hirdetés
mindenszentekmtikomkapeter1-1.jpg

Mi a különbség a halloween, a halottak napja, és a mindenszentek között?

Rendet teszünk a fejekben, és eláruljuk, pontosan miért és melyik napon tartják ezeket az ünnepeket.
Horváth Emese cikke, képek: MTI/Komka Péter, Sóki Tamás Wikipédia - szmo.hu
2015. október 30.


hirdetés

Október végén, november elején szinte tele van a Facebook az egyre divatosabb halloweeni jókívánságokkal.

Ám az sem ritka, hogy a magyar hagyományok hívei kikelnek ezek ellen, mondván nekünk is van saját ünnepünk: a mindenszentek és halottak napja.

Pumpkin_projection

Vita helyett mi inkább megpróbálunk rendet tenni a fejekben. Utánajártunk, mi a különbség a halloween, mindenszentek és a halottak napja között. Megtudhatjátok, pontosan melyik napon és miért tartják ezeket az ünnepeket. Illetve eláruljuk azt is, hogy miért fölösleges civakodni azon, hogy melyiket ünnepeljük.

800px-All_Saints_Day,_1984,_Oswiecim,_Poland_Img871

Kevesen gondolnátok, de a nálunk csak pár éve divatos halloween egyáltalán nem új keletű ünnep, a mindenszentek előestéjén tartott halloween a kísértetek és démonok pogány kelta ünnepére, a samhain-ra vezethető vissza.

Az ünnepek eredete

A kelták két évszakra osztották fel az évet. A tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit.

A kelta papok ezért ilyenkor a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak. November elsején reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.

800px-TheChiefDruid

Kelta pap

Keresztény megemlékezés a halottakról

Amikor a kereszténység terjedni kezdett, érdekes módon nem tiltották be ezeket a pogány ünnepeket. A korai keresztények lehetőség szerint igyekeztek ezekhez igazítani az ókeresztény szokásokat. Így a mindenszentek ünnepét az egykori kelta halottkultusz napjához kapcsolták. Az új keresztény ünnepet 835-ben hivatalosan is elismerte és azóta is november 1-jén tartja az egyház. Később november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánították.

temeto

Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, míg a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napján az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő híveket ünnepli. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Mindenszentekhez és halottak napjához kötődő népszokások

Sok európai országban, így Magyarországon is az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak és virágot visznek. Mivel a krizantém ebben az időszakban nyílik, hazánkban ilyenkor leginkább ezzel a virággal szokták díszíteni a sírokat.

temeto2

E tradíciók célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Szokás volt ezért, hogy ilyenkor nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.

Chryzantemy

Pogány kísértetek, töklámpások

A kereszténység terjedésével azonban nem merültek feledésbe a régi pogány hagyományok sem, az évek során pedig e szokások összevegyültek. A mindenszentek napját megelőző este, október 31. lett a halloween, ami az angol „All Hallows Eve”, azaz "mindenszentek előestéje" kifejezés rövidített alakja. Az ünnep eleinte főleg az angolszász területeken terjedt el, de mára már szinte az egész világot meghódította.

Halloweeni hagyományok

Ezen az estén a gyerekek jelmezbe bújva végigjárják a szomszédságot, ahol a Trick or Treat! azaz Csokit vagy csalunk! - kiáltással édességeket kérnek, cserébe azért, hogy ne kövessenek el csínyeket.

A régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat faragtak, amibe egész este égő gyertyát helyeztek.

800px-Trick_or_treat_in_sweden

Honnan ered a töklámpás?

A töklámpás eredete egy régi ír mondából származik, amiben Lámpás Jacknek (angolul: Jack O’Lantern) egy részeges, ám csalafinta naplopónak sikerült rászednie az ördögöt. A pórul járt ördög végül megígérte Jacknek, hogy soha sem fog a pokolra kerülni. Azonban amikor Jack meghalt, a mennybe nem engedték be bűnös élete miatt, az ördög viszont a pokolba sem akarta befogadni, így lelke a menny és a pokol között rekedt. Végül az ördög megszánta Jacket, és egy örökké izzó fadarabot dobott neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Jack az izzó parazsat egy kivájt karórépa belsejébe tette. A legenda szerint lelke azóta is e répa-lámpás fényénél keresi a megnyugvást.

