hirdetés
hospital-3089884_1920.jpg

Mesterséges intelligencia képes felismerni a koronavírusos betegeket

Az új eljárás gyorsabb és pontosabb lehet, mint a PCR-tesztek vagy a CT-vizsgálatok.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. május 22.


hirdetés

A Covid-19 betegség diagnosztizálására rutinszerűen az úgynevezett PCR-teszteket szokták alkalmazni. Ezek végrehajtása azonban két napot is igénybe vehet, ráadásul több vizsgálatra is szükség van a téves negatív eredmények kizárása miatt. A CT-vizsgálatok pedig azért nem 100 százalékig megbízhatóak, mert a betegség korai szakaszában nem mindig mutatnak pontos értékeket.

A New York-i Mount Sinai kórház kutatói azonban olyan szoftvert fejlesztettek, amely állításuk szerint – több paraméter figyelembe vételével – képes felismerni a koronavírust az emberi szervezetben.

- írja a Nature Medicine.

A szoftvert a kórház dolgozói második orvosnak is nevezik; azt mondják, annyit tud, mint egy tapasztaltabb radiológus.

A kutatók eddig 900 kínai beteg adatát használva tréningezték az algoritmust, hogy minél pontosabb diagnózist adhasson. A vizsgálatok 419 megerősített COVID-19 esetet és 486 negatívat mutattak. A kutatók klinikai információkhoz is hozzáfértek, mint például a vérvizsgálati eredmények, amelyek a fehérvérsejtszám vagy a limfocitaszám rendellenességeit mutatják.

hirdetés

A tesztben olyanok is részt vettek, akik jártak a vírus kiindulópontjának számító Vuhanban. Az eredmények meggyőzőek:

az algoritmus több esetben ismerte fel a betegséget, mint a CT-felvételeket elemző orvosok.

A Mount Sinai kórház szerint Amerikában ez az első intézmény, ahol a mesterséges intelligenciától is véleményt kérve vizsgálják a potenciális koronavírus-betegeket. Korábban Kínában az Alibaba számítógépei diagnosztizáltak Covidot - állítólag 96 százalékos pontossággal.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
100612888_3236901503020545_700455534720974848_n-1.jpg

„Azért kell a digitális oktatás, hogy az emberek ne osszanak meg hülyeségeket a neten”

Koren Balázs, a téma szakértője szerint különbséget kell tenni az órai kütyühasználat és a digitális oktatás között. Interjú.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. május 29.


hirdetés

Koren Balázs matematika szakos tanár, blogger, az Android portál egyik alapítója, a Telenor HiperSuli program vezetője, a digitális oktatás szakértője. Egy sajtóbeszélgetésen ismertem meg, és az volt az érzésem, sokkal több érdekes dolgot tudna mondani, mint amit a beszélgetés keretei megengednek, ezért interjút kértem tőle.

- Azt már tudom, hogy matematika szakos tanár. Hogy kezdett a digitális oktatással, online biztonsággal és ehhez hasonló területekkel foglalkozni?

- Azt szoktam mondani, hogy a tanítás a legköltségesebb hobbi. A legidőigényesebb feladatok közé tartozik, ha az ember rendesen szeretné csinálni. Sokszor hallani, hogy a tanárok mennyire ráérnek, hiszen csak délelőtt tanítanak, és van egy nagy nyári szünetük. Ez nincs teljesen így, ezért ezt szeretném tisztázni.

Hogy ezt a hobbimat fenn tudjam tartani, elkezdtem webfejlesztéssel foglalkozni, illetve rendszergazdai feladatokat láttam el a tanítás mellett. Aztán, amikor elindítottuk az Android portált, és elkezdtem cikkeket írni, blogot szerkeszteni, az kezdett el leginkább foglalkoztatni, hogyan lehet ezeket az okostelefonokat, tableteket oktatási célokra alkalmazni.

Aztán bekerültem a GeoGebra nemzetközi csapatába, ahol közösségfejlesztéssel foglalkoztam. Ez azt jelentette, hogy oktatástechnikai vonalon kezdtem megismerni a nemzetközi vérkeringést.

hirdetés

- A közelmúltban mindketten részt vettünk a Telenor HiperSuli program sajtóbeszélgetésén. Az egyik érdekes mondata úgy hangzott akkor, hogy a digitális oktatás nem egyenlő azzal, hogy kütyüket használunk. Akkor nem volt lehetőség mélyebben belemenni a témába, de most örülnék, ha kifejtené.

