hirdetés
igcm.jpg

Mikor megkaptam az első fizetésem, sírva fakadtam a boldogságtól

Bogi Svédországban él és dolgozik, egy multicég pénzügyeseként. A furcsaságokról, a nehézségekről és a kellemes élményekről is mesélt.
Pokorny Szilárd cikke, Bárány Boglárka fotóival - szmo.hu
2016. október 07.


hirdetés

Bárány Boglárka 32 éves, a Szegedi Tudományegyetemen végzett közgazdászként. Már az egyetem utolsó éveiben elkezdett dolgozni egy vasvári cégnél, amit nem sokkal később megvett a Hewlett-Packard.

Ettől kezdve ő foglalkozott az észak-európai partnerével, így hamarosan havonta utazott a svédországi Göteborgba.

Egy év után kérdezett rá, hogy nem lenne-e értelme, ha inkább kiköltözne, ahelyett, hogy ennyit utazik a két ország közöt. A válasz egy "persze” lett, így elindult egy közel egyéves készülődés, aminek a végén megkapta a szerződését a svédországi HP-hoz, és 2011 májusában költözött Göteborgba.bogi2

Túlélni az első hónapot

Az első hónapot mindig nagy kihívás túlélni anyagilag, ha valaki egy olyan országba költözik, ahol a magyarországiaknál jóval magasabbak az árak.

hirdetés

Bogi ezt úgy oldotta meg, hogy még Magyarországon igényelt egy hitelkártyát a bankjától, és ennek terhére "finanszírozta meg" az első hónapját. Majd az első kinti fizetéséből rendezte a tartozást. (Egyébként a bankkal a kártya igénylésekor nem közölte, hogy mire készül.)

Bogi az első években albérletben lakott, többször is költözött. A legkülönlegesebb helyszín egy, a városhoz közeli szigeten volt, ahol nem járnak autók sem, és ahonnan csak komppal lehet eljutni a városba. Szóval minden reggel felült a hajóra, a kompon van kávézó, ivott egy kávét, miközben "behajókázott" a munkahelyére.

"

Télen eléggé fagyosak voltak a reggelek. Aztán, amikor márciusban elkezdett kicsit hamarabb világosodni, már a hajóról néztem a befagyott tenger felett a napfelkeltét. Az szép volt.komp

Napfelkelte a kompról - Fotók: Bárány Boglárka / Facebooktaj1

Amitől leesett az állam Svédországban, az a táj. Tudtam én, hogy gyönyörű, de hogy ennyire... No és a nyár, az csodálatos! A nap szinte sosem megy le ott ahol élek, és az ember úgy érzi mindig tettre kész. Volt már olyan, hogy este tízkor mentem el sétálni, mert úgy gondoltam, hogy "Ugyan már, úgyis hazaérek világossal!" :)

Ha sokat túlórázol, ki is rúghatnak

Bogi most Stochkholm közelében él svéd barátjával, a saját lakásában. Továbbra is a HP-nál dolgozik, reggel 8-kor kezdi a munkát. (A vállalatnál sajnos szigorú szabályok tiltják, hogy bármilyen, a munkahelyen készült képet nyilvánosságra hozzanak a dolgozók, ezzel a kirúgást kockáztatják.) Tízkor kávészünet van, ami "szent és sérthetetlen". Ez nagyon fontos esemény, olyannyira a közösségi élet része, hogy a többség még értekezletre sem hajlandó menni ilyenkor. Azután a meló folytatódik délig, majd egy óra ebédszünet, végül délután 4-5 óra körül vége a munkának.

Kint az átlag munkaidő rövidebb, napi 7,5 óra. Túlórázni csak kivételes esetben lehet, és ezt mindig külön engedélyeztetni kell, és csak meghatározott mennyiségben engedik. Mivel ha folyamatosan túlóráznod kell, az két dolgot jelenthet a főnökség szemében. Vagy fel kell venni még egy embert, mert egy személy nem tudja elvégezni ezt a munkamennyiséget, vagy azt, hogy nem vagy elég hatékony. Márpedig azt senki sem szeretné, hogy ilyen színben tűnjön fel. Ráadásul az állandó munka itt nem dicsőség, a túlteljesítés sem az.

"

Ha állandóan túlórázol, azt fogják gondolni rólad, hogy antiszociális vagy, és nem akarsz részt venni a közösségben, amivel amúgy nagyon gyorsan az ellenkezőjét, akár kirúgást is el lehet érni. Számomra ez a hozzáállás nagyon emberközeli és szociális.

