hirdetés
abcug-1.jpg

"Mennyit nőtt a melled a nyáron?"

Hiába születtek intézkedések a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények visszaszorítására, ha az iskola eltusol, a vétkes pedagógus pedig továbbra is a gyerekek közelébe férkőzhet.
Zsilák Szilvia, Abcúg - szmo.hu
2019. január 11.


hirdetés

A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények csökkentése érdekében az utóbbi években több szigorítás is történt, de úgy tűnik mindez nem elegendő, hogy kiszorítsák a szexuális visszaéléseket elkövető tanárokat az iskolákból. Gyakran az igazgatók tusolják el az ügyet: az iskolából ugyan kirúgják a tanárt, de eljárás nem indul ellene. Így aztán semmi akadálya, hogy a tanár egy új intézményben szedje az áldozatait. Ha minden optimálisan alakul: a tanár ellen eljárás indul, el is ítélik, portásként, sofőrként simán újra a gyerekek közelébe kerülhet. Végül ott vannak azok a könnyen elbagatellizálható esetek, amikor bár nem történik erőszak, de a pedagógus – kihasználva az alá-fölérendeltségi helyzetet –, előszeretettel tesz megjegyzéseket a diáklányok melleire, és teljesen átszexualizálja az iskolai közeget.

Nyitva maradt kiskapuk

A törvényhozók nem siették el a dolgokat, 2012-ben született meg az a jogszabály, ami szerint a gyerekekkel szembeni szexuális bűncselekmények nem évülnek el, azaz az elkövetők ellen bármikor eljárást lehet indítani, akiknek az adatai ráadásul még a bűnügyi nyilvántartásban is megmaradnak. Egy szintén nem túl régi, 2017 decemberében életbe lépett törvény szerint pedig örökre el kell tiltani a gyerekekkel való foglalkozásától azt, aki szexuális bűncselekményt követ el kiskorú ellen. Magyarországon tehát nem létezik egy külön „szexuális elkövetői” nyilvántartás (mint például az Egyesült Királyságban), viszont az erkölcsi bizonyítvány tartalmazza, hogy az elkövető nem foglalkozhat gyerekekkel, ha pedig valaki tanári állásra jelentkezik, a munkáltatónak kötelező tőle elkérnie ezt a kulcsfontosságú iratot. Az egyik jelentős probléma viszont éppen az, hogy vannak esetek, amikor bizonyos, gyerekekkel kapcsolatos munkakörök (például portás, sofőr) betöltésekor el sem kérik az erkölcsi bizonyítványt a jelentkezőktől – mondja Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője.

Kiskorú veszélyeztetése esetén pedig, – például ha egy tanár szexuális üzeneteket küldözget a kiskorú diákjának –, már csak opcionális az eltiltás, mivel “különös méltánylást érdemlő esetben” a bíró döntésén múlik, hogy a tanár megtarthatja-e a munkáját. Mivel a digitális gyerekvédelemnek még nincs egységes joggyakorlata, ezért előfordul, hogy más-más bíróságok hasonló esetekben egymásnak teljesen ellentmondó ítéleteket hoznak. Ezért történhet meg, hogy egyes bíróságok felmentik a tanárt, aki szexuális tartalmú SMS-eket küldözget a diákjainak, míg egy másik pedig elmarasztalja ugyanazon bűntett elkövetőjét – teszi hozzá Gyurkó Szilvia.

Egy másik lényeges kérdés, hogy vajon meddig kell visszaugrani az időben, hogy olyan szexuális bűnözőt találjunk, aki ma már teljesen tiszta, azaz erkölcsi bizonyítványa minden akadály nélkül megengedi, hogy gyerekekkel foglalkozzon?

“Először is, 2012 előtt kell, hogy elítéljék az elkövetőt, innentől kezdve az a kérdés, hogy mit követett el, és mennyit kapott érte, a maximumokkal számolva (az 5 évnél hosszabb szabadságvesztés büntetést még 12 évig tartják nyilván) 1990 körül elkövetett súlyos szexuális bűncselekmény elkövetője ma már teljesen tiszta, és persze a későbbi elkövetők közül is az, akit rövidebb időre ítéltek el. Az igazi probléma az, hogy hatalmas a látencia, sok esetben nem is indul eljárás, vagy bizonyítékok hiányában lezárják, tehát minimális számú az olyan elkövető száma, akivel szemben tényleg él ez a szabályozás”

– vezeti le Gyurkó Szilvia.