800px-Jack-o'-Lantern_2003-10-31

Ezek tehát a halottakra való emlékezés ünnepei. Amit láthatjátok, mind egy ősi ünnepből származik. A halloween, mindenszentek és halottak napja szorosan összekapcsolódó, egymásra épülő ünnepek. Mindhármat különböző, egymás utáni napon tartják, ezért nincs ok vitára, mindhárom ünnep elférhet a naptáratokban.

Október 31. - Halloween

November 1. - Mindenszentek

November 2. - Halottak napja

Forrás: wikipédia, sulihalo.hu

pecsitemeto

Ha hasznosnak találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
elbert_ck.jpg

Máig kísért a legrejtélyesebb siófoki haláleset

A rendőrség szerint véletlen baleset történt 1983-ban, de sokan a leghíresebb politikai gyilkosságként emlegetik.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: A siófoki móló, Fortepan/Urbán Tamás - szmo.hu
2019. augusztus 31.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Több, mint 35 éve, egy tavaszi napon Elbert János az előző rendszer ismert és elismert nyelvzsenije Siófokon a Balatonba fulladt. Persze előfordul az ilyesmi, hiszen sok híres és sikeres ember halt már meg balesetben, sőt szép számmal akadtak olyanok is közöttük, akik önként vettetek véget az életüknek.

Csakhogy az Elbert-ügyben túlságosan sok nyitott kérdés maradt, és a hatóságok is meglepően gyorsan zárták le az ügyet, ami szinte azonnal életre hívta a máig nem csitult összeesküvés-elmélet hullámot. Melyet csak erősített, hogy pár hónapon belül Elbert fia és felesége is öngyilkos lett.

Elbert János halálhíre. Magyar Hirlap, 1983. március 11. (Arcanum)

Ki volt Elbert János?

Először is nézzük az akkori nyomozás által feltárt(?) tényeket. Elbert János, 51 éves korára szinte mindent elért, amit az előző rendszerben csak el lehetett érni: színházak játszották az általa fordított darabokat, folyamatos vendég volt a TV és rádióműsorokban, több egyetemen volt óraadó tanár, ráadásul szinte nem volt olyan fontos külföldi (különösen orosz és lengyel) tolmácsolási feladat, melyet nem őrá bíztak volna. Gyakorlatilag a legfelsőbb körök állandó tolmácsának számított a diplomáciai életben.

Ráadásul – bár felesége korábban depresszióban szenvedett – magánélete is teljesen rendben volt. Kiválóan nevelte 17 éves fiát és remek férjnek is számított (legalábbis semmilyen bizonyíték sem támasztja alá ennek ellenkezőjét). Minden a legtökéletesebben alakult számára, amikor egy napon kapott egy megmagyarázhatatlan telefonhívást a pesti irodájában, mely után nem sokkal a térdig érő Balatonban találtak rá holtan.

Mi történt 1983. március 9-én?

Elbert a Színházi Intézet igazgatói irodájában végezte napi teendőit, amikor titkárnője fél tízkor egy telefonhívást kapcsolt be neki. A beszélgetés alig fél percig tartott, és utána a férfi azonnal, mindenét (még a legfontosabb noteszét is) hátrahagyva kiviharzott a helyiségből. Titkárnőjének csak annyit mondott, hogy hamarosan visszajön és üres kézzel(!) távozott. A rendőrségi vizsgálat szerint ezután a Magyar Rádióba sietett, ahol felvette esedékes 1050 forintnyi honoráriumát, majd a Déli pályaudvaron oda-vissza jegyet vásárolt Siófokra.

Elbert János (középen) egy interjú közben. 1965. Fotó: Fortepan/Hunyady József

A vonaton tudta meg, hogy Lepsénynél vágányjavítás miatt nem jár a vonat, így pótlóbuszra kellene szállnia. Elbert a kalauz elmondása szerint ekkor azonnal aziránt érdeklődött, hogy így várhatóan mikor érkezik Siófokra. Amikor megtudta, hogy nem valószínű az egyórás érkezés, nagyon komor és feszült lett. Lepsénynél nem is szállt fel a buszra, hanem taxit fogott és a siófoki Bányász üdülőhöz vitette magát. A sofőr vallomása szerint ekkor már egy papírba csomagolt dosszié féleséget szorongatott a kezében, és több ízben is az órájára nézett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
sziklalakas1.jpg

Föld alatti nyomor Budapesten: a barlanglakások látszólag az életet, valójában a halált kínálták

Még ötven éve is laktak bennük.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: 1908. Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Kerekes J. Zoltán - szmo.hu
2019. szeptember 08.



Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

A sziklalakások eredete

A sziklalakások létét a török uralomnak és ezen keresztül a bornak köszönhetjük. A megszállás idején ők voltak, akik a bor megfelelő tárolásához a sziklákba – leginkább mészkőbe - vájtak barlangokat. Legtöbb esetben a nagyobb, tárolásra szolgáló mélyedés közelében a bor őrzésével megbízott vincellér számára is vájtak egy odút, mely lakásul szolgált neki és a családjának. A mészkőbányászat – különösen Budafokon vagy akkori nevén Promontoron – csakhamar túlnőtt a borászat által elvárt mennyiségen, és a kiváló, víznek is ellenálló mészkő keresett építőanyag lett Pesten majd később Budapesten is.

1932. Fortepan/Horváth Lajos

Ebben az időszakban már két legyet ütöttek egy csapásra és a mészkövet úgy bányászták, hogy eleve lakássá alakítható mélyedéseket készítsenek.

Ide eleinte a kőfejtéseken dolgozó munkások költöztek be, ám később ezeket már a normál lakások módjára adták-vették, sőt leggyakrabban bérbe adták őket.

Ahogy az igények nőttek, az eljárásokon is változtatni kellett. Az 1800-as évek közepén Budafok lakosságának negyede, vagyis megközelítőleg 3000 ember élt barlanglakásokban, és ehhez már nem volt elegendő a hagyományos vájási módszer nyújtotta lehetőség.

Így néztek ki a sziklalakások

Ebben az időben már kezdetleges lakótelepeket vájtak a mészkőbe, melyet egy ember magasságú, téglalap alakú mélyedéssel kezdtek. Ez lett a közös udvar, melyből minden irányba barlangokat vájtak a kőbe. Az emberek eleinte igen praktikusnak tartották a barlangot, mint lakóhelyet, hiszen falai jóval ellenállóbbak voltak az akkori – de akár a mai – házakénál is. Az elkészült barlangokon csak minimális átalakításokat kellett elvégezni, hogy élhetővé tegyék őket.

Budafoki barlanglakás kiállítás. Honismeret c. folyóirat 1976./Bach Melitta felvétele

Általában a nyílást úgy alakították át, hogy egy fa keretet és egy ebbe illeszkedő ajtót lehessen hozzá rögzíteni, a falakat fehérre meszelték és néhány lakás esetében egy kéményt fúrtak a mennyezeten keresztül a szabadba, ez utóbbi azonban ritka volt. Emellett néhány egyszerű bútorral és kezdetleges tűzhellyel rendezték be a barlanglakásokat. A padlót és a mennyezetet szinte minden esetben érintetlenül hagyták.

Ezek a lakások természetesen az áruk miatt voltak népszerűek, és ennek megfelelően a kezdetektől a legszegényebb rétegek szorultak rájuk.

Egy budafoki barlanglakás éves díja az 1800-as évek második felében 50-120 korona között mozgott, míg a közelben, a Törley gyárban vagy a Sörházban 40-60 koronás havi bért lehetett keresni.

Ma már múzeum az utolsó budafoki barlanglakás. Népszabadság, 1998. szeptember 30.

Vagyis, ha a mai számok nyelvére fordítjuk, akkor egy-két havi átlagbérért lehetett egy évre megoldani a lakhatást. Sőt egy átlagos barlanglakást már 2-3000 koronáért meg is lehetett venni (ha volt eladó), ami nagyjából négy és fél évnyi fizetésnek felelt meg. Ám a huszadik század fordulójára a lakások már inkább feketebáránynak, mintsem csodás és olcsó lehetőségnek számítottak.

