hirdetés
Miért nincs feje a sárkánynak a Pekáry-házon?
Feltűnt már a Király utca elején a középkori várra emlékeztető Pekáry-ház? Nem is gondolnád mennyi történet kötődik hozzá.
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.105 - szmo.hu
2018. december 05.


hirdetés

A Király utcában számtalan izgalmas épület mesél a város múltjáról. Szerényen meghúzódó egy-két emeletes házakat éppúgy találunk itt, mint passzázsokat, egykori üzletházak portáljait, vagy díszes bérpalotákat. Közülük is kiemelkedik egy, a középkori lovagvárak hangulatát idéző neogótikus sarokház, melynek kőcsipkés erkélyeit komor katonaszobrok védik, a harmadik emeletéről pedig egy fej nélküli sárkány ügyel az utca rendjére. Ez a Pekáry-ház, természetesen a háznak és a sárkánynak is érdekes története van.

Az épület alapja 1847 és 1848 között készült, Pekáry Imre megrendelésére, Brein Ferenc tervei alapján. Pekáry még a monogramját is belekódolta az épületbe, a lépcsőkorlátokon felfedezhető „GP” rövidítés ugyanis a „Generalis Pekáry” rövidítése.

Az egykori tulajdonos ugyanis a városi alkapitány tekintélyes tisztséget viselte, valószínűleg a kővitézek is emiatt kerültek a szoborfülkékbe.

A kapitányság feladata volt minden tekintetben rendet tartani a városban: ide tartozott a rendőrség felügyelete, a polgárok panaszainak a kezelése, az utcák biztonságának és tisztaságának megőrzése, sőt, kisebb ügyekben még ítéleteket is hoztak. Alkapitánynak lenni tehát nemcsak tiszteletbeli feladat volt, de komoly felelősséggel is járt.

A Pekáry család örökösei néhány évvel később háromemeletesre bővítették a házat. A környéken ekkoriban még csak földszintes vagy egyemeletes épületek álltak, így a Pekáry-ház szembetűnően kiemelkedett környezetéből, feltűnőségét pedig csak fokozták homokkőből készült épületdíszei, köztük a már említett, eredetileg még fejjel is rendelkező sárkány.

Márton Ferenc Krúdy Gyula portréja (A grafikát a Petőfi Irodalmi Múzeum publikálta 2014-ben. Kép forrása.

A ház legismertebb lakója Krúdy Gyula volt. Természetesen az író fantáziáját nem hagyta nyugodni a csonka mesebeli szörny, többféle változatban is elmesélte a fővesztés történetét.

Az egyik variáció szerint a sárkány meglátta, amint a környékbeli utcalányok épp hajnali misére igyekeznek a közeli Szent Teréz templomba. E fölötti csodálkozásában (vagy a hó terhe alatt) pedig még a fejét is elvesztette.

Pesti utcák című írása szerint egy szélviharos éjjelen nyomtalanul tűnt el a fej „mintha a ház lakóinak boldogságát vitte volna magával.” Máshol Déri Gyula nagyotmondását okolta a szerencsétlenségért: az újságíró a ház erkélyén épp egy barnahajú írónőnek hencegett, de hosszas előadását már a sárkányfő sem bírta elviselni, inkább lezuhant. Valójában kevésbé regényes a fejnélküli sárkány rejtélyének története. A házat díszítő ornamensek homokkőből készültek, ez sajnos nem annyira tartós anyag, így az 1870-es évektől már potyogni kezdtek kisebb-nagyobb darabok a homlokzatról. Valószínűleg a sárkány feje is ebben az időszakban mondhatta fel a szolgálatot, az 1890-es években készült fotón már hiányos a szobor.

Háromemeletes sarokház, kõmellvédes erkély mellett két vitéz szobra

Krúdy fentiekben említett történetéből azonban nem csupán a sárkány kapcsolódott ténylegesen is a házhoz, a barna írónő szintén nagyon is valóságos szereplő. Ő nem más, mint Spiegler Bella, Krúdy első felesége, aki, Satanella művésznéven publikálta írásait. Igazából Bella révén került Krúdy a Pekáry-házba, az ő édesapja lakásában éltek fiatal házasként. Sőt, Bella Krúdy írói pályáját is egyengette: az ő feladata volt, hogy véleményezze a fiatal író műveit, amiket az Egyetértés című laphoz küldött közlés reményében. Irodalompártoló körök tagjaként pedig kapcsolatai révén tudta segíteni kedvese, majd későbbi férje karrierjét. A házasságkötés után Bella felhagyott saját írói tevékenységével, viszont a szervező szerepét továbbra is fenntartotta, közös lakásuk irodalmi összejövetelek állandó színhelye volt. Irodalomból azonban népszerűségük ellenére sem volt egyszerű megélni, keresetkiegészítésként magániskolát működtettek otthonukban. Sajnos Krúdy nem igazán volt gondos családapa, sem mintaférj, házasságuk nemsokára felbomlott. A válást akkor mondták ki, mikor Krúdy megszöktette az egyik korábbi szeretőjének a lányát, de ez már egy másik történet.