További aggodalomra okot adó tényező, hogy a tanárt nem tudják a foglalkozásától eltiltani, amíg nem születik meg a jogerős döntés. Addig pedig az igazgató döntése, hogy felmenti-e a munkavégzés alól a pedagógust. Gyakran hosszú időbe telik, mire a szexuális bűncselekményekben jogerős ítélet születik, a szakértő szerint ezekben az esetekben az ügyek lefolyása években mérhető. Ha valakit pedofíliával vádolnak, elég sok veszítenivalója van: kitagadhatja a családja, sosem dolgozhat gyerekek közelében, ellenben a börtönben nagyon várják a rabok az azonnal a börtönhierarchia legaljára kerülő elkövetőket. Érthető tehát, hogy számos esetben a tanár tagadja a vádakat, és minden erejével igyekszik tisztázni magát.

Be sem kerül az erkölcsi bizonyítványba

Tehát abban, hogy egy szexuális bűnöző soha többet ne kerüljön gyerekek közelébe, az erkölcsi bizonyítványnak kulcsszerepe van. Vagyis lenne, ha egyáltalán indulna büntetőeljárás. A magyar valóság azonban az, hogy sok esetben nem lehet rávenni az igazgatót arra, hogy eljárást indítson, inkább közös megegyezéssel megszünteti a munkaviszonyt a munkavállalóval, ekkor viszont nem indul semmiféle eljárás, és a következő munkaadó sem fogja tudni, miért távozott a tanár az előző munkahelyéről – mondja a gyermekjogi szakértő.

Az egyik ügyükben egy középiskolai tanár rendszeresen létesített szexuális kapcsolatot a diákjaival, a botrány kirobbanása után pedig helyi szinten hoztak egy informális döntést, hogy nem taníthat középiskolában. Ám a tanár ezek után az egyetemen kezdett tanítani, ahol ha a kiszemelt diáklányok ötöst akartak, vagy éppen nem kívántak megbukni a tárgyból, le kellett volna feküdniük az oktatóval. A szakértő sokszor értesül hasonló, újra és újra felbukkanó “fekete lovakról”, akik bár az előző helyen átlépik a határokat, a tanárhiány miatt máshol könnyen találnak új állást, ahol tiszta lappal kezdhetnek. Az alapítványhoz sok olyan ügy érkezik, amikor a szülők saját maguk jártak utána a pletykáknak, és kiderítették, hogy a tanárt az előző helyről is hasonló okból bocsátották el.

Volt egy olyan esetük is, amikor a tanár érzelmileg bántalmazta a gyerekeket, az volt a pedagógiai eszköze, hogy különválasztotta a “jó” és a “rossz” gyerekeket, a “jókat” folyamatosan dicsérte, a “rosszakat” pedig megalázta és megszégyenítette, házi feladatot sem kért rajtuk számon, mert velük úgyis az volt a cél, hogy elmenjenek az osztályból, és csak a kiválasztottak maradhassanak. A tanár bizonyíthatóan a “fekete pedagógia” módszereit használta, mégsem lehetett az igazgatót rávenni arra, hogy megváljon tőle.

De vajon miért érdekük az iskolaigazgatóknak eltussolni az ügyet, ahelyett, hogy feljelentést tennének? Az igazgatók gyakran így védik az intézményük jó hírét, inkább a gyereket áldozzák be, és az elkövetővel lojálisak – magyarázza Gyurkó Szilvia. Különböző lehet a pedagógus megítélése egy közösségen belül is, előfordulhat, hogy több szülő gyereke is nagyon szereti a tanárt, és nem érdekük, hogy botrány robbanjon ki az iskola körül, nyugalmat szeretnének, és hogy a gyerekek a tanulásra koncentrálhassanak. A szülőknek és az áldozatoknak is mérlegelniük kell, hogy bevállalják-e mindazt, ami egy ilyen procedúrával jár. Hiszen ez egy bélyeg, ami könnyen megpecsételheti a diák sorsát az iskolában, és abban sem lehetnek biztosak, hogy bárki hisz a gyerek szavának egy felnőttel szemben. Ilyen szorult helyzetben a szülők könnyen belemehetnek köztes megoldásokba, amikor elküldik a tanárt, ez egyfajta elégtételt hozhat az áldozatok számára, és az iskola is megszabadul a problémától. Viszont a dolog hátulütője, hogy az elkövető máshol ugyanúgy folytathatja a diákok zaklatását, és csak a pletykák maradnak hátra.