- A kütyühasználat az látványos. Ha valaki kütyüket használ az órán, az interaktív tábláról átvált a tabletre, onnan aztán kitolja a tartalmat valamelyik digitális osztályterembe, akkor olyan, mint egy varázsló, és persze fontos, hogy ezt valaki meg tudja csinálni. De ez csak az első szint, a következő az, hogyha nem csak varázsol, hanem tanít is.

Én viszont különbséget teszek az órai kütyühasználat és a digitális oktatás között – amivel korántsem vagyok egyedül. Nevezhetjük ezt XXI. századi oktatásnak is, és alapvetően a célja az, hogy a digitális világnak és a jelenlegi igényeknek megfelelően tudja felkészíteni a diákokat. Vagyis olyan emberek kerüljenek ki az oktatásból, akik az iskolában megszerzett digitális kompetenciájukkal képesek arra, hogy akár egy ilyen abszurd helyzetben, mint amit például ez a karantén okozott, helyt tudjanak állni.

Egész egyszerűen az oktatás már nem szólhat ugyanarról, mint 100 évvel ezelőtt, amikor a tanár volt az információnak az egyetlen forrása.

Száz évvel ezelőtt a falusi oktató volt az, aki a tudást bevitte a saját kis mikrokörnyezetébe, és rajta keresztül vált mindenki képessé arra, hogy elsajátítson dolgokat.

Ma már a tudás nem kizárólag a tanártól és az iskolából érkezik, hanem számtalan helyről. Ezt a diákok is tapasztalják, és nagyon fontos, hogy a digitális pedagógia segítségével képessé tegyük őket arra, hogy ezeket az információkat kezelni tudják.

Egyébként nagyon jól látjuk, mi történik, ha nem kapnak az emberek megfelelő digitális oktatást: ők lesznek azok, akik hülyeségeket osztanak meg nyakló nélkül a Facebookon, akik nem tudják értelmezni az óriási mennyiségű rájuk zúduló tartalmat.

Erre meg kell tanítani őket, mert tetszik vagy sem, a világ ebbe az irányba mozog.

- Erre mondhatnánk, hogy ez a fajta digitális oktatás már jelen van. Gimnáziumban már nekem is volt informatika órám, ezelőtt 25 évvel. Igaz, akkor még Windows 2.0-át, meg DOS-t tanultunk.

- Pont az lenne a lényeg, hogy ezt ne száműzzük az informatikaórára. Szője át a teljes oktatást, és legyen jelen ugyanúgy az angolórán, a történelemórán vagy a matekórán.

Matekból föladok például egy feladatot, hogy a Pitagorasz-tételt helyezzék kontextusába. Ki volt ez a Pitagorasz? Mi történt? Hogyan történt? Miért fontos az, hogy egyszer csak megjelentek az irracionális számok a Pitagorasz-tétel következtében? Mit jelentett ez a társadalomra vonatkozóan? Helyezzük az egészet az adott történelmi korba és próbáljuk megérteni, hogy mi történik. Erre minden eszközünk és minden lehetőségünk megvan a digitális világnak köszönhetően. Így azok számára is érdekessé tudom tenni az órát, akik nem annyira érdeklődnek maga a tantárgy, a “száraz matematika” iránt.

Ez a megközelítés egyébként egyfajta szemléletváltás kérdése is. A HiperSuli programban résztvevő tanárok például egy olyan közösség tagjai, akik aktívan használják a digitális világ nyújtotta lehetőségeket és egymás közt meg is osztják az elsajátított tudást, ezzel inspirálva, segítve egymást. Lehet, hogy az elején idegen és több időt igényel az új eszközök, alkalmazások megismerése, de hosszú távon mind a tanárok, mind a diákok profitálnak belőle.

- Tulajdonképpen akkor ez egy interdiszciplináris megközelítés.

