hirdetés
Screenshot_20191207-230046_Gallery.jpg

Miklósa Erika világklasszis szinten duettezett Zdroba Patrikkal az X-Faktor színpadán

Sok kiváló duett volt már a műsorban, de ez a produkció más szintet képviselt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

"Nem tojtál be, én biztos izgultam volna" - értékelte Zdroba Patrikot a világhírű magyar operaénekes. Miklósa Erika szerint Patrik jól feladta a leckét azzal, hogy őt választotta duett-partneréül, ráadásul egy klasszikus értékű dalt hozott a versenybe Lara Fabian Carusojával.

"Kiestél, visszajöttél, és ma este te voltál a legjobb" - dicsérte Patrikot Puskás Peti.

"Monumentális produkció volt. Megállt az idő a stúdióban, eszméletlen hatással voltatok rám" - folytatta Dallos Bogi.

"Most rajtam a sor, hogy neked is nagyon megköszönjem." - mondta saját mentoráltjának Gáspár Laci. Hozzátette, rá nagyon nagy hatással volt ez az egy hét, amikor látta őket együtt gyakorolni. "A zene csodája volt, ami újra megfogott.

Akárcsak Vanek Andor és Keresztes Ildikó duettjét, Miklósa Erikáékat is felállva ünnepelte mind a négy mentor és a stúdió teljes közönsége.

hirdetés

VIDEÓ: a produkció

VIDEÓ: az értékelés



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
47377796_1420837041381570_6945837569405878272_o.jpg

Bősze Ádám: Wagner egy szemétláda volt, Lisztnek nem volt törvényes felesége

Liszt 5 évig nem állt szóba Wagnerrel, Benjamin Britten pedig gyönyörű leveleket írt egy férfinak. Bősze Ádámmal a Nagy zenészek, nagy szerelmek sorozatáról beszélgettünk.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Az egyik karácsonyi ajándékom jegy volt Ádám Mozart szerelmeiről szóló előadására a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontba, és a fergeteges este után rögtön tudtam, hogy erről beszélnünk kell. Szerencsére nem kellett különösebben győzködni, szívesen kötélnek állt.

- Az első kérdés, ami óhatatlanul felmerül az emberben, hogy illik-e, és kell-e a nagy emberek magánéletét firtatnunk?

- Szerintem semmi illetlenség nincs abban, ha egy nagy embernek a szerelmi életét a nagyvilág elé tárjuk, mert már amúgy is a nagyvilág előtt van. Ha valakit érdekel, utána tud nézni. Én magam sem tartottam gyertyát Mozart hitvesi ágya mellett. Csak azokból a dokumentumokból tudok következtetni, amelyek mindenki rendelkezésére állnak.

Tehát ezek tudott dolgok, legfeljebb eddig nem ilyen formában foglalkoztak vele.

Az, hogy kell-e, az már egy fogósabb kérdés. Mozart zenéje akkor is elérheti ugyanazt a hatást, ha valaki azt sem tudja, Mozart mikor élt, és a föld melyik részén. Nem gondolom tehát, hogy egy ilyen előadással bárki közelebb kerülhet a klasszikus zene hallgatásához. Ez bulvártéma, amely szórakoztató lehet, és az adott zeneszerzőt sokkal közelebb érezhetjük magunkhoz. Rádöbbenhetünk, hogy ők is ugyanolyan hús-vér emberek voltak, mint mi. Ettől függetlenül, azokat az anekdotákat, amiket feljegyeztek ezekről a szerzőkről, sokat elárulnak.

hirdetés

A 18. században vagy a 19. század elején a Mozartról megjelent életrajzok nem arról írtak elsősorban, hogy, mondjuk, Mozart zongoraversenyei vagy szimfóniái miben adtak újat az előző évtizedek hasonló műveihez képest, hanem anekdotákat soroltak fel a szerző életéből. Ma is pontosan ez történik. Ha például két ember Kocsis Zoltánról beszélget, akkor az ő zseniális - vagy éppen nem zseniális - tulajdonságairól folyik a szó. A Kocsisról megjelent könyvek nagy része is - Juhász Előd adott ki ilyeneket - sztorigyűjtemény. Az ilyen szórakoztató olvasmányok életben tartják kicsit a Kocsis nevet, és az én előadásom is életben tartja kicsit a Mozart nevet.

- Ezzel együtt, én például, amikor végignéztem az előadások címeit, elsősorban azokra a zeneszerzőkre kaptam kedvet elmenni, akiknek a zenéjét is szeretem.

