hirdetés
413.jpg

Mennyi az IQ-d, és ez mit árul el rólad?

Mióta léteznek IQ-tesztek, és mekkora az átlagos IQ? És egyáltalán: mit is értünk valójában intelligencia alatt?
Wagner Bea - szmo.hu
2014. március 10.


hirdetés

Az első IQ-tesztet eredetileg a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kiszűrésére használták. A francia közoktatási miniszter 1904-ben bizottságot hozott létre a „fogyatékosnak” tartott gyerekeket kiválogatására. A cél az volt, hogy a korosztályos átlagnál gyengébben teljesítők is el tudják sajátítani a tananyagot. Az első tesztet Alfred Binet, a Sorbonne egyetem pszichológiaprofesszora pszichológia professzora és Theophile Simon orvos dolgozta ki.

A tesztben lévő feladatok és kérdések nehézségi fok szerint vannak csoportosítva. Az intelligencia szintjét az jelzi, hogy a vizsgált személy hány, egyre növekvő nehézségű feladatot tud egymás után hibátlanul megoldani. A Binet-Simon-féle teszt az összes ma használatos IQ-teszt ősének tekinthető, amellyel sokáig csak a gyerekek értelmi szintjének meghatározására voltak képesek.

1

A felnőttek képességeinek mérése több nehézségbe is ütközött. Az életkor már nem játszott olyan meghatározó szerepet, mint a gyerekeknél, mégis szükség volt egy nagy tömegekre érvényes, a képességek felmérésére általánosan használható tesztre. David Wechsler az első világháború idején az amerikai hadsereg számára fejlesztett ki olyan pszichológiai teszteket, amelyek az újoncok kiválasztásában segítettek. A Binet-teszten alapuló felmérés több változót is figyelembe vett, és egy olyan relatív mutatóvá vált, amely kifejezi, hogy az adott személy milyen eredményt ért el a saját országában levő, saját korcsoportjának átlagához képest.

Mi az az IQ?

Intelligencia alatt az egyén értelmi képességeinek összességét értjük, melynek segítségével problémákat old meg. Ide tartozik többek között a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlagos eredmény 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68 százalékánál 85-115 IQ pontot mérjen. Számtalan intelligenciát mérő teszt van használatban, ahogy maga az intelligencia sem egyféle.

A ma is alkalmazott módszert, a Wechsler Adult Intelligence Scale-t (WAIS-t) 1939-ben fejlesztette ki névadója. Magyarországon MAWI (Magyar Wechsler Intelligencia-teszt) illetve a gyerekeknél használt változat MAWGYI (Magyar Wechsler Gyermek Intelligencia-teszt) néven használatosak. A Wechsler-teszt 10 részfeladatot tartalmaz, összehasonlító, műveltségi, élethelyzetek megértésére vonatkozó, számterjedelemmel, számolással foglalkozó, mozaikpróbás, képkiegészítő, képeket sorba rendező, tárgyösszeillesztő és rejtjelező feladatokat.

2

A nyelvi és kulturális különbségek megnehezítik az intelligencia-tesztek általános használatát. A 20. század elején sokáig még a kutatók sem értették azt a jelenséget, hogy miért tartják a más kultúrából, nyelvi környezetből érkezőket értelmi fogyatékosnak. Az Amerikai Egyesült Államokban részben emiatt a tévhit miatt korlátozták a Közép-Európából érkező bevándorlók számát.

Mennyi az annyi?

140-es IQ-val a géniuszok rendelkeznek, ide az emberek mindössze 0,2 százaléka tartozik. Ide tartozik például Bill Gates vagy Stephen Hawking.

A 131 és 140 közötti érték kivételes intelligenciának minősül, az emberek 3 százaléka éri el ezt a szintet. Ők kiváló menedzserek, vagy szakértől, kutatók, tudósok lehetnek.

A 121 és 130-as értéket még mindig átlagon felülinek tartják. Alkotó területen kiváló eredmények érhetők el vele. A népesség 6 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

111 és 120 pont közötti sáv átlagon felüli intelligenciát jelent, ide az emberek 12 százaléka sorolható.

