hirdetés
christmas-mikulas-pixabay-181205.jpg

Mi a különbség a Mikulás és a Télapó között?

Eláruljuk azt is, miért akarták elnyomni Szent Miklós emlékét a szocializmus idején.
Horváth Emese cikke - szmo.hu
2015. december 06.


hirdetés

Köztudott, hogy december 6-án képzeletbeli, piros ruhás, nagy fehér szakállú öregember visz ajándékot a jó gyerekeknek. A kedves figurához minden országban különféle hagyományok kötődnek, sőt elnevezéseiben is különböznek. Nálunk Mikulásnak és Télapónak is hívják. De vajon miért van két neve?

Az eredeti Mikulás

A Mikulás, bár kitalált személy, szorosan kötődik a keresztények Szent Miklós alakjához. (A Miklós név szlovák változata Mikuláš, innen ered a Mikulás kifejezés.) Szent Miklós egy római provincia püspöke volt a 4. században. Egész életét és vagyonát a szegények és a gyerekek megsegítésének szentelte, mégis egyetlen apró cselekedete miatt vált világszerte ismertté.

hirdetés

800px-Villach_-_St_Nikolai_-_Hl_Nikolaus

A legenda szerint Miklós püspök szomszédságában egy nagyon szegény ember lakott, három eladósorban lévő lányával, és mivel hozomány híján nem tudta kiházasítani őket, esélyes volt, hogy bordélyházba kényszerülnek. Miklós azonban megszánta őket, és három egymást követő éjszaka alatt, titokban egy-egy aranyrögöt dobott be az ablakukon, hogy a lányok férjhez mehessenek.

Több változatban is elterjedt a legenda, de az éj leple alatt történő ajándékozás motívuma mindegyikben benne van. Egy változat szerint az egyik aranyrög pont az egyik lány száradó harisnyájában landolt. Innen eredhet a szokás, miszerint a gyerekek megtisztított cipőjükbe (nyugatabbra harisnyájukba) várják az ajándékot.

Miklósolás

Szent Miklós történetét a különböző népek jócskán átformálták. Magyarországon például a miklósolás népi hagyománya inkább volt ijesztő, mint jókedvű esemény. A mosolygós Mikulás helyett ugyanis a fiatal legények

félelmetes rémnek öltözve járták a házakat Miklós napjának előestéjén.

Bekormozták az arcukat, kifordított bundát vettek, és láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a lányokat.

Honnan jött a Télapó?

A Mikulás kifejezést már mindenki megszokta és használta, ám az első világháború eseményeit követően rossz szájízzel mondták ki a szlovák eredetű szót. Megszületett az igény egy helyettesítő kifejezésre, így a Télapó elnevezést is elkezdték használni a Mikulás szinonimájaként. A mi Télapónk az orosz Gyed Maroz, vagyis Fagy apó megfelelője. Oroszországban Fagy apó Fagy anyóval és unokájukkal, Sznyegorucskával (azaz Hópelyhecskével) szintén ajándékokat visznek a jó gyerekeknek.

Az ötvenes években azonban még nagyobb lendületet kapott a Szent Miklós és a Mikulás-kultusz visszaszorítása a Télapó javára. A szovjet csapatok bevonulását követően ugyanis

a szovjet hatalom mindent megtett azért, hogy a vallási hátterű ünnepeket teljesen eltörölje.

A szovjet vallásellenesség nem bírt volna el egy jólelkű püspököt, hiába volt Szent Miklós a pravoszláv egyház legtiszteltebb szentjei között. Maradt nekünk Télapó, az orosz gyerekek pedig szintén csak Fagy apóékkal vigasztalódhattak.

Karácsony helyett Fenyőünnep

A szocialista hatalom a Karácsonyt is megpróbálta kitörölni a naptárból. A vallásellenes propaganda ki akarta irtani a köztudatból, hogy a Karácsony Jézus születésének az ünnepe. Az ’50-es évek elején a karácsony másnapját törölték a munkaszüneti napok sorából, ugyanis ekkorra már Sztálin december 18-i születésnapja vált a tél fő ünnepévé. December 24. pedig átalakult fenyőünneppé. A fenyő pedig természetesen szintén nem a Jézuska, hanem a Télapó ajándéka volt.

