hirdetés
nyit-11.jpg

Mi kapcsolja a híres magyar hidakhoz az Operaházat és a Keleti pályaudvart?

Az Összeköttetések című kiállításon hídelemeket, modelleket, fényképeket és dokumentumokat mutatnak be az egyik legnagyobb magyar hidász életéből.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. október 29.


hirdetés

Miért hasonlít annyira egymásra az esztergomi Mária Valéria híd és a komáromi Erzsébet híd? Mitől különleges a Szabadság híd? Mi kapcsolja e hidakhoz az Operaházat vagy a Keleti pályaudvart?

Ezekre a kérdésekre is választ ad a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Összeköttetések, az Összekötő vasúti hídtól a Szabadság hídig című új időszaki kiállítása, melyet a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteménye épületében láthattok.ontode (5)

Az egyik legnagyobb magyar hídtervező, Feketeházy János kettős évfordulója kapcsán egy kivételes alkotó páratlan alkotásait mutatja be a múzeum.

„Feketeházy munkássága egyedülálló volt a századfordulón, ahogyan alkotásai ma is páratlanok és nélkülözhetetlenek, hiszen hidjai városaink képét napjainkig meghatározzák, vagy éppen hatalmas térségeket kötnek össze. Többek között a Szabadság híd, az első Összekötő vasúti híd, a komáromi Erzsébet híd mellett tervezett lakóházat is, és az ő nevéhez kötődik a Keleti pályaudvar, vagy éppen az Operaház tetőszerkezetének tervezése is.ontode (1)ontode (2)

Az egyik legnagyobb magyar hídtervező 175 éve született, és 90 éve hunyt el,

hirdetés

az évforduló pedig alkalmat ad arra, hogy kiállításunkban bemutassuk sokoldalú és máig ható életművét” – mondta Vitézy Dávid, a Múzeum főigazgatója.

A kiállításban az egyik legnagyobb magyar hídtervező, Feketeházy János MÁV főmérnök életét és munkásságát ismerhetek. A mérnökét, akinek aktív életszakasza egybeesett a dualizmus korával, azzal az időszakkal, amely során sok ezer kilométernyi vasút és sok száz híd épült Magyarországon.

Az október 26-án nyílt időszaki kiállítás kettős évfordulóra emlékezik, hiszen Feketeházy a Lánchíd alapkőletételének évében, 175 éve született, és 90 éve hunyt el.

ontode (3)

Feketeházy életművének jelentőségét kiválóan szemlélteti, hogy 1870 és 1912 között minden MÁV hidat ő tervezett, vagy közreműködött a tervezési folyamatban. Az ő munkássága jelentette a nagyobb folyók feletti magyar hídépítés kezdetét; olyan hidakat tervezett, mint az (első) Összekötő vasúti híd, a fiumei forgóhidak, a komáromi Erzsébet híd, az esztergomi Mária Valéria híd, vagy

fő műve, a Szabadság híd, mely az első olyan híd volt Budapesten, amit magyar tervező épített és magyar alapanyagokból készült.ontode (6)

Feketeházy számos más területen is maradandót alkotott: újfajta vasbeton tetőszerkezet, hadihíd és egy váltóállító készülék szabadalmai fűződnek a nevéhez. Mindemellett tervezett lakóházat, és az ő nevéhez kötődik az Operaház, a Vámház (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), valamint a Keleti pályaudvar tetőszerkezetének tervezése is. Az Operaháznál 1884-ben sarló alakú főtartókat tervezett, a Keleti Pályaudvar tetőszerkezete pedig Európában addig szokatlan módon tömör, azaz nem rácsos főtartóval épült meg.ontode (4)

A Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben 2017. október 26. és 2018 március 31. között látható kiállításon eredeti hídelemek, nagy méretű hídmodellek, szemléltető eszközök, fényképek és dokumentumok mutatják be az egyik legnagyobb magyar hidász életét és jelentősebb műveit. A tárlat a hidak életét, valamint azoknak az adott térség, város fejlődésében betöltött szerepét is végigköveti.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest-latkep.jpg

Nem elégedettek a budapestiek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

A fővárosi fiatalok a legelégedetlenebbek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Sokan nem elégedettek a budapestiek közül azzal, ahogy az ország ügyei alakulnak - derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amit a Népszava megbízásából készítettek.

A megkérdezettek csupán 14 százaléka mondta azt, hogy teljesen elégedett, 25 százalék pedig azt, hogy inkább elégedett, míg 41 százalék arra voksolt, hogy egyáltalán nem elégedett.

Az is kiderült, hogy a fideszes szavazók alig 7 százaléka elégedetlen, míg az ellenzékiek 75 százalékának nem tetszik, ahogy az Orbán-kormány vezeti az országot.

A fiatalok körében a legnagyobb az elégedetlenség, ugyanis a 18-29 éves korosztály 72 százaléka válaszolt így. De a 30-44 éves generációnál is 65 százalék ez az arány.

