hirdetés
Mészáros Lőrincet beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújthatja az amerikai kormány
Az Átlátszó úgy tudja, már zajlik a magyar milliárdossal szembeni szankciók előkészítése.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.


hirdetés

Az amerikai kormányzatban előkészületek folynak arra, hogy korrupciógyanú miatt szankciókat vessenek ki Mészáros Lőrincre - írja az Átlátszó.hu a Wall Street Journallel közösen készített cikkében.

A portál budapesti és washingtoni forrásokra hivatkozva állítja, hogy az ország jelenlegi egyik leggazdagabb emberét amerikai beutazási tilalommal és az Egyesült Államokban tartott vagyonelemek befagyasztásával sújthatják a Globális Magnyitszkij-törvény alapján, amely lehetővé teszi külföldi személyek szankcionálását, ha korruptak vagy emberijog-sértéseket követnek el. Az Átlátszó információ szerint Tiborcz István, Orbán Viktor veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is kormányzati illetékesek látókörében van.

A portálnak két, Orbán Viktorhoz közel álló forrás is megerősítette, hogy a miniszterelnök tud a Mészáros Lőrinc elleni szankciók fontolgatásáról. Egyikük szerint ha ez bekövetkezne, Magyarország és az USA eltávolodhat egymástól, pedig a jelek szerint Washington épp közeledni próbál Budapesthez.

Ezt támasztja alá a hétfői Orbán-Trump találkozó is. Más, amerikai kormányzati illetékesek szerint viszont nem okoznának nagy kárt a szankciók.

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Mészáros Lőrinc nem korrupt, a szankciókat az amerikai kormányzat és a Kongresszus liberális tagjai erőltetik.

„Hogyan lehetne valakit szankciókkal sújtani, aki semmi rosszat nem követett el?”

- tette fel a kérdést.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Kétéves kisfiú halt meg pokoli kínok között - agyhártyagyulladása volt, de rotavírussal kezelték
A kis Mátét szülei ugyan átvitték egy másik kórházba, ahol már helyesen diagnosztizálták, az altatásból azonban soha többé nem ébredt fel.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. május 16.



Szörnyű tragédiát kellett átélnie egy nagyhajmási családnak: Asztalosék kétéves kisfia, Máté kínok között, pár nap alatt halt meg, miután agyhártyagyulladás helyett rotavírus gyanújával kezeltek, írta meg a Blikk. Mindez még 2015-ben történt, de Asztalosék csak most indítanak pert, eddig ugyanis nem volt pénzük ügyvédre - most sikerdíj ellenében találtak egyet.

Kiderült, a kisgyerek egyik napról a másikra lett rosszul. Miután belázasodott és elkezdett hányni, szülei elvitték az ügyeletre, ahonnan rögtön a kórházba küldték őket.

Itt azt az információt kapták, hogy Mátét valószínűleg rotavírus támadta meg, a kezelés is ennek megfelelően zajlott

- dacára annak, hogy egyáltalán nem lett jobban, sőt, egyre romlott az állapota.

"Hétfőn már nem volt magánál, fájdalmasan sírt, tekergőzött. A gyönyörű, barna szemei fennakadtak, majd elájult a karomban. Ekkor követeltem a nővértől, hogy valaki nézze meg"

- emlékszik vissza az egész családot megviselő eseményekre az anyuka. Mint mondja, ezek után átvitték egy másik kórház intenzív osztályára, ahol agyhártyagyulladást állapítottak meg nála.

Olyan erős fájdalmai voltak, hogy el kellett altatni, de többé nem ébredt fel.

Máté bátyját, Danit annyira sokkolta testvére halála, hogy ma is pszichológushoz jár. Gyermeke elvesztése után egyébként az édesanya meglepetésszerűen ikrekkel lett várandós, akik most 3 évesek.

A kórház a Blikkel írásban azt közölte: az eset kapcsán több szakterület vezetőjének bevonásával

részletes belső vizsgálatot folytattak le, de sem mulasztást, sem szakmai szabályszegést nem állapítottak meg.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
„Ez háború a nők ellen” - világméretű botrányt váltott ki az alabamai abortusztörvény
A Washington Post publicistája szerint Amerikában csúnya világ jön, ha egy abortuszt végrehajtó orvos 99 év börtönt is kaphat - többet, mint egy erőszaktevő.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 16.