A szocialista rendszer enyhülésével végül a fenyőünnep elvesztette a jelentőségét. Végül 1988-ban teljesen megszűnt, és ismét a tradicionális keresztény karácsony lett a tél legfőbb ünnepe Magyarországon.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Trinity_-_Explosion_15s.jpg

A CIA nyilvánosságra hozta a negyedik atomkém nevét

Eddig csak fedőnevével, Godsend-ként emlegették, a vádak szerint szigorúan titkos információt adott át az atombombáról a Szovjetuniónak a hidegháború kezdetén.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 05.


hirdetés

A kém személyazonosságáról a CIA belső újságjában jelent meg cikk. Az FBI titkosítás alól felmentett dokumentumai és az egykori szovjet titkos szolgálat, a KGB archív anyagaiból kiderült, hogy Oscar Seborernek hívták. Seborer, aki lengyel zsidó bevándorlók gyermekeként született 1921-ben New York-ban és 2015-ben halt meg 93 éves korában, 1942-ben lépett be a hadseregbe, majd két évvel később került elektromérnökként az új-mexikói Los Alamos laboratóriumba, ahol az amerikai atombomba kifejlesztése folyt a „Manhattan-terv” keretében.

Az első nukleáris fegyverkísérletet 1945. július 16-án hajtották végre az új-mexikói sivatagban – alig néhány héttel Hirosima, majd Nagaszaki bombázása előtt – és az amerikaiak megdöbbenve tapasztalták, hogy a kommunista rivális Szovjetunió négy évvel később már saját atombombával állt elő.

Ez a gyors felzárkózás azt a meggyőződést erősítette meg az amerikai kormányzatban, a hadseregben és a titkos szolgálatban, hogy kémek férkőztek be az atomterven dolgozók közé, így tudtak az ellenségnek részletes információt adni.

Az elsőt, akit letartóztattak, Klaus Fuchs volt, miután kiderült, hogy a hidrogénbombával kapcsolatos adatokat szolgáltatott ki a Szovjetuniónak. A szakértők szerint Fuchs kémtevékenysége legalább 1-2 évvel meggyorsította a szovjet atombomba kifejlesztését és tesztelését. A hivatali titkokról szóló törvény megsértése címén Fuchs-t 14 évi börtönre ítélték. Az ő letartóztatása vezette a második kém, David Greenglass elfogásához, aki gépészként dolgozott Los Alamosban. Greenglass elismerte bűnösségét, és árulásért kilenc és fél évet töltött börtönben. A harmadik kémet, Theodore Hallt, aki a legfiatalabb volt a Los Alamos-i fizikusok közül, csak 1990-ben azonosították. Ő azonban akkor már régóta Nagy-Britanniában élt, így nem helyezték vád alá. Greenglass 2014-ben, 92 éves korában, Hall pedig 1999-ben, 74 évesen halt meg.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés

Édeni sziget volt, amelyet saját ásványkincse tett tönkre

Nauru a múlt században a világ egyik leggazdagabb országa volt. Mára kopár hellyé vált, ahová menekülteket toloncolnak.
SzÉ, VFotó: Wikipédia - szmo.hu
2019. november 20.


hirdetés

Akkor hallottam először Naururól, amikor a világsajtót bejárta, hogy

ez a világ legkövérebb embereinek szigete.

Ez nem szenzációhajhász megnevezés, annak idején a Forbes is írt arról, hogy a WHO adatai szerint

hirdetés

itt a legmagasabb a felnőtt populációban az elhízottak aránya: a 15 évnél idősebbek között több mint 90 százalék.

És ez a sziget vezeti a világ diabétesz listáját is: a felnőtt lakosság több mint egyharmada cukorbeteg.

Ennek az egyik oka az, hogy ez egy kis sziget a Csendes-óceánban. Óceánia szigetvilága mára erősen urbanizálódott, és a helyi lakosság gyakran már nem friss halakkal, zöldségekkel, gyümölcsökkel, gyökerekkel táplálkozik, mint régen, hanem nagy zsírtartalmú importált húskészítményeket fogyasztanak.

Nauru esetében pedig tovább súlyosbította a helyzetet az, hogy a múlt században felfedezett ásványkincsének, majd az intenzív bányászatnak "köszönhetően" a foszfátbányászatból származó, tengerbe ömlő iszap súlyosan károsította a környező tengerek élővilágát is, megritkultak a környéken a halak. Nauru élelmiszerekből importra szorul. Mára az is szinte hihetetlen, hogy egykor a világ egyik leggazdagabb helye volt.