Szexuális visszaélés: az ölelgetős tanárnőtől, a perverz tesitanárig

A médiában a legnagyobb figyelmet általában a szexuális zaklatásról és a szexuális erőszakról szóló hírek kapják, azonban az alapítványhoz a legtöbb esetben szexuális visszaélések futnak be. Nem kell kizárólag szexuális aktusra gondolnunk ahhoz, hogy egy diák kellemetlen helyzetbe kerüljön vagy szexuális visszaélés történjen. Talán pont ezek az enyhébb esetek azok, amiket szinte bárki vissza tud idézni az iskolás éveiből, ahol a tanárok kihasználták a hatalmi helyzetüket, és ami annyira “jelentéktelen” volt, hogy szemet hunyt felette a tanári kar is.

“Szexuális visszaélés az, amikor a felnőtt saját vágya kielégítésére használja a gyereket. Ezek az esetek sokszor nem is a szexualitásról szólnak, hanem a hatalomról, és hogy nem tisztelik a gyerek és a felnőtt közötti határt, ami egy szerepbizonytalanságot eredményez. Ebből a szempontból pedig nincs különbség abban, hogy puszit ad, vagy fogdosni kezd a tanár”

– szögezi le a szakértő.

Középiskolás korú gyerek esetében ezeknek az ügyeknek a jó része azért különösen aljas, mert pont elérik, hogy a diák kellemetlenül érezze magát benne, de közben nem közelednek direkten a diák felé, mert az később bizonyítékként szolgálna ellenük, így maradnak a sokszor kétértelmű üzenetek. Gyurkó Szilvia egy olyan esetet hozott fel példának, amikor az igazgató folyamatosan írogatott Facebookon egy diáklánynak, akinek látszólag arra hívta fel a figyelmét, hogy milyen iskolán kívüli programok vannak, de a lány valójában elég zavarónak érezte a folyamatos üzeneteket, mert tudta, hogy mögöttes tartalmuk van.

Egy testnevelés tanár pedig olyan szexuális megjegyzéseket tett diákjainak, mint például “Mennyit nőtt a melled tavaly óta?” vagy pedig “Nem fáj a melleid miatt a hátad?”. Bár egy ujjal sem ért a diákokhoz, azért az még sincs rendben, hogy a tanár ilyeneket mondhat a serdülő lányoknak, bármilyen következmény nélkül. Egy másik ügyben pedig a tanár ugyan nem a fenekét fogta meg a diáklánynak, hanem a combja felső részét, de ez is pontosan elég ahhoz, hogy rosszul érezze magát, és érezze, hogy valami nem okés.

Az elkövetői spektrum is elég széles, van, aki csak elég buta ahhoz, hogy ne tudja hol a határ, de van olyan is, aki őszintén meglepődik, hogy az, ahogy ő kommunikál, az a gyereknek bántalmazó, és esetleg átszexualizál egy olyan közeget, ahol semmi helye sincs a szexualitásnak. Sok esetben a felvilágosítás hiánya miatt sem a tanárok, sem a diákok nincsenek tisztában azzal, hogy hol húzódnak a határok – osztja meg velünk a szakember.

Volt olyan esetük, hogy a tanárnőnek jól esett, hogy ölelgette a gyerekeket, ami viszont nekik kínos volt, de nem tudták, hogy joguk van nemet mondani. Egy tanárbácsi pedig azon döbbent meg, hogy nem helyes azt mondani a diákoknak a fekvőtámasz közben, hogy milyen jól fog jönni nekik ez később az ágyban, még akkor sem, ha közben ezen a fiúk nevetnek, vagy például a lányoknak nem segítség, ha a menstruáció idején piros szalagot kell viselniük. Fontos üzenete ezeknek a történeteknek, hogy mindegy, hogy a tanár mit gondol, nem számít, hogy szerinte ez vicces, és hogy a diák túlérzékeny, hiszen gyakran pont ezekkel bagatellizáljak el a történtek komolyságát, és fogják be az áldozatok száját.

“Ez azért sem fér bele, mert az iskola referencia közeg, a tanár pedig referenciaszemély, ezek a hatások erősebbek, mint az utcán dolgozó munkások beszólásai. Pont tinédzser korban, amikor a legkönnyebben befolyásolható a személyiségük, megengedhetetlenek ezek a dolgok”

“Ez azért sem fér bele, mert az iskola referencia közeg, a tanár pedig referenciaszemély, ezek a hatások erősebbek, mint az utcán dolgozó munkások beszólásai. Pont tinédzser korban, amikor a legkönnyebben befolyásolható a személyiségük, megengedhetetlenek ezek a dolgok”

Mit tehetnek a szülők az áldozathibáztatás ellen?

