hirdetés
aztekok-jarvany-dogvesz-szalmonella-ver-1000x735.jpg

Miért halt meg Közép-Amerikában az őslakók 80 százaléka?

Ki okozta az aztékok pusztulását a középkorban?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.


hirdetés

Ma is elterjedt elmélet, hogy az európaiak a felelősek általánosságban az amerikai kontinens őslakóinak tömeges haláláért. Sokszor boncolgatták már, mi vagy ki okozta az aztékok közt pusztító járványt.

A 21. században a kutatók a vizsgálataik alapján új elméleteket állítottak fel arra, hogy mi történhetett a régmúltban.

Egykor a mai Mexikó területén virágzó kultúrát hoztak létre az aztékok. Ez volt az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációja a 14-15. században. Nagyvárosokat építettek, vízvezetékeket használtak, a korban fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, és birodalmuk 20-30 milliós volt.

Fővárosukat, Tenocstitlant a mai Mexikóváros helyén, egy mocsaras területen, szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át. A Birodalom hanyatlása nem sokkal azután kezdődött, hogy Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst. Az európaiak ugyanis különféle, a földrészen addig ismeretlen betegségeket hurcoltak be az ezekkel szemben védtelen őslakosok közé.

II. Montezuma uralkodása alatt, 1519-ben érkeztek a spanyol hódítók a területre. És 50 év múlva az egykori azték birodalom lakóinak már csak 20 százaléka élt.

hirdetés

Sokáig azt hitték, a himlő végzett velük.

A mai kor kutatói, amikor azt próbálták kideríteni, pontosan mitől haltak meg tömegesen az őslakók, a vizsgálataik során először kizárták az éhínség és tömeges éhhalál lehetőségét a jelek alapján, valamint azt is, hogy katonai akciók és mészárlásuk állt volna a háttérben. A maradványok vizsgálatakor megállapították, hogy a halottak között sok, látszólag erős és megfelelő állapotú fiatal volt.

1570-ben egy spanyol orvos az őslakosokon végzett boncolások alapján azt írta le, sok holttesten üszkösödést észlelt az ajkakon, és azt látta, hogy az áldozatok füléből és testnyílásaiból vér szivárgott. Mivel az orvos nem adott nevet a betegségnek, valószínűleg nem ismerte, így azt feltételezik, hogy ez egy új, pusztító, belső vérzést okozó vírus alakulhatott ki, hasonló az afrikai Ebolához.

Az aztékok a feljegyzéseikben cocoliztli néven említették a kórt, ami nagy dögvészt jelent.

A NatGeo annak idején az egyik műsorában a titokzatos járvány nyomába eredt. A megszólaltatott tudósok segítségével kiderült, hogy 1545-ben tört ki az első járvány, és 1570 körül a második. Az 1545-ös és a későbbi járványnál is egy aszályos időszakot rendkívül csapadékos év váltott. Hasonló játszódott le 1993-van az Egyesült Államokban, a rágcsálók a csapadékos évben elszaporodtak, és a hantavírus, melyet hordoztak, 52 ember halálát okozta.

A kutatók úgy vélik, az aztékok tragédiájában is közrejátszhatott a fertőzött rágcsálók elszaporodása, majd a velük való véletlen érintkezés során a gyilkos vírus, illetve vírusmutáció tömegjárványt okozott. A pusztítás mértékéből és üteméből arra is következtettek, hogy egy második mutáció is történt, ami miatt a vírus egyik emberről a másikra terjedt át.

A járvány mérete és súlyossága a XIV. századi, 25 millió áldozatot követelő európai pestisjárványhoz volt hasonló.

Arra, hogy mi is lehetett pontosan a cocoliztli, más elméletek is születtek.

2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött.

2017-ben a Nature magazinban jelent meg egy cikk arról, hogy Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genomját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén

a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálta.

Ma ez a baktérium hastífuszt és tífuszhoz hasonló betegségeket okoz, amely a betegek 10-15 százalékánál halálos kimenetelű lehet.

Az aztékok között terjedő járványért az utóbbi elmélet szerint részben a korabeli, spanyol uralmat követő hanyatlás miatt kialakult rosszabb higiénés feltételek a felelősek. És azt valószínűsíti, hogy az európaiak hurcolták be a vírust az amerikai kontinensre.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szijj-laszlo.jpg

A Szijjártó-féle luxusjacht tulajdonosa 91 milliárdos állami megbízást kapott

Szíjj László egy hídépítő tendert nyert el.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

Szíjj László cége, a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. nyerte a Kalocsa-Paks Új Duna-híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzést - írja az EU hivatalos értesítőjére hivatkozva a 444.hu.