A 91 és 110 közötti IQ átlagosnak számít, ide sorolható az emberek fele.

90-es érték alatt átlagon aluli intelligenciáról beszélünk, azok pedig, akik nem érik el a 80-as szintet, általában enyhébb vagy súlyosabb mentális zavarban szenvednek.

3

E hiányosság kiküszöbölésére fejlesztették ki a Raven-Mátrixot, amelyben a méréshez kizárólag geometriai ábrákat használnak, így a világon bárhol alkalmazható. A tehetségfelméréseknél ezt a tesztet töltetik ki leggyakrabban. A Színes Raven tesztet 5-9 éves kor közötti gyerekeknél használják, nagyobb gyerekek és felnőttek esetében a Standard, a fiatalok és felnőttek vizsgálatában a Nehezített Raven Mátrixok használatosak.

Az általános intelligencia mellett az érzelmi intelligencia fogalma a legismertebb, melynek jelölése az EI vagy EQ. Ez a képesség érzelmek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásával kapcsolatos, ide tartozik az önuralom képessége és az empátia is. Az EQ feltétele minden emberi közösség optimális működésének. Az intelligencia és a kreativitás összefügg, de arra egyelőre nincs tudományos álláspont, A kutatók abban mindenesetre egyetértenek, hogy a kreativitás csak bizonyos intelligenciaszint felett működik.

5

Mire jók a tesztek a tehetségsegítők szerint?

Bizonyos teszteket előszeretettel használnak a tehetség mérésére. A szakemberek ebben az esetben arra kíváncsiak, hogy a vizsgált gyerek milyen területen rendelkezik kiemelkedő képességekkel. Emellett a mérések segítséget nyújthatnak a normától való eltérés megállapítására, a fogyatékosság vagy éppen kiemelkedően magas intelligencia kiszűrésére. sohasem lehetnek teljesen függetlenek attól a nyelvtől és kultúrától, amelyben létrehozzák őket, hiszen megalkotóik adott struktúrákban gondolkodnak.

A nyelvi és kulturális különbségek így a mérést pontatlanná tehetik, de számos egyéb tényező (betegség, fáradtság, szorongás) is befolyásolhatja a gyerek eredményét. Egy alacsonyabb intelligenciaérték nem zárja ki, hogy a gyermek egy-egy tehetségterületen kimagasló képességű legyen, és fordítva is igaz, nem feltétlenül tehetséges az a fiatal, akinek nagyon magas az IQ-ja. Az intelligencia-hányados eredménye egy irányadó érték, ami alapján tovább lehet indulni – írja a tesztekről készült összeállításában a tehetseg.hu portál.

tart

Kíváncsiak vagytok rá, hogy mekkora az IQ-tok? A kiemelkedő képességekkel rendelkező embereket összefogó Mensa Hungarica tesztjéből megtudhatjátok.

Forrás: tehetseg.hu

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
zokni.jpg

Csinált egy Instagram-fiókot a nő, ahol dokumentálja férje szemetelését

Több mint 450 ezren követik a japán feleség oldalát, aki viccesen mutatja be, mi mindent kell összeszednie a férje után.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 23.



Egy japán nőnek több mint 450 ezer követője van az Instagramon, mert kitalálta, hogy a férje szemetelését, rendetlenségét, trehányságát vicces megjegyzések kíséretében dokumentálja.

A profil neve @gomi_sutero azt jelenti japánul, hogy "vidd innen a szemeted!"

A BuzzFeed News megkereste a Fukuokában élő nőt, aki elmondta, hogy több, mint öt éve élnek házasságban, és van egy gyerekük is.

Az asszony azt mondta, hogy eredetileg a saját Insta-oldalára rakta ki a fotókat, de a sikerre való tekintettel készített egy másik, nyilvános oldalt is, ahol már mindenki nyomon követheti a férje trehányságát.

Ezt először egy halott embernek hittem...