A jelenlegi jogszabályi környezetben nem túl szélesek a szülők jogosítványai. Fontos stratégiai lépés, hogy az információt kivigyék az intézmény falai közül, szóljanak a gyerekjóléti szolgálatnak, így rákényszerítik az iskolát arra, hogy eljárást indítsanak. Egy másik fontos lépés, hogy megosszák a szülői közösségben a történetet, így kiderülhet, hogy esetleg másokat is érint a dolog, ami növelheti a siker esélyét. Amíg csak egy gyerekről van szó, addig nagyon könnyen életbe lép az áldozathibáztató magyarázat is. A harmadik lényeges tudnivaló pedig, hogy írásban kell lebonyolítani az ügyet, az alapítványnak az a rossz tapasztalata, hogy bár az intézmények leültetik az érintetteket és empatizálnak velük, de nem történik semmilyen lépés. Hónapok telnek el, a szülők pedig azt sem tudják, hogy kifutnak fontos határidőkből, amiken belül eljárást lehetett volna indítani.

Címlap: illusztráció, forrása: Pixabay


KÖVESS MINKET:





hirdetés
csok-cimkep.jpg

Fel akartuk venni a CSOK-ot, jól megszívtuk

Az ügyintézés időrabló, eredménytelen és egyáltalán nem családbarát.
OE, címkép: illusztráció - szmo.hu
2019. június 23.



Gondolom, nem mi vagyunk az egyetlen család, aki megpróbált rárepülni a kormány nagy kampánnyal beharangozott új hétpontos családtámogatási csomagjára. Pont lakásvásárlás előtt állunk, így a CSOK igénylése is aktuálissá vált. Próbáltuk kideríteni, mégis mire számíthatunk, jár-e nekünk egyáltalán a támogatás, és ha igen, milyen feltételekkel, de zsákutcába kerültünk. Széttárt karokkal, vállvonogatással és körbemutogatással nézünk szembe. Nem kapunk válaszokat, és emiatt jól megszívtuk a lakásvásárlást.

Előre is leszögezném, hogy a helyzetünk speciális. Kezdem inkább az elején. A férjemmel kb. öt éve folyamatosan (és egyre kétségbeesettebben) szkenneljük a lakáspiacot. Az égbeszökő ingatlanárak és a keserves kínálat mellett eddig csak halogattuk a költözést. Most viszont, hogy a második gyereket tervezzük, már tényleg nagyon aktuális egy tágasabb otthon.

Pár hónapja végre találtunk is egy olyan lakást, ami ár-érték arányban optimális volt nekünk. Eladtuk a saját lakásunkat, oda leraktuk a foglalót, a szerződéskötés dátuma azonban dilemmát okozott. A jelenleg hatályos feltételek mellett ugyanis nekünk nem jár a CSOK ingyenpénz, július 1-től azonban elvileg mi is jogosultak lennénk a két gyerek után járó másfél millió forintra.

Arról azonban senki nem tudott felvilágosítást adni, hogy gond lehet-e abból, ha július 1. előtt írjuk a szerződést, habár július 1. után történik a birtokbavétel.

Megpróbáltunk utánajárni, hogy ilyen speciális esetben, a július 1-i dátumot körülugrálva végül is számolhatunk-e majd a CSOK összegével.

Először természetesen a bankomnál próbálkoztam. A válasz tömör volt: nem tudnak semmit, amíg a jogszabály nem jön ki. Amíg nincs rendelkezés a miénkhez hasonló szituról, addig nem tudnak ebben állást foglalni. Mindenesetre az OTP-s hitelügyintéző készséggel megadta elérhetőségeit, és biztatott, hívjam nyugodtan június közepén, hogy időpontot tudjon adni július első napjaira.

Aztán kijött a hír, hogy - bár a módosítás július 1-jén lép életbe - a legtöbb bankban nem lesz elérhető ez a támogatás azonnal. Az OTP-ben sem. Sebaj, a férjem olyan banknál vezet számlát, ahol elérhető lesz. Ám hiába ment be, az ő bankja sem tudott állást foglalni. Az ügyintéző azt javasolta, kérjünk állásfoglalást a Magyar Államkincstártól.

A Magyar Államkincstár oldala azonban a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz irányított át.

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
csernobil-jo.jpg

Amikor a cipész dönt az atomfizikus helyett – miért vitt be ekkora gyomrost az oroszoknak a Csernobil-film?

