hirdetés
koronazas_ck.jpg

Miért kellett a koronázáshoz minden vármegyéből 5 kg föld?

Mi mindent kellett megszervezni az utolsó magyar király megkoronázáshoz a rendelkezésre álló alig több, mint egy hónap alatt és milyen viták zajlottak ekkor a parlamentben?
Balogh-Ebner Márton írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép forrása - szmo.hu
2018. március 08.


hirdetés

A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

Ferenc József halála után utoljára koronáztak magyar királyt és királynét; az első világháború közepén – 1916-ban – tartott koronázásról szól cikkünk. Azt kívánom röviden bemutatni, hogy a koronázásig rendelkezésre álló alig több, mint egy hónap alatt mi kellett a koronázás előkészítéséhez és milyen viták zajlottak ekkor a parlamentben.

Az 1867-es koronázáshoz hasonlóan a ceremóniára Budapesten került sor, ezt megelőzően ugyanis Pozsony adott helyet az aktusnak. A fővárosban már a december 30-ai esemény előtt lázasan készülődtek; ugyanis egy sor ideiglenes építményt fel kellett állítani az ünnepségekre.

Többek között minden vármegyéből be kellett szerezni egy kisebb mennyiség földet – 5 kg –, hogy az így összeadott mennyiség szimbolizálhassa az ország földjét, illetve a vármegyéknek ki kellett jelölniük azokat a követeket, akik részt vesznek a ceremónián.

"Trencsénből jelenik: IV. Károly király Koronázásához Trencsén vármegye is szállított földet a melyet a vármegye alispánja trencséni vár nagy udvarának földjéből szerzett be. Trencsén vára fénykorában sok magyar király látogatásának volt helye. Mint királyi vár és lakóhely többek között Szent Lászlót, II. Istvánt, IV. Bélát, Róbert Károlyt, Nagy Lajost, Zsigmondot és Hunyadi Mátyást látta falai között. Természetes tehát, hogy abból a földből kellett küldeni melyet uj királyunk nagyon sok hírneves elődre ismert Trencsén vármegyében."

(Forrás: Budapesti Hirlap, 1916. december 19.36. évf. 352. sz. 8. o.)

hirdetés

Azt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítottak a fővárosba szállított szimbolikus földnek mi sem példázza jobban, mint azon erdélyi vármegyék adománya, amely területeket frissen szabadítottak fel az osztrák-magyar és német hadak a néhány hónapig tartó román megszállás alól.

"Ősi szokás, hogy a koronázási halomhoz, amely hazánk szent földjét képviseli, az ország valamennyi törvényhatósága küld földet. A koronázási ünnepek e fennséges mozzanata sohasem volt jelentősebb, mint most, mikor királyunk északon és délen, keleten és nyugaton vezeti győzelemre hős seregeinket."

(Forrás: Brassói Lapok, 1916. december 14. 2. o.)

koronazas1

Szentháromság tér a IV. Károly koronázásának idejére épített ideiglenes tribünnel. Fortepan/Németh Tamás

koronazas2

Jótékony célra árusított levelezőlap Károly kézjegyével. Tolnai Világlapja, 1917. január 18. 17. évf. 3. 22. o.

A Ferenc József halála – november 21 – és a koronázás időpontja közötti rövid idő nem kedvezett a felkészülésnek, hatalmas pompának, mindazonáltal Károly utasítására az előkészületek visszafogottak is voltak. A költségek egy részét az új király jótékony célokra ajánlotta fel – ez persze nem jelentette azt, hogy a koronázás ne járt volna nagy költséggel.

"Nagyon visszás volna ugyanis, ha most, amikor oly sok fájdalom és nyomorúság van, amikor ezrek és ezrek pusztulnak még mindig a fronton, akkor itt benn az országban irreális luxussal meg jobban kiéleznénk az óriás társadalmi különbségeket, amelyek a háború folyamán gazdasági téren is csak fokozódtak."

(Forrás: Tisza István a koronázás pompájáról. Népszava, 1916. december 1. 44. évf. 338. sz. 11. o.)

koronazas3

A Borsszem Jankó karikatúrája a két koronázás közötti különbségről. 1916. december 31. 49. évf. 53. sz. 6. o.

