hirdetés
cimlap.png

Miért veszélyes ránk a Facebook, az Instagram, a Google? - új dokumentumfilm a Netflixen

The Social Dilemma címmel mutattak be egy új filmet, ami sötét képet fest arról, hogyan működik valójában a közösségi média.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 12.


hirdetés

Figyelemkapitalizmus - sokan így nevezik azt az új korszakot, amit a közösségi média hozott el. A Netflix új dokumentumfilmje részletesen bemutatja, hogyan működik ez a világ, ahol belőlünk, felhasználókból csinálnak pénzt. Méghozzá annyi pénzt, ami a techcégeket az emberi történelem leggazdagabb cégeivé tette.

Mi vagyunk a termék - állítják a filmben megszólalók, akik szinte kivétel nélkül a nagy közösségi oldalaknál dolgoztak korábban különböző vezető pozíciókban. Sokan közülük azért álltak fel, mert rájöttek, hogy amit csinálnak, az nem etikus. Sőt, nagyon is káros mind az egyénekre, mind a közösségekre.

"A társadalom szövete elkezdett felbomlani"

- hangzik el egy mondat a film elején, amit aztán a káosz képei követnek. Utcai összecsapások, tömeggyilkosságok, lincselések, dezinformációs kampányok által befolyásolt választások.

A film szereplői szerint mindezért nem egy rossz ember a felelős, hanem egy rossz rendszer. Az, hogy a techcégek létrehozói nem számoltak a közösségi média sötét oldalával. Vagy éppen nagyon is számoltak vele, csak épp nem érdekelte őket, ha ezáltal több pénzt kereshetnek.

hirdetés

VIDEÓ: a film trailere

A figyelemkapitalizmusban látszólag minden ingyenes. A Facebook, a Google, a Gmail, az Instagram, a Snapchat használatáért senkitől sem kérnek pénzt. A figyelmünkkel fizetünk, amit a hirdetőknek adnak el. A verseny azért folyik, hogy az életünkből minél több időt töltsünk a közösségi oldalak használatával. Ennek érdekében megváltoztatjuk a napi szokásainkat, és végső soron mi magunk is megváltozunk.

Mennyi pénzt ér meg, hogy a világ egy százalékban megváltozzon? Rengeteget.

A történelemben még sohasem fordul elő, hogy 40-50 szoftverfejlesztő mérnök kezében ekkora hatalom összpontosult volna. Hogy képesek lettek volna 2 milliárd ember életét egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. Márpedig most ez a helyzet.

A figyelmünkért folytatott versenyben a kulcsszó az addikció, vagyis a függőség. A közösségi oldalakon minden: a színek, a formák, a hírfolyam felépítése azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók minél függőbbé váljanak. Képtelen legyenek elszakadni, leszokni.

Ahhoz, hogy ez működjön, folyamatosan megfigyelnek minket.

Figyelik a reakcióinkat, hogy milyen képeket nézegetünk, melyiket meddig nézzük, mikor kattintunk rá az exeink fotójára, mikor vagyunk szomorúak, mikor vidámak, mit csinálunk éjszaka, extrovertáltak vagyunk vagy introvertáltak.

Az összes adatot, amit csak kiadunk, összegyűjtik és elemzik, hogy minél jobb modellt alkossanak rólunk. És minél több az adat, annál pontosabban jósolják meg, mit fogunk a jövőben csinálni. Milyen videók érdekelnek? Milyen érzelmek fognak meg? Mire reagálunk?

A céljuk, hogy minél több időt töltsünk a közösségi oldalak előtt, minél több ismerősünket vonjuk be és persze minél több hirdetést nézzünk meg.