Van egy mondás: aki nyavalyog, de nem változtat, annak még nem fáj eléggé. A szovjet/orosz fejeseknek Csernobil eddig nem fájt eléggé. A több tízezer halott nem fájt eléggé. Hát most fáj. Mert kiderült.
hj. Fotó: HBO - szmo.hu
2019. június 20.



Aki látta az HBO sorozatát, biztos vagyok benne, hogy több jelenete is egy életre a retinájába égett. Az utolsó részben van az a kép, ahol Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes és Valerij Legaszov akadémikus az atomreaktor-katasztrófát kivizsgáló bírósági tárgyalás szünetében kint ülnek egy padon, a fa alatt.

Végig ők vezették a mentési munkálatokat, tisztában vannak vele, hogy maximum öt éven belül ők is halottak lesznek. Scserbina (Stellan Skarsgård) a kézfejét nézi, amin egy pondró mászik. “De gyönyörű” – mondja.

Milyen értékes lesz az élet, ha már mi magunk is haldoklunk. Milyen empátiával, könnyes ellágyulással nézünk még egy pondróra is, ha már mi is ketyegünk az elmúlás felé. Milyen szívesen dobnánk sutba rangot, karriert, hatalmat és pártérdeket, milyen feszült, remegő figyelemmel kapaszkodnánk a hozzáértők szaktudásába, a saját hülye, gőgös fejünk helyett, csak hogy megmentsenek minket.

Scserbina (a filmbeli, az eredetiről fogalmam sincs) ezt értette meg azon a padon. És véleményem szerint ez az, amit az oroszok még mindig nem értenek. Mármint a politikai elit, az átlagemberek, úgy hírlik, nagyon pozitívan fogadták a filmet. A fejesek viszont felháborodottan prüszkölnek, be akarják tiltatni, sőt, saját verziót is forgatnak, ahol természetesen a CIA tehet majd mindenről.

Mondhatnám, hogy az orosz elit harminc év alatt nem tanult az égvilágon semmit, de ez csak részigazság. Szerintem a világ vezetői úgy en bloc nem tanultak semmit, eddig soha, sehol, összegészében.

Igen, a szovjetek kiépítettek egy rendszert, amelyben 15 ezer röntgen/óra sugárzásnál (500 röntgen/órának való kitettség öt órán át már halálos) Uljana Komjuk atomfizikusnő hiába győzködi a cipőgyári munkásból párttitkárrá avanzsált kádert, hogy óriási baj van Csernobilban, ő közli vele, hogy “Moszkva szerint nincs, itt én döntök, elmehet.”

Kiépítettek egy rendszert, amelyben a leghülyébbek mondták meg a legokosabbaknak, hogy mi legyen. Sőt, ha egy hozzáértő ellenkezni merészelt, jött a teljes szakmai-emberi ellehetetlenítés, rosszabb esetben Szibéria.

Egy rendszert, ahol a rang, a potentátokhoz simulás, a gyötrő középszerűség-érzést kompenzáló kaviárvacsorák, elvtársi luxusvadászatok és a hatalom akolmelege felülírt mindent.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
20190615_083643.jpg

50 ezer forintot spórol havonta a kisgyerekes család azzal, hogy hulladékmentesen élnek

Mit csinál egy környezettudatos anya, ha a gyerek chipset kíván? Mit használnak babasampon helyett? Hogyan csökkent le egyetlen pici szemetes méretűre a heti hulladékmennyiségük pár év alatt? Egy kétgyerekes anyukával beszélgettünk.
Szajki-Vörös Adél - szmo.hu
2019. június 15.



Flaisz Barbara állatorvos egy főváros közeli kisvárosban él családjával. Évek óta ismerem, de csak nemrég tudtam meg róla, hogy a hulladékmentesség elkötelezett híve. Nem kampányol harsányan, de annál intenzívebben foglalkozik a témával. Ő moderálja a Háztartásom hulladék nélkül - Dél-Kelet Pest megye Facebook-oldalt, ahol csupa egyszerű és kreatív ötletet oszt meg társaival együtt azoknak, akik igyekeznének kevesebb hulladékkal terhelni a környezetüket. Arról beszélgettünk, milyen kisgyerekesként a zero waste-gyakorlat jegyében élni.

Vágjunk a közepébe. Mennyi szemetet termeltetek mondjuk 5 évvel ezelőtt és hogy állsz vele most?

Négy fős család vagyunk és van egy körülbelül 15-20 literes kiskukánk. Ez régebben hetente háromszor telt meg - ma már csak egyszer.

Mikor és milyen hatásra kezdtél el a zero waste témájával foglalkozni?