- Abszolút. Az interdiszciplinaritás szerintem elengedhetetlen. Hosszú éveken át ment például a verseny, hogy a trigonometriát ki tanítja meg: a fizikatanár, vagy a matektanár? Abszurd helyzet, hogy ugyanazt a tananyagot két tanár tanítja meg két különböző módon. Ezen túl kell lépni.

Ami nem azt jelenti, hogy el kell törölni minden tantárgyat, de mindenképpen szükséges egy interdiszciplináris kommunikáció tantestületen belül, illetőleg, hogy a digitális világ adta lehetőségeket felhasználva lépjünk ki ezekből a keretekből.

- A tanárképzésünk is szakosodott tanárokat képez. Nyilván nem véletlenül megy valaki magyar szak helyett matematika tanárnak. Elvárható egy tanártól, hogy a más tantárgyhoz tartozó kérdésekben is otthon legyen?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bionikus-karral-iro-kisfiu-northfoto.jpg

Bionikus kar segítségével tanult meg újra írni az angol fiú, akinek mind a négy végtagját amputálták

A 11 éves Kyle agyhártyagyulladás miatt veszítette el a kezeit és lábait. Nagyon menő, Star Wars-os bionikus karjával alig pár hét alatt megtanult újra írni és rajzolni.
Fotó: Northfoto - Cheryl Vincent/SWNS.COM - szmo.hu
2020. június 01.


hirdetés

Szuperhősnek érzi magát az a 11 éves angol fiú, aki egy bionikus karral tanult meg bal kézzel írni, miután mind a négy végtagját amputálták.

Kyle Vincent még 2016-ban, 8 évesen kapott agyhártyagyulladást, amely olyan súlyos volt, hogy az orvosok akkor azt mondták, csak napjai lehetnek hátra. Mesterséges kómában tartották, amíg sürgősségi beavatkozásokat végeztek el rajta. A végtagjai feketére színeződtek, és kiderült, hogy már egyiket sem lehet megmenteni. Az alkarjait és a lábait is amputálták, de szerencsére felépült a súlyos betegségből, miután 38 hetet töltött kórházban.

A fiú idén januárban egy bionikus kart kapott, amellyel meg kellett tanulnia írni - ráadásul bal kézzel. A koronavírus-járvány alatt azon igyekezett, hogy minél könnyebben tudjon írni, hogy ne maradjon le a tanulnivalóval az iskolában.

Még édesanyját is meglepte, amikor alig pár nappal azután, hogy megkapta a bionikus kart, már ceruzát ragadott, és próbálkozott az írással.

hirdetés

"Nagyon büszke vagyok rá. Én el se tudom képzelni, hogy bal kézzel írjak, de nagyon lenyűgözött, hogy ő milyen gyorsan megtanulta. Mindig is gyorsan tanult, a gyerekek ugyanis ebben a korban nagyon könnyen alkalmazkodnak"

- mondta Cheryl Vincent.

Az anya elmondása szerint a fiú először szégyellte a bionikus kart osztálytársai előtt, ezért sosem vitte magával az iskolába, mert nem akart vele feltűnést kelteni. A járvány viszont lehetőséget adott neki, hogy otthon megbarátkozzon a szerkezettel. Anyja szerint Kyle már egyre magabiztosabban használja a műkart, már nemcsak írni, de rajzolni, sőt akár festeni is tud.

"Nagyon jó érzés, hogy tudok írni, még ha nem is szeretek házi feladatot csinálni. Szuperhősnek érzem magam a bionikus kar miatt"

- mondta Kyle.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
PIA23690-Exoplanet-Kepler1649c-20200415-scaled.jpg

Életre is alkalmas lehet a Földhöz legközelebbi exobolygó

Egy nemzetközi csillagász-csoport erősítette meg a Földhöz hasonló bolygó létezését, amely naprendszerünk legközelebbi csillaga, a Proxima Centauri körül forog.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 03.


hirdetés

A Proxima b., amelyről az Astronomy and Astrophysics című szaklapban jelent meg tanulmány, megállapította, hogy tömege a Föld 1,17-szerese, és mindössze 11,2 nap alatt kerüli meg csillagát – írta a Futurism.