Lapozz a további képekért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
yogas-design-rPzEQ7tTRr8-unsplash.jpg

A Tinder a szerencsejátékhoz hasonló függőséget okoz, és érzelmi fásultsághoz vezethet

Hét éve robbant be az on-line randivonalak közé a Tinder, jelenleg 5,2 millió előfizetője van szerte a világon. De a szakértők egyre gyakrabban figyelmeztetnek a veszélyeire.
G. N. L., Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. augusztus 23.



Amikor 2012-ben a Tinder elindult, nem mindenki lelkesedett érte. Voltak, akik azt mondták, az alkalmazás a romantika halálát jelenti.

Ma mégis az a helyzet, hogy már többen ismerkednek a neten, mint barátokon keresztül, és az amerikai párok 39%-a első randiját egy alkalmazásnak köszönheti – írja a Guardian.

Mi lehet a Tinder titka?

Egy 2018-ban készült dokumentumfilmben Jonathan Badeen, a Tinder társalapítója elismerte, hogy algoritmusát viselkedés-pszichológiai tanulmányai ihlették.

A jobbra-balra húzás okozta függőség lélektana hasonló a szerencsejátékokéhoz.

Hogy a mechanizmust megértsük, érdemes megismerni egy szociálpszichológiai kísérletet, amiben a résztvevőknek egy sor rossz válasz közül kellett kiválasztaniuk az egyetlen helyeset. A győzelem kiszámíthatatlansága erősítette bennük a kereső viselkedést. Ugyanezt használja ki a Tinder is, ezért vannak, akik vég nélkül swipe-olnak.

Elméletben az alkalmazás szabályozza ezt a függőséget, mert napi százban korlátozza a jobbra-balra húzások számát. Ezt azonban könnyű megkerülni, mert azok, akik a Tinder Gold csomagra fizetnek elő, továbbra is korlátlanul válogathatnak.

Pedig a swipe-alapú rendszereknek komoly érzelmi kockázatai vannak. Júliusban jelent meg egy tanulmány a Journal of Social and Personal Relationships-ben, ami szerint

a Tinderhez hasonló alkalmazások a kényszeressé vált felhasználókat még magányosabbá teszik, mint amilyenek korábban voltak.

Ez különösen azokra érvényes, akiknek amúgy is alacsony az önbecsülésük. Minél kisebb valakinek az önbizalma, annál kényszeresebben keres kapcsolatokat, és a végén annál rosszabbul érzi magát. Itt ráadásul azonnali a visszacsatolás, a felhasználók rögtön tudják, hogy érdeklődésre tarthatnak-e számot, vagy pedig elutasítják őket.

A Tinderrel kapcsolatos másik leggyakoribb kritika, hogy a társkeresést egyfajta digitális játékká silányítja.

Helen Fisher biológiai antropológus, a Match.com tudományos főtanácsadója szerint az igazi probléma az, hogy valójában nem tudjuk, hogy mit csinálunk, mert senki sem tanított meg bennünket arra, hogy miként használjuk ezt az új technológiát.

„Ezek az oldalak csak annyit tehetnek, hogy ha egy bizonyos típust keresünk, összehoznak vele. Ha valaki másnak mutatja magát, hazudik, vagy egyszerűen nem pattan ki az a bizonyos szikra, az nem technikai, hanem emberi probléma” – mondja Fisher, aki azt tanácsolja, hogy ha már kilenc emberrel felvettük a kapcsolatot, lépjünk ki az alkalmazásból.

Ennél több ember ugyanis már kognitív túlterheltséget és érzelmi fásultságot okoz.

És ha a kilenc ember egyike sem válik be?

„Akkor irány egy park, egy kávézó, kérjük meg a barátainkat, hogy mutassanak be valakit, vagy egyszerűen szólítsunk le valakit egy buliban.” - tanácsolja a szakértő.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
pixabay-glutenmentes-kenyer.jpg

Kutya nehéz műanyag- és csomagolásmentesen élniük a gluténérzékenyeknek

Tudod, mivel jár a gluténmentes élet és a szigorú diéta? Szerzőnknek egy gluténérzékeny ismerőse mesélte el, miért bonyolultabb számukra a mindennapi étkezés és a vásárlás, és miért lehetetlen szinte teljesen elkerülni a műanyag csomagolásokat.
SzÉ - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Mi is belevágtunk a műanyagmentes júliusba, a tapasztalatokról az egyik kollégánk írt. A "plastic free july" akció lényege az volt, hogy egy hónapra száműzzük a műanyagból készült, illetve egyszer használatos, eldobható termékeket.