Amikor a kisfiam egy éves volt - vagyis 2016 novembere körül -, elég sokat olvastam a mosható pelenkáról. Arra gondoltunk, talán könnyebb lesz átállnia a szobatisztaságra, ha nem a kidobható változatot használjuk. Aztán kiderült, hogy a mosható pelenkás babák kábé ugyanúgy válnak szobatisztává, mint az eldobható pelenkások - csak annyi a különbség, hogy láthatóan kevesebb a szemét."

"Már akkor is szelektíven gyűjtöttük a szemetet - és a szelektívben is látszik a különbség. Akkor két zsák műanyagot tettünk ki - ma már csak egyet. Aztán tagja lettem a "Háztartásom hulladék nélkül" névre hallgató Facebook-csoportnak, ahol egymás után jöttek az ötletek, mindenki megosztotta, mit hogyan csinál.

Lelkiismereti kérdéssé is vált ez benned? Fontossá vált, hogy kevés szemetet termelj?

Most már igen. Persze ez fokozatosan alakult ki, ahogy figyelemmel kísértem a háztartási ötleteket. Láttam, hogy mások kis zsákokat varrnak, amiben veszik a kenyeret meg a zöldséget, és én is szerettem volna ilyet. Nagyon megtetszett, jópofa volt, hogy hálós, mintás zsákokba lehet pakolni, nem a nejlonzacskóba - tehát környezetbarát is. Ezért vettünk egy varrógépet és én is elkezdtem ilyen kis textilzsákokat varrogatni. Ez volt az első lépés.

Hogy képzeljük el egy bevásárlásodat?

Mi már nem járunk bevásárlóközpontokba, mert az élelmiszert ilyen alternatív módon egyszerűbb megvenni helyi boltokban és kistermelőknél. A második lépés, amin például el lehet gondolkodni, hogy miként vásárolunk húst és felvágottat.

Hiszen a gyümölcs és a pékáru nem nehéz kérdés: ezt megoldod a zsákkal. De mi a helyzet a sajttal, a felvágottakkal? A zero waste elve alapján ezeket általunk vitt dobozban lehet hazavinni,

de ez a nagyobb szupermarketekben nem mindenütt elfogadott, sok helyen még nem nézik jó szemmel, a saját higiéniai előírásaik miatt. Ezért egyszerűbb ezt kisebb üzletekben, kistermelőknél elintézni. Megtervezzük a bevásárlásainkat, például kedden elmegyünk a henteshez, annyi dobozt viszünk, amennyi kell - szerdán meg mondjuk a tejboltba megyünk és annyi üveget viszünk, amennyire szükség van.

Több zöldség-gyümölcsfajtát nem is kell megvenned. Mit termesztesz itthon?

Cseresznyét, meggyet, barackot, körtét, szilvát, ribizlit. Fűszernövényeink is vannak: bazsalikom, tárkony, rozmaring, menta. Zöldségféléket is termesztünk. Elég sok minden van, ahhoz képest, hogy nem is túl nagy a telek.

Gabonafélékhez, magvakhoz is saját doboz segítségével jutsz hozzá?

Igen. Most már a rizst is a piacon vásárolom a magosnál, aki egy hatalmas zsákból méri ki.

Mi a helyzet a tejjel?

A tejet saját üvegben - a félreértések elkerülése végett: üvegből van, nem palack, a szerző - vesszük. Az üveget könnyen lehet fertőtleníteni: kifőzni, forrázni. Egy részét tartósítjuk is egyből úgy, hogy joghurtot készítünk belőle.

Oltóanyaggal?

Nem. Egy liter tejet felforralok, és belekeverek egy kis doboz joghurtot. Így kapok egy liter joghurtot, amit tovább tudok oltani. Így lesz végül egy kis doboz joghurtból négy-öt kilónyi. Kifőzött befőttes üvegben tárolom. Tíz-tizenkét óra kell neki és kész is van.

Tejfölt is szoktál készíteni?

Nem, de azt is saját üvegbe tudom kérni a tejboltban.

Mindebből arra következtetek, hogy te magad főzöl, nem rendelitek az ételt.

Igen, de nem egyszerű. Bár volt, hogy elvittük a saját dobozunkban a gyümölcslevest az étteremből, viszont azt sehogy sem tudtam megértetni, hogy a pizzába szúrt háromágú műanyagot nem kérem. Az ilyen szituációkat úgy kerüljük ki, hogy nem rendelünk.

Bevallom, ha pizzát rendelek, pillanatnyilag eszembe sem jut ez a kis műanyag. Ehhez azért komoly szemléletváltásra van szükség.

