hirdetés
kivantgyerek_ck.jpg

Miért fontos, hogy akartak-e bennünket a szüleink?

Mikor családunk történetét vesszük számba, ne ragadjunk meg az évszámoknál, hanem a sorsok üzenetét is vegyük észre, mert ez a mi egyedi örökségünk.
M. Steinbach Annamária írása a 7köznapi pszichológia blogon, fotók: pixabay.com - szmo.hu
2019. március 22.


hirdetés

Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része, és mindenkire tartozik.

Hamarosan megrendezik a XXIII. Budapesti Pszichológiai Napokat, amelyet szokás a pszichológia fesztiváljának is nevezni, és amely szervezését a Pszinapszis biztosítja. A sokszínű, laikusoknak és szakembereknek is egyaránt izgalmas programsorozat azonban nem csak a semmiből érkezik, ugyanis a szervezők évről-évre kényeztetik a pszichológia szerelmeseit ízelítőkkel, értékes előadásokkal. Nemrég a Pszinkronban nevet viselő gálaesten

Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológustól hallhattunk érdekes és sokak életében fellelhető jelenségekről, a transzgenerációs családi örökségről, amely tulajdonképpen a felmenőinktől érkező, sokszor tudattalan üzenetek, hiedelmek, átruházott gondolkodásmódok.

Mit üzentek az elődeink a sorsukkal? Mik a hitvallásaik? Mik a családi elvárások, és mit kaptunk vagy éppen nem kaptunk meg alanyi jogon gyerekként? Mert ezek az üzenetek ott vannak az életünkben, és ha tetten érjük őket, önmagunkat és saját viselkedésünket fogjuk tisztábban látni. Bár a sokrétegű előadás több, transzgenerációs hatásra is kitér,

jelen cikk a nem kívánt gyermeklét nehézségeire fókuszál.

Talán nem is gondolnánk, de

egy pszichológus első kérdései között rendszerint előfordul, hogy vágyott gyermek volt-e a kliens.

Számítottak-e az érkezésére? Sőt, ha valaki elkezd gondolkodni azon, hogy nála hogy volt ez, akkor arra is érdemes törekedni, hogy nem csak ő, hanem a szülei és nagyszülei esetében hogy alakulhatott a gyermekvárás? De vajon miért is lehet olyan fontos ez a kérdés?

Mindenkinek van egy története az élet indulásáról, de ez nem mindenkinek egy pozitív, boldog történet. A nem kívánt gyermeklét már Ferenczi óta fontos téma a pszichológiában. Ugyanis

nem vágyott gyerekként a világra érkezni egy olyan teher, amely akár életutakat is befolyásolhat.

Kutatások szerint ez a teher számokban is megmutatkozik, ugyanis azoknak a babáknak, akiket az édesanyjuk el akart vetetni életük kezdetén, rendszerint alacsonyabb születési súllyal jönnek világra az átlagosnál, később pedig a kapcsolataikban válik hátránnyá a nehéz kezdés, ugyanis a nem kívánt gyerekek gyakrabban válnak kiközösítetté, párkapcsolataikban pedig sokszor labilisak. Hogy miért?

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a terhességek 1/3-a ma nem kívánt terhesség. Pedig ha valaki váratlanul esik teherbe, az egy igazán komoly stresszhelyzet. Ezer kérdés és kétség merülhet fel ilyenkor, mert egy kisgyerek vállalása örökre megváltoztatja az életet: „Mit csináljak? Mi lesz most? Nincs még itt az ideje! Akarom, de nem tőle!” És így tovább... Pedig ha az édesanya stresszben van, akkor azt a gyermek is átéli, ugyanis befolyásolja a baba agyi fejlődését.

Azt gondolnánk, hogy egy gyermek az első éveiben nem emlékszik semmire, de a kutatók már tudják, hogy a gyerek bizony nagyon is tárolja a vele történteket.

Nem szavak, hanem érzések és sejtek szintjén marad a nem kívántság élménye. És ezért van az, hogy a terápiák során nem egyszer fordul elő, hogy a családi múlt felgöngyölítésekor kiderül, hogy korábbi felmenők törvényen kívüliek, nem kívántak voltak, vagy a kliens maga stresszel telített világba született bele.

