny, de kérlelhetetlenül következetes filmjei a perifériára szorultak életébe engednek bepillantást. Horváth Kristóffal a Gyengébb napok és az 1 hét című rövidfilmek forgatásán is együtt dolgoztak. Csakúgy mint a Viharsarok című első nagyjátékfilmjén ami 2014-ben a Berlinalén debütált. Legújabb színházi rendezését, a 12 dühös embert az Átrium színpadán láthatod december 20-tól.

Farkas Franciska a színészet mellett dráma pedagógusként dolgozik. Büszkén vállalja roma származását, megjelenéseinek fontos üzenete az integráció és felzárkóztatás. 2013-ban kapta meg élete első szerepét a Viktória – A zürichi expressz című svájci filmben. Több színházi és rövidfilmes munka után játszotta el az Aranyélet című sorozat és a Brazilok című magyar nagyjátékfilm két fontos szerepét.

Gergye Krisztián koreográfus társulata 2001 óta jelentős szereplője a kortárs tánc életnek. Független társulatként jelentős, kulturális tettnek számító, felelős állampolgári és művészi pozícióból megszólaló alkotásokat igyekeznek létrehozni.

Horváth Kristóf „Színész Bob” 20 éve foglalkozik színházzal és írással. Színész és rendező, kétszeres országos slam poetry-bajnok. Ars poeticája: Fuck l’art pour l’art! Hisz abban, hogy a különleges tehetség különleges felelősséggel jár, célja, hogy a közönség megtapasztalja saját teremtő erejét; a művészetre gyógymódként tekint.

VIDEÓK:

Az Átrium Színház fontosnak tartja, hogy az Átrium Junior program keretében látható érzékenyítő előadások választéka bővüljön. Ennek érdekében összefogtak, és így született meg a Tudás Hatalom társulat és a Mentőcsónak egység darabja, a Cigány magyar című előadás.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
noel-sma-kezeles.jpg

Örömhír: megkapta a Zolgensma-kezelést az SMA-s Noel

„Egy óra alatt minden megváltozott” – fogalmazott megható posztjában a kisfiú édesanyja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

Noel is megkapta a világ legdrágább gyógyszerét Zolgensmát.

"Erről a napról álmodtam, vágytam rá és küzdöttem érte minden erőmmel 2019. október 22-e óta. Kis híján 11 hónappal később Noel megkapta a Zolgensmát. Maga a tényleges kezelés mindösszesen annyi ideig tartott, amíg lecsepeg egy infúzió. Egy óra alatt minden megváltozott. Noelnek, kemény munkával sok-sok rehabilitációval tényleg esélye lesz arra, hogy a lehető legteljesebb életet élje. Hosszú még az út, ami előttünk áll, de tudjuk, hogy sikerülni fog"

- számolt be az örömteli hírről Noel édesanyja a Facebook-on.

Az SMA-s kisfiú kezelésére május elején gyűlt össze a pénz, augusztus 25-én kapta volna meg a Zolgensmát, ám akkor egy betegség miatt el kellett halasztani.

hirdetés

Noel édesanyja a posztban arról is beszámolt, hogy most is volt némi ijedtség, ugyanis Noel a kezelés előtti napon belázasodott.

"Hosszú volt az idáig vezető út. Örömökkel, csodákkal és buktatókkal, gondokkal teli. Ez igaz az utolsó hétre is, mert legnagyobb ijedtségemre Noel este belázasodott. Egy betegség mindent felülírt volna, újra. Szerencsére csak egy újabb fogacska bújt elő. Nagyon megkönnyebbültünk"

- írta a posztba az édesanya.

Noel anyukája a bejegyzésben köszönetet mondott a Bethesda kórház dolgozóinak (Noel itt kapta meg a Zolgensmát), az otthoni orvosaiknak és annak rengeteg embernek is, akik segítettek összegyűjteni a pénzt a kezelésre. A posztban ezek mellett azt is kihangsúlyozza, hogy büszke azokra a csoportokra, akik a hasonló sorsú gyerekeknek segítenek és arra kér mindenkit, hogy aki csak tudja, segítse továbbra is az ő munkájukat.