A jobb eredmény érdekében a pszichológia, a viselkedéstudomány, a meggyőzés-technika legújabb eredményeit használják fel. Semmi sem véletlen, ami a hírfolyamunkban vagy a chatablakunkban történik. Ha az algoritmusok által irányított rendszer azt látja, hogy egy ideje nem vagyunk aktívak, értesítést küld, hogy valamelyik ismerősünk épp csinált valamit. Vagy, hogy bejelöltek minket egy fotón. Vagy felkínál egy új filtert. Ha a chatben nem válaszoltak nekünk azonnal, megjelenik a három kis pont, mintha a másik épp válaszolni készülne.

A filmben egy elképzelt jeleneten mutatják be, hogyan működik mindez. A mobilt elzárják, az algoritmus pedig egyfolytában próbálkozik, hogy visszaszerezze a figyelmet. Mire reagáltunk korábban? Mire kíváncsiak a pszichometrikus hasonmásaink? Végül értesítést küld arról: "Volt barátnődnek új kapcsolata van". Ki tud ennek ellenállni?

Tudat alatt egyfolytában manipulálnak bennünket.

Amikor pedig a rendszer azt látja, hogy eléggé figyelünk, betesz egy személyre szabott, nekünk szóló hirdetést, amit aszerint választottak ki, amit rólunk tudnak.

A közösségi média drog

- mondja a filmben a Stanford professzora. Minden lájk, minden komment azonnali jutalmazás, ami dopaminlöket szabadít fel a szervezetünkben, ez pedig függővé tesz. Millió évnyi evolúció áll mögötte, hogy miért nem tudunk elszakadni tőle. A megszólaló tech-vezetők sem. Azt mondják, hiába tudták, hogy működik, ugyanúgy függővé váltak. Ki a levelezőprogramtól, ki a Twittertől, ki az Instagramtól. Nem tudták megállni, hogy bevigyék a hálószobába a mobiljukat.

De a programozók ennél is mélyebbre ásnak az agytörzsben. Átveszik az irányítást az identitás, az önbecsülés felett. Úgy fejlődtünk, hogy érdekeljen bennünket, mit gondol rólunk a közösségünk. Csakhogy akkor, amikor 5 percenként kapunk elismerést, rövidtávú jelzésekkel jutalmazódunk, a szervezetünk akárcsak a droghoz, ehhez is alkalmazkodik. És amikor nincsenek lájkok, üresnek érezzük magunkat.

A manipulált környezet, az irreális szépségideálok oda vezet, hogy hatalmas mértékben megnő a szorongás és a depresszió a tinik között.

Egyre többen vagdossák magukat. Az Egyesült Államokban a közösségi média térhódítása óta háromszorosára nőtt az önkárosítások száma, és 150%-kal az öngyilkossági kísérletek száma a 10-14 éves tinik körében.

Mindeközben egyre kevésbé vállalnak kockázatot, nem teszik le a jogsit, nem mernek randizni. A szülők pedig nem értik, mi történik a gyerekükkel.

De mindez társadalmi szinten is komoly következményekhez vezet.

A Google más-más találatokat ad attól függően, hogy mit tud rólunk. A Facebook más híreket. Nem egy hírfolyam van, vagy egy keresési találati oldal, hanem milliárdnyi.

Így minden embernek saját valósága alakul ki, amiben úgy tűnik, mintha mindenki egyetértene velünk. És mindenki más tényekben kezd el hinni.

"Hogy lehetnek ennyire hülyék?" - kérdezzük, amikor a másik oldal véleményével találkozunk. Hiszen mi addig csak olyan véleményeket láttunk, amelyek a miénket erősítették meg.

A YouTube 100 milliószor ajánlotta a lapos-föld elméletet. Olyanokat is meggyőzött, akik korábban nem hittek ebben. Ugyanez a helyzet az oltásellenesekkel, vagy bármilyen más összeesküvés-elmélettel.

A közösségi oldalak algoritmusai felerősítik a pletykákat és a szóbeszédeket. A film idéz egy kutatást, ami szerint az álhírek hatszor gyorsabban terjednek, mint a valós hírek a Twitteren. Milliárdok gondolatai és cselekedetei változnak meg egyszerűen azért, mert az igazság gyakran unalmas, a hamis információk viszont jobban lekötik a figyelmet, és több pénzt hoznak a közösségi oldalaknak.