Arról is kérdezték a fővárosiakat, hogy mennyire elégedettek azzal, ahogy Budapesten mennek a dolgok. Az eredmények alapján

hirdetés

csupán 7 százalék elégedett teljes mértékben, 35 százalék inkább elégedett, de a többség inkább nem elégedett vagy egyáltalán nem elégedett a fővárosi vezetés munkájával.

A legutóbbi intézkedésekről kérdezett vélemények szerint a válaszadók mindössze 18 százaléka támogatja teljes mellszélességgel a kerékpársávok kialakítását. A legkevésbé a fideszes, leginkább pedig a momentumos szavazók támogatják ezt az intézkedést. Ugyanakkor

a budapestiek 47 százaléka úgy véli, mindenképpen és jelentős mértékben csökkenteni kellene a belvárosi kerületek autós forgalmát. A többség azonban azt gondolja, hogy ezt a közösségi közlekedés fejlesztésével lehetne elérni.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
karácsony-gergely_mti.jpg

Karácsony Gergely: „Vagy a kormány álláspontja változik meg, vagy maga a kormány”

A főpolgármester szerint Budapest lassan feléli a tartalékait, ha nem jut hozzá az uniós pénzekhez.
Fotó: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2020. október 28.


hirdetés

Karácsony Gergely hosszabb interjút adott a Népszavának. Ebben többek között a kormány fővárosi megszorító politikájáról, és ezzel kapcsolatban indított népszavazási kezdeményezésükről is beszél.

Mint mondja, a Szabad Városok Szövetségével szorgalmazott népszavazás nem panaszkodás akar lenni, hanem csak hozzá akarnak jutni azokhoz a forrásokhoz, amelyek a gazdasági-társadalmi válságból való kilábaláshoz szükségesek.

„A legerősebb fegyverünk a választópolgárok támogatása”

- fogalmazott a főpolgármester. Hozzátette: ehhez az is kell, hogy az önkormányzatok hangját felerősítsék a választók. Mint mondja: „az állami költségvetési bevételek 7 százalékkal estek vissza, a fővárosi önkormányzaté 25 százalékkal. Könnyen belátható, hogy ebben a helyzetben Budapesttel kellene szolidárisnak lenni. Ehhez képest éppen fordítva van, a kormány újabb és újabb terheket rak a fővárosi önkormányzatra. Amikor pedig kidolgozunk alternatívákat, mint például a fővárosi multicégek átmeneti megadóztatását, akkor a kabinet nemet mond.”

„[a kormány] Ahhoz sem járul hozzá, hogy a beruházásainkat az Európai Fejlesztési Bank támogatásával finanszírozzuk, miközben az állam lehívja ugyanezen fejlesztési hiteleket”

hirdetés

- teszi hozzá, kiemelve, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) korábbi döntését sem hajtják végre.

A városok partnerségét erős lobbierőnek tartja ahhoz, hogy a kormányok rossz politikáját szankcionálja - nem csak Magyarországon, sőt nem is kizárólag a visegrádi négyek országaiban. Mint mondja, a városokat most egyaránt sújtja az akut válsághelyzet, az azzal járó gazdasági visszaesés és a háttérben továbbra is súlyos problémát jelentő klímaválság.

„Minden idők legtakarékosabb költségvetését kell összeállítanunk. Pokoli nehéz év áll előttünk. A cél az, hogy a város működőképességét megőrizzük. Nem azon a színvonalon, ami elvárható lenne a XXI. században, de

ki kell húznunk addig, amíg a gazdaság talpra áll, az iparűzési adóbevétel növekszik, megváltozik a kormány álláspontja vagy maga a kormány. Egyiknek be kell következnie, mert a város lassan feléli a tartalékait”

- fogalmaz a városvezető.

Mint mondja, a fő cél, hogy fenntartsák Budapest normális működését, de előfordulhat olyan, hogy például egy órával korábban le kell kapcsolni a díszkivilágítást. Lehetséges bevételi forrásként beszélt a behajtási díjról (köznapi nyelven ezt szokták dugódíjnak hívni), amiről a választási programban is szó volt, és amiről már Tarlós István idejében is születtek tervek. Erről egyelőre annyi bizonyos, hogy nem egy matrica alapú rendszert akarnak bevezetni, a bevételeket pedig a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítanák.

Az egységes parkolási rendszerről azt mondta:

„Egy új, Budapest egészére érvényes egységes mobilapplikációt vezetnénk be, amely független lesz a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-től. A rendszeren már dolgozik a Budapesti Közlekedési Központ, ők fogják üzemeltetni is az állami cég által kért 10 százaléknál jóval olcsóbb szolgáltatási díj fejében.”

Szerinte ezzel egyébként „igazságosabb is lenne a rendszer, hiszen a parkolási bevételek zöme most a kerületekhez folyik be, miközben az európai nagyvárosokban ez összvárosi jogosítvány és bevételi forrás.”

