hirdetés
pia24091-mars_craters-black_and_white_view-2_annotated.png

Mesterséges intelligencia segítségével találtak új krátereket a Marson

Rengeteg időt spórol meg a NASA tudósainak az új módszer.
Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS - szmo.hu
2020. október 02.


hirdetés

Először sikerült mesterséges intelligencia segítségével olyan krátereket feltárni a Marson, amelyeket eddig nem ismertek az űrkutatók - derült ki a NASA honlapjára feltöltött fotókból.

A tudósok úgy vélik, hogy valamikor 2010 márciusa és 2012 májusa között egy meteorit csapódhatott be a vörös bolygóba, amelynek darabjai szétszóródtak a felszínen. Az ezáltal keletkező kráterek meglehetősen kicsik - hozzávetőlegesen 4 méter átmérőjűek. Minél kisebbek, annál nehezebben szúrják ki őket a bolygó körül keringő űrszondák. Ezúttal azonban a mesterséges intelligencia segített nekik ebben.

A dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory-ban (JPL) fejlesztették ki azt a gépi tanulással fejlesztett eszközt, amely hozzásegítette a tudósokat a felfedezéshez.

Eddig a tudósok naponta több órát töltöttek azzal, hogy a Marsi Felderítő Orbiter szonda által küldött képeket tanulmányozzák, és észrevegyék a felszín sajátosságait és változásait. A szonda 2006 óta kering a bolygó körül, feladata, hogy nagy felbontású képeket készítsen a Mars felszínéről, és megfelelő leszállóhelyet keressen a későbbiek során ide érkező leszállóegységek számára. Az általa küldött felvételek segítségével eddig kb. 1000 krátert találtak a tudósok.

Bár mindez soknak tűnhet, rengeteg munka van vele, a szonda Context Camera nevű szerkezete által készített képeket darabonként legalább 40 perc százszázalékosan beolvasni.

hirdetés

Annak érdekében, hogy időt spóroljanak, létrehoztak egy gépi tanulásra képes eszközt, egy ún. automatizált kráterkeresőt, amely a közelmúltban keletkezett, még nem listázott krátereket szúrja ki.

A mesterséges intelligenciát 6830 olyan képpel "trenírozták", amelyeken kráterek vannak, emellett sok olyat is mutattak az eszköznek, amelyen nem új kráter van, hogy így érzékelje a különbséget a régi és az új között. A JPL-ben olyan klasztert hoztak létre több nagyteljesítményű számítógépet összekapcsolva, amelyek egymással kommunikálva tudják elemezni a szonda által továbbított képeket, ám a tudósoknál sokkal gyorsabban:

40 perc helyett mindössze 5 másodperc alatt tudják átvilágítani a képeket.

Azonban még így is 112 ezer kép átvizsgálását kell elvégezniük a gépeknek, és a JPL egyik tudósa, Gary Doran szerint az jelentette a legnagyobb kihívást, hogyan fusson az eszköz 750 kópiája egyidejűleg a gépeken.

Doran elmondta azt is, hogy a mesterséges intelligencia ugyan megfelelő asszisztens, azonban döntő módon továbbra is a tudósok munkáján áll vagy bukik minden.

Az eszköz abban fogja segíteni a tudósok munkáját, hogy időt spórol, és kiszúrja azokat a felvételeket, amelyekkel érdemes aztán tovább foglalkozniuk a tudósoknak.



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

A covid-19-nél is veszedelmesebb fertőzés, a szuperbaktérium fenyegetheti az emberiséget

Azoknak lesz igazuk, akik szerint a koronavírus-világjárvány csak a kezdet?
MTI/EPA/Olafur Steinar Gestsson - szmo.hu
2020. október 15.


hirdetés

Még nem látható körülbelül sem, hogy mikor fog kilábalni a világ a koronavírusból, a szakemberek előtt máris egy újabb globális járvány réme sejlik fel, amely jóval lassabban, kevésbé látványosan, ám annál kitartóbban terjed. Ennek a kórokozói az antibiotikum-rezisztens baktériumok, amelyek az embereknél és a tenyészállatoknál szinte korlátlanná vált antibiotikumok alkalmazása miatt szaporodtak el.

Az amerikai betegség-ellenőrzési és megelőzési központ (CDC) adatai szerint évente mintegy 3 millió amerikait fertőznek meg a szuperbaktériumok, és 35 ezren bele is halnak a fertőzésbe.

Világszerte évente 700 ezerre tehető a szuperbaktériumok okozta halálesetek száma, és az Egészségügyi Világszervezet szerint 2050-re az áldozatok száma elérheti az évi 10 milliót

– írja a Sciencealert .