Az előkészületek másik csoportjába azok a heves viták tartoztak, amelyek a parlament falain belül zajlottak, elsősorban Tisza István személy körül. A csörte apropóját az adta, hogy az ellenzék padsoraiban úgy vélték, hogy noha törvényesen Tisza volt az, aki koronázás menetében a nádor helyett eljárhatott, de – szerintük – ő megosztó személyiség, helyette mást kellett volna választani. Tisza saját megítélést az ellenzék szemében azzal is rontotta, hogy saját magát jelölte arra a tisztségre, hogy az esztergomi érsek mellett részt vehessen a koronázásban. Az ellenzék ezzel szemben József főherceget jelölte a tisztségre.

"Kik koronázzák meg a királyt? Törvényeink értelmében a királyt az esztergomi érsek koronázza meg és a koronázásnál a nádorispáni állás megszűntéig rendszerint a mindenkori nádorispán segédkezett az érseknek. IV. Károly királyt tehát Csernoch János biboros-hercegprimás fogja megkoronázni. A kérdés az csupán, hogy ki fölti be ezúttal a nádorispán eddigi szerepét."

(Forrás: Budapesti Hirlap, 1916. december 19.36. évf. 352. sz. 8. o.)

Jellemző példája a parlamenti vita hevességének a következő jelenet, amikor Khuen-Héderváry Tisza védelmében próbált felszólalni:

"Fölkiáltások: Kérdezzék meg a székelyeket! Kérdezzék meg az éhező népet!

Huszár Károly: Az utcán ácsorgókat

Khuen-Héderváry: Kötelességünk Tiszát erre a tisztségre... (óriási zaj.)

Batthyány Tivadar: Hát maga visszafizette a belvárosi választás költségeit?

Khuen-Héderváry: Kötelességünk ez addig, amíg a nemzet többsége mögöttünk áll. (Óriási zaj.)"

(Forrás: Népszava, 1916. december 19. 44. évf. 351. sz. 5. o.)

koronazas5

A budai Szentháromság tér a Budai Koronázó Főtemplommal (Mátyás templom) az előkészületek alatt. A fekete lobogó Ferenc Józsefre emlékeztet. Érdekességként megemlíthető, hogy a háborús kor szokásainak megfelelően a díszleteket orosz hadifoglyokkal építették fel. Németh Tamás/Fortepan

Károlyi Mihály, a későbbi miniszterelnök, majd a köztársasági elnök a következőket jegyezte meg a parlamenti vitában:

"Sértők voltak azok a szavak, amelyeket Andrássy és Lovászy használták Tiszával szemben, de a tények igazak, amelyek alapján használták. Szükséges-e, hogy olyan egyént keressünk ki a húszmillió lakosból, aki a koronázás összhangját ennyire megzavarja? Tiszát cézárománia vezeti, amikor csak Önmagát nyilvánitja alkalmasnak. József főherceget azért ajánlottuk, mert hagyományainál fogva is alkalmasnak tartjuk erre. A többség jogára hivatkozni az ország közhangulatával szemben nem lehet, ez csak a munkapárti többség, de nem az országé."

(Forrás: Népszava, 1916. december 19. 44. évf. 351. sz. 5. o.)

koronazas6

A Borsszem Jankó karikatúrája a koronázás menete körüli vitákról.1916. december 24. 49. évf. 52. sz. 7. o.

A kormánypárti többség végül az ellenzék próbálkozásai ellenére Tisza mögé állt, így Csernoch mellett a miniszterelnök állhatott a koronázáson.

E vitának lezárulta azonban még messze nem jelentette azt, hogy más kérdések ne szolgáltattak volna vitára lehetőséget a parlamentben,

ezek azonban nem voltak olyan hevesek, mint a fenti, belpolitikailag sokkal fajsúlyosabb kérdés.

"Ezután Barabás Béla terjesztette elő sürgős Interpellációját, amelynek veleje az, hogy az uj királynak ne katonai minőségében ábrázoló arcképét függesszék ki a hivatalos helyiségekben és a koronázásnál ne játsszák a Gotterhaltét Tisza megvédte a tábornoki egyenruhát és az osztrák himnuszt egyenlő sikerrel — nem első ízben fordítván az ellenzéki szónokok ellen azt a tényt, hogy — üres ellenzéki padoknak beszélt."

(Forrás: Népszava, 1916. december 16. 44. évf. 348. sz. 5. o.)