A beruházás összeértéke 91,9 milliárd forint, amiért a cégnek többek között el kell végeznie a tervezési munkákat, hidat, vízelvezető rendszert, közutat kell építenie.

A projektet ketté bontották, de a lap szerint az mindkét szerződésben közös, hogy jóval túllépték az eredetileg becsült költségeket: Az első szerződésnél 71,9 milliárd volt a becsült érték, de végül 76,9 milliárdról állapodtak meg, a másodikat pedig 8 milliárdra becsülték eredetileg, de végül a szerződés már 14,9 milliárdról szólt.

Vagyis a teljes projekt 12 milliárddal lett drágább a tervezettnél.

A Forbes listáján a negyedik leggazdagabb magyarként jegyzett tiszakécskei vállalkozó, Szíjj László legutóbb akkor került a hírekbe, amikor 7 milliárd forint értékű luxusjachtja, a Lady MRD fedélzetén fotózták le az Adrián Szijjártó Péter külügyminisztert, aki akkor elvileg éppen a belarusz helyzetről egyeztetett litván és lengyel kollégájával. Az ügyről Szijjártó és környezete azóta is azt állítja, az a miniszter magánügye.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
orban_foci.jpg

Mégis ott lehet Orbán a Szuperkupa döntőjén, elhalasztják az EU-csúcsot

A halasztásnak természetesen nincs köze a meccshez, de a miniszterelnök jól járt vele.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

Korábban úgy tűnt, Orbán Viktornak ki kell hagynia a csütörtöki budapesti Bayern München-Sevilla Szuperkupa-döntőt, mert annak időpontja egybeesik az Európai Tanács rendkívüli csúcsértekezletével.

Most úgy tűnik, a koronavírus járvány elintézte, hogy a magyar kormányfő élőben szurkolhasson a Puskás Stadionban:

az Európai Tanács elnöke, Charles Michell ugyanis fertőzöttel érintkezett, és karanténba került. Emiatt a csúcstalálkozót egy héttel, október elsejére halasztják.

444 via Politico

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szegedi-borton_fertotlenites.jpg

38 fogvatartott kapta el a koronavírust a szegedi börtönben

Egy munkaterületen kaphatták el a betegséget.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

Újabb 19 fertőzöttel együtt a szegedi börtönben összesen már 38 fogvatartott kapta el a koronavírust az intézmény nagyfai épületében. Az RTL Klub Híradójának inromációi szerint a fertőzést egy kinti munkaterületről hurcolhatták be a rabok.

A nagyfai részleget júliusban bővítették, jelenleg 640 rab befogadására alkalmas.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága hétfőn erősítette meg az RTL információját, miszerint a börtönben 19 új, koronavírusos beteget azonosítottak. Őket a BV központi kórházába szállították, jelenleg karanténban vannak.

A mostani esetek után a teljes épületet és minden eszközt fertőtleníteni kellett. Az RTL úgy tudja, a fogvatartottak a börtönhöz tartozó egyik munkaterületen fertőződtek meg, jelenleg panasz- és tünetmentesek.

A RTL Klub Híradójának teljes riportja az esetről:

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
janos-korhaz_gyakorlat_mti.jpg

Nem alakul Covid-kórházzá a Szent János Kórház

Az intézmény cáfolta az erről szóló pletykákat.
MTI / Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

Az álhírekkel szemben nem alakul Covid-kórházzá a Szent János Kórház - közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

Az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő közleményében azt írta,

a traumatológia ügyelet keddtől, szeptember 22-étől érvényes átszervezése az Országos Mentőszolgálattal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NNK) egyeztetett módon, csak az adott hétre vonatkozik és csupán az ügyeleti időben történő felvételekre terjed ki.

Jövő hétfőtől ugyanis a hét négy napján továbbra is folyamatosan biztosítjuk a területi ellátást, kedden, szerdán és vasárnap pedig csak az ügyeleti időben kértük mentesítésünket a járványügyi többletfeladatok miatt. Erről újabb határozatot fog kibocsátani az NNK - írták.

Hozzátették: teljességgel téves az a hír, hogy a Szent János Kórház valamennyi betegellátó osztályát illetően Covid-kórházzá alakul, csupán az Ortopédiai osztály átszervezése kezdődött meg. Jelezték: az osztályt felkészítik a lélegeztetésre szoruló koronavírusos betegek fogadására és ellátására, ahogyan tavasszal is tették.

hirdetés

A bent fekvő betegek érdekeit messzemenően figyelembe véve, a fokozatos átállás miatt kértük az ügyeleti felvételi kötelezettség alól való mentesítést erre az egyetlen hétre

- tették hozzá.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!