Az algoritmusok egyre szélsőségesebbé teszik a felhasználókat, ahogy elárasztják a falukat az álhírekhez vagy összeesküvés-elméletekhez kapcsolódó vlogokkal, eseményekkel, csoport-ajánlásokkal.

A helyzet még rosszabb azokon a helyeken, ahol eleve csak a Facebook-létezik internetként. Mianmarban a boltban eleve telepítik a mobilokra az applikációt, és létrehozzák a vevő profilját. Utána pedig szédítő sebességgel terjesztik a gyűlöletkeltő tartalmakat, amik végül erőszakhoz vezettek a rohingya kisebbséggel szemben.

A polarizáció növeli az adott oldalon eltöltött időt, de közben aláássa a demokráciát, megerősíti a populizmust, a megosztottságot, és lehetetlenné teszi, hogy az emberek elfogadják: létezik objektív igazság.

A filmben megszólalók szerint hiába várjuk, hogy majd alkalmazkodunk az új környezethez.

"Egy mesterséges intelligencia ellen játszol. És ez nem kiegyenlített küzdelem."

- hangzik el. Az algoritmusokat ugyanis mesterséges intelligencia (MI) irányítja, ami az exponenciálisan fejlődő technológia eredményeként születhetett meg. Hatalmas termekben, a föld alatt, vagy épp a víz alatt sorakozó számítógépek ezrei, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és bonyolult programokat futtatnak. Az algoritmusokat a sikerre optimalizálták, a siker fokmérője pedig a profit.

A gépi tanulással az MI-k egyre ügyesebbek lesznek. Minél több adathoz jutnak, annál pontosabban tudják megjósolni, mire hogyan reagálunk.

A működésüket pedig már a techcégeknél is csak maroknyi ember érti meg. Vagy ők sem. Ahogy az MI-k fejlődnek, úgy veszítjük el fokozatosan az irányítást.

A másik oldalon pedig csak az emberi agy áll, egy millió éves hardver, ami képtelen ilyen gyorsan fejlődni.

A film végén mégis adnak egy halvány reménysugarat.

Azt mondják, a szabályozással már sikerült a történelemben néhány nagy céget megregulázni, lehetne most is ilyesmivel próbálkozni. Van aki odáig megy, hogy be kellene tiltani a közösségi oldalakat. Mások azt mondják, rá kellene venni őket, hogy etikus tervezéssel fejlesszenek, ami nem a figyelem kizsákmányolásán alapul.

Végül a film szereplői néhány egyszerű tanácsot is megosztanak a nézőkkel. Kapcsoljátok ki az értesítéseket. Kövessetek tudatosan olyanokat, akikkel nem értetek egyet valamiben. Ne hagyatkozzatok az automatikus ajánlórendszerekre. Ne engedjétek a gyerekeket egészen kicsi korban a közösségi média közelébe, később pedig állítsatok fel együtt határokat.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

A kaliforniai erdőtűz ízelítő a jövőből: tömeges migráció indulhat el a klímaváltozás miatt Amerikában

A New York Times szerint az Egyesült Államokban most kezdenek ráébredni, az éghajlatváltozás ott is milliók életét változtathatja meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

A hőség, a szárazság és az ezekből adódó éhínség miatt nemsokára milliók kényszerülnek majd arra, hogy új otthont keressenek maguknak a világban. A globális felmelegedéssel összefüggő tömeges migrációtól eddig elsősorban az afrikai, közel-keleti, ázsiai régiókban tartottak. Az immár minden nyáron visszatérő, egyre hevesebb és egyre nagyobb kiterjedésű kaliforniai erdőtüzek azonban már az amerikaiakat is kezdik gondolkodóba ejteni.

