hirdetés
Miért halt meg Közép-Amerikában az őslakók 80 százaléka?
Ki okozta az aztékok pusztulását a középkorban?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.


hirdetés

Ma is elterjedt elmélet, hogy az európaiak a felelősek általánosságban az amerikai kontinens őslakóinak tömeges haláláért. Sokszor boncolgatták már, mi vagy ki okozta az aztékok közt pusztító járványt.

A 21. században a kutatók a vizsgálataik alapján új elméleteket állítottak fel arra, hogy mi történhetett a régmúltban.

Egykor a mai Mexikó területén virágzó kultúrát hoztak létre az aztékok. Ez volt az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációja a 14-15. században. Nagyvárosokat építettek, vízvezetékeket használtak, a korban fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, és birodalmuk 20-30 milliós volt.

Fővárosukat, Tenocstitlant a mai Mexikóváros helyén, egy mocsaras területen, szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át. A Birodalom hanyatlása nem sokkal azután kezdődött, hogy Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst. Az európaiak ugyanis különféle, a földrészen addig ismeretlen betegségeket hurcoltak be az ezekkel szemben védtelen őslakosok közé.

II. Montezuma uralkodása alatt, 1519-ben érkeztek a spanyol hódítók a területre. És 50 év múlva az egykori azték birodalom lakóinak már csak 20 százaléka élt.

Sokáig azt hitték, a himlő végzett velük.

A mai kor kutatói, amikor azt próbálták kideríteni, pontosan mitől haltak meg tömegesen az őslakók, a vizsgálataik során először kizárták az éhínség és tömeges éhhalál lehetőségét a jelek alapján, valamint azt is, hogy katonai akciók és mészárlásuk állt volna a háttérben. A maradványok vizsgálatakor megállapították, hogy a halottak között sok, látszólag erős és megfelelő állapotú fiatal volt.

1570-ben egy spanyol orvos az őslakosokon végzett boncolások alapján azt írta le, sok holttesten üszkösödést észlelt az ajkakon, és azt látta, hogy az áldozatok füléből és testnyílásaiból vér szivárgott. Mivel az orvos nem adott nevet a betegségnek, valószínűleg nem ismerte, így azt feltételezik, hogy ez egy új, pusztító, belső vérzést okozó vírus alakulhatott ki, hasonló az afrikai Ebolához.

Az aztékok a feljegyzéseikben cocoliztli néven említették a kórt, ami nagy dögvészt jelent.

A NatGeo annak idején az egyik műsorában a titokzatos járvány nyomába eredt. A megszólaltatott tudósok segítségével kiderült, hogy 1545-ben tört ki az első járvány, és 1570 körül a második. Az 1545-ös és a későbbi járványnál is egy aszályos időszakot rendkívül csapadékos év váltott. Hasonló játszódott le 1993-van az Egyesült Államokban, a rágcsálók a csapadékos évben elszaporodtak, és a hantavírus, melyet hordoztak, 52 ember halálát okozta.

A kutatók úgy vélik, az aztékok tragédiájában is közrejátszhatott a fertőzött rágcsálók elszaporodása, majd a velük való véletlen érintkezés során a gyilkos vírus, illetve vírusmutáció tömegjárványt okozott. A pusztítás mértékéből és üteméből arra is következtettek, hogy egy második mutáció is történt, ami miatt a vírus egyik emberről a másikra terjedt át.

A járvány mérete és súlyossága a XIV. századi, 25 millió áldozatot követelő európai pestisjárványhoz volt hasonló.

Arra, hogy mi is lehetett pontosan a cocoliztli, más elméletek is születtek.

2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött.

2017-ben a Nature magazinban jelent meg egy cikk arról, hogy Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genomját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén

a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálta.

Ma ez a baktérium hastífuszt és tífuszhoz hasonló betegségeket okoz, amely a betegek 10-15 százalékánál halálos kimenetelű lehet.

Az aztékok között terjedő járványért az utóbbi elmélet szerint részben a korabeli, spanyol uralmat követő hanyatlás miatt kialakult rosszabb higiénés feltételek a felelősek. És azt valószínűsíti, hogy az európaiak hurcolták be a vírust az amerikai kontinensre.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Földrengés volt Budapest határában
Károkról eddig nem érkezett bejelentés.
MTI, Címkép: Google Street View - szmo.hu
2019. május 17.



A Richter-skála szerinti 2,7-es erősségű földrengés volt a Pest megyei Nagykovácsiban péntek délelőtt - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa az MTI-vel.

Mónus Péter a közleményben azt írta,

a rengés 9 órakor volt, nyolc kilométeres mélységben.