Az átlag munkahelyi kultúrát tekintve – hiszen kivételek mindig vannak – odakinn nincs az a fajta mikro-menedzsment mint Magyarországon. Nem ellenőrzik minden lépésed, nem kell elszámolnod minden munkaidővel ha a feladat készen van, és a főnök sem gondolja, hogy ő tart el, csak mert tőle kapod a fizetésed.hh

A HP Enterprise stockholmi központjának látogatótere - Fotó: Louise Wildmark / Linkedin

"Mikor megkaptam az első fizetésem, sírva fakadtam"

A fejlett nyugati és északi országokat nálunk a jóléttel és a magas életszínvonallal azonosítják - ennek persze része a magyarországinál jóval magasabb árszínvonal is. Bogi szerint, miközben például az élelmiszer, a ruha vagy a műszaki cikkek ára közel azonos a magyarországi árakkal, addig a szolgáltatások - például az étterem, fodrász stb -, az ingatlanok és a lakhatás jóval drágábbak. Hitelhez viszont olcsóbban és jobb feltételekkel jut kint az ember. Ha van önrész, akkor a havi törlesztés jóval az otthoni mérce alatt van, még akkor is, ha a lakás többe került. Persze, nem csak az árak magasabbak az itthon megszokottnál.

"

Pénzügyesként a fizetésem elegendő arra, hogy legyen egy lakásom, egy kocsim, és a boltban ne az árak, hanem a ”mi kell” és a ”mihez van ma kedvem” szerint vásároljak. Az első fizetésem után – mint sokan, akik Nyugaton próbáltak szerencsét – én is sírva fakadtam. Boldogan hívtam fel anyukámat, aki, azt hiszem, ekkor nyugodott meg igazán.

Svédországban egyébként hagyományosan erős a szakszervezet, ennek megfelelően minden évben minimum az infláció arányában emelik a fizetéseket. De Bogi szerint, ha már az ember benne van a szociális rendszerben, akkor onnan nehéz nagyot esni. Egészen biztosan nem marad éhen, vagy fedél nélkül, még az sem, aki munkanélküli lesz. Szinte hihetetlen, hogy mindezt magyar szemmel nézve mekkora adókulcsból valósítják meg.

"

Vicces volt, amikor - még mielőtt az első kinti fizetésem megkaptam volna - megkérdeztem, hogy mennyit kell adózni belőle. És mondták, hogy 30%-ot. "Aha, és a többi adó?" Mire ők zavartan: "Milyen többi?"

Bogi ugyanígy meglepődött, amikor először meglátta a bérpapírját. Nem akart hinni a szemének, megfordította a papírt, hogy hol van a többi része. A bérpapíron ugyanis mindösszesen három sor szerepelt: bruttó bér, adó, nettó bér. Ha szabadságra ment, akkor kiegészül egy negyedik sorral - és ennyi. De az adóbevallás is tartogatott hasonló meglepetéseket.

"

Az adóbevallást nekem kb. 5 percembe kerül elintézni. Elküldik a lapot, kitöltve, amit vagy aláírva visszaküldök, ha egyetértek a tartalmával (én többnyire egyet szoktam). Vagy felmehetek a weboldalra, aláírom ott, vagy mobilon a megadott kóddal, sms-ben is aláírhatom. Ha kell persze változtatni, azt interneten megcsinálhatom, pl. ha van utazás-elszámolás, adóvisszatérítés, vagy ilyesmi.carlsberg

Szobafestőként is lehetsz rendszermérnök

Bogi kezdetben nem tudott svédül, odakint tanulta meg a nyelvet. Bár azt mondja, egyáltalán nem éreztették vele, hogy kívülálló lenne. Mégis minden megváltozott, amikor elkezdte érteni és beszélni a nyelvet.

"

Amíg az ember nem beszél svédül, nincs benne igazán a közösségi vérkeringésben. Svédországban szinte mindenki, még a vécés néni is beszél angolul, de ahhoz, hogy barátaid legyenek,a saját nyelvükön kell hozzájuk beszélned. Legutóbb olyan dicséretet kaptam az egyik munkatársamtól, ami szinte könnyeket csalt a szemembe. Ő egy másik magyar (kilátogató) kollégának azt mondta rólam, hogy “Bogi svédebb már, mint mi vagyunk”.