„Nálam az élelmiszereknél megfeneklett a műanyagmentes július, már ott elbuktam” – mondta az egyik gluténérzékeny ismerősöm. „Rájöttem, hogy nem tudok teljesen műanyagmentesen, sem csomagolásmentesen vásárolni.”

Amikor arról érdeklődtem, miért nem, elmondta, hogy neki minden olyan alapanyagot, mint amilyen a liszt, a sütőpor, a száraztészta, a kókuszreszelék, az élesztő, a kukoricadara vagy a rizs, csomagolva kell megvennie, hogy biztosan tiszta, mentes termék legyen. Ezek egy része (például egyes kenyér vagy süti készítésére alkalmas gluténmentes lisztkeverékek) ráadásul műanyagzacskóba van töltve, így kerül a boltokba. Ezért azt sem tudja megtenni, hogy legalább a műanyag csomagolást minden alkalommal elkerülje.

A gluténérzékenyek nem ehetnek bárhol bármit.

A cöliákia (gluténérzékenység, lisztérzékenység) genetikailag meghatározott autoimmun betegség, amelyet elsősorban a vékonybél-nyálkahártya károsodása, és ebből adódó felszívódási zavar jellemez. A betegséget bármely életkorban diagnosztizálhatják. A nyálkahártya-elváltozás az alfa-gliadin (glutén) hatására alakul ki, amely a búzában, az árpában és a rozsban található.

Miért ekkora probléma egy-egy vásárlás? Azért, mert

a gluténérzékenyek szervezetét gyakorlatilag megbetegíti és tönkreteszi, ha gluténtartalmú ételt esznek.

Tehát nem fordulhat elő, hogy csak egy falat búzaliszttel készült kenyeret bekapnak, vagy csak egy kis rozsliszttel sütött muffint fogyasztanak, mert ha nem is azonnal, de a szervezetük reagál erre, például puffadással, hasmenéssel, rossz közérzettel.

A coeliakia nem gyógyítható, de a szigorú, élethosszig tartó gluténmentes étrenddel a nyálkahártya-károsodás és a tünetek is megszűnnek. Gluténmentes étrendben tilos enni búzát, árpát, rozst, ezek hibridjeit, illetve az ezeket akár nyomokban is tartalmazó ételeket, élelmiszereket. A cöliákiások csak a speciális, számukra előállított gluténmentes termékeket fogyaszthatják (a mentességet piktogrammal, szöveggel jelölik) másrészt csak olyan élelmiszert, amely sem a gyártás, sem a tárolás, sem a csomagolás, sem a forgalmazás során nem szennyeződött gluténtartamú élelmiszerrel. Vagyis: sehol nem került bele (például a csomagolóüzem levegőjéből) egy fél gramm árpaliszt sem.

„Nekem otthon is nagy szigort kell ám tartani” - magyarázta az ismerősöm. - „Máshol, külön polcon, külön szekrényben, külön edényben kell tartanom mindent. A fűszereket, a liszteket, meg a diót, amit megbízható helyről kapok. Saját edényben főzök, saját deszkám és sodrófám van a tésztához, saját fakanalam, amit csak én használok és csak gluténmentes kaják készítéséhez.”

Sok alapanyagot online szereznek be a gluténérzékenyek. Például azért, mert így olcsóbban vehetik meg vagy azért, mert a településükön nincsen megfelelő diétás szaküzlet. Nyilvánvaló, hogy a webshopokból lehetetlen csomagolásmentesen kiszállítani a rendelést.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
parlagfu_ck.jpg

Valóban hatásos-e az allergiára a parlagfű fogyasztása, akár gyógyszerként?

