hirdetés
mese.jpg

"Varázstalanítják" a mesét, pedig a gyerekeket és a felnőtteket is lehet vele gyógyítani

Traumák feldolgozásában és párkapcsolati krízisekben is segíthet - erről tartottak előadást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Dömötör Nikolett; illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2018. október 03.


hirdetés

A meseterápia arra szolgál, hogy a meséken keresztül ránézzünk a saját életünkre, megpróbáljuk megoldani a problémáinkat, nehézségeinket, amelyekkel szembetalálkozunk, a meseterapeuta feladata pedig annak a történetnek a kiválasztása, ami az adott problémára vagy élethelyzetre reflektál. A Petőfi Irodalmi Múzeumban ehhez a témához kapcsolódóan szerveztek beszélgetést kedden este, amelynek résztvevői Csóka Judit klinikai szakpszichológus, meseterapeuta, Helmich Katalin, a Mesemúzeum vezetője és Réz-Nagy Zoltán evangélikus lelkész, a moderátora pedig Galambos Ádám evangélikus teológus voltak.

Csóka Judit azzal indította a kerekasztalt, hogy kifejtette: a gyerekek képzeletvilága, fantáziája sokkal jobban működik, mint a felnőtteké, a mese világába így sokkal könnyebben belehelyezkednek. A mesehősökkel is sokkal jobban azonosulnak, képesek élni a történettel.

Teljesen bele tudnak feledkezni a mesehallgatásba, ilyenkor teljesen megváltozik az arckifejezésük, a tekintetük – ez nagyon jó hatással van a fiziológiai állapotukra is, hiszen közben megnyugszanak, ellazulnak.

A szakember szerint a mai világban kifejezetten fontos, hogy legyen a gyerekek életében olyan idő, amikor meg tudnak nyugodni, át tudják adni magukat olyan dolgoknak, ami a szívükre és a lelkükre hat.

Helmich Katalin ehhez kapcsolódóan megjegyezte: a Mesemúzeumban (ami a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye) is azért próbálnak tenni valamit, hogy a gyerekek felszabaduljanak, ellazuljanak. Az intézményt többnyire 6-10 év közötti gyerekcsoportok látogatják, az óvoda vagy általános iskola szervezi meg nekik, hétvégén pedig inkább a családoknak szóló programoké a főszerep. Maga a múzeum létezése és működése egyfajta felkiáltójel: arra hívja fel a figyelmet, hogy a mese is, a gyerekek is nagyon fontosak.

hirdetés

A pedagógusok számára többek között az az üzenete, hogy ne ragadják ki a gyerekeket felesleges fegyelmezésekkel és felesleges, konkrét ismeretek átadási kényszerével abból a varázslatból, ami akkor jön, ha belefeledkeznek egy történetbe, egy helybe, helyzetbe.

Ha bele is kerül a mese a kötelező tananyagba, elég illúzióromboló, hogy miután a pedagógus felolvassa a mesét, rögtön fellapoztatja a diákokkal a munkafüzetet és nekiállnak az ott kijelölt feladatnak. Ha így tesznek, „varázstalanítják” a mesét, az együttlétet.

Réz-Nagy Zoltán lelkész a rendszeres esti mesélés híve, amire minden nap lefektetéskor - amire saját bevallása szerint sajnos elég későn, úgy fél 10 tájban - kerül sor menetrendszerűen. Vannak mesék, amiket már többszázszor elmondott, talán pont amiatt fordul elő, hogy a gyerek egyszerűen kijavítja, ha nem a megfelelő szót olvassa. Szerinte ha a gyerek nagyon sokszor hallja, annyira tökéletesen beleépül a lelkébe a történet, hogy minden egyes szó alapvető fontossággal bír. Az, hogy az ismétléssel ennyire mélyre lehet menni, nagyon fontos eleme a mesélésnek. Nem is annyira a változatosság a lényeg, hanem ha van olyan mese, ami jó, akkor fontos, hogy hallja eleget a gyerek.