Teljes zavarodottság, döbbenet, elbizonytalanodás. A Washington Post szerint az Alabama államban működő három hivatalos abortuszklinika munkatársai azt nyilatkozták, hogy a hozzájuk forduló, betelefonáló nők körében ezek az érzések uralkodtak el a tegnap aláírt abortusztörvény hatására.

Mi is beszámoltunk róla, hogy az amerikai államban az eddigi legkeményebb abortusztörvényt szavazta meg a szenátus, majd a republikánus kormányzó, Kay Ivey alá is írta azt.

A Twitterre is kiposztolta az aláírást, és ezt fűzte hozzá: "Ez a törvény az alabamaiak mély meggyőződéséből gyökerezik, miszerint minden élet értékes és Isten szent ajándékának tekintendő."

Azt az orvost, aki magzatelhajtást hajt végre - a terhesség bármely szakaszában - 99 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják, és azokat is 10 évig terjedő börtönre ítélhetik, akik csak megkísérelnek terhesség-megszakítást végrehajtani. Az abortuszon áteső nők nem vonhatók büntetőjogi felelősségre. A törvény egyetlen esetben tesz kivételt: csakis akkor lehet a terhességet megszakítani, ha ezzel az anya életét mentik meg.

Bár a törvény csak hat hónap múlva lép életbe, a Washington Post már most kongatja a vészharangokat: az a tény, hogy a törvény az abortuszt abban az esetben is tiltja, ha a nőt megerőszakolták, vagy a magzat vérfertőző kapcsolatban fogant meg, a lap szerint elképesztő jövőképet fest az új amerikai "normalitásról" a kérdésben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Áteresztik a sugárzást az ólommellények a Péterfy kórházban
A dolgozók derítették ki, hogy ennyire elhasználódott a védőfelszerelés és dózismérő sincs. Most az Országos Atomenergia Hivatalhoz fordultak.
Címkép: Google Street View - szmo.hu
2019. május 15.



Kunetz Zsombor, a 444-en írt arról, hogy annyira elhasználódtak a védőfelszerelések a Péterfy kórházban, hogy az ólommellények például nem sokat védenek a röntgensugárzás ellen. Mindezt a portál információi szerint maguk a dolgozók derítették ki.

A Péterfy kórház ugyanis a kötelezettségének megfelelően elküldte a dolgozókat egy időszakos sugárvédelmi tanfolyamra. A képzés után pedig néhány traumatológus az ott tanultak alapján nekiállt átvizsgálni mindent.

"Először kipróbálták a legfontosabb védőeszközök, az ólomkötények áteresztőképességét – az eredmény még őket is meglepte. A kötények több helyen berepedezettek, koszlottak, foszlottak voltak, rosszul is tárolták őket, és amikor a röntgenkészülék alá helyezték, kiderült, hogy simán áteresztik a sugárzást."

- írja a portál, ahol arra is kitértek, hogy nincs dózismérő sem, ami arra szolgálna, hogy megmutassa a személyt érő sugárterhelést.

Arra is kitértek, hogy a védőfelszerelések nemcsak elhasználódtak, de hiányosak is. Ugyanis nincs elérhető pajzsmirigyvédő, sugárvédelmi szemüveg és kesztyű, így az operáció során a betegek számára sincs megfelelő védőeszköz, még a gyerekeknek sem. A portál szerint a dolgozók közül is sokan saját felszerelést használnak.

Ezek után a dolgozók tovább kutattak és azt is megtudták, hogy a

"Péterfy Kórház Manninger Jenő Baleseti Központnak a jelen pillanatban nincsen érvényes és jóváhagyott Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata, a legutóbbi érvényes szabályzat – a dokumentumok alapján – 2017-ben lejárt."

A portál kitér arra is, hogy minden kórházban kötelező, hogy legyen érvényes Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat, amennyiben viszont nincs, úgy azok a műtétek, ahol röntgent is használnak tulajdonképpen jogszerűtlenek.

