hirdetés
aztekok-jarvany-dogvesz-szalmonella-ver-1000x735.jpg

Miért halt meg Közép-Amerikában az őslakók 80 százaléka?

Ki okozta az aztékok pusztulását a középkorban?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.


hirdetés

Ma is elterjedt elmélet, hogy az európaiak a felelősek általánosságban az amerikai kontinens őslakóinak tömeges haláláért. Sokszor boncolgatták már, mi vagy ki okozta az aztékok közt pusztító járványt.

A 21. században a kutatók a vizsgálataik alapján új elméleteket állítottak fel arra, hogy mi történhetett a régmúltban.

Egykor a mai Mexikó területén virágzó kultúrát hoztak létre az aztékok. Ez volt az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációja a 14-15. században. Nagyvárosokat építettek, vízvezetékeket használtak, a korban fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, és birodalmuk 20-30 milliós volt.

Fővárosukat, Tenocstitlant a mai Mexikóváros helyén, egy mocsaras területen, szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át. A Birodalom hanyatlása nem sokkal azután kezdődött, hogy Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst. Az európaiak ugyanis különféle, a földrészen addig ismeretlen betegségeket hurcoltak be az ezekkel szemben védtelen őslakosok közé.

II. Montezuma uralkodása alatt, 1519-ben érkeztek a spanyol hódítók a területre. És 50 év múlva az egykori azték birodalom lakóinak már csak 20 százaléka élt.

Sokáig azt hitték, a himlő végzett velük.

A mai kor kutatói, amikor azt próbálták kideríteni, pontosan mitől haltak meg tömegesen az őslakók, a vizsgálataik során először kizárták az éhínség és tömeges éhhalál lehetőségét a jelek alapján, valamint azt is, hogy katonai akciók és mészárlásuk állt volna a háttérben. A maradványok vizsgálatakor megállapították, hogy a halottak között sok, látszólag erős és megfelelő állapotú fiatal volt.

1570-ben egy spanyol orvos az őslakosokon végzett boncolások alapján azt írta le, sok holttesten üszkösödést észlelt az ajkakon, és azt látta, hogy az áldozatok füléből és testnyílásaiból vér szivárgott. Mivel az orvos nem adott nevet a betegségnek, valószínűleg nem ismerte, így azt feltételezik, hogy ez egy új, pusztító, belső vérzést okozó vírus alakulhatott ki, hasonló az afrikai Ebolához.

Az aztékok a feljegyzéseikben cocoliztli néven említették a kórt, ami nagy dögvészt jelent.

A NatGeo annak idején az egyik műsorában a titokzatos járvány nyomába eredt. A megszólaltatott tudósok segítségével kiderült, hogy 1545-ben tört ki az első járvány, és 1570 körül a második. Az 1545-ös és a későbbi járványnál is egy aszályos időszakot rendkívül csapadékos év váltott. Hasonló játszódott le 1993-van az Egyesült Államokban, a rágcsálók a csapadékos évben elszaporodtak, és a hantavírus, melyet hordoztak, 52 ember halálát okozta.

A kutatók úgy vélik, az aztékok tragédiájában is közrejátszhatott a fertőzött rágcsálók elszaporodása, majd a velük való véletlen érintkezés során a gyilkos vírus, illetve vírusmutáció tömegjárványt okozott. A pusztítás mértékéből és üteméből arra is következtettek, hogy egy második mutáció is történt, ami miatt a vírus egyik emberről a másikra terjedt át.

A járvány mérete és súlyossága a XIV. századi, 25 millió áldozatot követelő európai pestisjárványhoz volt hasonló.

Arra, hogy mi is lehetett pontosan a cocoliztli, más elméletek is születtek.

2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött.

2017-ben a Nature magazinban jelent meg egy cikk arról, hogy Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genomját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén

a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálta.

Ma ez a baktérium hastífuszt és tífuszhoz hasonló betegségeket okoz, amely a betegek 10-15 százalékánál halálos kimenetelű lehet.

Az aztékok között terjedő járványért az utóbbi elmélet szerint részben a korabeli, spanyol uralmat követő hanyatlás miatt kialakult rosszabb higiénés feltételek a felelősek. És azt valószínűsíti, hogy az európaiak hurcolták be a vírust az amerikai kontinensre.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
dog-2785074_960_720.jpg

Kötelező lesz a tanfolyam a kutyatulajdonosoknak, és még fizetniük is kell érte Bécsben

Stájerországban és Felső-Ausztriában már eddigi is működött a szabályozás.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. június 24.