- Igen, ez látszik is az érdeklődésen, vagy ha nagyon prózai akarok lenni, a jegyeladáson. A január 20-i Hugo Wolfról szóló est valószínűleg nagyon gyéren látogatott előadás lesz. Wolftól nagy átlagban senki nem ismer semmit. Legfeljebb az Olasz szerenádot szokták játszani itt-ott zenekarok. A másik zeneszerző, akinél érezhetően kisebb az érdeklődés, bár alighanem más okokból, az Benjamin Britten. Fontosnak tartottam, hogy legyen olyan komponista is, akinek a szerelmi élete eltér a... hogy is fogalmazzak... szokványos nő-férfi viszonyoktól.

- Nem tudom, ez vigaszt jelent vagy sem, férfiasan bevallom, korábban, ha hallottam is Wolfról, nem ragadta meg a figyelmemet, de amióta Ön a Mozart előadáson emlegette, azóta elkezdtem hallgatni. Úgyhogy egy embernél már sikerült valamiféle missziót elérni.

- Örülök.

- A nagyemberek szerelmeit is nagyoknak képzeljük. Gondolom a valóság azért prózaibb.

- Ez megint nagyon lényegre törő, jó kérdés, annál is inkább, mert az én egész munkásságom, a Bartók rádiós műsorvezetéssel, zenei stand-uppal együtt kicsit arra irányul, hogy alternatívát mutassak. Ezek a zeneszerzők legendás alakokká váltak. Bronzszoborhoz tudnám őket hasonlítani. A legjobb példa erre Beethoven, akiből mitikus alak lett. Ezeknek az embereknek az alkotásainak a nagysága kétségbevonhatatlan. Nem akarom az ellenkezőjét sugallni.

Viszont ugyanolyan emberek voltak, mint mi.

Ha a szerelmeik nagyon romantikus megvilágításba kerültek olykor, az csupán egy interpretáció. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy sok esetben nagyon rosszul dokumentáltak ezek a szerelmi viszonyok, nagyon merész dolog ezekből messzemenő következtetéseket levonni – akár olyanokat is, amilyeneket én vonok le. Például Beethovenről leírják, milyen hallatlanul nagy, romantikus szerelem volt közte és a halhatatlan kedves között. Noha azt sem tudjuk még ma sem, hogy ki volt a halhatatlan kedves.

- Én például most szembesültem vele, hogy két film is készült A halhatatlan kedves címen. Az egyik szerint Brunszvik Teréz volt, a másik pedig arra jutott, hogy Beethoven tulajdon sógornője.

- Ha a Brunszvik családot vesszük, a történészek jelen pillanatban inkább arra hajlanak, hogy nem Terézia, hanem Josephine volt az. De nagyon sokan mondják, hogy Bettina Brentano volt a halhatatlan kedves.

Ebből is látjuk, hogy óvatosan kell bánni, kinek hogyan értelmezzük a szerelmi életét. Azért én az előadásaimon igyekszem olyan dokumentumokat idézni, amelyek hitelesek, első kézből származnak. Jó, néha elragad a hév, hogy elinduljak egy irányba és például megmagyarázzam Mozart anyósának a szerepét abban, hogyan jött össze a komponista Constanzéval. De azért ez meglehetősen veszélytelen próbálkozás.

Egy Bősze Ádám a Lóvasúton megkarcolni sem tudja egy Mozart hírnevét.

Tényleg nem hiszem, hogy árthatnék neki, vagy akár a Wagnernek, akit pedig tényleg nem szeretek.

- Azt hogy kell értsük, hogy nem szereti Wagnert? A személyiségét, vagy a zenéjét?

- Alapvetően nem vagyok Wagner rajongó, bár kétségtelen, hogy az operái között van olyan, amely valóban magával ragad. De a nőkkel szemben tanúsított viselkedése alapján lényegében egy szemétládának tartom.

- Kicsit még visszatérnék Constanzéhoz, Mozart feleségéhez. Mégis talán ő a legismertebb zeneszerző feleség a szélesebb közönség előtt az Amadeus című filmnek köszönhetően. Van benne egy emlékezetes jelenet, ahol Constanze szó szerint mellbedobással próbálja megnyerni Salieri támogatását a férje számára. Van ennek bármi alapja, tudunk róla, hogy lehetett ilyen természetű kapcsolata Salierivel?