Azért van, ami a svédeknek is furcsa bennünk. Bogi szerint leginkább a "rezzent nyúl" mentalitást értik meg nehezen, vagyis azt, hogy mi magyarok szeretjük be- és túlbiztosítani magunkat, állandóan a legrosszabbra készülünk, és minden lépés után a hátunk mögé nézünk.

És mi a helyzet a svédekkel? Sokak szerint az északi népek távolságtartóak, hidegek, de ez Boginak nem tűnt fel. Ő úgy látja, a svédek alapvetően kedves, rendszerető, egyszerű gondolkodású emberek. Persze itt is vannak problémák, például a fiatalabb nemzedék már annyira a jólétben nőtt fel, hogy komoly dilemmát okoz nekik ha nincs internet, vagy mobiltelefon.

"

A legviccesebb az volt, mikor a barátommal először kezdtünk el komolyabban randizni, és akkor költözött új lakásba, ahol nem volt mosógép. Komoly fejtörést okozott neki, hogy most hogyan lesz tiszta ruhája másnapra, és kétkedve, majd ámulva nézett rám, amikor fogtam a szennyest és kézzel kimostam az egészet. Azóta persze ő is sokkal praktikusabb, tanult tőlem. :)

Ha már a kinti furcsaságoknál tartunk, Bogi barátja rendszermérnökként dolgozik, bár erről nincs papírja, az eredeti foglalkozása szobafestő. Bogi úgy látja, ez jól mutatja, hogy odakinn a tapasztalat és a tudás fontosabb, mint a végzettség. És mivel srác értett hozzá, és ezt bizonyítani is tudta, így el tudott helyezkedni az IT-ben is.

"

A másik fura "svéd dolog" a vezetés. Szerintem iszonyúan fél a többség, ha a saját autóján kívül egy másikat is meglát az úton. Nyilván ez a népsűrűségből is adódik, de láthatóan nincsenek hozzászokva az olyan agresszív vezetéshez, mint ami Magyarországon van.fokep

Tippek azoknak, akik eztán vágnak bele a svédországi munkavállalásba

A nyelvtudás csodákra képes, de aki kint próbálkozik, jól teszi, ha néhány tipikus magyar "becsípődéstől igyekszik megválni"

"Aki kint szeretne élni és dolgozni, minél előbb kezdjen el svédül tanulni, mert pár mondat már csodákra képes. Még akkor is ha nem beszél folyékonyan, azonnal ajtókat nyit meg a nyelvtudás. Legyen türelmes, mivel itt a dolgok lassabban mehetnek, főleg nyáron. Ne legyenek előítéletei sem a népekkel, népcsoportokkal, sem általában bármilyen mássággal szemben, mivel itt ez tabu. Svédországban az emberek alapvetően nyitottak, és a teljesítmény alapján ítélnek, nem külsőségek alapján. Bármilyen rasszista megnyilvánulással például hamar a közösségen kívül találhatja magát az ember."

A svédek nem szeretik, ha az állandó téma a panaszkodás, nem igazán értik az önsajnálatot sem. Bogi azt ajánlja, hogy ezekről tegyen le, aki a kinti élettel próbálkozik, mert itt inkább a segíts magadon elv az uralkodó.

"Tudom, sokaknak nehéz munkát találniuk, amikor kijönnek, bár munka van bőven, csak türelem kell hozzá. Bárkinek sikerülhet, aki elég nyitott, kreatív és a pozitív."

vasteras

Kirándulás Vasterasbanbogi

Svéd ínyencségek: poshadt hering, lúgos hal

Svédországban a vásárlás egy megoldhatatlan rejtvény kezdetben - főleg, ha valaki nem beszéli a nyelvet. Mivel itt szinte teljesen hiányoznak a másutt ismert üzletláncok, csak úgy találja meg az ember a megfelelő üzletet, ha angolul kérdezősködik. Kezdetben Bogi is szembesült ezzel.