A népmeséket az évszázadokban, sőt akár évezredekben mérhető idő már kipróbálta, letisztította, kvázi kanonizálta azzal, hogy a „jók” fennmaradtak, a „nem jók” pedig kiselejteződtek, elfelejtődtek

- fűzte hozzá magyarázatként.

A jó és rossz kapcsolódására reflektált Helmich Katalin is, amikor azt mondta: a mesékben ez a két erő nagyon markánsan elkülönül, nem úgy, mint az életben. Az az ambivalencia, az a keveredés, ami minden emberben ott van, a mesék világában teljesen szétválasztódik, ezzel segítve a gyereket, hogy pontosan megtanuljon különbséget tenni a helyes és helytelen között.

Csóka Judit szerint a mese rengeteg dologra használható - például arra is, hogy érzelmeket hozzunk a felszínre és tudjunk róluk beszélni. Ezzel kapcsolatban elmesélt egy történetet: egyszer egy problémás, általános iskolai osztályban kérték a segítségét. A harmadikos gyerekeknek nyáron meghalt a tanítónénije, az osztályfőnök pedig nem tudott erről beszélgetni velük, mert bezárkóztak, egymás között viszont iszonyatos nagy volt a feszültség, gyakorlatilag kezelhetetlenekké váltak. Judit A fehér sólyom című mesét vitte be nekik, ami arról szól, hogy egy kán sólyma három napon keresztül gyászolja étlen-szomjan a gazdáját, miután az meghal. A mese és a szakember hozzá kapcsolódó kérdései megnyitottak a gyerekekben valamit, amitől végre elkezdtek beszélni a saját gyászukról is, és gyakorlatilag közösségben dolgozták fel az őket ért traumát.

Fontos megjegyezni, hogy a meséknek kultúraközvetítő szerepük is van, hiszen ha egy másik nép meséjét olvassuk, hallgatjuk, megismerkedhetünk a gondolkodásmódjukkal, a szokásaikkal is. Az indián mesékből például az állatok, a természet szeretetét és tiszteletét tanulhatjuk meg – sokszor leírják, hogy a vadászat csak akkor jó, ha a vadász annyi állatot ejt el, amennyire neki feltétlenül szüksége van, utána pedig megköszöni a zsákmánynak, hogy „megengedte”, hogy a tápláléka lehessen. Ez például a magyar népmesékben ilyen formában nem jelenik meg, tette hozzá Judit.

Réz-Nagy Zoltán úgy fogalmazott:

„Semmi esélyünk nem lenne arra, hogy megértsük egymás népmeséit, ha nem lenne sokkal több közös bennünk, mint amennyi elválaszt.”

Amikről ugyanis a mesék szólnak, univerzálisak, a kulturális különbségektől eltekintve a lényegük ugyanaz.

A lelkész szerint óriási lehetőség a hittanárok kezében az, hogy olyan, kvázi meseszerű, a Bibliában szereplő történeteket adhatnak át, mint például a Jónás könyve. Ez nem is akar más lenni, mint fikció, így aztán nem is annyira érdekes, hogy létező, történeti személy volt-e Jónás vagy sem. Eszter könyve, József, Dávid király történetei is ilyenek. „Ha azt mondom, hogy ezek mestermunkák a meséken belül, azt hiszem, nem tévedek nagyot.” Nagy hatást gyakorolhatnak a gyerekekre, akár úgy is, hogy interaktívan dolgozzák fel, hatalmas élményt nyújthat nekik. A lelkész egyik kollégáját említette, aki Jónás történetét úgy játszatta el a gyerekekkel, hogy matracot hozott be az órára és így dolgozták fel a cetből való kidobás jelenetét (persze az összes gyerek követelte, hogy őt is „dobja ki” a hal).

A mesék és a bibliai történetek között természetesen vannak különbségek, viszont a lelkész álláspontja szerint a biblikus olvasmányokat jóval könnyebb úgy megérteni, ha ismerjük a meséket is. Az Eszter könyvében például annyi a népmesei elem, jelkép, hogy azok ismerete nélkül nehéz értelmezni.

