hirdetés
aztekok-jarvany-dogvesz-szalmonella-ver-1000x735.jpg

Miért halt meg Közép-Amerikában az őslakók 80 százaléka?

Ki okozta az aztékok pusztulását a középkorban?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.


hirdetés

Ma is elterjedt elmélet, hogy az európaiak a felelősek általánosságban az amerikai kontinens őslakóinak tömeges haláláért. Sokszor boncolgatták már, mi vagy ki okozta az aztékok közt pusztító járványt.

A 21. században a kutatók a vizsgálataik alapján új elméleteket állítottak fel arra, hogy mi történhetett a régmúltban.

Egykor a mai Mexikó területén virágzó kultúrát hoztak létre az aztékok. Ez volt az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációja a 14-15. században. Nagyvárosokat építettek, vízvezetékeket használtak, a korban fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, és birodalmuk 20-30 milliós volt.

Fővárosukat, Tenocstitlant a mai Mexikóváros helyén, egy mocsaras területen, szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át. A Birodalom hanyatlása nem sokkal azután kezdődött, hogy Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst. Az európaiak ugyanis különféle, a földrészen addig ismeretlen betegségeket hurcoltak be az ezekkel szemben védtelen őslakosok közé.

II. Montezuma uralkodása alatt, 1519-ben érkeztek a spanyol hódítók a területre. És 50 év múlva az egykori azték birodalom lakóinak már csak 20 százaléka élt.

Sokáig azt hitték, a himlő végzett velük.

A mai kor kutatói, amikor azt próbálták kideríteni, pontosan mitől haltak meg tömegesen az őslakók, a vizsgálataik során először kizárták az éhínség és tömeges éhhalál lehetőségét a jelek alapján, valamint azt is, hogy katonai akciók és mészárlásuk állt volna a háttérben. A maradványok vizsgálatakor megállapították, hogy a halottak között sok, látszólag erős és megfelelő állapotú fiatal volt.

1570-ben egy spanyol orvos az őslakosokon végzett boncolások alapján azt írta le, sok holttesten üszkösödést észlelt az ajkakon, és azt látta, hogy az áldozatok füléből és testnyílásaiból vér szivárgott. Mivel az orvos nem adott nevet a betegségnek, valószínűleg nem ismerte, így azt feltételezik, hogy ez egy új, pusztító, belső vérzést okozó vírus alakulhatott ki, hasonló az afrikai Ebolához.

Az aztékok a feljegyzéseikben cocoliztli néven említették a kórt, ami nagy dögvészt jelent.

A NatGeo annak idején az egyik műsorában a titokzatos járvány nyomába eredt. A megszólaltatott tudósok segítségével kiderült, hogy 1545-ben tört ki az első járvány, és 1570 körül a második. Az 1545-ös és a későbbi járványnál is egy aszályos időszakot rendkívül csapadékos év váltott. Hasonló játszódott le 1993-van az Egyesült Államokban, a rágcsálók a csapadékos évben elszaporodtak, és a hantavírus, melyet hordoztak, 52 ember halálát okozta.

A kutatók úgy vélik, az aztékok tragédiájában is közrejátszhatott a fertőzött rágcsálók elszaporodása, majd a velük való véletlen érintkezés során a gyilkos vírus, illetve vírusmutáció tömegjárványt okozott. A pusztítás mértékéből és üteméből arra is következtettek, hogy egy második mutáció is történt, ami miatt a vírus egyik emberről a másikra terjedt át.

A járvány mérete és súlyossága a XIV. századi, 25 millió áldozatot követelő európai pestisjárványhoz volt hasonló.

Arra, hogy mi is lehetett pontosan a cocoliztli, más elméletek is születtek.

2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött.

2017-ben a Nature magazinban jelent meg egy cikk arról, hogy Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genomját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén

a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálta.

Ma ez a baktérium hastífuszt és tífuszhoz hasonló betegségeket okoz, amely a betegek 10-15 százalékánál halálos kimenetelű lehet.

Az aztékok között terjedő járványért az utóbbi elmélet szerint részben a korabeli, spanyol uralmat követő hanyatlás miatt kialakult rosszabb higiénés feltételek a felelősek. És azt valószínűsíti, hogy az európaiak hurcolták be a vírust az amerikai kontinensre.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
68758617_1122241834635590_1813158871078797312_n.jpg

Felgyújtották Patkó Bandi több száz éves, legendás fáját - a tűzoltók 23 órán át küzdöttek érte

A védett kocsányos tölgy belülről égett, ezért csak csonkolással tudták megfékezni a tüzet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 18.