A koronázáson egy olyan király került Magyarország élére, aki nem trónörökösnek született, ugyanis 1887-ben még élt unokatestvére, Rudolf főherceg, Ferenc József fia is. 1914-ig pedig Ferenc Ferdinánd volt a trón várományosa, majd csak meggyilkolása után választotta utódjául nagybátyja, az akkor már idős király Károly herceget. S amilyen váratlan volt hogy trónra került, olyan olyan hatalmas sokként érte országait uralkodásának vége is. Koronázása alkalmával legfőbb ígérete az volt, hogy kivezeti a Monarchiát a háborúból, ezen erőfeszítése végül kudarccal végződött, s dinasztiájának utolsó koronás fője volt.

Károly lemondása után megkísérelte hatalmát helyreállítani a Magyar Királyságban, de ezen kísérlete Horthy ellenállása miatt megbukott, kapcsolódó írásainkat ITT és ITT olvashatod. Ha a tankönyveken kívül is érdekelnek a nem mindennapi történelmi pillanatok, a Napi Történelmi Forrás lesz a legjobb választás.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
adolf_hitler_northfoto.jpg

Eddig sosem látott fotók kerültek elő Adolf Hitlerről és Joseph Goebbelsről

A képeket röviddel a II. világháború kitörése után készítette egy Luftwaffe-pilóta.
Fotók: Northfoto/Hansons/SWNS - szmo.hu
2020. július 22.


hirdetés

Néhány nappal Lengyelország megszállása, vagyis a II. világháború kezdete után készültek Adolf Hitlerről és Joseph Goebbelsről azok a fotók, melyeket augusztus elején több száz fontért árverezhetnek el, írja a Daily Mail. A képeket egy ismeretlen Luftwaffe-pilóta készítette, feltehetően Lengyelország területén.

Némelyik fotó hátuljára rövid szöveget és dátumot is írtak, utóbbi teszi történelmileg még jelentősebbé a 9x6 centiméteres képeket. Ezek szerint a felvételek 1939. szeptember 14-én készültek a náci vezérekről. Márpedig semmilyen feljegyzésben nem találni nyomokat arra vonatkozóan, hogy ezekben a napokban hol tartózkodott a Führer és végsőkig hűséges minisztere.

A náci diktátor látogatása az ideiglenes lengyelországi légitámaszponton szigorúan őrzött titok lehetett, valószínűleg ezért is nem maradt nyoma sehol.

A képek Lengyelország szeptember 1-i lerohanása után két héttel készültek, napokkal azután, hogy a szövetségesek szeptember 3-án háborút hirdettek Németország ellen. Ennek ellenére mind Hitler, mind pedig propagandaminisztere, Goebbels meglehetősen vidámnak és mosolygósnak tűnnek a régi fotók alapján.

Az egyik képen Joseph Goebbels beszélget a légierő egyik parancsnokával, miközben közösen ellenőrzik a repülőgépeket:

hirdetés

Szakértők szerint a Hitlerhez kapcsolódó tárgyak világszerte slágernek számítanak az aukciókon, és intenzív érdeklődést váltanak ki a gyűjtőkből. Feltehetően így lesz a kis kopott könyv esetében is, ami a két náci vezér fotóin felül a Luftwaffe több katonáját is bemutatja, és részletes betekintést enged a flotta mindennapjaiba.

A II. világháború Lengyelország megszállásától egészen 1945-ig tartott. Hat év alatt több mint 30 országot érintett, a halálos áldozatok számát 70-85 millióra becsülik.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
level.jpg

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak, melyet két férfi írt az utókornak

Az üzenet alapján megpróbálják most megkeresni a hozzátartozókat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá. A kis települést eddig szinte alig ismerték, ám a különös lelet óta hirtelen híressé vált.

Mint kiderült, az elrejtett levelet 1941-ben írta két lengyel férfi. Az akkor 39 és 41 éves férfiak egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét.

Egy történész szerint 1940-41-ben sokakat vittek el táborokba és a levél írói bizonyára tanúi lehettek a borzalmaknak. A városka állomásán tranzitállomás működött, ahonnan koncentrációs táborokba szállították az embereket.