Kunetz Zsombor szerint a szabályokat szigorúan értelmezve már be kellett volna zárni a Péterfy kórházat, hiszen így törvénytelenül működik minden olyan esetben, amikor röntgent használnak. Ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogyha a Péterfy kórház bezárna, akkor szinte alig maradna olyan kórház, ahol a sürgősségi eseteket is el tudják látni. Hiszen pont a múlt hétvégén az ország legnagyobb kórháza, a Honvédkórház mellett másik két erre beosztott ügyletes kórház sem tudta ellátni a politraumatizált sérülteket.

Ugyanakkor az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint ezen a hétvégén tökéletesen működött a fővárosi sürgősségi ellátás.

Az üggyel kapcsolatban kerestük a Péterfy kórházat is. Amennyiben reagálnak, cikkünket frissítjük a kórház álláspontjával.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A nárcisztikus kielégülés miatt posztolnak a szülők a gyerekeikről – meddig megyünk el a lájkokért?
És egyáltalán: miért? Mi történik, ha egy kamasz felfedezi a neten a saját kiskori fotóját? Mi köze ehhez az akár öngyilkosságig vezető zaklatásnak vagy a részvételi jognak?
Dömötör Nikolett, címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. május 15.



Természetes, hogy a szülői büszkeség különféle megjelenési formái a közösségi médiában is jelen vannak. Vagyis egészen biztos, hogy mindenkinek van (akár több tucat) olyan ismerőse a Facebookon (ha nem éppen ő maga az), akik előszeretettel osztanak meg fotókat, videókat gyerekeikről, gyakorlatilag már a születés pillanatától kezdve az első fürdetésen, bilin ülésen, tétova lépéseken, teli szájjal, de foghíjasan vigyorgásokon, anyák napi ovis szavalásokon át a színjeles bizonyítványig. Probléma-e, és ha igen, miért az, hogy ezek a (sokszor már-már túl intim) tartalmak kikerülnek a világhálóra? Hol vannak a tartalomgyártás határai, meddig mehetünk el információbiztonság és a gyerek méltóságának megőrzése szempontjából? Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy nem okozunk kárt a gyerekünknek?

Az UNICEF Magyarország és a Magvető Café közös beszélgetéssorozatának legutóbbi alkalmán egy olyan témáról volt szó, ami a gyermekjogokon belül a részvétel jogára reflektál és leginkább a fejlett országokban van jelen. A szervezet részéről Kovács Anna Sára gyermekjogi szakértő beszélgetett Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, Plankó Gergő újságíró moderálásával.

Kovács Anna Sára azzal kezdte, hogy elmondta: nagyon sokszor találkoznak olyan (akár nemzetközi) esetekkel, hogy kamasz gyerekek rátalálnak saját kisgyerekkori fotóikra, videóikra az interneten. Ezek elég nagy valószínűséggel az ő megkérdezésük nélkül kerültek fel a világhálóra, és a szereplőik nagyon nem szeretnék, ha ott is maradnának. Másrészt a szervezet belföldön is sokat foglalkozik gyerekek véleménynyilvánításhoz való jogával, az internetes zaklatással, kapcsolódásuk tehát bőven van a témához.

A legtöbb családban problémát jelent, amikor egy bizonyos életkor után a gyerek elkezdi elhatárolni magát a családtól.

Az identitásfejlődésnek fontos része az, hogy felfedezi: nemet tud és akar is mondani dolgokra, amire például előtte nem volt lehetősége.

Illetve hogy amit mond négyévesen, azt tíz évvel később már egyáltalán nem gondolja komolyan, sőt, kamaszkorában a korábbi igenre egy őrült nagy nemet fog mondani, fűzte hozzá Orvos-Tóth Noémi.

Ilyenkor egyébként is végtelenül érzékenyek arra, hogyan jelennek meg a környezetükben, milyennek látják őt a társak. A szakember szerint nagyon fontos a szülőket tudatosítani abban, milyen határaik vannak, és mikor, mivel lépik át azokat. Az emlékek, családi pillanatok megörökítésének igénye teljesen természetes, gond akkor van, ha a „hatótávolságuk” irreálisan megnő.

„Nagyon más ez, mint amikor még mondjuk papíralapon készültek a fotók és ott lapultak a családi albumban. Gyakorlatilag kilőjük az űrbe a gyerekeink fényképét, nem törődve azzal, hogy jószerével a világon bárkihez eljuthat.”

