hirdetés
koronazas_ck.jpg

Miért kellett a koronázáshoz minden vármegyéből 5 kg föld?

Mi mindent kellett megszervezni az utolsó magyar király megkoronázáshoz a rendelkezésre álló alig több, mint egy hónap alatt és milyen viták zajlottak ekkor a parlamentben?
Balogh-Ebner Márton írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép forrása - szmo.hu
2018. március 08.


hirdetés

A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

Ferenc József halála után utoljára koronáztak magyar királyt és királynét; az első világháború közepén – 1916-ban – tartott koronázásról szól cikkünk. Azt kívánom röviden bemutatni, hogy a koronázásig rendelkezésre álló alig több, mint egy hónap alatt mi kellett a koronázás előkészítéséhez és milyen viták zajlottak ekkor a parlamentben.

Az 1867-es koronázáshoz hasonlóan a ceremóniára Budapesten került sor, ezt megelőzően ugyanis Pozsony adott helyet az aktusnak. A fővárosban már a december 30-ai esemény előtt lázasan készülődtek; ugyanis egy sor ideiglenes építményt fel kellett állítani az ünnepségekre.

Többek között minden vármegyéből be kellett szerezni egy kisebb mennyiség földet – 5 kg –, hogy az így összeadott mennyiség szimbolizálhassa az ország földjét, illetve a vármegyéknek ki kellett jelölniük azokat a követeket, akik részt vesznek a ceremónián.

"Trencsénből jelenik: IV. Károly király Koronázásához Trencsén vármegye is szállított földet a melyet a vármegye alispánja trencséni vár nagy udvarának földjéből szerzett be. Trencsén vára fénykorában sok magyar király látogatásának volt helye. Mint királyi vár és lakóhely többek között Szent Lászlót, II. Istvánt, IV. Bélát, Róbert Károlyt, Nagy Lajost, Zsigmondot és Hunyadi Mátyást látta falai között. Természetes tehát, hogy abból a földből kellett küldeni melyet uj királyunk nagyon sok hírneves elődre ismert Trencsén vármegyében."

(Forrás: Budapesti Hirlap, 1916. december 19.36. évf. 352. sz. 8. o.)

Azt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítottak a fővárosba szállított szimbolikus földnek mi sem példázza jobban, mint azon erdélyi vármegyék adománya, amely területeket frissen szabadítottak fel az osztrák-magyar és német hadak a néhány hónapig tartó román megszállás alól.

"Ősi szokás, hogy a koronázási halomhoz, amely hazánk szent földjét képviseli, az ország valamennyi törvényhatósága küld földet. A koronázási ünnepek e fennséges mozzanata sohasem volt jelentősebb, mint most, mikor királyunk északon és délen, keleten és nyugaton vezeti győzelemre hős seregeinket."

(Forrás: Brassói Lapok, 1916. december 14. 2. o.)

koronazas1

Szentháromság tér a IV. Károly koronázásának idejére épített ideiglenes tribünnel. Fortepan/Németh Tamás

koronazas2

Jótékony célra árusított levelezőlap Károly kézjegyével. Tolnai Világlapja, 1917. január 18. 17. évf. 3. 22. o.

A Ferenc József halála – november 21 – és a koronázás időpontja közötti rövid idő nem kedvezett a felkészülésnek, hatalmas pompának, mindazonáltal Károly utasítására az előkészületek visszafogottak is voltak. A költségek egy részét az új király jótékony célokra ajánlotta fel – ez persze nem jelentette azt, hogy a koronázás ne járt volna nagy költséggel.

"Nagyon visszás volna ugyanis, ha most, amikor oly sok fájdalom és nyomorúság van, amikor ezrek és ezrek pusztulnak még mindig a fronton, akkor itt benn az országban irreális luxussal meg jobban kiéleznénk az óriás társadalmi különbségeket, amelyek a háború folyamán gazdasági téren is csak fokozódtak."

(Forrás: Tisza István a koronázás pompájáról. Népszava, 1916. december 1. 44. évf. 338. sz. 11. o.)

koronazas3

A Borsszem Jankó karikatúrája a két koronázás közötti különbségről. 1916. december 31. 49. évf. 53. sz. 6. o.