„A gyerekeknek azonban ezeket nem kell megmagyarázni, csak nekünk, az intellektuálisan megrontott felnőtteknek.”

Csóka Judit a mese és a vallás kapcsolatára reflektálva fűzte hozzá, hogy a mesék evangélium-szerűen közvetítik a jó hírt, hiszen a fő üzenetük az, hogy bármi rossz ér, lehet rajta változtatni. „A népmesében a főhős (aki sokszor a legkisebb, a bolondnak, csúnyának mondott, lenézett szereplő) a végén mindig sikerre viszi a történetet, elindul egy olyan helyzetből, ami már tarthatatlan a számára. Vagy azért, mert nagy a szegénység, vagy azért, mert bántják, vagy mert beteg valaki és meg kell szereznie a gyógyfüvet. Sok esetben az a baj, hogy belenyugszunk abba, ha valami nem jó nekünk.

Hatalmas lehetőség így megtanítani a gyerekeknek, hogy ha valami rossz, azon lehet változtatni, el lehet indulni, ahogy a különféle mesehősök.”

Régen közösségi élmény volt a mesemondás és -hallgatás, az idők során azonban átalakul a közeg, manapság inkább szűk családi körben kerül rá sor. Sőt, a 19. század végéig felnőtt közönséget szórakoztatták vele – a beszélgetésnek ezen a pontján került szóba Csóka Judit legutóbb megjelent, Mesék feleségekről és férjekről című könyve, amiből kiderül: léteznek olyan segítő mesék is, amiket párkapcsolati gondok megoldására lehet használni.

A kötetben négy tematikus részt találunk. Az első a választásról szól, ugyanis a szakember tapasztalata alapján sokak esetében már a párválasztás motivációja sem megfelelő, hanem inkább érdekek mentén vezérelt – vagyis sokan választanak maguknak társat anyagi megfontolások miatt, vagy mert nem tudnak túllépni a külsőségeken („olyan szép, úgy hordom magam mellett, mint egy díszt”), vagy azért, mert azt gondolják, az illető majd jó apja/anyja lesz a gyereknek. A második rész meséi arról szólnak, hogyan tudjuk elengedni a régi kapcsolatainkat azért, hogy elköteleződjünk az újban. A harmadik részben a közös életről, a feladatokról, a kapcsolaton belüli szerepekről, a negyedikben pedig a házasságot fenyegető veszélyekről találhatunk olvasmányokat. Judit szerint az egyik leggyakoribb ilyen nem egy harmadik személy felbukkanása, hanem a pénzhajhászás okozta elidegenedés, ami miatt nemhogy mesélni nem jut idő egymásnak, de még beszélgetni sem.

A teljes beszélgetés visszanézhető itt.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nagyijo-1000x667.jpg

„Tíz napon belül halt meg a 99 éves nagyim és a 65 éves anyukám” – Tímea dühös és válaszokat vár

Azt mondja, a nagymamája szinte biztosan koronavírusban halt meg, de nem került az áldozatok listájára. Az anyukája rajta van, de szerinte félrevezető adatokkal.
Belicza Bea írása, a címképen Tímea fotója a nagymama kezéről - szmo.hu
2020. május 30.


hirdetés

"Szavak nincsenek arra, amit érzek. Düh és elmondhatatlan fájdalom. Tíz napon belül halt meg a 99 éves nagyim és a 65 éves anyukám"

– mondja Tímea, akinek külföldi otthonából kellett követnie a történteket.

A nagymama majdnem 100 évet élt anélkül, hogy operációt végeztek volna rajta. Márciusban azonban kilyukadt a gyomra, ezért a Szent Imre kórházba vitték. Egyedül élt. Lánya, unokái segítették bevásárlással, főzéssel, de vigyáztak rá nagyon. Az utóbbi egy évben, ha volt egy kis nátha, influenza, senki nem ment a közelébe.