A New York Times felidézi, hogy idén augusztus 17-én a Halál Völgyében 54,4 C fokot mértek – ez volt 1931 óta a legmagasabb regisztrált hőmérséklet – miközben több ezer villám csapott le a kaliforniai mezőkre és erdőkre, amelyeket öt éve tartó aszály is sújt.

Hamarosan egész Kalifornia lángba borult.

A következő két hétben 900 helyen gyúltak újabb és újabb tüzek, amelyek hatszor annyi földet égettek fel, mint a 2019-es erdőtüzek összesen, 100 ezer embert kényszerítve otthona elhagyására.

A New York Times szerzője, Abraham Lustgarten már korábban foglalkozott a klímaváltozás okozta migráció kérdésével. Bejárt olyan országokat, ahol megtapasztalhatta, hogyan menekülnek el az emberek a világ legszegényebb és legforróbb vidékeiről. Részt vett egy nagy számítógépes szimuláció megalkotásában is, amely a várható globális demográfiai változásokat elemzi. Most pedig azt írja, elkészült egy olyan térkép, ami az Egyesült Államokon belül várható klímamigrációt mutatja be.

hirdetés

Egy olyan jövőjét, amellyel eddig a tengerentúlon eddig nemigen akartak szembenézni.

A közgazdászok, demográfusok, klímakutatók, biztosítási szakemberek, építészek és várostervezők közreműködésével elkészült térkép a következő 30 év amerikai veszélyzónáira hívja fel figyelmet. Kiderül belőle, hogy 162 millió embernek – azaz az Államok lakossága csaknem felének – kell melegebb hőmérsékletekkel és kevesebb vízzel számolnia.

A változások különösen súlyosan érinthetnek 93 millió embert, és ha 2070-ig nem következik be számottevő változás a széndioxid-kibocsátásokban, legalább 4 millióan kerülhetnek elviselhetetlen körülmények közé.

Az évente ismétlődő tűzvészek 28 millió embert veszélyeztetnek majd, ugyanakkor 100 millió embernek – főleg a Mississippi medencéjében Louisianától Wisconsinig – olyan rendkívüli párás levegő jut, hogy ellehetetlenülhet a szabadtéri munka vagy a kinti sport.

A chicagói egyetemnek 2018-ban megjelent tanulmánya szerint a következő 45 évben minden tizenkettedik délen élő amerikai fog az ország északkeleti, nyugati részére költözni a klímaváltozás miatt. Ez pedig tovább szélesíti a szakadékot a gazdagok és a szegények között, valamint tovább gyorsítja és még kaotikusabbá teszi az urbanizációt.

1950-ben az amerikaiaknak kevesebb mint 65%-a élt városokban, 2050-ban viszont várhatóan alig 10% lesz azoknak az aránya, akik városokon kívül élnek.

A felduzzasztott városokban az alapszolgáltatások biztosítása is hatalmas kihívás lesz, az egyre élhetetlenebb tengerparti és a vidéki régiók egy része pedig a gazdasági összeomlás szélére kerülhet.

Akik anyagilag megengedhetik maguknak, elmenekülnek, az ott maradó szegények pedig nem számíthatnak többé a társadalom támogatására.

Atlanta sorsa lehet az egyik elrettentő példa. Georgia állam 5,8 millió lakosú fővárosába a becslések szerint 2100-ig több százezer klímamenekült érkezhet.

Atlantában már ma is nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint bármelyik amerikai nagyvárosban. Minden tizedik háztartásban 10 ezer dollár alatti az évi jövedelem, és miközben a városközpont egyre gazdagabb lesz, a külvárosokban rendkívüli szegénység uralkodik.

A klímaváltozást ellensúlyozó intézkedések, a zöldövezetek létrehozása is csak a különbségeket erősítette, mert a szegényebb fekete családok kénytelenek voltak kiköltözni a megdrágult kerületekből.