Szerintem sok mindenre szépen fokozatosan jön rá az ember - aztán egymás után jönnek az ötletek és rájössz, hogy jé, ezt így is lehet csinálni. A gondolat először érlelődik, pár hétig, vagy hónapig, aztán elkezded máshogy csinálni.

Milyen gondolatisággal társul ez nálad? Aggódsz a Föld jövőjéért? A gyerekeidéért, az unokáidért?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
t2.jpg

Kőkeresztekkel védi Tornabarakonyt az utolsó három néni

Hogyan szerveződik az élet egy olyan faluban, ahol az állandó lakosság fele 65 évnél idősebb? A Borsod megyei Tornabarakonyon pontosan ez a helyzet, igaz, a lakosság fele három idős nénit jelent, akik mindenben a falugondnok munkájára vannak utalva.
Mizsur András írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. június 18.



A megszűnés határán álló faluban nincs bolt, se posta és háziorvos, ha szükségük van valamire – például élelmiszerre vagy gyógyszerre – , a falugondnok szerzi be nekik a közeli Bódvaszilasról. A falubeliek ritkán járnak össze, mindenki éli a maga életét. Nem csoda, ha Tornabarakonyon már az is nagy szónak számít, ha az istentiszteletre a kántoron és a sekrestyésen kívül más is elmegy.

Félórát zötykölődtünk a kanyargós, kátyúkkal tarkított úton, mire a festői helyen fekvő Tornabarakonyra értünk. A falugondnok nem sokkal utánunk érkezett vissza a menetrendszerű beszerző útjáról. A viharvert buszmegálló előtt leparkolt fehér mikrobuszból bömbölt a zene, a rádió a Twisted Sister We’re Not Gonna Take It című slágerét játszotta. Dél körül járhatott, egyedül Ágnes néni várta a falubuszt, ami friss pékárut hozott neki. Közben befutott a mobilposta is, de mindezt leszámítva, teljesen kihaltnak tűnt a falu, ahogy végighaladtunk a falu főutcájának számító Dózsa György úton.

Csúcsforgalom Tornabarakonyon, Ilon nénihez egyszerre fut be a falugondnoki autó és a posta. / Fotó: Hajdú D. András

Csak papíron laknak a törpefaluban

A szlovák határtól körülbelül 20 kilométerre található Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsákfalura azért figyeltünk fel, mert a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon ott a legmagasabb az idősek aránya: a lakosság 80 százaléka 65 éves vagy annál idősebb. Összehasonlításképpen: a képzeletbeli top lista második helyén a Zala megyei Bödeháza található, a maga 48 százalékával.

A kiugró arányt részben az magyarázza, hogy Tornabarakony egyike annak a majd 400 településnek, ahol a 2011-es népszámlás adatai szerint kétszáznál kevesebben laknak. Ellentmondó adatokat találtunk arra nézve, hogy hányan élnek a faluban: a KSH szerint 13-an, más források viszont 22 lakost említenek. A 2018-as országgyűlési választásokon 18-an szavazhattak, az idei európai parlamenti választáson pedig 19-en szerepeltek a névjegyzékben.

Tamás testvér a falu kántora ottjártunkor épp a füvet nyírta. / Fotó: Hajdú D. András

Szintén a buszmegállóban futottunk össze Tamás testvérrel, aki egy gyors fejszámolás után felvilágosított minket, hogy szám szerint hatan élnek Tornabarakonyon. Közülük négyen számítanak “őslakosnak”, három idős asszony és egy ötven-hatvan körüli férfi, egy negyvenes házaspár pedig Budapestről költözött a faluba néhány éve. A másik 12-13 tornabarakonyi lakos csupán papíron lakik a településen; bár oda vannak bejelentve, csak hétvégente vagy nyáron járnak le a faluba. Főleg Szlovákiából, Hajdúböszörmény és Debrecen környékéről, illetve Budapestről jönnek az üdülők.