Hogyan vált az édeni sziget pokoli hellyé?

Nauru szigetállam, területe mindössze 21 négyzetkilométer. Az Egyenlítőtől 0,5 fokra délre található Mikronéziában, a Csendes-óceán nyugati medencéjében. A hozzá legközelebbi szárazföld a Kiribatihoz tartozó Banaba sziget 300 km-re keletre.

Az akkor még esőerdőkkel borított paradicsomi helyet 1798-ban angol hajósok fedezték fel, majd 1888-ban a németek foglalták el és gyarmatosították. Ebben az időben fedezték fel a szigeten a foszfát-lelőhelyet. A termelést 1906-ban kezdték. Az első világháború alatt az ausztrál hadsereg foglalta el Naurut, és a következő évtizedekben Nagy-Britanniával és Új-Zélanddal közösen felügyelte. A második világháborúban japánok szállták meg, és a lakosság kétharmadát kényszermunkára hurcolták. A háború után az ENSZ Ausztrália felügyeletére bízta a szigetet, végül 1968-ban Nauru függetlenné vált.

A foszfát bányászata óriási üzlet volt, hatalmas jövedelmet biztosított, először természetesen a sziget aktuális "gazdáinak". Ám miután függetlenné vált Nauru, a bevétel teljes egészében a szigetet gazdagította. A magánszemélyek számára eltörölték az adókat. Bankot bárki alapíthatott, aki letette a 25 ezer dolláros díjat.

Az 1970-es, 80-as években, amikor már önálló köztársaság volt, az egy főre eső jövedelem átlaga alapján Nauru volt a világ egyik leggazdagabb országa, "milliomosok szigetének" is emlegették. A bányák jutalékából ugyanis osztalékot fizettek a szigetlakóknak.

A sziget lakói bármit megvásárolhattak (állítólag hatalmas rongyrázás folyt a szigeten), és sokan a munkát is abbahagyták. A kormány a foszfátból származó régi vagyont egyrészt ausztráliai ingatlanokba fektette, melyek később elértéktelenedtek (illetve korrupt vagy üzlethez nem értő emberekre bízták). Másrészt nemzeti légitársaságot alapított Nauru, saját Boeing-gépeik voltak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
costa_concordia.jpg

13 szörnyű dolog, ami tényleg péntek 13-án történt

Tőzsdei összeomlás, természeti katasztrófa és egy világhírű rapper halála is kötődik a babonás naphoz.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. december 13.


hirdetés

A hiedelem szerint nincs ennél szerencsétlenebb nap, aki pedig hisz benne, az a történelemben kutakodva számtalan tragikus eseménnyel igazolhatja a babonát. A Metro 13 olyan eseményt gyűjtött össze, ami péntek 13-án történt. Persze ha az év többi 364 napját vizsgálnánk, nagy valószínűséggel mindegyikre jutna egy hasonló csokor.

Ezek voltak a legbalszerencsésebb események, amik kivétel nélkül egy-egy péntek 13-hoz köthetők:

hirdetés

1. Egy 13 éves angol fiúba péntek 13-án, 13 óra 13 perckor csapott bele a villám

Egy tengerparti fesztiválon csapott a villám a fiúba még 2010-ben. A könnyebb égési sérüléseket szenvedő gyereket egy közeli kórházba szállították, ahol szerencsére teljesen felgyógyult.

2. Lezuhant az uruguayi rögbisek repülőgépe az Andokban

A világ egyik legismertebb légi szerencsétlensége is péntek 13-án történt: az Uruguayból Chilébe tartó rögbisek gépe az Andok egyik hófödte csúcsára zuhant. A túlélők egy idő után arra kényszerültek, hogy a balesetben elhunyt társaik húsából egyenek. A megrázó történet alapján Életben maradtak címmel 1993-ban filmet is készítettek.

3. Eltűnt egy repülőgép a Balti-tenger felett

1952. június 13-án látták utoljára azt a svéd gépet, ami a kormány közlése szerint repülési gyakorlatra indult, de soha nem tért vissza a bázisra. Egyes feltételezések szerint a szovjetek után kémkedhettek, amit alátámaszt az is, hogy évekkel később egy szovjet pilóta elismerte egy svéd diplomatának, hogy ő lőtte le a gépet a Balti-tenger felett.

4. A II. világháborúban bombázták a Buckingham-palotát

Ráadásul úgy, hogy a király és a királyné az épületben tartózkodott. Szerencsére egyiküknek sem esett baja 1940. szeptember 13-án.