"Sajnos, nagyon sok segítségre váró van, akinek szüksége van a jó emberek segítségére, akiken a közösség ereje segíthet csak. A gyűjtés befejezése óta is szorgos munka folyik mindenhol, amit én is erőmhöz és időmhöz mérten segítek. Kérek mindenkit szánjon rá egy kis időt, hogy megismerje az új támogatottakat" - fogalmaz Noel édesanyja, aki végül azt is hozzátette, hogy a kisfiú fejlődéséről, állapotáról továbbra is beszámolnak majd.

Security Check Required

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
scott_sullivan_1.jpg

Teljesült a haldokló apa utolsó kívánsága: még egyszer láthatta focizni a fiát

Amikor a fiú megpillantotta az apukáját, azonnal odarohant, és átölelték egymást. Az édesapa szerint ez egy olyan csodálatos pillanat volt, amire a fia egész életében emlékezni fog majd.
Fotók: Facebook/Hospice of Lake Cumberland - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

A rák egy ritka formájában szenved az amerikai Scott Sullivan, akinél augusztusban diagnosztizálták a betegséget, írja a CNN. Az 50 éves férfinak hetei lehetnek hátra orvosai szerint, ezért javasolták neki élete utolsó szakaszára, hogy költözzön egy hospice intézménybe.

Scott itt mesélte el az ápolójának, hogy semmire sem vágyik jobban, minthogy másodéves fiának első focimeccsét még megérje, és valahogyan láthassa. Mivel az ápolónőnek és a haldokló férfinak is hasonló korú gyereke van, ráadásul rivális iskolákban fociznak, hamar barátságot kötött a beteg és a nővér.

Jerree Humphrey ezek után határozta el, hogy megpróbálja leszervezni Scottnak, hogy még egyszer láthassa a fiút focizni. A probléma csak az volt, hogy a szezon első meccsét a csapat idegenben játszotta, ami nagyjából 3,5 órás autóút lett volna, ennyit pedig nem bírt volna ki rohamosan romló állapotú férfi.

Az ápolónő azonban nem adta fel: a közeli reptéren kért segítséget és kapott is.

Az egyik helyi fogorvos azonnal felajánlotta a saját repülőjét, ahogy megtudta, hogy egy haldokló utolsó kívánságáról van szó. Végül szeptember 11-én indult útra a csapat, vagyis a fogorvos, az ápoló, Scott és a barátnője.

hirdetés

Az édesapa olyan boldog volt, hogy madarat letett volna fogatni vele, annak ellenére is, hogy külön óvintézkedések miatt nem ülhettek a lelátóra, hanem egy kis dombról nézhették a meccset.

Amikor Cade megpillantotta az apukáját, azonnal a dombra rohant, és átölelték egymást. Scott szerint ez egy olyan csodálatos pillanat volt, amire a fia egész életében emlékezni fog majd.

Az ápolónő szerint olyan szorosan és szeretettel ölelte egymást a két férfi, amilyet még sosem látott korábban, pedig hospice-dolgozóként volt már része néhány utolsó találkozásban.

Scott most abban reménykedik, hogy talán még életben lesz a fia következő meccse idején is, és lehet esélye megnézni a másodéves Cade-et megint.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
tk3s_swns_school_cancer_03-1000x667.jpg

Megkezdte az iskolát a brit kisfiú, aki kétszer gyógyult már ki a leukémiából

Az orvosok nem jósoltak túl sok esélyt a kisfiúnak, ám idén boldogan és egészségesen masírozott be az iskolába.
Fotó: Northfoto/SWNS James Linsell-Clark - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

Szülei egyik legnagyobb álma vált valóra, amikor végignézhették, hogy hatéves kisfiuk, Josh iskolai uniformisát felöltve, táskáját lóbálva indult a családdal együtt első napjára iskolásként - írja a The Sun.