Takaros és az enyészetté váló házak váltakoznak a faluban. / Fotó: Hajdú D. András

lepattant belso.jpg

Tamás testvér a falu kántora, ő tartja rendben a parókiát is, de ha úgy hozza, a görög katolikus szerzetes szedi a templomban a turistáktól a belépőt. A kilencvenes évek elején még több mint ötvenen éltek a faluban, mesélte, ami így el tudott tartani egy saját papot. Most a szlovákiai Tornahorvátiból jár át pap, több környékbeli falu tartozik hozzá. Ez akkor lehet probléma, ha temetést vagy keresztelőt kell tartani. Igaz, utóbbira évtiezedek óta nem volt példa a faluban. Ha minden igaz, Tornabarakony utolsó szülöttje nem más, mint a 2007-ben megválasztott polgármester. A KSH törpefalvakkal foglalkozó tanulmánya szerint a Tornabarakonyhoz hasonló települések népessége 1970 évek óta közel 70 százalékkal csökkent, egyrészt az elvándorlás, másrészt a halálozás miatt. A házak fele jellemzően üresen áll ezeken a kistelepüléseken, Tornabarakonyon is egymást érték a szemmel láthatóan hosszú évek óta elhagyatott, lepusztult házak. Tornabarakony helyzetét és méretét jól leírja, hogy még saját közmunkásai sincsenek: a közeli Perkupáról járnak át munkások.

A kántor, a sekrestyés és a pap

A 72 éves Anna néni is egyike az őslakosoknak; évek óta egyedül él, férje régen meghalt, gyerekei elköltöztek. Egyiküket csak a nagyobb ünnepekkor látja, unokája viszont az Aggteleki Nemzeti Parkban dolgozik, ő szokta sűrűbben látogatni. Szomszédai nincsenek, utcájában a legtöbb ház eladó. A falubeliekkel nem nagyon jár össze, ennek ellenére nem unatkozik, mindig van mit csinálnia a kertben, mondta a földes keze miatt szabadkozva. “Nem tudok úgy lenni, hogy ne csináljak valamit.” Aztán ott vannak a kacsák és a tyúkok, a rókák miatt azokra is állandóan figyelni kell. Anna néni a sekrestyés, ő gondozza a nagy becsben tartott templomot. Minden liturgián részt vesz, télen mindösssze egyetlen alkalommal hagyta ki a szertartást. Nyomos oka volt rá: disznót vágtak. “Mondtam a papnak, hogy ne jöjjön, mert nem lesz, aki meghallgassa” – mondta, miközben körbevezetett minket a templomban. Nem ritka, hogy csupán hárman jelennek meg az istentiszteleten: Anna néni, Tamás testvér és a pap.

Anna néni minden liturgián részt vesz, télen mindösssze egyetlen alkalommal hagyta ki a szertartást. Nyomós oka volt rá: disznót vágtak. “Mondtam a papnak, hogy ne jöjjön, mert nem lesz, aki meghallgassa”

A faluban nincs bolt, így ha Anna néninek szüksége van valamire, a falugondnokot kéri meg, hogy vásároljon be neki. Ha a családja valamiért nem tudja meglátogatni, akkor csak rá számíthat. Ugyanez ez igaz a gyógyszerekre, mivel háziorvos sincs Tornabarakonyon, gyakorlatilag mindenért a tíz kilométerre lévő 1200 fős Bódvaszilasra kell átjárni. Ebédet is onnan, a helyi óvoda menzájáról hoznak az időseknek. Busz csak kétszer jár, korán reggel és délután, máshogyan az idősek nem tudják elhagyni a falut, azaz kis túlzással számukra a falugondnok jelenti az egyetlen összeköttetést a külvilággal. A falubusz minden kedden és pénteken jár, a menetrendet mindenki ismeri. “Akárkinek valamilyen baja van, hozzám jön. Ha kell valami, lejönnek ide, ide adják a pénzt meg a táskát, én meg bevásárolok” – magyarázta Kiss Kondás Isván, Tornabarakony falugondnoka. Itt vannak hátul a motyók, mutatott a megpakolt kisbuszra.

“Akkor itt nincs semmi” – vágta rá nevetve, amikor arról kérdeztük, mi történik, ha szabadságra megy vagy megbetegszik. Helyettese nincs, előfordult, hogy a postás vagy a buszsofőr hozta el az ebédet. Több mind húsz éve dolgozik falugondnokként, maga is a faluból származik, az általános iskola alsó tagozatát még a helyi iskolában járta ki, mielőtt az megszűnt volna. Tíz éve költözött el Bódvaszilasra, idős szüleit kellett ápolnia. Amikor megkapta a falugondnoki munkát, még majdnem harmincan laktak Tornabarakonyon: volt, hogy egy nap többször is megfordult a két falu között. Aztán ahogy bezárt a bolt, majd a posta, és fogyott a falu lakossága, neki is egyre kevesebb munkája lett.

Tumultus a “faluközpontban”: a falugondnok, sekrestyés, kántor és a postás beszélgetnek a kereszteződésben. / Fotó: Hajdú D. András

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x