Tímea szerint a nagymama bottal, a hajlott hátával is fürge mozgású volt. Az életmentő műtétet is jól bírta, a hetedik napon mondták, hogy másnap mehet haza. Akkor viszont kiderült, lázas és tüdőgyulladása van.

"Ezen a napon zárták be a kórházat, többet nem lehetett látogatni. És ugyanezen a napon lett lázas édesanyám is, aki nagyit látogatta eddig."

hirdetés

Édesanyja gyenge, étvágytalan volt és nehezen vette a levegőt, a láza 39 fok volt. Érezte, hogy baj van, nagyon akart koronavírus tesztet. Kétszer is volt orvosnál, de hazaküldték antibiotikummal, hogy ne aggódjon, ez sima influenza. Öt nap múlva agyvérzés-gyanúval került ő is a Szent Imre kórházba.

Fél napon át vizsgálták védőfelszerelés nélkül. Tímea szerint a koronagyanú mindenkit meglepett: "Amikor kiderült, hogy tüdőgyulladása van, improvizálni kellett, nem voltak felkészülve az elkülönítésére. 24 óra múlva kiderült, hogy pozitív, át is vitték a László kórházba."

Tímea nagymamája és a dédunokák

A nagymama még ezelőtt pár nappal meghalt. Tímea két húgát és nevelőapját is kórházba vitték. Kettőjük tesztje pozitív lett, bár nem voltak tüneteik. Az egyik lánynak viszont - hiába érezte, hogy beteg - nem sikerült a tesztje, mert ivott egy kis vizet előtte. Elfelejtettek neki szólni, hogy nem lehet.

Tímea édesanyja végig rossz állapotban volt, lélegeztetőgépen. Nyolc nap múlva ő is meghalt.

A patológus szerint nem volt semmi baja édesanyámnak a koronán kívül

- állítja Tímea.

A halotti bizonyítványon is az áll, hogy alapbetegsége a koronavírus, amelynek a szövődménye volt a tüdőgyulladás, amelynek a következménye a vérmérgezés. Kísérőbetegségként jelölik meg a húgyhólyagrák miatti kezelést. Azt írja a formanyomtatvány, hogy ez az alapbetegségtől független dolog, de hozzájárulhatott a halálhoz.

Ezzel szemben az elhunytak nyilvános listáján, a koronavírus.gov.hu oldalon már alapbetegségként szerepel a rosszindulatú daganat.

Tímeát ez felháborította.

"A hivatalos statisztika szerint az áldozat a koronavírus mellett rákos is volt. Ez így hazugság. 21 évvel ezelőtt volt daganata, azóta gyógyult volt, semmiféle kezelése nem volt. Ez nem fair, így beleírhatják azt is, ha valaki koraszülött volt!"

Megkérdeztük az operatív törzset, hogyan kerülhetett a halotti bizonyítványon csak kísérőbetegségként szereplő, 21 évvel korábbi rák a hivatalos oldalra, immár mint alapbetegség. Nem kaptunk választ.

Tímea azt sem érti, a nagymamája miért nincs a listán. Ezt magyarázhatja, amit az egyik doktornő mondott neki, amikor telefonon beszéltek édesanyja fertőzéséről.

"Sajnálkozva magyarázta, hogy nem tudja, honnan kaphatta el édesanyám a koronavírust. Félbeszakítva kérdeztem, ugye tudják, hogy a nagymamám ugyanitt hunyt el tüdőgyulladásban két nappal azelőtt?"

A doktornő azt mondta, össze sem rakták, hogy ők rokonok voltak. 

Tímea úgy gondolja, a nagymamája is fertőzött lehetett, és a kórházban elkapott koronavírus okozhatta nála a lázat és a tüdőgyulladást. Csak ez sohasem derült ki. Amikor az anyja tesztje elkészült, a nagymamája már napok óta halott volt.

"Ha tesztelték volna, akkor talán anyu is időben kórházba került volna, és talán túlélhette volna. Arról nem beszélve, hogy ha vírusos volt és védőfelszerelés nélkül ápolták, megfertőzhetett dolgozókat, mint ahogy nagyi is, ha ő is fertőzött volt." 