Ismerd meg Budapest láthatatlan arcát

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

A Pekáry-házban egyébként Krúdyék irodalmi szalonján kívül is zajlott az élet. Az udvaron a kocsiszín mellett fényképészműterem állt, az alsó szinteket különféle üzletek számára vették bérbe. Emellett működött itt imaház, patika, bútorraktár, könyvkiadó, egy ideig még színésztanoda is. A ház magába sűrítette a Király utca minden jellegzetességét, sokszínű volt, nyüzsgő, és természetesen a kocsma sem hiányozhatott belőle – Krúdyt a Vörös Macska mulató talán még a kősárkánynál is jobban foglalkoztatta.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót
A döntést viszont még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén döntött arról, hogy hamarosan elbontják a Nyugati téri felüljárót - írja a pestbuda.hu. A felüljáró bontása már évek óta tervben volt, de úgy tűnik, hamarosan tényleg eltűnik. Tarlós István főpolgármester a szerda reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta,

a bontásra azért van szükség, mert a felüljáró városképi szempontból rendkívül csúnya.

A Nyugati téri, kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adtak át, építése az észak-déli metró beruházásához kapcsolódik, ugyanis akkor úgy gondolták, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A felüljáró bontása viszont az elmúlt években többször is felmerült a portál szerint, de eddig a szakemberek azt mondták, csak akkor lehet elbontani a felüljárót, ha épül helyette egy közúti aluljáró. Ez pedig a portál szerint azért lett volna költséges, mert a "Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat".

A főpolgármester viszont azt mondta, hogy a tervezést végző FŐMTERV szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés. A közfejlesztési tanács pedig ezt a javaslatot elfogadta. Ugyan utaltak rá, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen azt is biztosítani kell, hogy az ott közlekedő a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedhessenek.

Tarlós István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felüljáró lebontását még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a portál szerint azt is megemlítette, hogy eddig mindkét testület minden esetben jóváhagyta a közfejlesztési tanácsi döntéseket, így most is erre számít.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Agyonszerkesztett fotóval hirdeti Budapestet egy thaiföldi utazási iroda
Hát, így még biztos soha nem láthattuk a magyar fővárost... De talán nem is baj. :D
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.



Érdekes hirdetésre bukkant egy thaiföldi utazási iroda oldalán a Bangkok Charlie Facebook-oldal. A plakáton ugyanis eredetileg egy európai körutazását hirdetnek, viszont az egész tulajdonképpen egy Photoshop-katasztrófának tűnik.

Ha ránézünk a fotóra, akkor először a magyar főváros, Budapest ugrik be, igen ám, de közben egy képen igazából minden szerepel, amit egy turista a Magyarország-Csehország-Ausztria körúton láthat.

A másik poén, hogy az utazás igazából 7 nap és 4 éjszaka, tehát körülbelül mondjuk pont ennyi fog megmaradni egy turista fejében a körútról. A Facebook-oldal, ami rátalált a különleges ajánlatra tulajdonképpen csak "szelfikörútnak" nevezi ezeket az ajánlatokat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány
A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, ami indoklás és minden előzmény nélkül törölte a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet, írja a Népszava.

Hozzáteszik:

2014-ben a kormányzat még amellett kardoskodott, hogy az akkor kaszinóépítésre készülő izraeli befektetőktől visszaszerzett szigeten fel kellene tárni a helytartói palotát és népparkot kellene létrehozni.

Két évvel később döntöttek úgy, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.

Az új rendelet nem indokolja a döntést, a lap eddig hiába érdeklődött a Miniszterelnökségnél és a III. kerületi önkormányzatnál, választ még nem kaptak.

A Népszava megjegyzi:a 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Elszálltak a belvárosi lakásárak, emiatt szorulnak ki rengetegen a külső kerületekbe a fővárosban
Nem meglepő, hogy az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 19.



Jókora különbség van a budapesti lakásárak, négyzetméterárak között, derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett. Nem nagy meglepetés, hogy

a belvárosban, az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.

A legolcsóbb átlagos négyzetméterár főváros-szerte 289 ezer forint volt tavaly.

Sajnos a fővárosi bérek emelkedése nem követte le a lakásáremelkedést. Bár évekkel korábban, 2013-ban még több kerületben az átlagos négyzetméterár a havi nettó átlagkereset alatt volt, 2018-ban ez már egyetlen kerületben sem teljesült.

A történelmi belvárosban, így az I. és V. kerületben az átlagos négyzetméterárak elérték a 770 ezer forintot, ami

53 százalékkal magasabb az egész főváros átlagánál.

A legolcsóbb Budapest déli része, a XVII.-XXIII. kerület, ahol 390 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár tavaly, ez megegyezik a vidéki megyeszékhelyeken tapasztalttal.

A budapesti lakáspiaci folyamatokat vizsgálva kiderül, hogy Budapest minden részén jelentősen emelkedtek a lakásárak. Először a drágább, belső kerületekben kezdődött el és gyorsult be ez a folyamat, de a megemelkedett árszint miatt kiszoruló kereslet a külső kerületekben is felhajtotta a lakásárakat.

Címkép: Mervai Márk


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x