"Teljes útzár mellett dolgoznak a tűzoltók Patkó Bandi fájának oltásán Barcs és Darány között. Tegnap este óta folyamatosan locsolják a védett kocsányos tölgyet" - írta a barcsihirek.hu.

"Ma reggel favágó eszközökkel vonultak fel, mivel a matuzsálem belülről ég, így csonkolással tudják megfékezni a tüzet. Azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora veszteségek árán lehet megmenteni a fát" - ismertette a lap.

Vasárnap azt írták, a tűzoltók 23 órányi munkával tudták csak eloltani a tüzet szombat este.

A Vadász-Szó-Tár Facebook-oldal a történtekről azt írta:

"Barcs egyik nevezetessége Patkó Bandi fája. 300 éves tölgy. Óvták, gondozták, sok ember látogatta mindaddig, amíg egy idióta baromnak az jutott az eszébe, hogy mécsest tesz a fába és meggyújtja. Hiába a tűzoltók megfeszített munkája, a fát már nem lehet megmenteni".

A Barcs külterületén álló Patkó Bandi fája egy hatalmas kocsányos tölgy, Somogy megye egyik legnagyobb fája volt.

A 6-os főút mellett, Barcs és Darány között állt.

Nevét a legendás betyárról, Patkó Bandiról kapta. 1942-ben nyilvánították védetté a közelben álló, "lant alakú feketefenyővel" és a Rigóc-patak középső szakaszával együtt.

A fa a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozott. Korát a 21. század elején 300–400 évesre becsülték.

A Vadász-Szó-Tár a kiégett fáról is közzétett egy képet.

Vadász-Szó-Tár

Vadász-Szó-Tár added a new photo.

Egy hozzászóló azt írta a fa oltásával kapcsolatban: "Ha eloltották a parazsat is, hidd el nekem, jövőre kihajt. A kérgében van az élet, és a leveleiben. Egy 300 éves lény tudna mesélni egysmást a túlélésről."


KÖVESS MINKET:



hirdetés
rendorseg.jpg

Vérfürdőt rendezett egy beteg a pszichiátrián: infúziós állvánnyal ölt meg négy embert

A 38 éves férfit alkoholelvonási tünetekkel utalták be a romániai kórházba. A rendőrök közelharcot folytattak vele, mire sikerült ártalmatlanná tenniük.
MTI - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Négy beteget megölt, további kilencet pedig megsebesített egy infúziós állvánnyal vasárnapra virradó éjszaka Romániában a Buzau megyei Sapoca község neuropszichiátriai kórházának egyik páciense.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az alkoholelvonási tünetekkel csütörtök óta beutalt 38 éves férfi

először saját kórtermében, majd a szomszédos kórteremben egy infúziós állvánnyal támadt rá az ott fekvő betegekre: közülük hármat a helyszínen megölt, egy negyedik pedig a sürgősségi kórházban halt bele koponyasérülésébe.

A kilenc sebesültet koponya- és agyi sérülésekkel szállították a sürgősségire, ketten közülük kómában vannak.

A támadó megpróbált elmenekülni, a kapunál azonban megállították a rendőrök, akik történetesen éppen akkor érkeztek egy másik beteggel az egészségügyi intézménybe. Beszámolójuk szerint a férfinél - aki akkor már az ápolók elől menekült - még mindig ott volt az infúziós állvány és

közelharcot folytattak vele, amíg sikerült ártalmatlanná tenniük.

A pszichiátriai kórház igazgatója, Viorica Mihalascu az Antena 3 televíziónak nyilatkozva azt mondta,

az agresszív férfi a normál felügyeleti rendszerű kórterembe volt beutalva, nem voltak olyan tünetei, amelyek előrevetítették volna a bekövetkezett akut pszichotikus rohamot.

Elmondása szerint az eset hajnali fél négykor, egyetlen perc alatt történt, olyan gyorsan, hogy a kórház személyzete nem tudott közbelépni.

A támadót őrizetbe vették. Az ügyben a Buzau megyei törvényszék ügyészsége indított bűnvádi eljárást.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
torokzsolt-Copy.jpg

Gyalog hozták le Török Zsolt holttestét a hegyimentők a Fogarasi-havasokból

Az időjárási viszonyok miatt a helikopter nem tudott leszállni. Újabb részletek a tragikus balesetről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Sikerült lehozni a Fogarasi-havasok egyik szakadékában megtalált Török Zsolt holttestét. A 45 éves aradi hegymászó a hét elején indult el a Fogarasi-havasokba, hogy megmássza a 2535 méter magas Negoj (Negoiu) csúcsot.