Az előkészületek másik csoportjába azok a heves viták tartoztak, amelyek a parlament falain belül zajlottak, elsősorban Tisza István személy körül. A csörte apropóját az adta, hogy az ellenzék padsoraiban úgy vélték, hogy noha törvényesen Tisza volt az, aki koronázás menetében a nádor helyett eljárhatott, de – szerintük – ő megosztó személyiség, helyette mást kellett volna választani. Tisza saját megítélést az ellenzék szemében azzal is rontotta, hogy saját magát jelölte arra a tisztségre, hogy az esztergomi érsek mellett részt vehessen a koronázásban. Az ellenzék ezzel szemben József főherceget jelölte a tisztségre.

"Kik koronázzák meg a királyt? Törvényeink értelmében a királyt az esztergomi érsek koronázza meg és a koronázásnál a nádorispáni állás megszűntéig rendszerint a mindenkori nádorispán segédkezett az érseknek. IV. Károly királyt tehát Csernoch János biboros-hercegprimás fogja megkoronázni. A kérdés az csupán, hogy ki fölti be ezúttal a nádorispán eddigi szerepét."

(Forrás: Budapesti Hirlap, 1916. december 19.36. évf. 352. sz. 8. o.)

Jellemző példája a parlamenti vita hevességének a következő jelenet, amikor Khuen-Héderváry Tisza védelmében próbált felszólalni:

"Fölkiáltások: Kérdezzék meg a székelyeket! Kérdezzék meg az éhező népet!

Huszár Károly: Az utcán ácsorgókat

Khuen-Héderváry: Kötelességünk Tiszát erre a tisztségre... (óriási zaj.)

Batthyány Tivadar: Hát maga visszafizette a belvárosi választás költségeit?

Khuen-Héderváry: Kötelességünk ez addig, amíg a nemzet többsége mögöttünk áll. (Óriási zaj.)"

(Forrás: Népszava, 1916. december 19. 44. évf. 351. sz. 5. o.)

koronazas5

A budai Szentháromság tér a Budai Koronázó Főtemplommal (Mátyás templom) az előkészületek alatt. A fekete lobogó Ferenc Józsefre emlékeztet. Érdekességként megemlíthető, hogy a háborús kor szokásainak megfelelően a díszleteket orosz hadifoglyokkal építették fel. Németh Tamás/Fortepan

Károlyi Mihály, a későbbi miniszterelnök, majd a köztársasági elnök a következőket jegyezte meg a parlamenti vitában:

"Sértők voltak azok a szavak, amelyeket Andrássy és Lovászy használták Tiszával szemben, de a tények igazak, amelyek alapján használták. Szükséges-e, hogy olyan egyént keressünk ki a húszmillió lakosból, aki a koronázás összhangját ennyire megzavarja? Tiszát cézárománia vezeti, amikor csak Önmagát nyilvánitja alkalmasnak. József főherceget azért ajánlottuk, mert hagyományainál fogva is alkalmasnak tartjuk erre. A többség jogára hivatkozni az ország közhangulatával szemben nem lehet, ez csak a munkapárti többség, de nem az országé."

(Forrás: Népszava, 1916. december 19. 44. évf. 351. sz. 5. o.)

koronazas6

A Borsszem Jankó karikatúrája a koronázás menete körüli vitákról.1916. december 24. 49. évf. 52. sz. 7. o.

A kormánypárti többség végül az ellenzék próbálkozásai ellenére Tisza mögé állt, így Csernoch mellett a miniszterelnök állhatott a koronázáson.

E vitának lezárulta azonban még messze nem jelentette azt, hogy más kérdések ne szolgáltattak volna vitára lehetőséget a parlamentben,

ezek azonban nem voltak olyan hevesek, mint a fenti, belpolitikailag sokkal fajsúlyosabb kérdés.