Az üzenetet írók későbbi sorsáról semmit nem lehet tudni. A hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
noi3.jpg

Olyan volt felnőni a ’90-es években, mint belehemperegni egy marék zizibe, miközben a walkmanből szól a Spice Girls

Ha te is telefonbetyárkodtál a tudakozóval, és köpte ki hibásan a CD-író a válogatáslemezedet, akkor tudod, miről mesélek.
Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Nézem reggelente az üveggolyó-tekintetű embertársaimat a villamoson, ahogy – akár egy ingaóra mutatója – betokosodott hüvelykujjal lapozgatják a Facebook-hírfolyamot. Eszembe jut róla, hogy gyerekként a hírolvasás még közös program volt az iskolában.

Az osztály legmenőbb csaja mindig elsőként vette meg a Bravo magazint, ami persze nem a Backstreet Boys albumkritikánál volt szamárfüles: az egész osztály rongyosra járatta a pad alatt a Szex, szerelem, gyengédség rovatot.

Néha megpróbáltam megelőzni, hogy én lehessek magazin-díler, mert akkor enyém lehetett belőle a poszter és az ajándék nyakpánt.

Amikor egyszer ő volt a gyorsabb, sírva jött be a terembe, és alig bírta kimondani, hogy Geri Halliwell kiszállt a Spice Girls-ből. Hazaérve első dolgom volt, hogy dühösen áthúzzam egy vastag tollal a kedvenc lánybandám dögös vörösét a szekrényemre ragasztott plakáton.

Amikor még nem volt internet és mobiltelefon, azzal szórakoztunk a suliszünetben, hogy telefonkártyáról felhívtuk a tudakozót, és nettó sületlenségeket kérdeztünk faarccal a diszpécsertől, aki igyekezett mindenre komolyan felelni.

hirdetés

Néha csak úgy ismeretlen számokat tárcsáztunk, és telefonbetyárkodtunk, ami persze kimerült némi idétlen heherészésben. De akkora adrenalint adott, mint kinyitni egy Kinder-tojást, és megpillantani pont azt a kék vízilovas figurát, ami még nem volt meg.

Imádtam matricákat gyűjteni, nyolc albumom lett tele velük az általános iskola végére. Életem első és utolsó lopása is ehhez köthető: kinéztem egy iskolatársam hologramos pufi-matricáját (értitek, nem ám csak simán pufi vagy hologramos, hanem a kettő egyszerre!), de nem volt hajlandó elcserélni velem, pedig ötöt is adtam volna érte.

Erre egyszer kiloptam az áhított darabot, de belecsempésztem a helyére az előzőleg felajánlott sajátjaimat, amiből persze rögtön tudta a lány, hogy ki lehetett a fehérgalléros bűnöző. Szerintem bosszúból ő lopta el utána a tamagocsimat, amiért mondjuk hálás voltam, mert ajándékba kaptam, ezért sosem mertem bevallani, hogy mennyire irritál a csipogása.

A legmenőbb dolog persze a kötelezően kikunyerált walkman volt a ’90-es évek végén. A kazettáimnál alig győztem kivárni a B-oldalt, ezért néha beletekertem ceruzával a közepébe, ahogy a nagyok mutatták.

Persze amikor megjelent a CD, mindenki hirtelen discmant akart, úgyhogy én is, de rajtam idétlenül nézett ki, mintha leszállt volna a csípőmre egy ufó.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fischer_Annie_zongoramuvesz.jpg

A láncdohányos magyar zongoraművész 8 éves korától 80 éves koráig koncertezett világszerte

A XX. század egyik legnagyobb zongoristáját mindenhol éltették. Ő mégis a balatoni naplementénél érezte igazán jól magát imádott férjével, Tóth Aladárral.
Tóth Noémi, fotó: Dudva/Wikimedia Commons/CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Nem volt kérdés, hogy milyen pályára szánják a kis Fischer Annie-t (1914-1995) a szülei, mivel már kisgyerekként döbbenetes jelét adta őstehetségének. Alig érte még fel a zongorát a kislány, amikor a szomszédban lakó zenetanár miatt átszűrődő dallamokat egy az egyben lejátszotta rajta. A család rögtön taníttatni kezdte Annie-t, aki 8 évesen adta első koncertjét – Beethoven C-dúr zongoraversenyét adta elő –, 11 évesen pedig már Zürichben Mozart és Schumann műveit adta elő. A Zeneakadémiára rögtön felvették korengedménnyel, és 16 évesen bekerült a Zenei Lexikonba. Alig múlt nagykorú, amikor 1933-ban a legfiatalabb versenyzőként megnyerte az I. Nemzetközi Liszt-zongoraversenyt, az ebből kerekedő botránytól még sokáig hangos volt a szakma.

