Miért nincs feje a sárkánynak a Pekáry-házon?
Feltűnt már a Király utca elején a középkori várra emlékeztető Pekáry-ház? Nem is gondolnád mennyi történet kötődik hozzá.
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.105 - szmo.hu
2018. december 05.


A Király utcában számtalan izgalmas épület mesél a város múltjáról. Szerényen meghúzódó egy-két emeletes házakat éppúgy találunk itt, mint passzázsokat, egykori üzletházak portáljait, vagy díszes bérpalotákat. Közülük is kiemelkedik egy, a középkori lovagvárak hangulatát idéző neogótikus sarokház, melynek kőcsipkés erkélyeit komor katonaszobrok védik, a harmadik emeletéről pedig egy fej nélküli sárkány ügyel az utca rendjére. Ez a Pekáry-ház, természetesen a háznak és a sárkánynak is érdekes története van.

Az épület alapja 1847 és 1848 között készült, Pekáry Imre megrendelésére, Brein Ferenc tervei alapján. Pekáry még a monogramját is belekódolta az épületbe, a lépcsőkorlátokon felfedezhető „GP” rövidítés ugyanis a „Generalis Pekáry” rövidítése.

Az egykori tulajdonos ugyanis a városi alkapitány tekintélyes tisztséget viselte, valószínűleg a kővitézek is emiatt kerültek a szoborfülkékbe.

A kapitányság feladata volt minden tekintetben rendet tartani a városban: ide tartozott a rendőrség felügyelete, a polgárok panaszainak a kezelése, az utcák biztonságának és tisztaságának megőrzése, sőt, kisebb ügyekben még ítéleteket is hoztak. Alkapitánynak lenni tehát nemcsak tiszteletbeli feladat volt, de komoly felelősséggel is járt.

A Pekáry család örökösei néhány évvel később háromemeletesre bővítették a házat. A környéken ekkoriban még csak földszintes vagy egyemeletes épületek álltak, így a Pekáry-ház szembetűnően kiemelkedett környezetéből, feltűnőségét pedig csak fokozták homokkőből készült épületdíszei, köztük a már említett, eredetileg még fejjel is rendelkező sárkány.

Márton Ferenc Krúdy Gyula portréja (A grafikát a Petőfi Irodalmi Múzeum publikálta 2014-ben. Kép forrása.

A ház legismertebb lakója Krúdy Gyula volt. Természetesen az író fantáziáját nem hagyta nyugodni a csonka mesebeli szörny, többféle változatban is elmesélte a fővesztés történetét.

Az egyik variáció szerint a sárkány meglátta, amint a környékbeli utcalányok épp hajnali misére igyekeznek a közeli Szent Teréz templomba. E fölötti csodálkozásában (vagy a hó terhe alatt) pedig még a fejét is elvesztette.

Pesti utcák című írása szerint egy szélviharos éjjelen nyomtalanul tűnt el a fej „mintha a ház lakóinak boldogságát vitte volna magával.” Máshol Déri Gyula nagyotmondását okolta a szerencsétlenségért: az újságíró a ház erkélyén épp egy barnahajú írónőnek hencegett, de hosszas előadását már a sárkányfő sem bírta elviselni, inkább lezuhant. Valójában kevésbé regényes a fejnélküli sárkány rejtélyének története. A házat díszítő ornamensek homokkőből készültek, ez sajnos nem annyira tartós anyag, így az 1870-es évektől már potyogni kezdtek kisebb-nagyobb darabok a homlokzatról. Valószínűleg a sárkány feje is ebben az időszakban mondhatta fel a szolgálatot, az 1890-es években készült fotón már hiányos a szobor.

Háromemeletes sarokház, kõmellvédes erkély mellett két vitéz szobra

Krúdy fentiekben említett történetéből azonban nem csupán a sárkány kapcsolódott ténylegesen is a házhoz, a barna írónő szintén nagyon is valóságos szereplő. Ő nem más, mint Spiegler Bella, Krúdy első felesége, aki, Satanella művésznéven publikálta írásait. Igazából Bella révén került Krúdy a Pekáry-házba, az ő édesapja lakásában éltek fiatal házasként. Sőt, Bella Krúdy írói pályáját is egyengette: az ő feladata volt, hogy véleményezze a fiatal író műveit, amiket az Egyetértés című laphoz küldött közlés reményében. Irodalompártoló körök tagjaként pedig kapcsolatai révén tudta segíteni kedvese, majd későbbi férje karrierjét. A házasságkötés után Bella felhagyott saját írói tevékenységével, viszont a szervező szerepét továbbra is fenntartotta, közös lakásuk irodalmi összejövetelek állandó színhelye volt. Irodalomból azonban népszerűségük ellenére sem volt egyszerű megélni, keresetkiegészítésként magániskolát működtettek otthonukban. Sajnos Krúdy nem igazán volt gondos családapa, sem mintaférj, házasságuk nemsokára felbomlott. A válást akkor mondták ki, mikor Krúdy megszöktette az egyik korábbi szeretőjének a lányát, de ez már egy másik történet.

Ismerd meg Budapest láthatatlan arcát

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

A Pekáry-házban egyébként Krúdyék irodalmi szalonján kívül is zajlott az élet. Az udvaron a kocsiszín mellett fényképészműterem állt, az alsó szinteket különféle üzletek számára vették bérbe. Emellett működött itt imaház, patika, bútorraktár, könyvkiadó, egy ideig még színésztanoda is. A ház magába sűrítette a Király utca minden jellegzetességét, sokszínű volt, nyüzsgő, és természetesen a kocsma sem hiányozhatott belőle – Krúdyt a Vörös Macska mulató talán még a kősárkánynál is jobban foglalkoztatta.


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x