A gyerek pedig meg akar felelni, és ha látja, hogy a szülei boldogok ettől, természetes, hogy belemegy az üzletbe.

Ugyan gyerekfotókról beszélünk, de a gyerekek valójában „csak” szereplői ezeknek a felvételeknek, nem ők készítik és teszik közzé.

Mégis mit keresnek egyáltalán a gyerekfotók a közösségi oldalakon?

Sokan akár zavarba ejtően bensőséges pillanatokat megőrző fényképeket posztolnak a nagy nyilvánosság számára. Orvos-Tóth szerint

a válasz egyértelműen a nárcisztikus kielégülés – azért, mert a szülők így megkapják az elismerést jelentő lájkokat, kommenteket, ez pedig jó érzés.

Természetesen egy csecsemőnek az adott pillanatban tökéletesen mindegy, kiposztoljuk-e, milyen volt az első fürdetése vagy sem. A szülők részéről érdemes lenne néhány önismereti kérdést feltenni maguknak azokban a helyzetekben, amikor ellenállhatatlan kényszert éreznek az ilyen jellegű tartalmak megosztására. Nyilvánvaló persze, hogy mindenkit beszippant az internet, a közösségi oldalak, mert olyan jutalmakat ígérnek és nyújtanak, amiket az idegrendszerünk egy pillanat alatt érzékel. Az is egy elég sajátos „össztársadalmi trend”, hogy gyakorlatilag barterezünk a lájkokkal: annak reményében nyomjuk meg a gombot, hogy aztán hátha hozzánk is érkezik egy-egy plusz kedvelés.

„Jutaloméhesek vagyunk, és tetszik, nem tetszik, akár a gyerekünket is hajlandóak lennénk felhasználni annak érdekében, hogy megkapjuk”

- mutatott rá Orvos-Tóth.

Az még egy dolog, ha a cuki képeket nézzük, de mi van a kínos pillanatokkal, a bakivideó-szerű esésekkel, megbotlásokkal, melléülésekkel vagy épp a sajtdobálós kihívással, amit először a kisgyerekeiken, majd a háziállataikon próbáltak ki sokan? Ezek a helyzetek a gyerekeknek nyilván a megtörténésük pillanatában is nagyon fájtak (akár fizikailag is), és ha évekkel később szembe találják magukat velük, most is.

Rengeteg szülő tölt fel például olyan gegeket a gyerekéről, amivel nemcsak a részvételhez való jogát, de az emberi méltósághoz való jogát is megsérti, ez ugyanis 18 év alatt is megillet mindenkit

- hívta fel a figyelmet Kovács.

A sikeres gyerekrészvételnek 9 pillére van, néhány kifejezetten erre a kérdéskörre is vonatkoztatható. Például, hogy az a felület, amin a gyerek fotóját, adatát közzétesszük, használjuk, legyen átlátható. Ha a gyerek már nem szeretné, hogy a fotóját, videóját mindenki lássa, lehessen eltüntetni, tehát legyen visszavonható. Fontos még a beleegyezés önkéntessége, amibe nem szabad vegyülnie a szülő elvárásának, illetve hogy a gyerek biztosan megértse, miben kérik ki a véleményét és mibe egyezik bele, fel lehessen készíteni a potenciális következményekre.

Ha ezeket nagyon szigorúan végigvesszük, egyértelműen a nem posztolás felé billenti a mérleget.

Áthidaló megoldás lehet a zárt csoport, ami kifejezetten képmegosztó céllal jött létre és csak egy szűk családi és/vagy ismerősi kör láthatja az ott közzétett bejegyzéseket. Innen ugyanis normális esetben nem kerülnek ki a tartalmak, ráadásul azoknak mutathatjuk meg őket, akiket tényleg érdekel. Ne spóroljuk meg a tudatosságot, tegyünk fel magunknak kérdéseket, hangsúlyozta a szakpszichológus. „Abban a pillanatban, amikor a gyerekemet elkezdem arra használni, hogy a szükségleteimet kielégítsem, nagyon elcsúsznak a határok. Borzasztóan vékony a mezsgye, hogy veszélyzónába lépünk-e vagy sem.”

Persze manapság már az számít furának, ha valaki egyáltalán nem posztol a gyerekéről.