A tehetséges emberek sajátossága, hogy hamar rájönnek, kevés gyakorlással is eredményesek, ezért nehéz őket rábírni a kemény munkára. Erről kering egy legenda Annie-val kapcsolatban, amikor fiatal leányként éppen Amszterdamban lépett fel. Amikor a pályaudvarra érkezett, nem igazán fűlt a foga a gyakorláshoz, mert fáradt volt. Erre az őt fogadó híres karmester, Willem Mengelberg nemes egyszerűséggel egy zongoraterembe vitte, rázárta az ajtót, majd közölte vele, hogy „tessék gyakorolni!”

Fischer Annie tudását senki nem vitatta, egymás után hívták Európa-szerte, hogy élőben láthassák, ahogyan a fekete és fehér billentyűk szenvedélyesen megelevenednek a kezei alatt. Sokat járt Angliába, Franciaországba, Hollandiába, Svájcba, sőt, előbb-utóbb más kontinenseken is szívesen látott vendég volt. Később Amerikában és Japánban is leborultak az előtt, ahogyan visszaidézte Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Chopin vagy Liszt életművét. Legnagyobb példaképének egyébként Bartók Bélát tekintette.

Egy ismert zenekritikus és esztéta, Tóth Aladár “kivételes kis zongorazseninek” nevezte Annie-t, aztán évekkel később, 1937-ben el is vette feleségül a nála bő másfél évtizeddel fiatalabb lányt. Házasságuk legendásan harmonikusan alakult, és életük végéig tartott. A házaspár a II. világháború idején Svédországba emigrált, de 1946-ban hazatértek, és a sikertörténet folytatódott: Tóth Aladár az Operaház igazgatója lett, Annie hangversenyeit pedig kitörő ováció övezte, akárhová ment. Amikor a londoni Royal Festival Hallban volt visszatérő vendég, a Times zenekritikusa ezt írta: „A reklám teljes hiánya ellenére egyetlen üres hely sem maradt Fischer Annie második londoni hangversenyén. A harmadikra London egyik legnagyobb termét, az ünnepi csarnokot kell majd kibérelni.”

A művésznő zenei nagykövetként járt-kelt az egész világban, mégis sehol nem volt szívesebben, mint Balatonaligán, a szerényen berendezett nyaralójukban. Egyszer azt nyilatkozta, hogy a balatoni naplementét semmiért sem cserélte volna el. Férjével, Tóth Aladárral éjszakai baglyok voltak, előszeretettel hallgattak és kommentáltak komolyzenei felvételeket, Annie pedig színvonalas vacsorák készítésével és rejtvényekkel is töltötte az időt.

hirdetés

A mindig elegáns, csinos asszonynak volt egy kevésbé nőies szokása is: erős láncdohányos hírében állt, akár napi négy doboz cigarettát is elszívott. A koncertjein már a közönség tapsolása alatt meg kellett gyújtani neki a dohányt a színfalak mögött, hogy amint a függöny mögé ért, rögtön beleszívhasson. A zongoristának voltak más allűrjei is: nem szerette, ha gyakorlás közben figyelték, és interjút sem szívesen adott, sőt, a stúdiófelvételeket is kerülte. Annie-val azért volt nehéz lemezfelvételt készíteni, mert örökké elégedetlen volt a végeredménnyel, és egyfolytában újrajátszotta a műveket. Végül pedig általában nem a hibátlanul előadott változatra esett a választása, hanem a technikailag tökéletlenebb, de kifejezőbb előadásmódra, amiben megvolt az a bizonyos varázslat. Annie egyébként is híres volt arról, hogy soha nem játszott el darabot kétszer ugyanúgy, emiatt a karmesterek nem szerettek vele dolgozni, mert túlságosan szabadon értelmezte a darabokat.

Mivel a felvétel-undora miatt kevés hanganyag maradt fenn Fischer Annie-ról az utókornak, sok kalózfelvétel kering a zenerajongók köreiben. Volt, hogy titokban kazettás magnót csempészett be egy rajongója a koncertjére, és amikor be akarta kapcsolni a készüléket, véletlenül rossz gombot nyomott meg, és az ülés alól Szepesi György sportkommentátor futballközvetítése hallatszott, egy lelkes „GÓÓÓL” felkiáltással. Fischer Annie állítólag az előadás végén csak annyit kérdezett, hogy „mi történt”?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!