"A szeretteim a mulasztások és kezdeti fejetlenség áldozatai is" - összegzi Tímea, hogy látja ő a helyzetet.

A hivatalos lista amúgy is nehezen követhető

Tímea 65 éves édesanyja az akkori hivatalos bejelentés szerint az ötödik vagy hatodik áldozat lehetett. Egy 75 éves asszonnyal egy napon hunyt el. A jelenlegi hivatalos listán a második helyen van.

Megnéztük, hol szerepel a 75 éves asszony. Ilyen korú nő azonban csak 105. a listán.

Az operatív törzset erről is megkérdeztük, ez hogy lehet. Választ nem kaptunk.

Ahogy írtuk, Tímea édesanyja mellett a 21 évvel korábbi rákja szerepel alapbetegségként. A világon mindenütt vannak a halálos áldozatok között egészséges emberek. Magyarországon azonban a hivatalos tájékoztatás szerint szinte senki sem halt meg alapbetegség nélkül.

Összesen tizenegy embernél nincs megadva ebben a rubrikában betegség. Ebből 8 "feltöltés alatt áll", egynél szerepel, hogy "nincs adat", egynél, hogy "nem ismert" és egyetlen egynél, hogy "nincs". Egy 81 éves férfinél.

Vannak, akiknél latinul írják az alapbetegségeket, vannak, akiknél hosszan, minden valaha létezett betegséget, másoknál minimálisan, talán épp olyat említve, ami a koronavírusból származhat és nem fordítva. Ilyenek a tüdőgyulladások, gennygyülemek, légzési nehézségek, sokszor a szívpanaszok és sztrókok is.

Több egymást követő ember a listán ugyanazzal a betegséggel van fent. A 250. és a 251. helyen egy-egy 91 éves nő szerepel, szóról szóra ugyanazzal az alapbetegséggel: "magas vérnyomás, általános érelmeszesedés, szívelégtelenség."

Itt nemcsak a betegségek egyeznek, de a betegek életkora és neme is.

Bár a listával kapcsolatos kérdéseinkre hivatalos választ nem kaptunk, egy általunk megkérdezett orvos azt mondta, szerinte az adatokat szándékosan senki sem manipulálta.

"A magyar egészségügyi rendszer nagyon gyenge békeidőben is. A hibák nagy része ebből fakad, a másik részét meg a járvány okozta káosz, kapkodás hozta. A szabályok sokszor, hirtelen változtak. Ráadásul nem sokat tudunk a vírusról. A kevés információ a világon mindenütt probléma volt. Nincs durva eltussolás szerintem. Más országban sincs mindenki a listán, például az otthon, tesztelés nélkül meghaltak. Tudjuk, hogy Magyarországon nem beszélhetünk mindenről, de durva titkolózást nem engednének az orvosok, ebben biztos vagyok."

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
antall-Copy.jpg

Két dolgot mondott Antall József a halálos ágyán Orbán Viktornak

Az első szabadon választott miniszterelnök elsőszülött fia, Antall György beszélt édesapjáról a Válasz Online-nak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Exkluzív interjút adott a Válasz Online-nak Antall György, az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József elsőszülött fia. Bár mint „titkos tanácsosaként” sok mindent látott és hallott, eddig mégsem beszélt édesapjáról.

Most a Válasz Online kérdéseire többek között arról beszélt, igaz-e, hogy Antall József halálos ágyán politikai örökösének tette meg Orbán Viktort. A politikus fia elmondta, hogy valójában két tanácsot adott az akkor még fiatal, ellenzéki vezetőnek.

"Ott álltam akkor édesapám kórházi ágya mellett, pontosan tudom, mi hangzott el azon a beszélgetésen.

Azt mondta neki: „ne felejtsd el, miért harcoltunk”, mármint az Ellenzéki Kerekasztal idején. Illetve Orbán Viktor lelkére kötötte, hogy vigyázzon a pártjára. Körülbelül ez volt a két üzenet"

- mondta el Antall György.

hirdetés

Az interjúban azt is elmesélte, hogy azért sem beszélt édesapjáról, mert ügyvédként olyan helyen dolgozik, ahol megkérték, legyen visszafogott a közéletben, és ez neki tökéletesen megfelelt.