Nem alkalmasak emberi életre: túlzsúfoltak voltak és közművek híján járványok alakultak ki

1910 környékén röppentek fel az első hangok, hogy

ezek a barlanglakások nem alkalmasak emberi életre és nemcsak az ott élőket, de a környezetüket is veszélyeztetik és lakhatatlanná teszik.

Nem meglepő módon kiderült, hogy éppen a legelőnyösebbnek tűnő tulajdonságok tették őket a leginkább veszélyessé. Először is olcsóságuk folytán éppen a leginkább rászoruló családok jutottak ide, akik sok gyereket neveltek, igen kevés bevétel mellett.

Ennek következtében nem volt ritka, hogy még a legkisebb, 5-6 négyzetméteres lakásokban is akár 8-10 ember zsúfolódott össze. Emellett a barlang felépítése folytán egyetlen falon lehetett csak nyílást vágni, így, ha ritkán vágtak is apró ablakokat, huzatot nem lehetett létrehozni, vagyis a levegőcsere igen minimális volt.

1900. Budapest XI.,Gellérthegy barlanglakás a későbbi Sziklatemplom helyén. A felvétel 1874 körül készült. Fortepan /Budapest Főváros Levéltára

Szintén szóba sem jöhetett a csatornázás, lévén, hogy a lakások jóval az utcaszint alatt voltak, így legtöbbször csak egy gödröt véstek a sziklába, ami WC és emésztőgödör szerepkört is betöltött. Az így terjengő rettenetes bűz még igazából csak zavarólag hatott – a környéken lakók számára –, ám a fentiek tükrében

nem nehéz elképzelni, hogy micsoda melegágyai voltak ezek a telepek a legkülönbözőbb járványoknak.

A 1910-es években nem volt ritka, hogy a 3000 körüli lakosságból egy időben akár hatszázan is betegek voltak, ráadásul

olyan járványok tűntek fel, mint a vérhas, a tífusz, a kolera, sőt a lepra is. Emellett a napfény szinte teljes hiánya kapcsán igen gyakori volt a test torzulásához vezető angolkór is.

A sziklalakásokban még a 60-as években is laktak

Azonban a telepek felszámolása – a helyiek és kormányzat erőfeszítései ellenére - végül lehetetlennek bizonyult. Az itt lakók nem csak, hogy ragaszkodtak a lakásukhoz és az életformájukhoz, de anyagi lehetőségeik miatt, ha akartak sem tudtak volna elköltözni a barlanglakásokból.

1975. Fortepan/Balázs Lajos

A budafoki barlangi telepet így több, mint 100 évig lakták a legszegényebb rétegek és csak a szükséglakások, illetve lakótelepek nagyobb arányú megjelenésekor, az 1960-as években kezdett elnéptelenedni. Volt azonban, aki még ekkor is ragaszkodott a barlanglakásához.

Az egyik utolsó lakó 1971-ben hagyta hátra a barlangját,

mely most kiállításként az eredeti állapotában látogatható.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:




hirdetés
sir-cim.png

Megtalálhatták II. András király és felesége sírhelyét

A királyi pár maradványait azonban valószínűleg nem fogják megtalálni. Nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették őket, amit viszont a tatárok, majd a törökök is elpusztítottak.
MTI, képek: Rosta Tibor - szmo.hu
2019. augusztus 28.



A bánsági Egresen (Igris) végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. András magyar királyt, és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát temették el.

Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az MTI-nek szerdán elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe egykor a királyi párt temették. A templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található "négyezetben" találták meg ugyanis a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt.

"Az egyik szemem nevet, mert úgy tűnik, hogy egy Árpád-házi magyar király sírjának a helyét tudtuk rekonstruálni, a másik szemem viszont sír, hiszen valószínűleg nem fogjuk megtalálni a királyi pár maradványait"

- fogalmazott Langó Péter. Hozzátette: biztosan csak akkor lehet majd kijelenteni, hogy a két sírépítmény a királyi páré volt, ha az egresi ciszterci monostor teljes feltárása megtörténik. Egyelőre a templom területének csak azt a részét - mintegy tíz százalékát - kutatták, ahol a királysír helyét valószínűsítették.

A királyi párt feltételezhetően nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették. A monostort viszont a tatárok, majd a törökök is elpusztították, így feltételezhető, hogy a sírok is a rombolás áldozatául estek.

Búzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója azt nyilatkozta: a két síralapozás a templom első építési korszakához tartozó szentély diadalívének az indítópillére mellett fekszik.

Az ásatási területen néhány olyan vörösmárvány faragványt is találtak, amelyekről feltételezhető, hogy a nagyon reprezentatív királyi síremlékekhez tartoztak.

A múzeumigazgató kiemelte: az első templom egy háromhajós, közel húsz méter széles és majdnem ötven méter hosszú bazilika volt, amelyet egy későbbi periódusban, valószínűleg a tatárjárás után nagyon jelentősen átépítettek és kibővítettek. A templomot szélesebbre építették, és egy nagy, több hajós új szentélyt is építettek hozzá. Úgy vélte, még egy évtizedbe is telhet, míg a templom teljes területét, és a mellette álló kolostor területét is sikerül feltárni. Erre azonban lehetőség van, hiszen a terület nincsen beépítve.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hatorszag-2.jpg

„Létfontosságú volt, hogy minél előbb új férjet találjanak maguknak” – háborús hétköznapok a hátországban

A történelemkönyvek a háborús eseményeket, évszámokat rögzítik, és alig beszélnek arról, hogy az első világháborúban hogyan éltek az emberek a hátországban.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: 1914. Fortepan - szmo.hu
2019. augusztus 22.



A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

A tankönyvekben nem esik szó arról, hogyan változott a divat, miről szóltak a reklámok, színdarabok, mozifilmek, és hogyan változott a gyerekek élete.

Háborús divat

A háború kitörése azt jelentette, hogy sok nő maradt özvegyen - sokan egészen fiatalon. Ezek a fiatal hölgyek komoly divat-dilemmával találták szemben magukat: meddig és milyen gyászruhát kell viselniük? Számukra

létfontosságú volt, hogy minél előbb új férjet találjanak maguknak, így aztán nem egy fiatal özvegy testhez simuló, kacér gyászruhát viselt, ami megbotránkoztatta a konzervatívabb honpolgárokat.

A konzervatívabb lapok így aztán azt ajánlják, hogy "komoly, tisztességes nőket a talmi-özvegyektől megkülönböztetendő: minden igazi hadiözvegy mellcsatot viseljen, amelyen az F betű (France) legyen látható."

1915. Fortepan/Ongrádi Melinda

A háború még egy furcsaságot eredményezett a divat területén. Mivel az antant elvágta a Monarchia utánpótlási vonalait, így a ruhaanyag is hamarosan hiánycikk lett. Az egyenruhákat gyapjúszövetből gyártották, ami a hétköznapi viseletnek is alapanyaga volt. Tormay Cécile kezdeményezésére megalakult a

Fényűzés Elleni Liga, amely furcsa módon éppen hogy fényűzésre biztatta a nőket

azzal, hogy azt javasolták: gyapjúszövet helyett a hölgyek inkább a drágább, minőségibb alapanyagnak számító bársonyból, selyemből készítsenek maguknak utcai ruhát.

Háborús reklámok

Ahogy manapság a marketingesek majdnem mindent szexszel próbálnak eladni, úgy 1914-18 között az ügyes kereskedők a háborút használták hívószónak. Már 1914 őszén megjelentek a harctéren hasznosítható termékek, mint például a fertőtlenítőszer.

A legnépszerűbb termék a folyékony káliszappan és a formaldehid vizes oldata, a Lysoform volt. Élelmes szolgáltatásként a gyártó cég a kifizetést követően egyenesen a frontra postázta a Lysoform-egységcsomagot.

És egy másik gyöngyszem: a Kotányi paprika hirdetései, amelyeknek a szövege hétről hétre változott, aszerint, hogyan alakult a háború.

A Kotányi paprika hirdetése más szöveggel 1915 májusában

És végezetül egy tetűirtó reklámja

A kereskedők zsebét gazdagították az 1914 decemberében forgalomba hozott császári-királyi arcképpel ellátott

Auguszta-dobozok.