Az exobolygót 2016-ban látták meg először a HARPS nevű spektrográf segítségével, amelyet az Európai Déli Obszervatórium chilei állomásának egyik teleszkópjára szereltek. Azóta sikerült ráélesíteniük ugyancsak Chiléből egy újgenerációs spektrográffal, az ESPRESSO-val, amely háromszor olyan pontos, mint a HARPS. A program vezetője, Francesco Pepe, a genfi egyetem csillagász professzora, egyben ő a tanulmány társszerzője is.

Bár a Proxima b. a csillagát egészen közelről kerüli meg, körülbelül ugyanannyi energiát kap tőle, mint a Föld a Naptól. És éppen emiatt tételezik fel a csillagászok, hogy életet találhatnak rajta. Tény viszont, hogy a Proxima Centauri óriási mennyiségű röntgensugárral bombázza a közelében lévő bolygókat. A Proxima b. például 400-szor nagyobb dózist kap, mint a Föld a Naptól.

„Vajon van-e a bolygónak olyan atmoszférája, ami megvédi ezektől a halálos sugaraktól?” – tetette fel a kérdést Christopje Lovis, az ESPRESSO egyik kutatója. Reményei szerint e spektrográf előkészületben lévő folytatása, a RISTRETTO segíthet a válaszadásban.

Arra azonban egyelőre ne számítsunk, hogy a Proxima b-re átköltözhetünk, mert a Proxima Centauri 4,2 fényévnyire van a Naptól. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai rakéta-technológiával több ezer évig tartana, amíg eljutnánk oda.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mesterseges-intelligencia.jpg

Kirúg egy csomó újságírót a Microsoft, mesterséges intelligencia veszi át a helyüket

27 embert bocsátottak el a korszerűsítés miatt. Ez lenne a jövő?
A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. május 31.


hirdetés

Több mint két tucat újságírót rúgtak ki miután a Microsoft úgy döntött, hogy helyettesíteni tudja őket egy mesterséges intelligenciával (AI). Azoknak az újságíróknak, akik a Microsoft MSN felületét szerkesztették, és naponta több millió britet láttak el hírekkel, azt mondták, hogy nincs rájuk többé szükség. A gépiesítés ezt az ágazatot is elérte, úgy tűnik, a robotok is képesek elvégezni az újságírói feladatokat - írja a The Guardian.

Körülbelül 27, a PA Media (Sajtószövetség) által alkalmazott ember szembesült a ténnyel, hogy már csak egy hónapig van munkahelyük, miután a Microsoft úgy döntött, hogy befejezi az emberek munkáltatását ezen a területen. A cég szerint robotok is képesek a cikkírásra, szerkesztésre és korrektúrázásra, ez pedig elővetíti az automatikus frissítéseket is, ami az emberek gyorsabb informálását jelenti.

„Minden időmet azzal töltöttem, hogy a mesterséges intelligencia térhódításáról írjak és olvassak. Most pedig itt vagyok, az én helyemet is átveszi egy AI robot”

– nyilatkozta az újságíró csapat egyik tagja.

Szerinte kockázatos a szoftver által generált cikkek megjelentetése. Hiszen eddig tapasztalt újságírók gyártották a híreket, akik különös precizitással követték a szerkesztési irányelveket, amelyek például biztosították, hogy a fiatalkorúak ne találkozhassanak erőszakos tartalommal.

hirdetés

A hírek manuális koordinálása azt is garantálta többnyire, hogy a címek és a tartalmak megfelelő formátumban íródjanak, és az oldalon is átláthatóan jelenjenek meg, ideértve a politikai semlegességet, a hamis hírek kiszűrését, továbbá az érdekes, kiemelt hírek optimális elhelyezését.

A Microsoft ezen döntése várhatóan befolyásolni fogja világszerte a híroldalak szerkesztőségeit, ami kihívást fog jelenteni az újságírók számára, akik munkája így már szükségtelenné válhat.

„Mint minden vállalat, mi is rendszeresen folytatunk üzleti tevékenységet. Ennek eredményeként egyes helyeken növeljük a beruházásokat, máshol csökkentjük. A döntésünk nem a jelenlegi világjárványnak köszönhető” – mondta a Microsoft képviselője.

Számos másik technológiai vállalat is kísérletezik az újságírás terén alkalmazható mesterséges intelligenciákkal, többek között a Google is, habár széles körben nem elfogadott a gondolat, hogy automatizálják a hírszerkesztést.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!