A kisfiú ugyanis fiatal kora ellenére már kétszer küzdötte vissza magát a halál torkából úgy, hogy még orvosai sem jósoltak túl nagy esélyt a túlélésre.

A Londontól északra található Orton Malborne városában élő ötgyermekes családnál megtörtént minden szülő rémálma: Joshnál nyolc hónapos korában diagnosztizálták akut limfoid leukémiát, hamarosan meg is kapta az első kemoterápiát. Ettől azonban vérmérgezést kapott, és az intenzív osztályra került. Szüleinek akkor azt mondták az orvosok: nem biztos, hogy Josh megéri a reggelt.

A kisfiú azonban hősiesen tűrte a kilenc hónapnyi kemoterápiát, ám két évesen újabb csapás következett: állapota ismét romlott, és csontvelő-transzplantációra szorult. Szerencséjére Spanyolországban találtak megfelelő donort, ezzel ismét megmentették az életét.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
snapshot-14.jpg

29 évesen győzte le a rák, előtte a Guardianben osztotta meg utolsó gondolatait egy brit fiatal

A világ tele van fantasztikus pillanatokkal, merítsünk belőle, amennyit csak tudunk - üzente az olvasóknak Elliot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Elliot Dallen húgával, Annabellel - fotó: Elliot Dallen

Mindig tragikus dolog szembenézni egy gyógyíthatatlan betegséggel, tudni azt, hogy mennyi idő maradt még az életből. Különösen egy fiatalnál. Mint Elliot Dallennél, akinél két évvel ezelőtt, 29 évesen diagnosztizáltak mellékvesekéreg-rákot.

Elliot tisztában volt azzal, hogy meg fog halni. Áprilisban már írt egy cikket a Guardian arról, hogy a jelenlegi járványhelyzetben számára a betegség végső stádiuma azt jelenti: nem éri meg a karantén végét, nem töltheti utolsó hónapjait úgy, ahogy szerette volna, hanem, mint a koronavírus által „fokozottan fenyegetett személy”, bezárásra ítéltetett, barátai és családja nélkül. 2020. szeptember 7-én adta fel szervezete a rák elleni harcot. Utolsó erejével azonban még összeszedte gondolatait életről és halálról, amelyek szintén a londoni lapban jelentek meg alig néhány órával azelőtt, hogy végleg lehunyta a szemét.

A Londonban élő, wales-i születésű Elliot bevallotta, hogy a karantén végül is nem bizonyult olyan sivárnak, mint ahogyan azt elképzelte, sőt az első hetekben „könnyedén lebegett az időben, elfoglalta magát és vidám volt”, elvégre nem voltak halaszthatatlan dolgai, és az adott keretek között azt csinálhatott, amit akart. Aztán állapota rosszabbodni kezdett, vészesen lefogyott, az áttétek miatt reggelente húszperces köhögési rohamok fogták el, és egy idő után már a szteroidok, a morfium és egy jeges ital sem segített, hogy pánikérzését csökkentse. A magány még nyomorultabbá tette, szerencsére húga június végén hozzáköltözött.

Ekkor döntöttek úgy az orvosok, hogy megpróbálkoznak Elliotnál egy kísérleti stádiumban lévő gyógyszerrel, amit már több mint egy éve ígértek neki. Ugyanakkor figyelmeztették: ezzel legfeljebb néhány hónappal tudják meghosszabbítani az életét.

A reménység azonban nem tartott sokáig, mert már nagyon rossz állapotban volt. Alig kapott levegőt, nehezére esett a mozgás, letargiába esett. Mindössze egy hétig kapta a kezelést, de jártányi ereje is alig volt, úgy érezte, mintha influenzás lenne és közben az agyára köd ülepedett volna le. Ekkor értette meg, hogy nincs menekvés.

hirdetés

„Azt hittem, hogy ezáltal teljesen felszabadulok. Tévedtem. Mivel már nem volt miért harcolni, csak várnom kellett. A harc érzelmi és mentális lett. És arra késztetett, hogy visszatekintsek” - írja Elliot.