A kezdeményezést nemes szándék vezette: küldjenek a katonáknak a hozzátartozók egységes karácsonyi ajándékot, amely csupa hasznos dolgot tartalmaz: csokoládét, szivart, cigarettát, teakockát, kétszersültet, teasüteményt. A doboz fedelét nemzeti szalaggal, fenyőgallyal díszítették, a doboztetőre pedig Ferenc József és II. Vilmos császár arcképét nyomtatták. A vásárlók pénzt küldtek be az Auguszta Gyorssegély-alapba, ahol aztán beszerezték az egységcsomagokat, és el is juttatták a frontra.

A háború alatt tömegével gyártották a propagandisztikus dísztárgyakat, amelynek a "csúcsa" Hindenburg tábornok arcképével díszített alsónemű volt...

Háború az óvodában és az iskolában

A háború természetesen az oktatási intézmények életét is megváltoztatta. Már 1914 szeptemberében megjelentek az első újságcikkek, amelyek leírják, hogyan játszanak háborúsdit a gyerekek az óvodákban:

az erősebb fiúk voltak a magyarok, a gyengébbek a szerbek, a csata végén pedig "sebesültesdit" játszottak.

1914 őszétől a játékgyárak ontották a játék katonákat, kardokat, hadihajókat, hogy kielégítsék a gyerekek és szüleik hadi felbuzdulását.

Osztálykép, 1918. Fortepan/Éles Andrásné

1916-ra aztán alábbhagyott a lelkesedés. Az oktatási intézmények már nem fogadhatták időben a diákokat, mivel az iskolákat hadikórházként használták, és a tanévek is rövidebbek lettek: már májusban véget ért a tanítás, és a szénhiány miatt télen hosszú szén-szüneteket iktattak be. Ekkora jutnak el oda, hogy

rendeletben tiltják meg a hatóságok, hogy a szülők katonaruhába öltöztessék a gyerekeiket,

a szülők pedig újságoknak íródott levelekben tiltakoznak amiatt, hogy a tanítók háborús nótákat tanítanak a diákoknak.

Társas élet a háború alatt

A szórakozási lehetőségek közül leginkább a bálok sínylették meg a háborús időszakot. Amint kiderült, hogy az 1914-es villámháború helyett hosszan elhúzódó háborúra lehet számítani,

az 1915-ös év összes bálját lemondták Magyarországon, és helyette jótékonysági rendezvényeket szerveztek.

A színházak többsége működött a háború alatt, sőt ezekben az években valóságos színház- és operalátogatási "düh" tombolt. A színházak számára inkább az jelentett problémát, hogy játszhatják-e az antant hatalmak szerzőinek darabjait. Végül arra jutottak, hogy

az ellenséges országok szerzőinek műveit száműzik a színpadokról: így mennie kellett Shakespeare-nek és Moliere-nek is.

A Vígszínház úgy bújt ki ez alól, hogy a népszerű darabokat a fordítók, például Arany János nevén játszották.

Nemzeti Színház, 1917. Fortepan/Berecz

Jelentősen megnőtt viszont a magyar darabok száma, sőt újakat is írattak, amelyeknek jelentős része erősen propagandisztikus darab volt. Már a címek is sokat mondanak: Ferenc József azt izente, Mindnyájunknak el kell menni, sőt még egy gyerekdarabot is írtak Hindenburg bácsi címmel.

A háború alatt keletkezik a magyar operett egyik legnépszerűbb darabja: a Csárdáskirálynő, és ekkor indul hódító útjára a Mágnás Miska is.

Háborús mozi

Az 1914-18 közötti időszak a magyar mozi hőskora, bár nagyon kevés film maradt fenn, "hála" Rákosinak és elvtársainak, akik többek között körömlakkot gyártattak a korabeli filmtekercsekből. Mivel az antant hatalmak filmjeit nem forgalmazták Magyarországon,

főleg amerikai, dán és német filmeket importáltak, és tömegével gyártották a hazai filmeket. A háború utolsó éveiben 30-35 nagyjátékfilm készült.

Igen népszerűek voltak a regényadaptációk, mint például a Szegény gazdagok, Az aranyember. Persze készült háborús film is Obsitos címmel.

Forrás: Háborús mindennapok - mindennapok háborúja

Az Emelt töri érettségi blogon nem csak az írásbeli, hanem a szóbeli érettségihez is találsz segítséget.

KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x