Az antibiotikumok túl gyakori használata mára oda vezetett, hogy egy sor bakteriális fertőzés, köztük a gonorrhea, a tüdőbaj és a szalmonella egyes fajtái szinte kezelhetetlenné váltak, mert az antibiotikumokat túlélő baktériumok ellenálló-képességet fejlesztenek ki a gyógyszerekkel szemben.

hirdetés

Évente máris 230 ezren halnak meg antiobiotikum-rezisztens tuberkulózisban. De végzetessé válhat az E. coli baktérium egyik válfaja is, amely főként fiatal nőknél több millió húgyúti fertőzést okoz évente, és ha a fertőzés kezelhetetlenné válik, egy egyszerű hólyaghurut is veseelégtelenséghez és halálhoz vezethet.

Steffanie Strathdee, a San Diego-i egyetem professzora szerint

a szuperbaktérium okozta járvány már itt van, csak nem figyelt fel rá a világ, mert a koronavírussal ellentétben nem robban be egyik pillanatról a másikra, hanem csendben lopakodik.

Tom Frieden, a CDC korábbi igazgatója, a Resolve to Save Lives globális egészség-stratégiai szervezet vezetője úgy véli, a nemzetközi orvostársadalomnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ezek a fertőzések miként terjedhetnek ilyen mértékben a kórházakban és más egészségügyi intézményekben.

A koronavírus-világjárvány megfékezésére tett lépések még súlyosbíthatják is a problémát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virtual-2223889_1280.jpg

Lehet, hogy egy szimulált világban élünk, csak még nem tudunk róla?

Újra előkerült az úgynevezett Bostrom-trilemma.
Fotó: Needpix - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

A valóságos és a virtuális világ közötti különbség eltűnése gyakran foglalkoztatja korunk íróit, filmeseit, elég csak a Mátrixra, vagy a Truman Show-ra gondolni. A téma annyira a levegőben van, hogy még komoly tudósok is foglalkoznak vele.

2003-ban Nick Bostrom, az oxfordi egyetemi filozófusa azzal a meghökkentő, egyben nyomasztó elmélettel állt elő, hogy a mi valóságunk nem más, mint egy számítógépes szimuláció, amelyet egy nálunk fejlettebb civilizáció talált ki. Elméletének háromféle megközelítése volt, amelyek közül az egyiknek Bostrom szerint igaznak kell lennie.

Az első szerint a civilizációk általában megsemmisülnek, mielőtt kifejlesztik a valóság szimulációjára való képességeiket. A második szerint a fejlett civilizációkat nem érdeklik a valóság-szimulációk. Végül a harmadik arról szólt, hogy majdnem biztosan egy számítógépes szimulációban élünk.

Most David Kipping, a Columbia egyetem csillagásza megvizsgálta a „Bostrom-trilemmát” és megállapította, hogy 50% annak az esélye, hogy valóban egy szimuláció részei vagyunk

– idézte a Futurism.

hirdetés

Az amerikai kutató az első két állítást összevonta, mondván, hogy mindkettő ugyanoda vezet: nem szimulációban élünk, mert a kihalás vagy a közömbösség miatt egyaránt hiányoznak azok az adatbázisok, amelyekkel ezt meg lehetne valósítani.

Kipping elmélete az, hogy a valóságnak minél több rétegébe ágyazzák be a szimulációt, annál kevésbé van szükség számítógépes forrásokra, hogy az meggyőző legyen. Tehát 50% körüli az esély arra, hogy Bostrom elmélete helytálló. De ha az emberek akarnának ilyen szimulációt létrehozni, egészen más lenne a helyzet, mert akkor a nagyjából egyenlő esély végleg eltolódna abba az irányba, hogy szinte bizonyosan nem vagyunk valóságosak.

Vannak, akik azt vallják, hogy a következő évtizedekben számítógépes ismereteink eljutnak arra szintre, hogy egyszer s mindenkorra kijelenthessük: szimulációban élünk-e vagy sem.

Egyelőre azonban meg kell elégednünk azzal, hogy nem tudjuk. Kipping szerint jelenlegi tudásunkkal nem bizonyíthatjuk, de nem is cáfolhatjuk egyik variációt sem, így maga a kérdés, mint tudományos felvetés valójában nem értelmezhető.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
amerikai-hadsereg-kutyak-kiterjesztett-valosag-szemuveg.jpg

Kiterjesztett valóság-szemüvegen keresztül adhatnak parancsot az amerikai hadsereg kutyáinak a katonák

A technológia alapvetően megváltoztathatja a jövőben a harci kutyák alkalmazását a hadseregben.
Fotó: Command Sight/US Army - szmo.hu
2020. október 10.


hirdetés

Kiterjesztett valóság-szemüveget tesztelnek az amerikai hadseregben szolgáló kutyákon, amely lehetővé tenné, hogy a katonák ezen keresztül adhassanak parancsokat az ebeknek.

Az AR-szemüveggel az állatok úgy láthatják a valóságot, hogy a vezetőik által küldött virtuális elemek, jelek is megjelennek a szemük előtt. Ez hasznos lehet például a mentési műveletekben vagy a potenciális robbanóanyagok és veszélyes területek felismerésében is.

