hirdetés
aztekok-jarvany-dogvesz-szalmonella-ver-1000x735.jpg

Miért halt meg Közép-Amerikában az őslakók 80 százaléka?

Ki okozta az aztékok pusztulását a középkorban?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.


hirdetés

Ma is elterjedt elmélet, hogy az európaiak a felelősek általánosságban az amerikai kontinens őslakóinak tömeges haláláért. Sokszor boncolgatták már, mi vagy ki okozta az aztékok közt pusztító járványt.

A 21. században a kutatók a vizsgálataik alapján új elméleteket állítottak fel arra, hogy mi történhetett a régmúltban.

Egykor a mai Mexikó területén virágzó kultúrát hoztak létre az aztékok. Ez volt az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációja a 14-15. században. Nagyvárosokat építettek, vízvezetékeket használtak, a korban fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, és birodalmuk 20-30 milliós volt.

Fővárosukat, Tenocstitlant a mai Mexikóváros helyén, egy mocsaras területen, szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át. A Birodalom hanyatlása nem sokkal azután kezdődött, hogy Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst. Az európaiak ugyanis különféle, a földrészen addig ismeretlen betegségeket hurcoltak be az ezekkel szemben védtelen őslakosok közé.

II. Montezuma uralkodása alatt, 1519-ben érkeztek a spanyol hódítók a területre. És 50 év múlva az egykori azték birodalom lakóinak már csak 20 százaléka élt.

Sokáig azt hitték, a himlő végzett velük.

A mai kor kutatói, amikor azt próbálták kideríteni, pontosan mitől haltak meg tömegesen az őslakók, a vizsgálataik során először kizárták az éhínség és tömeges éhhalál lehetőségét a jelek alapján, valamint azt is, hogy katonai akciók és mészárlásuk állt volna a háttérben. A maradványok vizsgálatakor megállapították, hogy a halottak között sok, látszólag erős és megfelelő állapotú fiatal volt.

1570-ben egy spanyol orvos az őslakosokon végzett boncolások alapján azt írta le, sok holttesten üszkösödést észlelt az ajkakon, és azt látta, hogy az áldozatok füléből és testnyílásaiból vér szivárgott. Mivel az orvos nem adott nevet a betegségnek, valószínűleg nem ismerte, így azt feltételezik, hogy ez egy új, pusztító, belső vérzést okozó vírus alakulhatott ki, hasonló az afrikai Ebolához.

Az aztékok a feljegyzéseikben cocoliztli néven említették a kórt, ami nagy dögvészt jelent.

A NatGeo annak idején az egyik műsorában a titokzatos járvány nyomába eredt. A megszólaltatott tudósok segítségével kiderült, hogy 1545-ben tört ki az első járvány, és 1570 körül a második. Az 1545-ös és a későbbi járványnál is egy aszályos időszakot rendkívül csapadékos év váltott. Hasonló játszódott le 1993-van az Egyesült Államokban, a rágcsálók a csapadékos évben elszaporodtak, és a hantavírus, melyet hordoztak, 52 ember halálát okozta.

A kutatók úgy vélik, az aztékok tragédiájában is közrejátszhatott a fertőzött rágcsálók elszaporodása, majd a velük való véletlen érintkezés során a gyilkos vírus, illetve vírusmutáció tömegjárványt okozott. A pusztítás mértékéből és üteméből arra is következtettek, hogy egy második mutáció is történt, ami miatt a vírus egyik emberről a másikra terjedt át.

A járvány mérete és súlyossága a XIV. századi, 25 millió áldozatot követelő európai pestisjárványhoz volt hasonló.

Arra, hogy mi is lehetett pontosan a cocoliztli, más elméletek is születtek.

2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött.

2017-ben a Nature magazinban jelent meg egy cikk arról, hogy Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genomját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén

a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálta.

Ma ez a baktérium hastífuszt és tífuszhoz hasonló betegségeket okoz, amely a betegek 10-15 százalékánál halálos kimenetelű lehet.

Az aztékok között terjedő járványért az utóbbi elmélet szerint részben a korabeli, spanyol uralmat követő hanyatlás miatt kialakult rosszabb higiénés feltételek a felelősek. És azt valószínűsíti, hogy az európaiak hurcolták be a vírust az amerikai kontinensre.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
terryblack.jpg

Meghalt Terry Black

71 éves volt, egy müncheni kórházban érte a halál.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Terry Black, eredeti nevén Rácz Károly szeptember 13-án adott hírt közösségi oldalán jól sikerült szívműtétjéről.

Hétfőn, vagyis alig pár nappal később azonban kisfia, Dániel az AC Newsnak megerősítette: édesapja ma délután egy Müncheni kórházban távozott az élők sorából.

Az előadóművész édesapja cigányprímás volt. Rácz Károly harminc évig élt Németországban, ahol pornószínészként dolgozott, több mint 150 filmben. Miután visszatért Magyarországra, megnyitotta az ország első melegbárját, a Lokált (a híres Fészek Művészklub szomszédságában). Később a Belvárosban, a Szép utcai Darling bárt működtette.

2001-ben örökbefogadott egy kisfiút, Dánielt, majd 2005-ben egy kislányt. A Szabad Szabadság Pártnak nyolc évig volt az elnöke. 2009-ben elindult európai parlamenti választásokon a Magyarországi Kisebbségek Pártja jelöltjeként. 2010-ben az MSZP színeiben indult jelöltként Tököl egyik választókerületében. 2015-ben pacemakerműtéten esett át. 2016 óta Münchenben élt két gyerekével, ahol végbélrákkal kezelték.