5. Összeomlott a padló egy férfi ágya alatt, aki babonából nem ment sehova péntek 13-án

Daz Baxter elhatározta, hogy ki sem mozdul az ágyából 1976. augusztus 13-án, nehogy valami szörnyűség történjen vele. Ez lett a New York-i férfi veszte: az ágy alatt váratlanul összeomlott a padló, a férfi hat emeletet zuhant és szörnyethalt.

6. Megszületett a Ku-Klux-Klan alapítója

Az első Nagy Varázsló 1821. július 13-án látta meg a napvilágot. A KKK máig a világ legismertebb fehér felsőbbrendűséget hirdető antikommunista, antiszemita, neofasiszta titkos társasága.

hirdetés

Még 7 szerencsétlenség a következő oldalon!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
dollarbolt2.jpg

Csak a menők vásárolhattak a dollárboltokban

A „rothadó nyugat kapitalista árucikkeit” kínálták a dollárboltok, ahová egy mezei halandó be sem tehette a lábát.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Keleti pu. Utastourist. 1984. Fortepan/Bauer Sándor - szmo.hu
2019. november 28.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Mi volt az a dollárbolt?

A mai gyerekek el sem tudják képzelni, hogy milyen lehetett a 70-es évek végén a Budapest Kígyó utcai „dollárbolt” kirakata előtt állva a színes, gyönyörű babákat és soha nem kóstolt csokoládékat csodálni és tudni, hogy azokat soha nem kaphatom meg.

A Konsumex úgynevezett diplomata és turista boltjaiban ugyanis kizárólag csak nyugati valutáért lehetett vásárolni,

nekünk pedig sem külföldi rokonunk, sem pedig nyugaton dolgozó családtagunk nem volt, aki ellátott volna legálisan egy kis német márkával vagy amerikai dollárral.

Így maradt a Centrum és a Skála gyerekjáték-osztályának kínálata, meg a Tibi csoki. Ezek a különleges boltok egy csipetnyi „rothadó kapitalizmust” csempésztek be legálisan a Kádár-kori Magyarországra, s mindezért a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat volt a felelős. De vajon miért vállalta az akkori politikai vezetés azt, hogy elégedetlen családok csorgassák a nyálukat a kirakatok előtt olyan termékeket bámulva, amiről ők legfeljebb csak álmodozhatnak? Hát természetesen a pénzért, mi másért.

1968. Fortepan/Erdei Katalin

A dollárboltok története

A sztori valamikor a II. Világháborút követő években kezdődött, amikor a vezetés rájött, hogy bármennyire is sikeresen építjük a kommunista élországot, bizony néhány termékből nyugati importra szorulunk. Eleinte a szükséges árukat megpróbálták cserealapon beszerezni, de 1959. április 1-én megalakult a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a korábbi Árucsereforgalmi Gazdasági Iroda utódaként.

Ez a cég egyébként már eléggé kapitalista módon működött: például propaganda irodát tartott fent, kimerészkedett a KGST piacon túlra, és konvertibilis valutaforgalmat bonyolított. De persze bármennyire is szuperek voltak az 5 éves tervek, és bármennyire is csodás szocialista termékeket gyártottunk, az ország importigényét fedező valutamennyiséget nem sikerült a Konsumexnek áruértékesítésből előteremteni.

Ekkor jött a csodás ötlet, miszerint meg kell szerezni a magánemberek valutavagyonát is.

Budapest. Kígyó utca 5. 1984. Fortepan/Magyar Rendőr

Na persze az 1960-as évek elején nem sok mindenkinek volt nyugati pénze az országban: talán csak az itt élő nyugat-európai diplomatáknak és az onnan idelátogató turistáknak, a kiküldetésben lévő hazai politikusoknak és azoknak a szerencséseknek, akiknek az 1956-ban nyugatra szökött rokonaik némi segítséget szerettek volna nyújtani külföldről. Szóval nekik hozták létre az első diplomataboltokat 1965-ben, ahol jól ismert párizsi parfümöket, menő amerikai cigarettát, márkás italokat, édességeket, csodás játékokat és ruhákat, extra műszaki cikkeket lehetett vásárolni, természetesen nem forintért.

A cél az volt, hogy a magánemberek a náluk lévő valutát a határon belül költsék el, ezzel is enyhítve a hazai valutaéhséget.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!