"

Mások a nevek, és az üzletláncok, ezekből szinte csak svéd van, és akkor azon belül is csak svéd márkák, ami a hétköznapi fogyasztást illeti. Nekem szabályosan rá kellett kérdeznem az első héten, hogy mi a neve a kajaboltnak, mert éhes vagyok, és az étterem drága. Vagy mikor mosóport vettem, rádöbbentem, hogy ez nem is olyan egyszerű. Reméltem, hogy lesz támpontom, de mivel se a márka, se a szavak nem voltak ismerősek, de még közel sem, egy darabig mászkáltam a polcok előtt, aztán – remélve, hogy nem majonézt vettem – kiválasztottam valami gél állapotút, és hazavittem kipróbálni. kaja

Tipikus karácsonyi svédasztal: lazac, hering, saláták, húsgombóc, sonka, sajt, pogácsa (ez utóbbit Bogi sütötte)

És mi a helyzet a svéd kajákkal? Bogi véleménye az, hogy a svéd konyha nem olyan nagy dolog: nagyjából egy kis főtt hal főtt krumplival, szósszal leöntve. Mivel nem jellemzőek az erős ízek és a nehéz ételek, ezért ő könnyen megkedvelte a svéd fogásokat. Persze itt is van kivétel - méghozzá nem is akármilyen.

"

Azért vannak a számomra is hardcore ételek, mint például a surströmming, az erjesztett hering. Ha jól tudom, a legtöbb városban törvény tiltja, hogy zárt térben bárki kinyisson egyet is. Kint kell kinyitni, megpróbálni nem hányni az illatától, aztán állítólag már finom. Engem még nem vitt rá a lélek... :)

A másik, ami szerintem borzasztó, de csemegének számit karácsonykor, az a lutefisk. Aminek az elkészitése számomra kimeriti az állatkinzás fogalmát. A halat napokig áztatják lúgban, majd jól átmossák. Végül megfőzik, és tálalják. Az egésznek mosószappan állaga van, és a lúg miatt az íze sem jobb.

Bogi a folytatást is Svédországban képzeli el

Bár a családja és a balatoni hangulat nagyon hiányzik neki, Bogi a folytatást is Svédországban képzeli el, úgy érzi, ez lett az otthona, már az állampolgársági kérelmet is benyújtotta. Az ottani ismerősei és barátai közt vannak magyarok is, akiknek többsége ugyanúgy odakint tervezi a jövőjét. Nem nagyon tud elképzelni olyan fordulatot, hogy hazaköltözne - ha rajta múlna, inkább a szüleit költöztetné ki.

Amikor azt kérdeztem tőle, szerinte mi kéne ahhoz, hogy Magyarország olyan hellyé változzon, hogy inkább itt éljen megint, sokáig gondolkodott. Végül azt mondta, erre inkább nem válaszol, mert nehéz lenne politikailag korrekt választ adni, amivel nem gázol senki lelkébe.

Ha érdekesnek találtad a cikket, lájkold és oszd meg az ismerőseiddel!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
cimlap.png

Koronavírus: „Rémálom az egész, szeretnék felébredni!” – mondja egy vidékről átvezényelt szakápoló

A Kútvölgyi kórházba küldött szakápoló szerint 32 betegre hárman vannak. Sok embert veszítenek el, és a bent fekvők iszonyúan magányosak.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. október 28.


hirdetés

A nekünk nyilatkozó, névtelenséget kérő szakápoló vidékről érkezett Budapestre. Azt mondja, az egyik nap munka közben szóltak neki, hogy másnaptól már a fővárosban kell dolgoznia.

Azt is megmondták, hol, de mire hazaért, már meg is változtatták hová kell mennie. A Kútvölgyi kórházba küldték. Nem tudja, miért pont őt választották ki, de szerinte négyszer annyi embert szerettek volna elhozni a kórházából, mint amennyien végül is útra keltek. Alig maradt ideje felkészülni a budapesti utazásra.

"Ki kellett találnom, hogyan jutok oda, bepakolni, aztán alvás, és reggel indulás."

A Kútvölgyiben eredetileg a Semmelweis Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikája működött, és márciusban, a járvány első szakaszában kellett kiköltözniük. Az épületet ugyanis járványkórháznak jelölték ki, azóta a Szent János kórház telephelyeként üzemel.

Áprilisban talpig beöltözve Orbán Viktor is meglátogatta a Szent János kórházban ápolt betegeket. Találkozott olyanokkal, akik megfertőződtek, és olyanokkal is, akiket csak megfigyelésre hoztak be, mert felmerült náluk a koronavírus-fertőzés gyanúja. Bement a legsúlyosabb állapotban lévő, lélegeztetőgépre került betegekhez is.

hirdetés

VIDEÓ: Orbán Viktor vizitel

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

A járvány első hullámának a végén a Kútvölgyi épületét kiürítették és lezárták.

"Ez a kórház már nem működött egy ideje, mi fogadtuk az első betegeket." - meséli a szakápoló. Székesfehérvárról, Szekszárdról, Esztergomból, Dunaújvárosból, Győrből és Dömsödről küldtek egészségügyi személyzetet most ősszel a Kútvölgyibe. Olyanokat is, akik korábban még sohasem ápoltak koronavírus-fertőzötteket.

