hirdetés
nagykep5.jpg

Mi elől menekült fantáziavilágba a zseniális magyar festő?

Gulácsy Lajos skizofréniájának kialakulása több okra is visszavezethető.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. október 13.


hirdetés

133 éve ezen a napon, október 12-én született Gulácsy Lajos, a magyar festőművészet legrejtélyesebb alakja. Sokat szenvedett szkizoid lelkiállapota miatt, ám igazi géniusz volt. Nem egyszerűen csak remekműveket köszönhetünk neki, hanem egy egész kitalált világot, Na’Conxypant is.

De vajon milyen okok játszottak szerepet Gulácsy skizofréniájának kialakulásában? Utána jártunk, és feltártuk mi elől menekült a festőművész Naconxipan fantáziavilágába.

Na’Conxypan

Na’Conxypan Gulácsy Lajos által kitalált világ, ahová a művész szkizofréniája előrehaladásával egyre inkább elvágyódott. A képzelete által teremtett meseországot nem csak megfestette, hanem novellákban is megírta. Na’Conxypan nyelvéhez még szótárt is szerkesztett. Az észak-olasz kisvárosra emlékeztető környezetet groteszk emberalakok népesítik be.

“Piripiri nagyherceg, Nol-Hoy unokaöccse, Édesfagyökér ország ura vígan piruettezett a pogácsából épített kastély előtt. Háromszögletű kalapocskáját emelgette. Holdkifli kisasszony vígacskán üdvözölte a paprikapiros torony mögül.

hirdetés

nagykep

Az ópiumszívó álma

Gulácsy Lajos skizofréniájának kialakulása több okra is visszavezethető. Mentális állapotának romlását sajnos édesapjával és édesanyjával való kapcsolata is szerencsétlenül determinálta.

Édesapja, idősebb Gulácsy Lajos, mai szóhasználattal élve, egy örök vesztes volt. Még abba is belement, hogy második felesége erőszakos unszolására eltávolítsa otthonukból az első házasságából született két leányát. Az öccséhez kerülő két kislány azonban betegen érkezett meg új családba, és diftériával fertőzték meg új nevelőszüleik két gyermekét, akik ebbe bele is haltak. Ráadásul az idősebb Gulácsy Lajos az örökbefogadás fejében öccse javára lemondott a kislányok elhunyt édesanyja után járó örökségről, ami végül a három főre fogyatkozó család teljes elszegényedéséhez vezetett. Ez a létbizonytalanság szintén szerepet játszhatott az ifjabb Gulácsy szkizoid hajlamának kórossá válásában. Az éhség és az erőtlenség bizonyára kedvezőtlenül hatott lelkiállapotára.

Lajos_Gulácsy_(1882-1932)_Magic_Varázslat_(1906-1907)

Varázslat

Ráadásul az idősebb Gulácsy által hátrahagyott zavaros kéziratokból tudjuk, hogy a festő apja szintén excentrikus, szkizoid személyiség volt. Örömmel támogatta azonban fia festőművészi pályafutását. Sőt,

apja kifejezetten bátorította az ifjú Gulácsyban kialakuló zseniségtudatot, amit azzal is kiemelt, hogy fiát különleges ruhákba öltöztette.

Gulácsy, a különleges különc

Gulácsy felnőtt korában is hangsúlyozta öltözködésével különcségét. Gyakran hordott kosztümöket és jelmezeket. Állítólag Munkácsy temetésén is elmaszkírozta magát, és a temetési kocsin ő tartotta a gyeplőt a kocsis helyett. Nem polgárpukkasztásból különcködött. Ő saját különleges személyiségéhez méltóan valóban különbözni akart a többi embertől.

Gulácsy erőszakos, zsarnokoskodó édesanyja ellenben nem támogatta fia festői pályaválasztását, és nem lelkesedett extravaganciájáért sem. Ennek ellenére nagyon elkényeztette egyetlen fiát, erőszakos természete révén pedig uralkodni is akart felette. Gulácsy ebből kifolyólag szélsőségesen szerette anyját. Leveleiben szinte negédes szeretettel ír hozzá, ugyanakkor rendszeres külföldi útjaival tulajdonképpen menekült az anyai uralom elől.

Gulácsy_Lajos_Önarckép_1903

Önarckép

Ugyanilyen ambivalens érzései voltak a szerelemmel és a szexszel kapcsolatban is. Képeiből és írásaiból világosan kiderül mennyire vágyott a nők után, ám e természetes vágya kielégítetlen marad. Ebben szerepet játszott neveltetése, anyjával való szoros kapcsolata, valamint Gulácsy különc jelleme és kinézete is. Ugyanis a himlőhelyes, szatírarcú Gulácsy után nem igazán bomlottak a nők.

Szexuális gátlásai pedig idővel egyre szélsőségesebb indulatokban nyilvánulnak meg.

Olykor még magát a nemi aktust is ábrázolta képein és versein. Máskor pedig a teljes aszexualitásba menekül. Ezt Na’Conxypan világa is tükrözi ahol „csak a legutolsó ember rabja ily aljas ösztönnek”.

0d9b6241eeb8ca80d83567db5238c55a

Extázis

Gyulácsy szkizoid elmeállapota 28 éves kora körül hajlott el a kóros skizofrén irányba. Pár évvel később szinte teljesen visszavonult a közélettől, és emberekkel is alig érintkezett. Egyre inkább Na’Conxypan mesevilágába zárkózott.

Skizofréniája kialakulásában döntő szerepet játszott az is, hogy Olaszországban, választott második hazájában hirtelen ellenségként tekintettek rá az I. világháború kitörésekor. Tulajdonképpen e súlyos lelki megrázkódtatás lökte át a skizofrénia küszöbén. A paranoia tünetei is jelentkeztek nála, zavarodottan viselkedett, többször kísérelt meg öngyilkosságot és hallucinációi is voltak.

Miután visszatért Magyarországra, gyakorlatilag ki-be járt az elmegyógyintézetből. Elmeállapota egy ideig javulni látszott, festegetett is, ám e képei már tükrözték háborodott lelkét. Később betegsége kiújult, képeit átfestette, felszabdalta. A korábbi Rococo lovag című festményének egyik alakja mint Rózsalovag, középső figurája pedig az Ópimuszívó álma című képen jelenik meg újra.

rozsalovag

Rózsalovag

Sejtelmes, halvány, szétfolyó alakjaiból árad a melankólia. Utolsó tizenhárom évét már az elmegyógyintézetekben töltötte. Utolsó képe az Arte vita natura már lényegében búcsú az élettől. A festmény közepén ott sötétlik Gulácsy sírboltjának a bejárata. Végül 1932. február 21-én halt meg tüdőgyulladásban.

150314_1

Arte vita natura

Néhány művésznek távoli helyekre kell utaznia, hogy ihletet kapjon, mások az alkoholhoz, vagy drogokhoz nyúlnak. Gulácsy Lajosnak azonban a skizofrénia várományosaként elég volt leszállnia saját háborgó lelkébe ahhoz, hogy fantasztikus dolgokat alkosson.

Forrás: Czeizel Endre: Gulácsy Lajos, a regényes maskara, mek.oszk.hu, Wikipédia

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!