Édesapjáról elmondta, hogy nem volt naiv, "csak éppen mélyen bízott az emberi értelemben: ha valamit értelmes szavakkal elmondunk, azt az emberek megértik és talán méltányolják. Megdöbbentette az értetlenség, de még inkább a rosszhiszeműség, amivel minden egyes tettét és szavát az akkori sajtó fogadta. Pedig hol voltunk még a közösségi médiától! Amíg létezett nyomtatott sajtó, s az emberek újságokban, meg könyvekben közölték gondolataikat, volt egy természetes szűrő, de ma már nincs semmi" - mondta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
igazgyongy-maradjotthon.jpg

L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba, hogy „éhen fogunk dögleni, nem lesz kenyér, be fogják zárni a boltokat, lezárják az egész falut”

A járvány nem, a hangulatkeltés viszont azonnal megjelent a legszegényebb kelet-magyarországi településeken – mondja az Igazgyöngy Alapítvány vezetője. Arról is mesélt, mi valósult meg a gyakorlatban a digitális oktatásból.
Láng Dávid; képek forrása: Igazgyöngy Alapítvány - szmo.hu
2020. május 31.


hirdetés

L. Ritók Nórával legutóbb alig három hónapja beszélgettünk, akkor a gyöngyöspatai kártérítési ügy volt a fő téma. Azóta nagyot fordult a világ: rengeteg más dolog mellett az erről tervezett nemzeti konzultációt is elsöpörte a koronavírus.

Hozott viszont magával rengeteg új problémát, a járvánnyal kapcsolatos álhírek terjedésétől a munkanélküliségen át a digitális oktatásra való átállásig.

Most ezekről osztotta meg a tapasztalatait.

– Hogyan gyűrűzött be önökhöz a járványhelyzet, mikor észlelték az első jeleit?

hirdetés

– A megbetegedéseket szerencsésen megúsztuk, legalábbis azokban a falvakban, ahol dolgozunk, senkiről nem tudunk, aki elkapta volna. Karanténról hallottunk, itt közel a román határ, de fertőzésről nem. Ez óriási megkönnyebbülés, fogalmam sincs, mihez kezdtünk volna, ha valóban terjedni kezd a járvány.

Az intézkedések hatásait viszont azonnal érezni kezdtük. Az első két hét volt ebből a szempontból a legrázósabb, főleg azért, mert nagyon zavarosan terjedtek az információk.

A családok, akikkel kapcsolatban vagyunk, nehezen tudnak különbséget tenni az igaz és hamis állítások, a valós és az álhírek között. Emiatt rengeteg hergelő, pánikot keltő hírt véltek valósnak, ami nem segített nekünk abban, hogy uralni tudjuk a helyzetet.

Mondok egy példát. A környéken főleg Berettyóújfaluban vannak nagyáruházak, a többség oda jár vásárolni. Az első felhalmozási hullám idején itt is ürültek ki polcok, ha nem is gyakran, de volt olyan pillanat, amikor valamilyen tartós élelmiszert nem lehetett kapni. Az olyan Facebook-posztok pedig, hogy „lerabolták a berettyóújfalui Tescót”, futótűzként terjedni kezdtek, és komolyan megrengették azoknak a családoknak a létbiztonság-érzését, akiknek nem volt semmi tartalékuk.

– Konkrét pánikhangulat is volt?

– Igen, határozottan. Azt tudni kell, hogy a generációs szegénységben élőknek a Facebook a legfontosabb tájékozódási forrás és egyben közösségi színtér. Minden családban van legalább egyvalakinek profilja, és mivel mi már régóta tartjuk így is a kapcsolatot a családokkal, rálátunk a posztjaikra és kommentjeikre. Sajnos bőven voltak olyanok ezek között, hogy „éhen fogunk dögleni, nem lesz kenyér, be fogják zárni a boltokat, lezárják az egész falut”, és még sorolhatnám.