Ha valakinek még mindig kétségei támadnának a korai élmények jelentőségeivel, gondoljunk csak a simogatásra! Az idegrendszer ugyanabból a csíralemezből alakul ki, mint a bőrünk. Egy csecsemő fejlődéséhez a simogatás, ölelgetés pedig igencsak elengedhetetlen.

De mikor képes egy szülő a simogatásra, a szeretet őszinte átadására?

Mikor a szülés harmonikusan történik meg az életében, és nincsenek benne ambivalens érzések a gyermek irányába. Arról nem beszélve, hogy kutatások bizonyítják, hogy a nem kívánt terhességek gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik maguk is ilyen körülmények között születtek. Nem csoda hát, ha egy nehezített születési múlttal rendelkező anya maga is nehézségekkel küzd a váratlanul érkező gyermekéhez való kapcsolódásban.

A pszichológus gyakorlatban ha egy személy kötődési, kapcsolódási gondokkal érkezik, nagyon gyakran lehet a fentiekhez hasonló élettörténetekkel találkozni. Ugyanis

ha egy kisgyerek nem hiszi el, hogy helye van a világban, hogy jó, hogy ő a világra érkezett, akkor nehezebben tud később pozitív és harmonikus szeretetkapcsolatokban létezni.

Ha valaki az élete első pillanatától azt éli meg, hogy nem kell, hogy nem jó az, ami ő, és ha ez az alapélménye, akkor nagyon nehezen tudja majd ezeket az érzéseket felülírni. Nehezen fogja felfogni a másoktól érkező szeretet jelzéseit, mert nem tud mit tenni azzal az élménnyel, hogy őt valóban, tiszta szívből akarják. Orvos-Tóth Noémi példaként hozza annak a nőnek az esetét, akinek bár mindene megvolt külsőleg és képességekben, hogy kiegyensúlyozott élete legyen, de mégis képtelen elviselni azt, ha dicsérik. Rosszul lesz a dicsérettől, mert az ő énképébe csakis a kritika fér bele. A szidás a világ rendje számára, beleillik a személyiségébe, mint egy aprócska puzzle darab. Nála az édesanyja és nagyanyja, de ő maga is nem kívánt gyerek volt, így mintaként adódott tovább a hibás létezés élménye.

Kérdésként merülhet fel bennünk, hogy vajon mit tehet az, aki valóban ilyen hátránnyal indult csecsemőként? Aki nem csak születésekor, de azt követően sem kapta meg azt a biztonságérzetet, amely későbbi kapcsolataiban is iránytűként mutathatna? Van esély kilépni a belső bizonytalanságból, a sokszor érzett káoszból?

Felül lehet írni a kötődési mintát, hogy nyugalomra leljen valaki a számára fontos kapcsolataiban? A válasz szerencsére: igen. Munkával.

A bizonytalan kötődés azt jelenti, hogy vegetatív szinten ott van valakiben egy vibrálás, feszültség az emberi kapcsolataiban, ugyanis gyermekként nem tudta megélni a megtartó biztonságérzetet az elsődleges gondozója mellett. Ilyenkor a terapeuta feladata, hogy az érzelmi, önszabályozási deficitek pótlásában segítse a kliensét, és, hogy az képes legyen szabályozni az érzelmi működését, és ne csússzon később bele egy nem kívánt, negatív állapotba. Tehát abban támogatja őt, hogy a kapcsolati stabilitás egy fenntartható állapottá váljon, és amikor az illető feszült, amikor robbanna, amikor szabadulna a jóból, amikor akkor is féltékenykedne, mikor nem kellene, le tudja magát csillapítani. De ehhez először az önmagához való viszonyt kell optimalizálni, saját magával kell megbarátkoznia.

Mit tehet a környezet?

Szerencsés esetben a bizonytalanul kötődő ember találkozik egy biztonságosan kötődővel, akitől utólag megkapja azt a megtartó biztonságot, amit szüleitől nem. A biztonságosan kötődő ember kibírja a bizonytalanul kötődő feszültségét, és ez egy nagy ajándék. Ha ő jól van, akkor segít a másiknak is jól lenni, és segít neki elhinni, hogy biztonságban lehet a másikkal. Nem veszi át az érzelmi kilengéseket, hanem konstatálja, hogy a másik feszült, és segít neki megnyugodni, megtalálni a biztonságos állapotot. Ezért is kell mindenki mellé egy másik személy, aki mint egy tükör, valós képet mutat a másikról.