Ez megosztottság pedig csak nőni fog, és a társadalmi fesztültség bármikor robbanásveszélyes helyzethez vezethet.

És akkor még nem is szóltunk a tengerszint emelkedésének fenyegetéséről, amely olyan nagyvárosokat érint majd, mint Boston, New York és Miami. Veszélybe kerülnek a városok infrastruktúrái, a tengeri sós víz beszivárgása például tönkre teheti az ivóvízhálózatokat.

Mathew Hauer, a floridai állami egyetem szociológusa szerint

legalább 13 millióan kényszerülnek majd az elárasztott partvidékekről elköltözni.

A New York Times emlékeztet rá, 1916 és 1970 között mindössze 6 millió fekete amerikai vándorolt Délről Északra, ez mégis alapjaiban változtatta meg az amerikai társadalmat a demográfiai arányoktól a munkaerőpiacon át a kultúráig. Ennek fényében egyelőre felmérhetetlen, hogy mit jelentene legalább kétszer ennyi ember migrációja az Államokon belül.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
cimlap.jpg

A káosz ügynökei - az HBO leleplezi, hogyan épültek be Putyin trolljai Amerikába

Egy akciófilm sem lehetne izgalmasabb annál, hogyan jött létre a szentpétervári titkos trollfarm, és hogyan segítettek Trump megválasztásában 2016-ban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 26.


hirdetés

Putyin ételeit rendszerint Jevgenyij Prigozsin szolgálja fel. De egyben ő Oroszország egyik legbefolyásosabb oligarchája is, aki cégeivel hatalmas állami közbeszerzéseket nyer el, és az így befolyó pénzből titkos trollfarmot működtet Szentpéterváron, valamint egy Wagner nevű katonai magánvállakozást, amely a legpiszkosabb akciókban vesz részt - derül ki az HBO legújabb dokumentumfilmjéből, a Káosz ügynökeiből.

Alex Gibney filmjében több olyan újságíró megszólal, aki Oroszországban szó szerint az életét kockáztatva nyomozott Prigozsin, valamint a cégei után.

Volt, amelyiküknek levágott kosfejet küldtek figyelmeztetésként, hogy hagyjon fel a kutatással.

Leültek a kamera elé olyanok is, akik maguk is dolgoztak a 2012-ben létrejött szentpétervári trollfarmon.

Az Internet Research Agency (IRA) fő feladata kezdetben az orosz közvélemény Putyin-mellé állítása volt, később pedig a Krím-félszigeti invázió támogatása, majd a 2016-os amerikai választások befolyásolása.

hirdetés

VIDEÓ: a Káosz ügynökei

De mit is takar a trollfarm kifejezés?

Minden abból az ötletből indult, hogy álkommentelőkkel befolyásolhatnák, ki mit gondol Oroszországban Putyinról. A neten toboroztak munkatársakat "digitális tartalomgyártásra", akiknek kezdetben az volt a dolguk, hogy Putyin védelmére keljenek a különböző fórumokon.

A közösségi média berobbanásával azonban minden megváltozott.

A trollok álnéven hamis profilok százait hozták létre, amelyekből hálózatokat alkottak. Ha valamelyikük megosztott egy tartalmat, a többiek rögtön továbbosztották, így rendkívül hatékonyan terjeszthették az üzeneteiket. Hogy legyen mit terjeszteni, külön részlegeket állítottak fel, amelyek a tartalmat gyártották. Voltak, akik blogbejegyzéseket, vagy twitter-posztokat írtak, mások hamis híroldalakat hoztak létre, amelyek már hírként tálalták a blogok infóit, megint mások vicces vagy éppen félelemkeltő mémeket gyártottak belőlük, amik futótűzként terjedhettek a közösségi médiában.

Miután Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet és háború tört ki a még vitatott területekért, a trollfarm azt a feladatot kapta, hogy keltsen minél nagyobb káoszt Ukrajnában. Nem az volt a céljuk, hogy kizárólag Putyin álláspontját népszerűsítsék, hanem az, hogy egymás ellen uszítsák az Ukrajnában élő oroszokat és ukránokat.