Miután több napja nem adott életjelt magáról, a családja riasztotta a hatóságokat. A hegyimentők több csapata és egy helikopter indult a keresésére szombaton. Testét a Negoj csúcs alatt, egy szakadékban találták meg.

Adrian David, a Szeben megyei hegyimentők vezetője valószínűnek tartotta, hogy Török Zsolt a Negoj meredek oldalán a mélybe zuhant.

A Főtér.ro információja szerint a helikopterrel - az időjárási viszonyok miatt - nem sikerült megközelíteni a baleset helyszínét, ezért a hegyimentők hozták le "gyalogosan" a szerencsétlenül járt sportember holttestét.

"Adrian David, a Szeben megyei Salvamont vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az akció szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy óra körül ért véget. Az alpinista holttestét a nagyszebeni igazságügyi orvostani intézetbe szállították" - írta a lap.

A Maszol.ro azt írta, hogy Török Zsolt egy olyan útvonalon próbálta megközelíteni a csúcsot, amelyen alpinisták nagyon ritkák járnak. Utoljára kedden adott életjelt magáról: "Tudtam, hogy szerdán egy olyan útvonalon indul el, ahol nincs telefonjel. Ezért nem ijedtünk meg túlságosan, amikor nem válaszolt a hívásokra. Szombat reggel már sejtettük, hogy baj van, mert egy kollégám megtalálta a holmiját a hegyi menedékben" – mondta Adrian David.

Ezt követően kezdték meg a keresését, és mikor a hegyimentők rátaláltak, már nem élt. A holttestét elvitték egy olyan helyre, ahol egy helikopter érte tudott volna menni, ám végül nem sikerült légi úton elszállítani.

Török Zsolt az egyik legeredményesebb romániai hegymászó volt. Ő vezette 2013-ban azt a romániai expedíciót, amely felvitte a román zászlót a Himalájában a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsára. Máig ez a romániai alpinizmus egyik legnagyobb teljesítménye.

2015 tavaszán a Mount Everest megmászására készült, amikor az április 25-i nepáli földrengés által előidézett lavina az alaptáborban hagyott sátrát és teljes felszerelését elsodorta, ezért le kellett mondania a csúcs meghódításáról.

Az általa vezetett romániai csapat tavaly októberben feljutott a Mount Everest szomszédságában álló 7161 méter magas Pumori-csúcsra. A csúcson mínusz 27 fokban, több mint száz kilométer/órás széllökések közepette bontották ki az Erdély és Románia egyesülése centenáriumi jelképével is ellátott román zászlót, melyet a román védelmi minisztériumtól kaptak.

Ezt követően Mihai Fifor akkori védelmi miniszter, jelenlegi miniszterelnök-helyettes a román védelmi tárca érdemérmét adta át neki Románia jó hírének a terjesztéséért.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hidegfront-augusztus-szerda.png

Napsütéssel, 30 fok feletti meleggel tér vissza a kánikula - aztán jön a hidegfront

Szerdán viharossá válhat a szél a Dunántúlon, és az országban 8-10 fokos hőmérsékleti különbség is lehet.
Időkép, Köpönyeg - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Kellemes meleggel indult a hosszú hétvége, igaz nyári idővel.

A melegedés egyre folytatódik.

Vasárnap délelőtt egy felhősáv vonul át fölöttünk, délutánra azonban jelentősen lecsökken a felhőzet, több órára kisüt a nap.

Eső nem várható. A Dunántúlon és néhol északon, északkeleten élénk, időnként erős lökések kísérhetik a déli-délnyugati szelet. Melegszik az idő, 26-33 fok valószínű.

Frontmentes vasárnapunk lesz.

Hétfőn is napos, száraz, meleg nyári lesz. Helyenként a középső tájakon élénk lehet a déli-délkeleti szél. Hajnalban 13-20 fokig csökken a hőmérséklet. A legmelegebb órákban 29-34 fok lehet.

Kedden, augusztus 20-án sütni fog a nap, eső nem várható.

A Dunántúlon kissé feltámadhat a délkeleti szél. Enyhe hajnalt követően napközben 30-36 fokig melegszik a levegő.

Szerdán jön egy enyhébb hidegfront.

Ennek hatására az országon belül akár 8-10 fokos különbség is lehet a levegő hőmérsékletében: északon 26, délen 35 fok lehet a csúcs.

Szerdán a Dunántúlon viharossá válhat az északnyugati szél. A Köpönyeg szerint aznap felsfrissül a levegő.

Csütörtökön esős, szeles napra számíts, 25 és 30 fok közötti meleggel.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x