Az okoseszközöket egy seattle-i székhelyű cég, a Command Sight gyártja az amerikai hadsereg számára. A prototípus még vezetékekkel működik, de a szakemberek már dolgoznak a vezeték nélküli megoldáson is. Az első tesztalany a Command Sight alapítójának rottweilere, Mater volt, aki az első eredmények szerint "hihetetlenül jól" alkalmazkodott a szemüveghez.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
trump-maszkban.jpg

Levette a Facebook Donald Trump egyik posztját, de ennél keményebb lépésekre is készülnek

Mark Zuckerberg nem akarja, hogy az elnökválasztás alatt megismétlődjenek a 2016-os események. Mint kiderült, az oroszok máris akcióba lendültek.
Fotó: MTI/EPA /Pool/Ken Cenedo - szmo.hu
2020. október 10.


hirdetés

Zuckerberg már szeptember elején közölte, hogy egy héttel a választások előtt nem fogadnak el új politikai hirdetéseket, és törlik azokat a posztokat, amelyek megpróbálják elriasztani a szavazókat, például olyasmivel ijesztgetik őket, hogy aki elmegy voksolni, az koronavírus-fertőzést kap.

Most bejelentették, hogy ennél is tovább mennek.

Minden politikai hirdetést letiltanak a Facebook oldalairól a szavazóurnák november 3-i bezárása után, a hírfolyam tetején pedig figyelmeztetést tesznek közzé: csak akkor lesz a választásnak győztese, ha azt megbízható médiumok bejelentik.

Ez utóbbiak közé sorolják a két tekintélyes hírügynökséget, a Reuterst és az AP-t, a végeredmény után érdeklődő felhasználókat az ő oldalaikra irányítják – írja a New York Times.

Bejelentették azt is, hogy törölni fognak minden olyan oldalt vagy csoportot, amely nyíltan közösséget vállal a QAnon nevű Trump-párti, összeesküvés-elméleteket hirdető mozgalommal.

hirdetés

A 2017-ben alakult QAnon-t a Facebook már indulásakor letiltotta, de különböző kerülőutakon mégis beférkőztek a hírfolyamba. Különösen aktívvá váltak a koronavírus-járvány kitörése óta, fő céljuk, hogy megingassák az emberek bizalmát az egészségügyi rendszerben.

A Facebook 5 milliárd dollárt költött a cég biztonsági részlegének megerősítésére, hogy ne történhessen meg újra az, ami a 2016-os választások alatt.

Akkor ugyanis a közösségi oldal rendszerét felhasználva rengeteg célzott hirdetéssel próbálták a bizonytalan szavazókat otthon tartani a „billegő államokban”, miközben orosz trollok álhírekkel árasztották el a hírfolyamot. Az ügy miatt Mark Zuckerberget még a Kongresszus elé is beidézték.

Az oroszok most is készülnek.

Két héttel ezelőtt a Facebook illetékesei arról számoltak be, hogy három olyan dezinformációs hálózatot is lelepleztek, amelyek az orosz titkosszolgálatokhoz, valamint ahhoz az Internet Research Agency nevű szentpétervári trollfarmhoz köthetőek, amely a 2016-os orosz beavatkozást irányította.

Az elmúlt fél évben már 120 ezer olyan bejegyzést töröltek a Facebook és az Instagram oldalairól, amelyeket a választásokba való beavatkozásnak minősítettek.

Ráadásul most Trump sem könnyíti meg a helyzetet azzal, hogy lebegteti, elfogadja-e majd a választási eredményt, és a levélszavazások miatt máris csalásról beszél.

Zuckerberg továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szólásszabadságra hivatkozva nem kérik számon a közéleti szereplők beszédeinek igazság-tartalmát. Ennek ellenére

a hét elején törölték a kórházat éppen elhagyó Trump egyik posztját, amiben arról értekezett, hogy az influenza halálosabb, mint a koronavírus.

Monica Bickert, a Facebook globális politikai igazgatóságának vezetője erről azt mondta, ezt a bejegyzést szerzőjére való tekintet nélkül vették le az oldalról. A pandémia tagadása vagy horderejének kicsinyítése eddig is tabunak számított a Facebookon, és Donald Trump posztjára is ezt a szabályt alkalmazták.

A Facebook a mostani szigorításaival egyébként még mindig a többi közösségi médiumok után kullog.

A Twitter például már egy évvel ezelőtt letiltott minden politikai reklámot az oldalról. Jack Dorsey vezérigazgató azzal indokolta a döntést, hogy túlságosan terjedhet általuk a félretájékoztatás, amelynek „kezelésére napjaink demokratikus infrastruktúrája nincsen felkészülve.” 

Szeptemberben a Google is bejelentette, hogy november 3-a után betilt minden politikai reklámot.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!