A trollfarm álvideókat gyártott például arról, hogy az ukránok oroszpártiakat kínoznak, vagy feszítenek keresztre, és álriportokat arról, hogy Kijevben éheznek a gyerekek az iskolában.

Alex Gibney dokumentumfilmje szerint ezután vetődött fel, hogy mindezt nagyban, Amerikában is alkalmazhatnák.

Aprólékosan felkutatták az amerikai társadalom töréspontjait. Rájöttek, hogy a migráció és a feketék helyzete az, ami a leginkább megosztja az amerikaiakat.

Akárcsak Ororszországban és Ukrajnában, a trollok Amerikában is felépítették az álprofilokból és áloldalakból álló hálózataikat. De itt az ügyek mindkét oldalán: létrehoztak migrációpárti és migráció-ellenes csoportokat is. Olyan nem létező aktivistákat, akik a feketék jogai mellett álltak ki, és olyanokat, akik a fehér felsőbbrendűséget hirdették.

Ezek után megpróbálták eszkalálni ezeket a konfliktusokat. Nemcsak a virtuális térben, hanem az utcán is. Tüntetéseket szerveztek, ahol a barikád mindkét oldalán ők vezették a tiltakozókat.

A cél az volt, hogy minél nagyobb legyen a káosz, váljon lehetetlenné a párbeszéd, és az emberek veszítsék el a bizalmukat a demokratikus intézményekben. Arra számítottak, hogy a belső megosztottság gyengíti Amerikát, és ezzel erősíti Oroszországot.

Az általuk létrehozott álprofilok némelyike annyira meggyőző volt, hogy a mainstream média is elhitte, igazi, hús-vér aktivistákról van szó. Volt, amelyiküktől a BBC idézett. A szentpétervári trollfarmon éveket szántak egy-egy ilyen profil felépítésére, és ügyeltek arra, hogy az egyre nagyobb követőtábornak izgalmas napi tartalmat kínáljanak. Az álszemélyiség nemcsak propagandát osztott meg, hanem vicces bejegyzéseket is, rengeteg poptörténeti utalással, amelyek miatt fel sem merült a követőkben, hogy nem egy amerikai honfitársuk posztjait olvassák, aki épp úgy gondolkozik, ahogy ők.

A Texas Szíve csoport például az elszakadáspártiak legnagyobb csoportja volt Amerikában, 300 ezer követővel. Csakhogy Szentpétervárról irányították. Akárcsak a "feketék jogaiért küzdő" BlackMattersUS.com weboldalt, amit félmillióan követtek.

A kialakított befolyását azután a film szerint az IRA arra használta, hogy a 2016-os választásokon növelje Trump esélyeit, és csökkentse Hillary Clintonét.

A látszólag feketék jogaiért harcoló közösségi oldalaik olyan kampányokat indítottak, amikben a brutális rendőri erőszakra hivatkozva lebeszélték az amerikai feketéket a szavazásról. Azt üzenték: ne szavazz, inkább döntsd meg a rendszert. És mindez úgy tűnik, működött. Detroitban például 70 ezer olyan fekete szavazó maradt otthon, aki korábban Obamát támogatta.

Összességében persze nehéz megmondani, hogy a ténylegesen mennyit tett hozzá az Internet Research Agency akciója Trump 2016-os győzelméhez, mert egyszerre sokféle hatás működött, sőt, az oroszok maguk is próbálkoztak más módszerekkel is, amelyeket szintén bemutat az HBO filmje.

Az azonban egyértelmű, hogy a közösségi oldalak sötét oldalát már 2016-ban is mesterien használta ki Oroszország.