Az interjúban szóba került az idősotthonok helyzete is, miután az egyik fővárosi intézményben ismét felütötte a fejét a járvány. Karácsony elmondta, a Csokonai utcai idősotthonban elképzelhető, hogy vezetői mulasztás is történt, így a vizsgálatok idejére ott az intézmény vezetőjét felfüggesztették.

Beszélt még az úgynevezett Tiborcz-adóról is, amely kapcsán a kerületeknek kidolgoztak egy javaslatcsomagot a nagy értékű, több százmilliós ingatlanok megadóztatására vonatkozóan. Mint mondta, tart tőle, hogy a leginkább érintett XII. kerületben nem fog átmenni a javaslat, ugyanakkor bízik abban is, hogy a rendelet a társadalmi igazságosságot szolgálja.

Személyi kérdésekről szólva elmondta, hogy átgondolja, mely posztokon lehetne változtatni, az sem kizárt, hogy helyettesei között is lesz változtatás. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) élére pedig hamarosan új pályázatot írnak ki, amin a jelenlegi vezető, Fendrik László is jó esélyekkel indul.

A kormánnyal való tárgyalási technikáról szólva Karácsony Gergely kiemelte:

„A mi tárgyalási technikánk nem agresszív és nem engedékeny, hanem transzparens.”


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
108E_busz.jpg

Patkány ugrott egy utas nyakába a 108-as buszon

A hétfők már csak ilyenek.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Nem túl kellemesen indult a hete Andrásnak, az Index egyik olvasójának, miután hétfő reggel munkába menet a 108 E jelzésű járaton egyszercsak arra lett figyelmes, hogy valami mászik a nyakában.

Először arra gondolt, hogy egy bogár lehet az, így reflexszerűen lesöpörte magáról.

Pár másodperc múlva azonban jött a horrorfilmszerű csavar, ugyanis amikor oldalra pillantott, meglátta, hogy egy patkány járkál a székén.

A kezdeti sokk után az utas videót is készített a rágcsálóról, ezt ide kattintva lehet megtekinteni.

Az esetet követően András panaszlevelet írt a Budapesti Közlekedési Központnak, választ azonban a cikk megjelenéséig nem kapott.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kelenfold-8-Copy-1.jpg

Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

A száz éves építmény üresen áll, de falai között még őrzi az elkészültekor világviszonylatban is igen korszerű ipari létesítmény emlékét.
Fotók: Pataki Tamás - szmo.hu
2020. október 25.


hirdetés

A Kelenföldi Erőmű Budapesten a XI. kerületében a múlt század elején kezdte meg a villamosenergia-termelést. Ez volt az első olyan erőmű Magyarországon, amely a nemzetközileg is elismert háromfázisú, váltakozó áramú, 50 periódusú áramot előállította. A környező városrész energiaigényének változásával összhangban több lépésben esett át korszerűsítésen és kapacitásbővítésen. Az erőmű egy része mára már ipari műemlék.

A Duna partján, a Kopaszi-gát szomszédságában elhelyezkedő erőmű építéséről 1911-ben döntött a budapesti városvezetés. A hely kiválasztásánál fontos szempont volt a közeli vasút, a folyami közlekedés biztosítása és az uralkodó szélirány is, hogy a füst ne a város felé menjen.

Kelenföldi Erőmű 1913–1933 között Reichl Kálmán, majd halála után Bierbauer Virgil tervei alapján épült fel.

Az építkezés kezdetben jól haladt, de az első világháború megakasztotta az építkezést, így az utolsó részek csak a 20-as években készültek el. Az art deco és a bauhausos elemeket Borbíró tervezte az épületbe.

hirdetés

Az épület egyik legszebb része az üvegezett tetejű art deco stílusú irányítóterme.

Az elsődleges tüzelőanyaga a csővezetéken beszállított nagynyomású földgáz volt, míg a tartalék tüzelőanyag szintén a csővezetéken beszállított tüzelőolaj volt.

Az erőmű főberendezései a téli, fűtési idény időszakában jellemzően nagy terheléssel, optimális kihasználtsággal üzemeltek. Nyári időszakban az aktuális használati melegvíz igény ellátására főként a kis teljesítményű, erre a célra létesített gázturbinákat üzemeltették.

Az Erőmű korábban rendelkezett iparvágánnyal is, amely a Kelenföld vasútállomás felé lehetővé tette a vasúti szállítást. A vasúti kapcsolat a széntüzelésű erőmű alapanyag szükséglete miatt volt szükséges. Az erőmű átalakítása után már nem igényelte a tüzelőanyag vasúti szállítását, ezért a vasúti vágányokat 2003-ban elbontották.

A világviszonylatban legfejlettebb technikát képviselő erőmű építészetileg is igazán különleges volt. A tervezők szándéka az volt, hogy a funkció mellett művészi és építészeti igényesség is legyen az erőműben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!