A témával foglalkozva nem maradhat ki az a gondolat, hogy

hogyan lehet megküzdeni a gyermekkor sötét árnyaival? A transzegenerációs történetek megértésében hatalmas előrelépés, ha a felnőtté váló gyermek megpróbál gyerekként tekinteni arra az anyára, aki nem várta gyermekét, és aki elhanyagolta őt. Mert nem születik mindenki anyának.

Mindig van lehetőség nem csak azt az anyát látni, aki állandóan dolgozott, kiabált és türelmetlenkedett, hanem azt az anyát is, aki maga is volt egyszer sérüléseket megélt gyermek. Amikor tágul a perspektíva, amikor látjuk az anyánk kislánykori történetét, akkor a legtöbb esetben ez a tudás átszínezi saját történetünket is. És ez az, ami felszabadító tud lenni, mert nehezebb lesz haragudni a szülőre, hiszen ő maga sem tudott akkor, abban az időszakban felülemelkedni saját gondjain és mássá válni.

Ugyanez a helyzet, amikor egy párkapcsolatban kezdjük meglátni a párunk gyermekkorát, amely ugyanúgy átszínezi az ő viselkedését.

Elkezdjük meglátni a zárkózottságának hátterében álló, bántalmazott kisfiút, a féltékenysége mögött megbúvó elhanyagolt gyermekkort. És ez az, ami segít még egy kis erőt adni ahhoz, hogy képesek legyünk együtt küzdeni egymásért.

Aki pedig szeretne színvonalas és izgalmas, pszichológiai témájú előadásokat hallgatni, látogasson el a hamarosan (április 5-7) megrendezésre kerülő, háromnapos, pszichológiai fesztiválra, amelyről részletesebben a Pszinapszis oldalán tájékozódhat.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

KÖVESS MINKET:




hirdetés
0_ASOS.jpg

„Mintha részegen kaptad volna magadra” – kiakasztja a vásárlókat a legújabb bizarr bikinitrend

Csak bevállalósaknak ajánlott az ASOS új fürdőruhája – olyan, mintha fordítva préselnénk bele magunkat egy, a kelleténél kisebb bikinibe.
Címkép: ASOS - szmo.hu
2019. június 15.



Ha azt hittük, hogy a tavalyi, középen lyukas bikinifelső után már nem érhet minket meglepetés, tévedtünk.

Úgy látszik, a body-szerű, egyrészes fürdőruhák mellett, amik kvázi "sokat takarnak", a tendencia fordítottja is hódító útjára indult - vagyis idén az egy számmal kisebbnek tűnő felsők is virágkorukat élik.

Erre tett rá még egy lapáttal az ASOS márkája, mivel ők az apró méret mellett egy olyan bikinit dobtak piacra, ami egészen egyszerűen úgy fest, mintha fordítva vették volna fel.

"Amikor még részeg vagy az öltözködésnél"

- foglalta össze a márkát előszeretettel parodizáló asbos_sos Instagram-oldal.

A friss trendet igencsak szájára vette az internet népe - azonban nem éppen azért, hogy dicsérjék.

Az új típusba amúgy azt is belemagyarázhatjuk, hogy a szintén reneszánszát élő hasitasi, avagy övtáska mániából is merít, mivel egy olyan típusú csat díszíti az elejét.

Azok pedig, akik amiatt aggódnának, hogy a bikini előnytelenül mozdul egy vízbe csobbanás alkalmával, megnyugtató lehet, hogy a ruhadarabnak van még egy apró hibája: a hivatalos leírás szerint nem lehet vízbe meríteni.

Talán ezért van rajta elől a hatalmas csat, hogy az ember lánya miután megmutatta a nagyvilágnak a vízparton, egyszerűen ledobja.

Az emberek fantáziája természetesen útnak is indult.

Egy kommentelő például "szoptatás-barátnak" nevezte a holmit.