Az UNICEF munkatársa megemlítette, hogy az egyik ismerőse kizárólag terhesfotót töltött fel a Facebookra, a babája megszületése után már nem posztolt róla. Volt olyan, aki a szülés után megkérdezte tőle, minden rendben, él-e a gyerek, mert nem látott róla fényképet az online térben – ez azonban nem volt más, pusztán a pár tudatos döntése. „Meghökkentő, hogy nemcsak számon kérték, de valóban meg is ijedtek az emberek, hogy hátha valami baj történt.”

De miért is problémás ezeken túl a képek netre való felkerülése?

Ha a legrosszabb esetet vesszük, az az, hogy a dark weben kötnek ki ezek a tartalmak, az internet sötét oldalán, ahol a gyermekpornográfiától kezdve a fegyverkereskedelmen át nagyon sok illegális dolog virágzik – persze ez vélhetően akkor is így lenne, ha az összes olyan fotó és videó, amin kisgyerekek pancsolnak meztelenül nyáron a kerti medencében, eltűnne a közösségi oldalakról. A gyerekek számára jóval megfoghatóbb valóságot jelent, ha ezeket a felvételeket mondjuk bántó céllal ássák elő róluk, magyarázta Kovács. Orvos-Tóth erre reflektálva kiemelte: a gyerekek évszázadtól függetlenül, minden korban bántották, kiközösítették egymást, de most már ebben is hatalmas a különbség a régmúlt és a jelen között.

Korábban, ha az iskolában valakit szekált az osztálytársa, délután, amikor kicsöngettek az utolsó óráról, mindenki hazament és megszűnt ez a bántás, legalább volt egy kis fellélegzési lehetőség. Ma ez nem így van: az online jelenlét egész nap, szünet nélkül lehetőséget biztosít az egészen durva zaklatásra is.

A kipécézett gyereknek hajnali 2-kor is lehet olyan üzenetet küldeni, amibe a lelke beleszakad.

És bizony gyakori, hogy régi és/vagy előnytelen képeket túrnak róla elő, hogy ezzel alázzák. Nem egy olyan esetről hallani, ami így kezdődött és bizony (akár más tényezők halmozódásával) öngyilkosság lett a vége.

Talán most fordul elő először a történelemben, hogy a szülő és a gyerek idegrendszere máshol van, már ami az információ-feldolgozás sebességét illeti. A szülők ugyanis sokkal lassabbak lettek a gyerekeknél. Óriási szakadék kezd kialakulni a két generáció között ebben a tekintetben.

A fejlődésünk során soha nem kaptunk ennyi elismerést ilyen rendszerességgel – nem is arra vagyunk berendezkedve, hogy folyamatosan ilyen ingereknek legyünk kitéve. A közösséghez tartozás azonban elemi szükségletünk, így az elismerésre és az összetartozás érzésére, megtapasztalására is rettentően éhesek vagyunk. Ennek ugyancsak evolúciós gyökerei vannak, hiszen a korai időkben nagyobb rettenetet nem nagyon lehetett elképzelni, mint hogy valaki kívül kerüljön a hordán. Az okoseszközök és a közösségi média ezekre az ősi mechanizmusokra játszik rá, pont emiatt is fontos, hogy mennyire engedjük magunkat kiszolgáltatni a technológiának, mennyire tudjuk gyakorolni az önkontrollt.

Ami borzasztóan hiányzik: a kapcsolódási képesség

A magyar lakosság 70 százaléka bizonytalanul kötődik, nem érzi jól magát az intim térben. Vagy nagyon kapaszkodik, mert attól fél, hogy elveszíti a kapcsolatot, vagy attól, hogy elveszíti önmagát, ha nagyon kitárulkozik. Ezek igen komoly, társadalmi szintű problémák, az említett eszközök pedig egyáltalán nem segítenek abban, hogy a kapcsolati terünkben elkezdjünk rendet tenni.

A mostani szülők kisgyerekeinek egy egészen újfajta magányt, elhanyagoltságot kell megtapasztalniuk azzal, hogy a szülő fizikailag ugyan mellettük van, de a figyelmével és érzelmileg nincs ott. Ilyen korábban még soha nem volt, és bizony súlyos idegrendszeri lenyomata van

– gyakorlatilag teljesen észrevétlenül, összegezte a szakpszichológus.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x