"Az orvosok sem a megfelelő területen vannak, ráadásul volt olyan is, hogy két tapasztalatlan, másodéves rezidens volt éjszakára"

- jellemzi a helyzetet.

"Másnap kaptunk egy gyorstalpalót, hogyan kell beöltözni." Utána már indult is a munka.

"Három folyosónyi beteget kaptunk, az első napokban azt kérték, hogy minden folyosóra vegyünk új védőruhát. Mindenhol pozitív betegek vannak, csak az átjárók védelme miatt. Aztán rájöttek, hogy ennyi ruha nincs is, és rengeteg idő megy el az átöltözéssel. A folyosók között most csak a lábzsákot és a kesztyűt cseréljük, overált csak akkor, ha vért vagy papírokat kell elvinni vagy behozni. Sokszor a 12 órát egy ruhában csináljuk meg. A beteghordó eközben egy ruhában dolgozik egész nap, a koronásokat viszi a lezárt útvonalon röntgenre, CT-re és megy aztán a mindenki által, védőruha nélkül használt lifttel is ugyanabban a ruhában.

Alapvetően egy mosható zsilipruha van alul, arra megy a kezeslábas, fejvédő, plexi vagy szemüveg, egy maszk, lábzsák és három kesztyű, amiben nem csak kényelmetlen, hanem őrült nehéz vért venni például."

A szakápoló a védőruha ellenére is tart a fertőzéstől.

"Be vagyunk zárva, minden második ablak be van szögelve, nem tudunk szellőztetni. A pozitív beteg mellett a levegőben benne van a vírus. Azt mondták, hogy a lehető legkevesebbet legyünk a beteg mellett. De annyit kell mellette lenni, amennyi idő alatt ellátható."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
pusztai-erzsebet-infektologus.jpg

Infektológus: „Megmosolyogtató” a karanténszabály szigorítása, miközben a tömegrendezvényeket engedélyezik

„Elfogadhatatlan és felháborító, hogy 10-15 ezer ember gyűlik össze egy stadionban, ez a járvány terjedésének melegágya” – mondja Pusztai Erzsébet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Mint arról beszámoltunk, a parlament hétfőn arról döntött, hogy a karanténszabályt megszegők akár 600 ezer forintos büntetéssel is sújthatóak.

Pusztai Erzsébet infektológus az RTL Híradónak azt mondta,

a szigorítás megmosolyogtató. Szerinte ez értelmetlen addig, amíg a tesztelések eredménye sokszor késve, már azután érkezik meg, hogy a karantén lejárt.

A szakember szerint azonnal be kellene tiltani a tömegrendezvényeket.

hirdetés

"Elfogadhatatlan és felháborító, hogy 10-15 ezer ember gyűlik össze egy stadionban, jelentős részük vagy rosszul hordott, vagy egészen maszk nélkül. Ez a járvány terjedésének melegágya"

- jelentette ki.

A múlt szombati Ferencváros-Újpest focimeccsen 16 ezer ember szurkolt a Groupama Arénában, az ott készült képek alapján pedig sok drukkeren egyáltalán nem volt maszk, vagy helytelenül viselték.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője is maszk nélkül fotózkodott a stadionban.

Egy másik kormánytag, Varga Mihály pénzügyminiszter is olyan fotót osztott meg a Facebook-oldalán hétvégén, amin maszk nélkül volt egy koszorúzáson. Pedig a kormány péntektől kötelezővé tette a szabadtéri rendezvényeken és a sporteseményeken is a maszkviselést.

A pénzügyminisztérium azzal védekezett, hogy Varga Mihály csak a felszólalás idejére vette le a maszkot, a Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont az RTL Híradó érdeklődésére azt írta, "a kormányzati szereplők hibáztak", amikor levették a maszkot.