"Ezután Barabás Béla terjesztette elő sürgős Interpellációját, amelynek veleje az, hogy az uj királynak ne katonai minőségében ábrázoló arcképét függesszék ki a hivatalos helyiségekben és a koronázásnál ne játsszák a Gotterhaltét Tisza megvédte a tábornoki egyenruhát és az osztrák himnuszt egyenlő sikerrel — nem első ízben fordítván az ellenzéki szónokok ellen azt a tényt, hogy — üres ellenzéki padoknak beszélt."

(Forrás: Népszava, 1916. december 16. 44. évf. 348. sz. 5. o.)

A koronázáson egy olyan király került Magyarország élére, aki nem trónörökösnek született, ugyanis 1887-ben még élt unokatestvére, Rudolf főherceg, Ferenc József fia is. 1914-ig pedig Ferenc Ferdinánd volt a trón várományosa, majd csak meggyilkolása után választotta utódjául nagybátyja, az akkor már idős király Károly herceget. S amilyen váratlan volt hogy trónra került, olyan olyan hatalmas sokként érte országait uralkodásának vége is. Koronázása alkalmával legfőbb ígérete az volt, hogy kivezeti a Monarchiát a háborúból, ezen erőfeszítése végül kudarccal végződött, s dinasztiájának utolsó koronás fője volt.

Károly lemondása után megkísérelte hatalmát helyreállítani a Magyar Királyságban, de ezen kísérlete Horthy ellenállása miatt megbukott, kapcsolódó írásainkat ITT és ITT olvashatod. Ha a tankönyveken kívül is érdekelnek a nem mindennapi történelmi pillanatok, a Napi Történelmi Forrás lesz a legjobb választás.

KÖVESS MINKET:




hirdetés
csernobil.jpg

Mégsem haltak meg heteken belül a csernobili önfeláldozó búvárok?

A legenda szerint már a merülés után nem sokkal sugárbetegség végzett velük. Utánajártunk, mi lehet az igazság.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 27.



Az HBO Csernobil sorozatában egy pár snitt erejéig nyomon követhettük a három hős búvár akcióját is, akik szembenézve a halállal, önként vállalták, hogy leeresztik az olvadó mag alatti medencét.

Láthattuk, ahogy térdig gázolnak a radioaktív vízben, velük izgultunk, miközben a vaksötétben tönkrementek lámpáik, és együtt örültünk, amikor a küldetést sikeresen teljesítve kijutottak a felszínre.

A sorozat egyelőre nem tért ki rá, de vajon mi lett a búvárokkal?

A legenda szerint - amelyet korábban mi is megírtunk -, már a merülést követő hetekben meghaltak sugárbetegségben.

Egy kutatás azonban ellentmond ennek a verziónak.

Lávaszerű massza az alagsorban

Az első robbanás után tíz nappal egy még komolyabb fenyegetéssel szembesültek a csernobili atomerőműnél. A tűz megfékezésére használt agyag, homok és bór lávaszerű anyaggá változott, ami felgyűlt a reaktormag körül. A massza elkezdte átégetni magát az alatta található vízzel teli medencéig. Ha eljutott volna odáig, akkor a keletkező gőz és az abból képződő radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a robbanást, le kellett engedni a reaktor alatti medencében felgyűlt vizet. Ám az alagsor, így a szelepek is víz alatt voltak.

A csernobili „öngyilkossági csapat” népszerű legendája

Az események legnépszerűbb (és valószínűleg kitalált) változata öngyilkos búvárokról szól. E szerint egy katona és két csernobili mérnök önként jelentkezett, és bátran búvár ruhát öltve alámerült a radioaktív vízbe. A lámpáik használhatatlanná váltak a sugárzástól, ám a csapat a sötétben is sikeresen véghez vitte a feladatot. Sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon.

A búvárok tudták, hogy az alagsorban nagyon nagy a sugárzás. A feletteseik megígérték nekik, hogy ha meghalnak, gondoskodni fognak a családjaikról. Tudták, hogy nagy eséllyel öngyilkos küldetésre mennek.

A történet ezen változata szerint, mire elhagyták a medencét, a búvárok már szenvedtek a sugárbetegség hatásaitól, és mindannyian heteken belül meghaltak.

A három csernobili búvár legendájáról mi is írtunk. Erről a verzióról ITT olvashatsz részletesen.

Mi történt valójában?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x