A magyarok közel 20%-a szenved ezekben a napokban a parlagfű allergiától. A Ködpiszkáló blog gyógyszerésze elmagyarázza, hogy mi a különbség a parlagfű pollenjéből készült gyógyszer és a házi praktikák között.
Dr. Csupor Dezső cikke a Ködpiszkáló blogon - szmo.hu
2019. augusztus 21.



A Ködpiszkáló blog gyógyszerész szerzői írásaikban eloszlatják a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhiteket, rémhíreket. A szakemberek "megpiszkálják a ködöt". A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott, rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba.”

Latinovits Zoltán.

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)

Az egyik legismertebb növény Magyarországon. A növények között igazi celebnek számít: sokan átkozzák, egyesek áldják, de mindenki ismeri.

Egyes felmérések szerint a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik, betegségek gyógyítására és megelőzésére egyaránt alkalmazzák. Nem kis teljesítmény ez, különösen úgy, hogy hazánkban alig több mint 100 éve honosodott meg.

Amerikából származik, és az özönnövények közé tartozik, mivel Európába kerülése után gyors terjedésbe kezdett. Elsősorban a bolygatott területeket kedveli (építési telkek, művelés alól frissen kivont területek). Terjedésének oka nem teljesen ismert, de sikerének titka többek között az, hogy hiányoznak természetes kártevői, kórokozói. A visszaszorításával kapcsolatos erőfeszítések jobbára sikertelenek, az irtást propagáló kampányok ellenére egyre nagyobb területeket hódít meg. Balszerencsénkre Magyarország klímája nagyon kedvező a növénynek, a globális felmelegedés pedig tovább javítja az életfeltételeit.

Az a sokszor átkozott pollen

A parlagfű a 20. század végén sokak életét megkeserítő pollenjéről volt ismert.

A pollent felépítő fehérjék a légutakra kerülve immunválaszt váltanak ki, amely túlérzékenységi (allergiás) reakciót eredményez. Ilyenkor az úgynevezett hízósejtekből egy hisztamin nevű vegyület szabadul fel, ennek hatására alakulnak ki a százezrek által jól ismert tünetek (orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés).

A fő allergén fehérje az Amb A 1 – rossz hír, hogy a légkör széndioxid-tartalmának növekedésével az pollen Amb A 1-tartalma, és így allergizáló hatása is nő. Az allergia tüneti terápiáját jelentik az antihisztaminokat tartalmazó gyógyszerek, amelyek elnyomják a panaszokat.

Gyógyszer az ellergia ellen, aminek alapanyaga a parlagfű pollenje

A parlagfűallergiának vannak valódi gyógyszerei is, amelyek képesek megszüntetni az immunrendszer kórosan eltúlzott reakcióját. Érdekes módon

ezek a vényköteles immunterápiás gyógyszerek a parlagfű pollenjéből készülnek.

A kezelés lényege, hogy a pollen speciális kivonatát pontosan adagolt emelkedő dózisban adják be a betegnek, ami „áthangolja” az immunrendszert. Ha a beteg nem tartja be a szigorúan előírt adagolási rendet, a kezelés hatástalanná válik. További hátrány, hogy nem mindenkinél válik be a kezelés és az eredmény eléréséig akár 2-3 szezonon át is alkalmazni kell a terápiát. Ez idő alatt a betegnek el kell szenvednie a szokásos kellemetlen tüneteket. „Cserébe” ezt kövezően akár 10-20 éven át is teljesen tünetmentes lehet.

Bár hazánkban világszinten legmagasabb a parlagfűpollenre érzékenyek száma, az immunterápia nem vált igazán elterjedté. Ennek okai közé tartozik a szigorú kezelési rend, a sokak elvárásától elmaradó hatásosság (nem azonnal és nem mindenkinél hatásos), valamint a kezelés költségei is. Az immunterápiát ugyanis alapesetben az egészségbiztosítási pénztár nem támogatja, s havi sok ezer forintos költségéhez viszonyítva a tüneteket enyhítő antihisztaminok ára elhanyagolható.

VIDEÓ: hallgassátok meg mindazt, amit Dr. Csupor Dezső a cikkben leír

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x