Nacsa Lőrinc, a Fidesz szóvivője azt mondta, ha mindenki felelősen jár el, viseli a maszkot, megtartja a kellő távolságot, és az összes érvényben lévő szabályt betartja, akkor féken tudjuk tartani a járványt. A tömegrendezvények korlátozását azonban egyelőre nem tervezi a kormány. Nacsa azt közölte, eddig is hallgattak az operatív törzsre és a járványügyi szakértőkre, és mivel ez eddig jó döntésnek bizonyult, ezért nem is akarnak változtatni ezen.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
122794704_766600457525005_7321000758259145370_n-1-scaled.jpg

„Egyre többen mondják azt, hogy menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond” – meséli egy cambridge-i kórházi dolgozó a brit Covid-helyzetről

Angliában sem sokkal jobb a Covid helyzet, mint nálunk, de az egészségügyi dolgozókat legalább tesztelik, és november végére piacra kerülhet az első vakcina.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Egy régi, gimnáziumi ismerősöm ma egy cambridge-i kórházban dolgozik. Úgy gondoltam, érdekes bepillantást tud adni a brit Covid helyzetbe. Örömmel vállalta az interjút, de azt kérte, a nevét ne írjuk le.

- Angliában hogy kezdődött a járványhelyzet?

- Januárban, amikor hazalátogattam Magyarországra, akkor még azt mondták, hogy Kínában van valami új vírus, de ennyi. Februárban kezdték pedzegetni, hogy lehet belőle világjárvány.

Aztán márciusban jött a lezárás. Mindenki maradjon otthon, ha nem muszáj, ne menj ki. A gyerekek hazajöttek, átálltunk az online oktatásra.

Az iskolától mindenki kapott számítógépet, akinek nem volt.

hirdetés

Tavasszal még azt lehetett érezni, hogy az emberek bíztak a kormányban. Azt csinálták, amit mondtak. Ha azt kérték, maradjunk otthon, otthon maradtunk. Ha azt kérték, vegyük fel a maszkot, felvettük a maszkot.

Ez március közepétől tartott június 23-ig. Akkor azt mondták, vége, kimehetünk az utcára. A boltok kinyitottak, de mondták, hogy azért legyünk óvatosak, ne menjünk, ahova nem muszáj. Ha tehetjük, dolgozzunk otthonról. A buszokon nem volt ember. Mindenki vigyázott, hogy ne érintse meg a másikat. Még mindig azt lehetett érezni, hogy egy felé megyünk.

Aztán nyár végén jött ez az őrültség, az „eat out to help out”.

- Az pontosan mit jelentett?

- Az volt a lényege, hogy menj étterembe enni, támogasd a vállalkozásokat és a gazdaságot. Boris Johnson miniszterelnök még azt is bejelentette, hogy mindenki kap valamennyi kedvezményt az árból, ha étterembe megy. Legfeljebb 50%-ot.

Aztán elkezdtek emelkedni a számok, különösen az R szám, ami a továbbfertőződést jelzi. A miniszterelnök pedig közölte, hogy nagyon megemelkedett az R szám, és ennek az az oka, hogy az emberek elmentek étterembe enni. Tehát jóformán leszúrt minket azért, mert azt csináltuk, amit mondott.

Ettől annyi is lett az összetartásnak. Most már egyre többen azt mondják, menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond.

A bizalom eltűnt, mindenki belefáradt.

Ráadásul az Egyesült Királyság ugye négy országból áll. Skócia, Észak-Írország, Wales és Anglia négy teljesen különböző tudományos álláspontot képvisel. Nálunk, Angliában most az van, hogy egyszerre legfeljebb 6 ember találkozhat, de az a 6-ember jöhet akárhonnan.

Ennek senki nem látja értelmét. Széthúzás van. Walest lezárták, Skócia pedig ki akar lépni az egészből, ők már nem is érzik igazán, hogy az Egyesült Királysághoz tartoznának.

- Na és mi történt az egészségügyben?

- A legelején, már március előtt teljesen lezárták a kórházakat. Az ajtóba biztonsági őröket állítottak. Látogatás nincs. Az összes rutinvizsgálat, rákszűrés, minden háttérbe szorult.

Az orvosok és ápolók között is sokan betegek lettek, néha 40%-os kapacitással dolgoztunk.

Épp tegnap küldtünk ki 55 ezer levelet, hogy a várakozási idő nagyon hosszú.

Én az ügyfélszolgálaton dolgozom. Mi beszélünk az orvosokkal és az ügyfelekkel is. Rengetegen telefonálnak be mindkét oldalról, hogy akkor most mi van.

- Hogy változott a kormány álláspontja a tesztelésről? A kezdetekben azt lehetett hallani, hogy nyájimmunitásban gondolkodnak, most már azt mondják, sosem volt ilyen...