- Nem tudok semmi olyan bizonyítékról, ami ilyesmire utalna. Amit tudhatunk, hogy Constanzénak nagyon sok köszönhető abban, hogy Mozart életműve ilyen szinten ismert. Megőrizet a kéziratokat, azokat gondozta – ebben óriási segítséget jelentett a későbbi második férje is, Georg Nikolaus von Nissen.

Nem úgy, mint Schubert esetében, ahol nem volt feleség, de volt egy testvér, akinek legfeljebb annyit köszönhetünk, hogy a szekrényt, amelyben Schubert a kottáit tartotta, nem számolta fel. De semmi mást nem tett, és amikor Schumann megérkezett Bécsbe és megtalálta a „Nagy” C-dúr szimfónia kéziratát, a testvér azt mondta, nyugodtan vigye magával. Ennek köszönhető, hogy bemutatták.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
madonna.jpg

„A testemre kellett hallgatnom” – Madonna 45 perccel a kezdés előtt mondta le lisszaboni koncertjét

Ez már a nyolcadik eset, hogy a 61 éves Madonna fellépést mond le a most folyó Madame X elnevezésű turnéján.
MTI - szmo.hu
2020. január 20.


hirdetés

Madonna amerikai popsztár 45 perccel a kezdés előtt mondta le vasárnapi lisszaboni koncertjét egy korábbi sérülése miatt - írta a BBC hírportálja.

"Sajnálattal közöljük, hogy Madonna nem tud fellépni ma este" - állt az e-mailben, amit 19.45-kor írtak a 20.30-kor kezdődő koncert előtt.

"Sajnálom, hogy le kellett mondanom a mai koncertet, de a testemre kellett hallgatnom és pihennem kellett" - írta a sztár az Instagramon.

Ez már a nyolcadik eset, hogy a 61 éves Madonna fellépést mond le a most folyó Madame X elnevezésű turnéján.

Ezúttal nem szólt arról, milyen sérülés miatt mondja le a fellépését, de novemberben San Franciscóban azt mondta a közönségnek, hogy szalagszakadása van és "fáj a térde".

hirdetés

Múlt héten a közösségi médiában közzétett videóján látható, hogy mindkét térdén elasztikus kötést visel.

"Így készül a fellépésre egy sérült Madame X. Nagyon óvatosan" - írta a videóhoz.

A turné jelenlegi szakasza január 12-én kezdődött a portugál Coliseu Dis Recreiosban, azon még jókedvűnek tűnt az énekesnő, de szombaton is fellépett

- mondta el a BBC riporterének a stáb egyik tagja.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
torony1.jpg

Fekete-fehér, lassú őrület és sellőszex – avagy Robert Pattinsonról is kiderül, hogy kiváló színész

Willem Dafoe mellett nem is lehet ellinkelni semmit, de A világítótorony nem csak ezért jó film.
Kovács-Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Egyedi és nyomasztó művészfilm az operatőri munkáért Oscarra jelölt A világítótorony, amelyben Pattinson és Dafoe egyaránt brillíroznak.

Aki egy újabb tipikus hollywoodi szuperprodukciókra vágyik, az nagyot fog csalódni A világítótorony című kanadai-amerikai fantasy-horrort nézve: itt nincs CGI-tobzódás, sem lángnyelvekkel tuningolt akció vagy pörgős vágások. Ez kőkemény lélektani thriller, amelyben realisztikusan – sőt, néha kellemetlenül hitelesen – ábrázolják a részegség és a megőrülés pusztító fázisait. Ráadásul a mai generációk számára szokatlanul fekete-fehérben, és gyakorlatilag két szereplővel. A történet úgy indul, hogy a XIX. század végén egy eldugott tengerparti világítótoronyba a tapasztalt rangidős öregúr mellé kerül egy újonc fiú segédnek, aki azelőtt favágóként dolgozott.

Nem is gondolná a néző, hogy Robert Eggersnek ez élete második rendezése, az első a 2015-ös The Witch volt, egy szintén Új-Angliában játszódó kosztümös horror. Az operatőr mind a két film esetében ugyanaz volt, Jarin Blaschke, aki igazi főnyereménynek bizonyult, hiszen miatta Oscar-várományos A világítótorony.