Másnak azt juttatja eszébe, amikor félálomban fordítva veszi fel a melltartóját.

És vannak, akik egyszerűen csak értetlenkednek a bikini láttán...

Ha kíváncsi vagy a ruhadarabra, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
ark.jpg

Megvan, hány tábla csoki ölhet meg, és egy rakás másik étel halálos adagját is kiszámolták

„Ebből bármennyit meg tudnék enni, olyan finom” – ismerős? Nos, talán még sincs így...
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. június 16.



"Haszontalan, ámde nagyon érdekes dolgok a világról" mottóval ezúttal egy Popular Science cikket szemlézünk, amiben kiszámolták, hogy a hétköznapi ételekből mekkora az az adag, ami megölhet egy embert. A legtöbbet nem tudnánk teljesíteni, de a dinnyével jó lesz vigyázni.

1. Marhamáj

Míg a tengerentúlon viszolyognak tőle, több konyha, köztük a magyar is szereti a belsőségeket. A marhamáj annyi A-vitamint tartalmaz, hogy azt akár túl is adagolhatjuk. Azért nem kell nagyon aggódni,

legalább 162 kilót kéne megennünk belőle, ennyit még Fekete László sem reggelizik versenynapon.

Így készítsd el a májat, ha éhes lettél egy adagra:

2. Avokádó

Ez a jótékony zsírokkal teli gyümölcs csaknem kétszer annyi káliumot tartalmaz, mint egy banán. Ha ebből túl sok kerül a véráramba, az szívproblémákhoz vezet, amelyekhez a mérgezés általános tünetei csatlakoznak, úgymint émelygés, hányás, hasi fájdalom, gyengeség, rossz közérzet. Legalább 200 darab kell ahhoz, hogy betegek legyünk tőle.

3. Étcsokoládé

A koffeinhez hasonlóan a kakaóban lévő teobromin hatására emelkedik a szívfrekvencia, a vérnyomás, ami esetenként hirtelen szívmegálláshoz vezet. Itt sem esélyes, hogy belehalunk, mert legalább 332 szeletet kellene megennünk legalább ahhoz, hogy baj legyen.

Egy csokoládéevő verseny résztvevői láthatók, reméljük nem lett semmi bajuk:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
girl.jpg

4 tipp, ami segít, hogy túllépj a plátói szerelmeden

Bizony, erre is van szakértői válasz és gyógyír.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 15.



Egy plátói szerelem dédelgetése egy bizonyos fokig élvezetes tud lenni, hiszen a közösségi média virágkora minden eddiginél gazdagabb táptalaj egy ilyen rügy nevelgetéséhez, ráadásul a pillangók egy-egy impulzusnál őrült táncba kezdhetnek az ember gyomrában.

Azonban egy idő után be kell látni, hogy az ilyen gondolatkörök teljesen feleslegesek és sokszor fájdalmasak is. Legyen szó egy befuccsolt románc továbbgondolásáról vagy egy egyoldalú szerelem-kezdeményről.

Az EliteDaily szerencsére összegyűjtött pár praktikát, amik segíthetnek a továbblendülésben.

#1 Barátkozz meg azzal a gondolattal, hogy sokkal jobb, ha "csak barátok" vagytok

Ez valószínűleg egy kényelmetlen folyamat lesz, ám annál gyümölcsözőbb. Ha elképzelsz egy jövőt, ahol a plátói szerelmed immár csupán mint barát lesz jelen - vagy akár egy olyat, ahol egyáltalán nincs ott - az meglepően sokat segíthet abban, hogy tovább lépj a dolgon.

Dr. Marta Tara Lee, klinikai szexológus és az Eros Coaching alapítója azon a véleményen van, hogy a "17 másodperces szabály" kulcsfontosságú lehet. Eszerint csupán 17 másodperc pozitív vizualizáció szükséges ahhoz, hogy megváltozzon a gondolkodásmódod.

Hogyan festene a jövőd a srác/lány nélkül? Milyen új szerelmeknek és barátoknak szeretnél még helyet biztosítani a szívedben? Ha ezeket leírod, rá is lépsz a jó ösvényre.