- Az elején azt mondták, mindenkit le kell tesztelni. A kórházban felhúztunk három új épületet, és tényleg mindenkit teszteltünk. Tünetmentest, tünetest, mindenkit. Aztán azt mondta Boris, hogy húzzuk be a féket. Fölösleges tesztelni. Ha tüneted van, maradj otthon, várd ki a két hetet. Ha tudod, kezeld otthon. Nekem is izolálnom kellett magam, kaptunk dobozban enni meg mindent, a kormány ide küldte az ajtónk elé. Ha súlyos tüneteid lettek, például nem kaptál levegőt, akkor bementél a kórházba.

Azt mondták, teljesen fölösleges tudni, hogy pozitív valaki vagy sem, mert ha köhögsz és magas a lázad, akkor úgyis orvoshoz mész.

Eleinte azt hittük, hogy felső légúti betegségről van szó, utána lassan kiderült, hogy az egész testet érintő vírusról van szó. Hatással lehet a látásra, a májra, gyerekeknél okozhat hólyagos bőrt. Szinte hetente változik az esetdefiníció.

Most rájöttek, hogy jó lenne tudni, merre jár az országban a vírus, úgyhogy megint elkezdtek tesztelni. Viszont vagy nem volt teszt, vagy nem volt elég ember, aki tesztel. Előfordult, hogy letesztelted magad hétfőn, és szerdán még nem kaptál választ.

Most azt mondják, hogy az első tünet megjelenésétől kezdve 5 napod van, hogy teszt eredményt kapjál, mert ha több idő teli kel, nem mutatható ki az aktív vírus. Viszont nem tudsz teszthez jutni.

Például három héttel ezelőtt a lányom az összes létező Covid tünetet produkálta, három napig kellett várnunk, mire kaptunk időpontot a kórházba úgy, hogy egészségügyi dolgozó vagyok, tehát nekem van valamennyi előnyöm.

Most azt mondják, teszteljünk, viszont erre nincs kapacitás. Végre kitalálták, hogy az egészségügyben mindenki kap egy pakkot. Ebben négy teszt van, hetente leteszteljük magunkat, így egy hónapra rendben vagyunk.

Végre rájöttek, hogy nagyon sok a tünetmentes beteg.

Nem egy kollégám volt, akik vígan jártak dolgozni, aztán kiderült, hogy pozitívak.

- Nálatok az mennyire jellemző, hogy akinek van pénze, magánlaborban tesztelteti magát?

- Egyáltalán nincs ilyen. Nincs magánlabor. Azt hiszem, a gyógyszertárban lehet kapni COVID tesztet, de jóformán senki nem veszi, alig kelt el pár száz darab belőle.

Egyébként az állam által végzett tesztnél is huszonvalahány százalék az esélye, hogy álnegatív teszt lesz. Ezért van az, hogy ha negatív lesz a teszted, de még mindig köhögsz, akkor nem mehetsz vissza a munkahelyedre.

- Nálatok nem kell két negatív teszt, hogy gyógyultnak nyilvánítsanak?

- Nem. Sokáig így volt, de körülbelül két hónapja beszüntették. Azt mondják, most már annyira kiismertük a vírust, és olyan jó a tesztünk, hogy nem kell kettő.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_farkasricsikicsicim-760x760.jpg

„Kevesebbet kellene használnom a lélegeztetőgépet, de az nehéz” – mondja Farkas Ricsi

18 éves és 15 kiló, de nagyon erős. Régen azt mondta, azért, hogy a szülei ne sírjanak. A koronavírus miatt a nagykorúvá válást csak apjával, anyjával ünnepelhette. Valószínűleg hármasban töltik a karácsonyt is. Alig várja, imádja az ünnep fényeit.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

Tizenkét éve találkoztam először a jászberényi Farkas Ricsivel. A hatéves fiú épp lélegeztető palackkal összekötve élt. Lassan mozgott, sok gondja volt, de végtelenül barátságos, okos volt. Öröklött immunbetegsége miatt 3 évesen csontvelő-átültetésen esett át és épp tüdőátültetésre várt. Élődonoros operációra készültek, akkor még nem tudták, melyik szülőtől vehetnek egy életmentő darabot.

Két év múlva újra meglátogattam, akkor már megvolt a nagy műtét Ausztriában.

Édesanyja tüdejéből kapott egy kicsit. Felsőtestét beborító vágásait mutatva idézte fel a nehéz napokat: „Néha kicsit féltem meg sírtam is, de sokat gondoltam arra, hogy jó lesz, nem fog fájni. De olyan emlék ez, amit jobb lenne felejteni”.