Nem csoda, hogy a Filmakadémia ennyire lelkes az alkotás vizuális megoldásaitól, mert olyan vágások, megvilágítások és művészi részletek sorjáznak benne, hogy néha az viszi el a hátán filmet, ahogy belefeledkezünk a díszkeretbe illő kompozíciókba. Erre szükség is van, mert a történet önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy lekössön minket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
2499_D095_00173R.jpg

A Dr. Dolittle szórakoztató film, de az eredetinek a nyomába sem ér

Rég vártam annyira filmet, mint a Dr. Dolittle-t Robert Downey Jr. főszereplésével. A végeredmény azonban vegyes érzelmekkel tölt el: láttam egy szórakoztató, látványos filmet – és egy nagyon rossz Dr. Dolittle feldolgozást. Kritika.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. január 16.


hirdetés

Figyelem, a cikk nyomokban SPOILEREKET tartalmaz!

"Apa, feltétlenül bele akarok szólni a cikkbe" - jelentette ki kisfiam, Jonatán, amikor beültünk a filmre, ezért rögtön az elején le kell szögeznem, hogy neki, akinek ez az első találkozása Dr. Dolittle személyével, nagyon tetszett a film. Apuci véleménye azonban ennél valamivel árnyaltabb.

Hugh Lofting (1886-1947) Dr. Dolittle sorozata gyermekkorom egyik legmeghatározóbb olvasmányélménye volt, a Dr. Dolittle cirkusza messze meghaladta korát azzal, hogy a jó doktor az állatai beleegyezését kérte, hogy cirkuszi mutatványosnak álljanak és csak olyan trükköket várt tőlük, amelyeket önszántukból, örömmel végeztek.

Részben Dr. Dolittle-nek köszönhetem, hogy műfordító lettem.

Amikor ugyanis bejelentkeztem a Cicero könyvkiadónál, hogy fordítani szeretnék, Szamossy Marian, a kiadó akkori vezetője szabadkozva mondta, hogy ők főleg gyerekkönyveket adnak ki.

hirdetés

– Semmi baj – feleltem –, szeretem a meséket, épp most olvastam újra a Dr. Dolittle könyveket.

Mariann szeme felcsillant, és elém halmozott egy nagy könyvkupacot: a Dr. Dolittle sorozat volt az, angolul.

– Akkor elolvasná ezeket? El kéne dönteni, melyiket adjuk ki következőnek!

Utóbb bevallotta, hogy Dolittle-lel sikerült megnyernem magamnak, és

nagyon büszke vagyok rá, hogy a sorozatból azóta két kötet is az én fordításomban jelent meg.

Sajnos mára hazánkban a Dr. Dolittle rajongók száma erősen megcsappant, legalábbis ami a könyvváltozatot illeti. Amikor feltűnik egy-egy filmfeldolgozás, mindig reménykedni kezdek, hátha hatással lesz a könyvre, de mindig csalatkoznom kell.

Ennek legfőbb oka talán az, hogy a filmváltozatoknak eszük ágában sincs bemutatni az igazi Dr. Dolittle-t.

Dr. Dolittle az eredeti változatban egy kedves, bogaras agglegény, aki meghasonlott az emberek világától, és teljes egészében az állatoknak él szerény otthonában, Puddlebyben, amelynek hatalmas hátsó kertje valóságos állatkert. A papagája, Polinézia megtanította az állatok nyelvén, és háztartását is állatok alkotják, de fontos, hogy ők mind saját jószántukból élnek a doktorral.

A házvezetőnője is egy kacsa, Dab-dab. Elsősorban abból él, hogy időről időre a különleges képességével segít valami egzotikus uralkodónak vagy más nagyembernek, aki ezért busásan megjutalmazza, és az így kapott pénzből ideig-óráig eltengődik.

Ezt a Dr. Dolittle-t sajnos a filmekből nem nagyon ismerhetjük meg. Utoljára az 1967-es musical változat próbált valamennyire hű maradni Loftinghoz, melyben Rex Harrison játszotta az állatbarát doktort, feltűnt benne Richard Attenborough, és ami érdekesség, hogy az a Richard Fleischer rendezte, aki generációm egyik kultikus fantasy filmjét, a Vörös Szonját is.

A számtalan feldolgozásból a következő, ami eljutott hazánkba és nagyobb feltűnést keltett, Eddie Murphy 1998-as próbálkozása és ennek utánlövései. Itt már az eredeti történetből csak annyi maradt meg, hogy van egy orvos, aki beszél az állatok nyelvén. Slussz.

Sajnos Stephen Gaghan rendező/forgatókönyvíró sem érezte elég jónak, amit Lofting leírt, alaposan átformálta a szereplőket, és a történetet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!