És a filmet megnézve lehetetlen szabadulni attól a gondolattól, hogy a mostani hírekben szereplő események mögött vajon hány esetben állhat Oroszország kifinomult befolyásolási taktikája.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
gundamrobot-1000x709.png

Járni, térdelni és mutogatni is tud a 18 méteres japán óriásrobot

Hivatalosan is tesztüzemmódba helyezték az óriást, és végre fejet is kapott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 25.


hirdetés

Immár fejjel és kézfejekkel kiegészülve teljes pompájában is elindult a világ legnagyobb robotja - írja a CNN.

A Gundam nevű anime által inspirált 18 méteres roboton 2014 óta dolgoznak a japán yokohamai Gundam Factory-ben. Idén júliusban már közzéadtak róla egy videót, amelyen ugyan még fej és kézfejek nélkül, de megteszi első lépéseit a 24 tonnás monstrum. Most bejelentették, hogy a robot már tesztüzemmódban van, ennek örömére pedig ízelítőt is mutattak abból, mire képes a hatalmas szerkezet:

a járás mellett le tud térdelni és gesztikulálni is képes a kezeivel.

A robot hivatalos bemutatása idén októberben esedékes, addig tesztelik még, ám a koronavírus-járvány miatt halasztották az eseményt, így aztán az óriás még határozatlan ideig várhat tovább első látogatóira.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-vakcina-oroszorszag-mti-epa.jpg

Már a harmadik koronavírus-vakcinát kezdik el tesztelni Oroszországban

Háromezer önkéntesen fogják kipróbálni.
MTI, fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

Engedélyezte az orosz egészségügyi minisztérium annak a koronavírus-fertőzés elleni vakcinának a klinikai tesztelését, amelyet a moszkvai Mihail Csumakov Immunbiológiai Készítmények Kutatásának és Kidolgozásának Szövetségi Tudományos Központja fejlesztett ki - jelentették szerdán orosz hírügynökségek.

A fővárosi Gamaleja Intézet és a novoszibirszki Vektor Központ vakcinája után ez a harmadik tesztelésre engedett oltóanyag Oroszországban.

Ezt a vakcinát háromezer önkéntesen Kirovban, Szentpéterváron és Novoszibirszkben fogják kipróbálni, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a nemzetközi szabályozók előírásaival összhangban.

Az egészségügyi tárca közleménye szerint a kísérlet részvevőit az oltás után 16 napig elkülönítve fogják orvosi megfigyelés alatt tartani. Ajdar Ismuhametov, az Orosz Tudományos Akadémiához tartozó Csumakov Központ vezérigazgatója szerint a klinikai tesztelést a tervek szerint novemberben fogják befejezni.

hirdetés

A Gamaleja Intézet augusztus 11-én bejegyzett és "posztregisztrációs" (harmadik, tömeges) tesztelési szakaszban lévő vakcináját már gyártják, és az első tételeket már a régiók nagy részébe le is szállították.

A Vektor féléves immunitást adó oltóanyaga klinikai tesztelésének lezárása szeptember 30-ra, bejegyzése októberre, ipari előállításának kezdete pedig novemberre várható.

Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter közölte, hogy az orosz gyógyszeripar februárra fogja csúcsra járatni vakcinagyártó kapacitását. A politikus szerint októberben 500 ezer, az év végére pedig 2-3 millió adagot fognak gyártani.

Oroszország részt veszt a kínai CanSino Biologics és a pekingi biológiai és katonai orvostudományi intézet által kifejlesztett Ad5-nCoV vakcina tesztelésének harmadik szakaszában is. A Petrovax orosz gyógyszergyár hétfőn adott hírt az önkéntesek első csoportjának beoltásáról, valamint arról, hogy az érintettek jól vannak.

Az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd AstraZeneca által kifejlesztett vakcina tesztelését szeptember 11-én, még a kísérlet részvevőinek beoltása előtt felfüggesztették a szentpétervári influenzakutató Szmarogyincev Intézetben. A kísérletet akkor más országokban is leállították, és Oroszországban még nem történt bejelentés az újraindításról.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!