Anyja, Eszes Ágnes majdnem sírva idézi a 7 éves Ricsi műtét utáni szavait:

„Azt mondta, azért volt erős, hogy ne sírjunk!

hirdetés
Az első élő donoros tüdőátültetést Los Angelesben végezték, azóta a világon több, mint 250 ilyen műtétet hajtottak végre. Bécsben Ricsi volt az első ilyen magyar beteg. Ő a világon a második, aki csontvelőt és tüdőt is az édesanyjától kapott.

Hét hónapig volt kórházban, ezután imádott a szabadban lenni. Épp a befogadott kutyájukkal, Bogyóval labdázott, amikor meglátogattam.

„Levegőzni volt a legjobb a műtét után, meg, hogy focizhatok, szánkózhatok.”

Apja, Zoltán folyamatosan dolgozott. Szerinte majdnem 7 évig felszusszanni sem volt idő. Mindig volt valami egészségügyi probléma, azok pedig iszonyatos anyagi terheket építettek. Tíz éve azonban mindenki boldog volt.

„180 fokos fordulat. A transzplantáció után olyan gyereket kaptunk, amilyenről álmodni sem mertünk. Hat évig a kapuig is alig bírt elsétálni, most meg szaladgál, kakaskodik az apjával és még a házimunkában is segít.”

Ricsi valóban igyekszik kivenni a részét mindenből. A régi képein látszik, hogy szerel, fest, kertészkedik és imád főzni, leginkább rakott krumplit és halat.

Akkor elárulta szüleinek, hogy kistesót szeretne. Ági szíve szerint mindent megadna fiának, de ezt az álmot nem teljesítheti:

„Nem vállalhatunk kisbabát, mert ha fiú lenne, ő is beteg lenne, egy kislány pedig hordozója lenne a betegségnek.”Farkas ricsike

Mindig pici maradok?

Tízéves volt Ricsi, amikor harmadszor jártam náluk. Addigra a 27 négyzetméteres házuk 42 négyzetméterre nőtt. Külön szobát kapott Ricsi és egy fürdőszobát is felépített a férje barátokkal. Ekkor már sokan ismerték őket, elhalmozták játékokkal a fiút. A kabalák, autók próbálják kárpótolni azért, hogy nagyrészt csak otthon lehet. Fertőzésektől óvva iskolába sem mehetett, kijárt hozzá a tanítónéni.

Már cicája is volt ekkor, rajongott az állatokért, azt mondta, állatorvos szeretne lenni. Majd szemlesütve hozzátette: leginkább felnőtt szeretne lenni. Ricsi félve mondta, mintha valami lehetetlent kérne. 13 kiló volt itt, pont ugyanannyi, mint a műtétkor. 10 kilóval és 15 centivel kellett volna nagyobbnak lennie.

„Többször kérdezi, hogy ő már mindig ilyen pici marad? Én sem tudom a választ”

– mondta Ági.Farkas Ricsike

A kamaszkor is nehezítette Ricsi életét. Aggódott azért, hogy megbámulják mindenütt. Akkor épp influenza volt, ezért rajta maszknak kellett lennie, ha kiment. Akkor még nem volt mindenkin.

„Azt kérte, anyu vegyetek fel ti is maszkot, hogy ne tűnjek ki” – mesélte Ági.

Ricsi

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

Nagymama halála megviselte

Nyolc évvel ezután, a napokban már csak telefonon tudtunk beszélni, leginkább az édesanyjával, de Ricsi is válaszolt pár kérdésre.

Júliusban töltötte a 18. születésnapját. Nagy élményt akartak, de a koronavírus miatt csak családi ünneplés lehetett. A fiú nem nőtt sokat, két kilóval lett több, 15 kiló. Ráadásul április óta folyamatosan ragaszkodik a lélegeztetőgépéhez. Használta ő azt éjszakánként évek óta, de a nagymamája halála óta nappalra is kéri.

„Pánikrohamai vannak, úgy érzi biztonságban magát, ha rajta van. Csakhogy így ellustulnak a légzőizmok. Pszichológus is dolgozott vele”

– mondja Ági.

Ricsi tudja, mi a feladat és igyekszik. Anyja szerint fél órákra le lehet róla venni.

„Kevesebbet kellene használnom a lélegeztetőgépet, de az nehéz. Az volt a jó, amikor még tudtam járni, szaladni és oxigén nélkül élni

– mondja a fiú.Farkas Ricsi

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!