A lakosság a földmozgást az epicentrum közelében érezte, károkról eddig nem érkezett bejelentés az obszervatóriumba - tette hozzá.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Hétvégén beköszön a nyár: akár 27 fok is lehet
Kedden viszont ismét lehűlés jön, méghozzá széllel és esővel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



Pénteken a hosszabb-rövidebb napos periódusok mellett sok gomolyfelhő képződik, amelyek estére többnyire feloszlanak - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Helyenként futó zápor, a keleti határ közelében esetleg zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, élénk széllökések csak Sopron térségében lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 23 fok között alakul, nyugaton lesz a hűvösebb, északkeleten pedig a legmelegebb.

Este jobbára derült vagy gyengén felhős lesz az ég, azonban a keleti vidékeken maradhatnak még felhősebb körzetek. Elsősorban ott lehet az éjszaka első felében még egy-egy zápor. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A késő esti 8, 14 fokról hajnalra 6 és 11 fok közé csökken a hőmérséklet, a felhősebb keleti vidékeken lesz enyhébb a hajnal.

Szombaton a változóan felhős-napos idő mellett elszórtan, főként északkeleten, a Duna vonalában és nyugaton alakulhatnak ki záporok, zivatarok - írja az Időkép. A délkeleti szél sokfelé élénk lehet. A maximumok 21 és 26 fok között alakulnak.

Vasárnap bár sokfelé kisüt a nap, már nagyobb területen kialakulhatnak záporok, zivatarok. A délkeleti szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik. Délután 22-27 fokig emelkedhet a hőmérséklet.

Hétfőn is meleg időre, de többfelé záporra, zivatarra van kilátás. Élénk, erős lehet a délnyugati szél. Kedden pár fokos lehűlés körvonalazódik. Élénk, erős délnyugati szélre és sokfelé záporokra, zivatarokra készülhetünk.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Trump erősen korlátozná a Huaweit Amerikában - reagált a vállalat magyar része
A kínaiak szerint súlyos jogi problémákat is felvetnek a korlátozások.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 16.



Dúl az amerikai-kínai kereskedelmi háború, gyújtópontjában a Huawei céggel. Donald Trump a minap amiatt rendelt el szükségállapotot, hogy az amerikai hálózatokat "megvédje a külföldi ellenségektől". Sőt, az amerikai elnök az összes amerikai cégnek megtiltaná, hogy Huaweit használjon (bár nem nevezte meg konkrétan a gyártót, de elég pontosan körbeírta ahhoz, hogy tudni lehessen: rájuk gondolt), amivel még tovább korlátozná a kínai gyártó amerikai jelenlétét, írja a HVG.

Csütörtökön a Huawei magyarországi vállalata közleményt is kiadott ezzel kapcsolatban. Azt írják, a Huawei eltiltása az Egyesült Államok-beli üzleti tevékenységek folytatásától nem teszi biztonságosabbá és erősebbé az országot, éppen ellenkezőleg.

A vállalat élen jár az 5G-kutatásokban és fejlesztésekben, készek bekapcsolódni az Egyesült Államok fejlesztéseibe, és garantálják is a termékeik biztonságosságát.

Az ésszerűtlen korlátozások bevezetése emellett sérti is a jogaikat, egyéb súlyos jogi problémákat is felvet.

Mivel szerintük az Egyesült Államok szövetségi kormánya alkotmányellenesen korlátozza az üzleti tevékenységüket, korábban perre is mentek.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Belépőjegyet szed a turistáktól Új-Zéland, ősztől már csak így lehet bejutni az országba
Elturistásodott. A döntést azzal indokolták, hogy az ország infrastruktúrája nincs berendezkedve ilyen sok látogatóra.
MTI, Címkép: illusztáció (Pixabay) - szmo.hu
2019. május 16.



Csütörtökön nagy bejelentést tett a szigetország környezetvédelemért és turizmusért felelős minisztériuma:

Októbertől 35 új-zélandi dollárt, azaz 6660 forintot kell fizetnie az országba érkezőknek.

Ezáltal évente mintegy 80 millió új-zélandi dollárral (15,2 milliárd forint) gyarapodhat az államkassza. A bevételt a természet és a nemzeti örökség védelmére fordítják.

"Új-Zéland természeti és kulturális öröksége idegenforgalmunk és nemzeti identitásunk középpontjában áll. Olyan fenntartható turizmust kell megteremtenünk, amely védi és becsben tartja örökségünket a jövő nemzedékei számára"

- indokolta az új-zélandi környezetvédelemért és turizmusért felelős miniszter a drasztikus lépést.

A fél Magyarországnyi lakossággal rendelkező ország a külföldi turisták kedvelt úticélja, tavaly 3,8 millióan látogatták meg.

Becslések szerint legkésőbb 2025-re a látogatók éves száma eléri az ötmilliót.

Az ötlet nem teljesen újkeletű. Számtalan turistaparadicsomnak számító térségben tettek már lépéseket azért, hogy visszaszorítsák az áradatot. Van, ahol az Airbnb szolgáltatását korlátozzák, míg Velencében például az óváros látogatását tervezik fizetőssé tenni.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x