Az állandó krízishelyzetben élők érzelmileg amúgy is elég labilisak, ehhez jött hozzá a mostani helyzet, szóval el lehet képzelni, mennyire volt olaj a tűzre egy-egy ilyen kiírás. Mi persze próbáltuk megnyugtatni őket, de legtöbbször eredménytelenül.

Sok tényező nehezítette a helyzetet, rögtön első körben az is, hogy az iskolák bezárásával otthon maradtak a gyerekek. Ezeknél a családoknál az iskolai étkezés olyan tétel, ami létfontosságú a túlélés szempontjából. Az első pár napban még az se volt tiszta, hogy lesz ezután az ebéd, kiszállítják-e, kell-e ételhordó, stb. Nagy zavart okozott az is, amikor a kisebbségi önkormányzatok elkezdtek kríziscsomagokat osztani, mert utána jött egy központi rendelkezés, hogy az erre fordított pénzek a működésre vannak, és nem segélyezésre. Ez megint csak felpaprikázta a kedélyeket, a roma önkormányzatok között is indulatos vitákat okozott.

Közben ne felejtsük el, hogy a közmédiában folyamatosan az hangzott el, hogy az önkormányzatoknak mindent meg kell oldaniuk, forduljanak hozzájuk az emberek a gondjaikkal. Ezt persze készpénznek vették a nehéz helyzetben élők, csak azt nem látták át, hogy az egyes települések anyagi helyzete nem azonos. Ha egy település nagyobb, és vannak üzemek, vállalkozások, ott a helyi adóbevétel nagyobb mozgásteret enged, mint azokban a kis falvakban, ahol semmi ilyen nincs.

Így aztán, amikor például egy kisvárosban élő kiposztolta a Facebookra, hogy „köszönjük szépen a segélycsomagot a polgármesternek”, a közeli falvakban élők nem értették, ők miért nem kapnak, és rögtön lázadozni kezdtek.

Kiosztott kríziscsomag egy ház udvarán

– Az Igazgyöngy Alapítvány miben tudott segíteni?

– Első lépésként fertőtlenítőszereket szereztünk be, hiszen mi is megijedtünk, hogy mi lesz, ha berobban a járvány ezekben a közösségekben. Akkor már észleltük, hogy ha a helyi intézményrendszertől (önkormányzat, családsegítő) hiába kérnek segítséget, és mi, civilek fogunk segíteni, az csak tovább bonyolítja a helyzetet.

Muszáj, hogy együtt, összefogva, és ne egymás ellenére dolgozzunk. Ezért a beszerzett fertőtlenítőket első körben igyekeztünk az erre nyitott intézményeknek eljuttatni, hogy ők adják oda az embereknek, ne feszüljön tovább a helyzet, és ne az legyen az üzenet, hogy ők nem, csak mi tudjuk megoldani a helyzetet.

Persze nekünk is plusz forrásokat kellett előteremtenünk, hiszen a sokszorosára nőttek a járványhelyzet miatt a kiadásaink. Van olyan településünk, ahol önmagában erre több mint 6 millió forintot költöttünk. Első körben a korábbi, nem címkézett céges támogatásokból csoportosítottunk át, amit például nyári táboroztatásra költöttünk volna eredetileg. Azzal, hogy az első pillanattól kezdve kommunikáltuk a helyzetet, szerencsére nagyon sok embert meg tudtunk szólítani, akik szolidárisak voltak. Akadt, aki kampányt szervezett nekünk, sőt egy amerikai egyházi szervezettől és egy nemzetközi cég alapítványától is érkezett egy nagyobb összeg. Ez tervezhetőbbé tette a működésünket, át tudtunk állni folyamatos segítségnyújtásra.