A fiatalember élete a végzetes diagnózisig szépen alakult. Elégedett volt a munkájával, egészségével, kapcsolataival. Azt tervezte, hogy megtanul spanyolul, elmegy Dél-Amerikába, talán valamilyen önkéntes munkát is vállal. Elképzelte, hogy családot alapít 40 éves kora körül, gyermekei lesznek, de azt sem tartotta kizártnak, hogy egy világutazó agglegény lesz, aki barátai gyerekeinek mesél kalandjairól. Mindezeket azonban már nem élheti meg.

„Mindenki meghal, és mindig vannak olyan helyek és élmények, amelyek hiányoznak valakinek az életéből – a világnak túl sok szépsége és kalandja van egy ember számára” – elmélkedik, és úgy érzi, hogy a rá szabott időt jól töltötte.

Elliot a Guardienben megjelent utolsó írásában megköszönte barátainak és mindazoknak a biztató szavait, akik gondoltak rá, és akiket megindított első cikke. „Az, hogy velem vagytok és pozitívak vagytok, sokat segít. Vidámságot, örömöt, nevetést akarok. Azt hiszem, nagyon is lehetséges így meghalni. Igaz, ott lebeg felette a szomorúság árnyéka, de azt akarom, hogy mindenki elengedje magát és érezze a szeretetet.”

A fiatalember azt írta, hogy a közelgő halál bölcsebbé tette, és fontosnak érezte, hogy utolsó gondolatait megossza az itt maradókkal.

Megtanulta a hála fontosságát. Még a legrosszabb pillanatokban is, amikor sokkolta a diagnózis, kínozták a kemoterápia mellékhatásai, lelkileg mélyponton volt, tudta, hogy ott van a csodálatos családja, a barátai, akikre számíthat, és visszaemlékezett a velük töltött nagyszerű időkre.

Ráébredt arra, hogy egy jól megélt élet elég hosszú lehet, függetlenül annak tényleges időtartamától. A világ tele van fantasztikus pillanatokkal, merítsünk belőle, amennyit csak tudunk.

„A legtöbb ember arra számít, hogy megéri az öregkort. Én most már az öregséget kiváltságnak tekintem. Senki se panaszkodjon, hogy egy évvel öregebb lett, még több az ősz haja és a ránca. Inkább annak örüljön, hogy megérte. Ha pedig úgy érzed, hogy nem hoztál ki mindent a tavalyi évedből, próbáld jobban kihasználni a következőt.”

Elliot harmadik tanulsága, hogy merjünk sebezhetők lenni, és fogadjuk el mások segítségét, még akkor is, ha egy olyan társadalomban élünk, amely az egyéni képességeket és a függetlenséget díjazza. Erre is a rák és szerettei odaadása tanította meg.

„Tégy valamit másokért” – tanácsolja Elliot, azokra gondolva, akik nem érezhetik a segítő szeretet kiváltságát, mint ő, a Black Lives Matter harcosaitól a kétségbeesetten Angliába igyekvő migránsokig.

Elliot búcsújában bolygónk védelmére is figyelmeztet. „Én hamarosan elmegyek, de az emberiségnek továbbra is szembe kell néznie a széndioxid-kibocsátások hatalmas kihívásával és az élőhelyek megmentésével. Volt szerencsém látni néhány természeti csodát, és megérteni, hogy milyen értékesek. Remélem, ezt a következő nemzedékek is elmondhatják, de ehhez egy nagy közös erőfeszítésre van szükség.”

Miután az áprilisi cikke után nagyon sokan megkeresték és kérdezték Elliottól, hogy mit segíthetnek, mi tenné őt boldoggá, barátaival és családjával azt találták ki, hogy létrehoznak egy alapítványt az ő emlékére, fiatal rákbetegek támogatására.

„Az élet élvezet. Használd ki, ahogy tudod” – ezek voltak Elliot Dallen utolsó leírt szavai.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!