Próbáld szem előtt tartani a lehetséges barátság előnyeit. Nem kell rögtön utálatba vagy negatívságba fordulni, hanem fel lehet térképezni a másik ember azon tulajdonságait, amik a lehető legjobb partnerré teszik számodra.

"Azt is érdemes átgondolni, hogy ha össze is jön, lehet, hogy hamar szakítottatok volna"

- mutat rá egy érdekes nézőpontra a szakértő.

Az tény, hogy sokkal könnyebb túllendülni egy olyan emberen, akivel már randiztál, mivel tisztában vagy azzal, hogy miként működött a dolog és akár azzal is, hogy mi nem működött benne. Hiszen az ember lánya sok olyan tulajdonsággal is felruházhatja kiválasztottját, amikről ha egy kis időt együtt tölt vele, rájön, hogy valójában nincs is úgy.

#2 Szembesítsd magad az érzéseiddel

Az új jövőkép elképzelése mellett az is lényeges, hogy szembe merj nézni az érzéseiddel - még a kevésbé kényelmesekkel is, mint a fájdalom és a csalódás.

"Bármennyire fájdalmas, sokkal jobb engedni magunknak ezeket az érzelmeket a gyógyulás folyamatának részeként, mintha elnyomnánk vagy elkerülnénk őket"

- magyarázza a Dr. Lee.

Dr. Gary Brown, párkapcsolati terapeuta pedig azt hangsúlyozza, hogy elég időt adni magadnak egy ilyen folyamat során arra, hogy érzelmezd az érzéseidet, a tovább lépés kritikus része.

"Engedd meg magadnak, hogy szomorú legyél, hogy sírj vagy egyszerűen elgyászold azt, ami 'lehetett volna'. De ne ragadj le a 'mi lett volna ha'-knál."

Könnyebb mondani, mint megcsinálni, igaz? Na, itt segít a következő lépés.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
retro-1321078_1280.jpg

Egy „hagyományos feleség” életcélja, hogy kiszolgálja a férjét – nagy felháborodást keltett egy nő kijelentése

A férfiak is beszóltak neki, gondolataiból azóta valóságos mém lett.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. június 17.



Dacára annak, hogy 2019-et írunk, még mindig akadnak olyan emberek, akik azt vallják, hogy egy "hagyományos" házastársi viszony alapja az, hogy a nő kiszolgálja a férfit.

Szerencsére azonban a döntő többség nem ezen a véleményen van, ezért aztán Brylea Kay szókimondó Twitter-felhasználó meg is kapta a magáét.

De előtte lássuk, ő pontosan hogyan fogalmazta meg megosztó gondolatait a témában.

"Nevezzetek régimódinak, de engem arra neveltek, hogy gondoskodjam a férjemről.

Minden este vacsorával várjam, kimossam a ruháit, gondoskodjam arról, hogy rendben elinduljon a munkába, mindig tiszta házba várjam haza, stb.

És ez pontosan az a feleség, aki leszek is."

A június 10-én közzétett bejegyzés váratlanul nagy forgalmat generált.

Mostanra összességében több mint 70 ezer reakció érkezett rá. És a többségük nem éppen pozitív.

Sokan a nőgyűlölet és a szexizmus táptalajának érzik a posztot.

Brylea, aki egy texas-i diáklány, később reagált az indulatokra, ám szerinte a kommentelők átestek a ló túloldalára, hisz valóban volt olyan is, aki a halálát kívánta...

De azért akadtak elgondolkodtató válaszok is.

"30 éve vagyok házas. A házasság egy szövetség, ami kölcsönös adok-kapokon és tiszteleten alapul egymás iránt, nem pedig azon, hogy az egyik személy kiszolgálja a másikat. Gondolkodj el azon, hogy milyen példát állítasz a lányaid elé"

- fogalmazta meg egy LiberalLinda nevezetű felhasználó és meglátását máris 21 és fél ezren kedvelték.

Szinte mindenki hasonló véleményen volt.

"Nevezzetek csak progresszívnek, de inkább választanám azt, hogy bármeddig szingli legyek, minthogy fel kelljen nevelnem a férjemet."

"Szóval téged azért neveltek fel, hogy felneveld a férjed."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x