(Az életrajz forrása: Wikipédia)


KÖVESS MINKET:



hirdetés
circus-231549_1920.jpg

Előadás közben zuhant le a trapézról a magyar artistalány

A 20 éves Picard Lili egy bosnyák cirkuszban lépett fel, amikor megcsúszott a lába a lengőtrapézon.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Taps és éljenzés helyett rémült tekintetek és bizonytalanság követte múlt héten csütörtökön Picard Lili fellépését egy bosnyák cirkuszban. A 20 éves artistalány a lengőtrapézon adta elő számát, amikor a lába kicsúszott a trapézról, és nagyjából 5-6 méternyi zuhanás után a porond padlójára esett. Lilit azonnal a helyi kórházba vitték, ahol kiderült: a hármas csigolyája eltört, ám nem műthették meg ott.

Lili édesanyja, Tünde a Borsnak nyilatkozott az esetről. Elmondta, hogy soha nem látott összefogást tapasztalt az artista-és cirkusztársadalom berkein belül, rengetegen mozdultak meg azért, hogy a sérült lányt épségben hazajuttassák Magyarországra, ahol elvégezhetik rajta a műtétet.

"Megdöbbentő és csodás összefogást tapasztaltunk végig. Lili hazahozatala körül sok fennforgás volt, mivel nem tudtuk, hogy csak légi úton, vagy szárazföldön is szállítható, ugyanis csupán szerb nyelven írt orvosi papírokat kaptunk.

Szerencsére azonnal a segítségünkre siettek, a mentőktől rögtön jelentkezett Deoth Edit, a Fővárosi Nagycirkusz pedig segített lefordíttatni az orvosi papírjait, de artisták és más szakszervezetek is rögtön jelentkeztek. Volt, aki még katonai repülőt is szervezett volna."

-nyilatkozta Lili édesanyja.

A lány jelenleg a kecskeméti kórházban fekszik, egyelőre nem tudni, milyenek a gyógyulási esélyei, és visszatérhet-e hőn szeretett artistaéletéhez. Az biztos, hogy a vérében van a cirkusz, hisz nagy múltú cirkuszfamíliából származik - a Picard-család 250 éves cirkuszi múltra tekint vissza -, a családja szerint ebből is merít erőt, hogy visszatérhessen élete hivatásához:

"Még nem tudjuk, hogyan tovább, most igyekszünk lelket önteni belé. Lili nagyon kemény lány, mindent meg fog tenni a gyógyulásért, soha nem fogja feladni. Mindenki, a család, a barátok és a szakma mellette áll."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
aruhaz-kereskedelem-fizetes-bolti-dolgozo.jpg

Jövőre bruttó 220-250 ezres kezdő fizetés alatt nem lesz bolti dolgozó a szakszervezet szerint

Gyors bértárgyalásokban bíznak a kiskereskedelmi dolgozók – írta a Világgazdaság, szakszervezeti vezetőket szólaltatva meg.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Gyors bértárgyalásokban bíznak a kiskereskedelmi dolgozók – írta a Világgazdaság abban a cikkében, amelyekben szakszervezeti vezetőket szólaltatott meg.

Az érdekképviseletek vezetői legkésőbb december elejéig szeretnének megegyezni az áruházláncokkal a jövő évi béremelés mértékéről.

A folyamatot gyorsítja, hogy már ismert a bérminimum jövő évi szintje, és a tárgyalásokon már a megemelt, 210 600 forintos minimum lesz a kiindulópont.

"Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének és Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke egyetért abban, hogy jövőre bruttó 220-250 ezer forintos kezdő bér alatt már biztosan nem lehet dolgozót találni"

- írja a 24.hu.

A lap azt is írja, hogy reális lehet a legalább 10-12 százalékos béremelés is az ágazatban, de a bértárgyalásoknak az lesz a minimális céljuk, hogy a láncok megőrizzék a 13-15 ezer forintos bérelőnyt a garantált bérminimummal szemben.

Via: 24.hu


KÖVESS MINKET:




hirdetés
lovaglas-losport-lokultura-jaszsag.jpg

Tantárgy lett a lovaglás és a lóval való bánásmód egy jászsági iskolában

A testnevelésen belül oktatják a harmadikos és negyedikes tanulókat.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 16.



"A lovasoktatás meghatározó központjává vált a Jászalsószentgyörgyi Lovas Centrum és Magyar Udvar" - írja a Szoljon.hu.

"Néhány éve már a helyi általános iskolában, a testnevelésóra keretében bevezették a nemzeti lovaskultúra tantárgyat.

Szeptembertől a suliban folytatódik a lovaglás tanítása."

A lapnak elmondta Katona Béla lovardavezető, hogy

az iskola harmadik és negyedik évfolyamain tanuló gyerekeknek heti három napon, a testnevelésórán belül tanítanak lovaglást.

De a tanulók többek közt a ló felépítésén kívül megtanulják, hogy milyen eszközökkel és hogyan kell gondozni, ápolni a lovakat, és azt is, hogyan és mivel kell etetni őket.

"Már máskor is voltam itt, a lovastáborban, és nagyon megkedveltem a lovaglást. Jó érzés a ló közelében lenni, gondoskodni róla. Igaz, hogy nagy testű állat, de nem félek tőle" – mondta a Szóljon.hu-nak az egyik kislány.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x