Nem veszi félvállról a helyi városvezetés a felelős állattartás szabályainak elsajátítésát Bécsben - szúrta ki a 444.

Egy új szabályozás alapján júliustól Bécsben kötelező lesz tanfolyamon részt vennie azoknak a kutyatartóknak, akik korábban nem tartottak kutyát két évnél tovább, közölte a város kommunikációs irodája.

A tanfolyam ráadásul fizetős: 4 óra, 40 euróba kerül, és a felelős állattartás szabályairól szól. Bécsben most vezetik ezt be, de Stájerországban vagy Felső-Ausztriában már eddigi is működött a szabályozás.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
rain-791893_960_720.jpg

Felhőszakadás, zivatar jön a kánikula előtt, kiadták a figyelmeztetést

Hétfőn a déli és délkeleti tájakon felhősebb idő várható.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. június 24.



Jó hír a kánikulától szenvedőknek, rossz a forróság rajongóinak: folytatódik a csapadékos nyár, zivatarok enyhítik a hőséget ezen a héten is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat felhőszakadás és zivatar miatt is figyelmeztetést adott ki hétfőre.

A Kiderül előrejelzése szerint a déli és délkeleti tájakon felhősebb idő várható, ott kevesebb napsütés lehet, és elsősorban arrafelé kell további záporokra, zivatarokra számítani.

Másutt a gomoly- és fátyolfelhők mellett azonban többórás napsütésben lehet bízni, és csak kevés helyen lehet csapadék. Az északi, északkeleti szél megélénkül, de északkeleten erős, zivatarok környezetében pedig viharos széllökések is előfordulhatnak.

A hőmérséklet délután 27 és 31 fok között várható, késő estére 22 és 26 fok közé hűl le a levegő.

Kedden már túlnyomóan napos idő várható kevés gomolyfelhővel.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
orvosi-ellatas.jpg

Hatalmas különbségek: a szegényeknek már orvosra sem futja Magyarországon

Az egészségügyi kiadások harmadát az emberek már saját zsebből fizetik.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. június 24.



A 168 óra szemlézte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az egészségügy helyzete Magyarországon címmel készített kutatását. Ebből kiderül, hogy az elmúlt 13 évben reálértéken 13 százalékkal csökkent az állami hozzájárulás, miközben a magánkiadás a kétszeresére nőtt. Az egészségügyi kiadások harmadát az emberek már saját zsebből fizetik.

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben egyre több az akadály. Mint írják, az állam tudatosan a magánegészségügyi rendszer felé tereli a betegeket, ennek a használatát azonban nem mindenki engedheti meg magának.

A vizsgált országok Ausztria és a V4 voltak.

Közülük Magyarországon a legrosszabb az úgynevezett humán fejlettségi mutató, vagyis az emberi jólét minősége és az egészségügyi fogyasztási index is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
penzes.jpg

Kiderült, mennyi pénzt tartanak számláikon a magyar elit tagjai

A legújabb kimutatások szerint hihetetlen mértékben gazdagodnak.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. június 24.



A következő években még jobban felgyorsulhat az elit vagyonának növekedése a Blochamps Capital elemzése szerint, írja a Napi.hu. A privátbanki piaccal foglalkozó cég adatai szerint

tavaly év végén közel 4700 milliárd forintot kezeltek a hazai privátbankok a 42 ezer vagyonos ügyfél számláin.

Ez az összeg már az idén 5250 milliárd forintra nőhet, vagyis

több mint 550 milliárddal nő a legvagyonosabb réteg privátbanki szolgáltatóknál tartott megtakarítása.

2020-ban a becslések szerint további 600 milliárd forint gyűlik majd össze a gazdagok számláin, 2022 végére pedig éves 12 százalékos növekedés mellett 7350 milliárd forintra emelkedik ez az összeg. Ezek a számítások azt mutatják, hogy

minden vagyonos ember évente 15 millió forinttal gyarapíthatja a már most is 108 millió forint körüli átlagos megtakarítását privátbanki számláin.

A privátbanki ügyfélkör egyébként egyre idősebb. Osztalékaikból, bevételeikből leginkább megtakarítanak a nyugdíjas éveikben. A komolyabb kockázatvállalás sem jellemző erre a csoportra, inkább szeretnék biztonságban tudni az eddig összegyűjtött vagyonukat.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x