Elkezdtünk szájmaszkokat varrni és osztani, ezekből szintén adtunk az intézményrendszernek is. Kialakítottuk a kríziscsomagok adminisztrációs rendszerét, egy kolléganőnk folyamatosan rögzítette a kéréseket. Pénzbeli segítségnyújtást is kellett tennünk a tárgyi adományok mellé, ez például Toldon nagyon szükséges volt ahhoz, hogy meg tudjuk nyugtatni őket, hiszen egy bolt nélküli zsákfaluról van szó, ahol még könnyebben eluralkodott a pánik. Egyébként 16 településen dolgoztunk a járvány alatt.

Kríziscsomagok kiosztás előtt

– A munkahelyek megszűnése mennyire érintette a környéken élőket?

– Ebben a térségben munkát leginkább a közszféra ad, tehát vagy az intézményrendszer, vagy a közmunkaprogram. Esetleg még a nagy- és kiskereskedelem. Aki nem tartozik a fenti körbe és dolgozik, az messzebbre jár, többnyire feketemunkában, vagy alkalmi bejelentéssel. Nagyjából a harmadik héten tapasztaltuk, hogy leálltak ezek a munkalehetőségek, és akiket addig szervezetten vittek például építkezésekre, onnantól otthon voltak.

A szolgáltatáshiány miatt más téren is virágzik a feketegazdaság a falvakban, enélkül a leszakadó települések már nem is élhetők: a cigaretta-kereskedelemtől a pénzért fuvarozásig jó néhány családnak származott innen a megélhetése.

Ezek szintén inogni kezdtek, mivel a jövedelmek csökkenése miatt szűkült a kereslet. A bizonytalanságérzés pedig emiatt is csak tovább fokozódott.

– A digitális oktatásra való átállás milyen gyakorlati nehézségeket hozott?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
54236874_667260237024452_4244090496391053312_n.jpg

„A karantén luxus” – homlokegyenest mást mond az oxfordi professzor a járványról

A rejtőzködő immunitás az, amely leginkább befolyásolta a koronavírus terjedését, kicsúcsosodását, végül lecsengését. Az egyes országoknak a legkülönbözőbb karantén-politikája volt, a járvány mégis szinte mindenütt ugyanúgy viselkedett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Tudományos körökben kétféle nézet áll egymással szemben. Az egyik szerint a Covid-19 halálos kimenetelű betegség, amely a Föld lakosságának csak töredékét érte el. A másik szerint egy enyhébb lefolyású világjárványról van szó, amellyel az emberek nagy része már találkozott és eltűnőben van.

Nagy-Britanniában Neil Ferguson, az Imperial College professzora képviseli az első álláspontot, míg Sunetra Gupta, az oxfordi egyetem elméleti epidemiológia professzor-asszonya a másodikat. Az ő csoportja még márciusban egy olyan modellt állított fel, amely azzal számolt, hogy a lakosságnak több mint 50%-a már megkapta a vírust, és hogy a fertőzés halálozási rátája 0,1% lehet.

Azóta számos antitest-tanulmány született a világban, és ezek azt mutatták, hogy az emberek igen kis százaléka rendelkezik ellenanyaggal a koronavírussal szemben. Gupta viszont az Unherd által idézett interjú szerint továbbra is meg van győződve modellje helyességéről.

A professzornő szerint ugyanis az antitest-tanulmányok nem jelzik sem a vírusnak való kitettség, sem pedig az immunitás szintjét. Ezenkívül a koronavírus által fertőzöttek közül sokan másfajta immunitásokkal is rendelkeznek, amelyeket az antitest-tesztek nem mutatnak ki. Ezek kialakulhattak genetikai adottságokból, vagy pedig korábbi, a koronavírushoz hasonló betegségekből. Tehát a valódi vírusellenállással rendelkezők sokkal többen lehetnek.

Guptát számos ország járványmintája erősítette meg abban, hogy ez a rejtőzködő immunitás az, amely leginkább befolyásolta a koronavírus terjedését, kicsúcsosodását, végül lecsengését. Az egyes országoknak a legkülönbözőbb karantén-politikája volt, a járvány mégis szinte mindenütt ugyanúgy viselkedett.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!