hirdetés
abcug-ovoda-cim.jpg

Mélyszegénységben élő óvodásoknak már egy tubus fogkrém is hatalmas segítség

Tíz hónap alatt országos mozgalommá nőtte ki magát az Örökbe fogadok egy ovit! kezdeményezés, amely során már 219 hátrányos helyzetű óvoda talált örökbefogadóra.
Zsilák Szilvia írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. november 20.


hirdetés

Az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalomban az örökbefogadók az írószerek és tisztítószerek mellett a gyermekük kiselejtezett, de még jó minőségű ruháit, játékait, könyveit juttatják el azokba az óvodákba, ahova főleg mélyszegénységben élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek járnak.

A projekt olyannyira jó ötletnek bizonyult, hogy tíz hónap alatt ezer ember 219 hátrányos helyzetű óvodát fogadott örökbe. A projekt az óvónőkre épít, hiszen ők egy olyan szociális figyelőrendszert alkotnak, ami még az úgynevezett három hás, vagyis halmozottan hátrányos helyzetű családok életébe is belelát.

Óvoda egy gyönyörű, de eléggé hátrányos helyzetű volt bányásztelepülésen

A legtöbb család anyagilag rettenetes helyzetben van, mindegyik szülő arra törekszik, hogy a gyereküknek meglegyen a legfontosabb. Azonban amikor látom, hogy kicsi a gyerekre a cipő, akkor az adományokat tároló szekrényből adok egyet a kispajtásnak, ha akad megfelelő méretű, vagy egy kicsivel nagyobb

– mondja Ráki Sándorné, a Rudolftelepi Huncutkák Óvodája intézményvezetője.

hirdetés

Ráki Sándorné, a Rudolftelepi Huncutkák Óvodája intézményvezetője az egyik adománycsomaggal | Fotó: Magócsi Márton

Rudolftelep egykori bányásztelepülés Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Kazincbarcikától néhány kilométerre. A festői völgyben elhelyezkedő faluban a szebb napokat látott régi kolóniaházak emlékeztetnek arra, hogy a falu virágkorában több ezer bányász számára biztosított megélhetést.

A lakók az ország különböző területeiről érkeztek, azonban az állami bányabezárásokat Rudolftelep sem úszta meg, a magánkézbe került bánya pedig 2000 márciusában végleg bezárt. Mindez munkanélküliséget hozott magával, a lakosság száma pedig évről-évre csökken. Manapság a zsáktelepülésről a miskolci és kazincbarcikai üzemekbe járnak a lakosok dolgozni, vagy pedig közfoglalkoztatottak, esetleg munkanélküliek.

A hétszáz fős falu központjában találjuk a Rudolftelepi Huncutkák Óvodáját, ahová 24, többségében hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jár. Az intézmény vezetője Ráki Sándorné öt évvel ezelőtt költözött a településre, azóta az élete szorosan összekapcsolódik a telep életével.

Az intézményvezető körbevezet minket az udvaron, ahol saját maguk festették le a padokat, ahol a mókuskerékből hiányzik a kerék, és ahol a kerítés igencsak felújításra szorul. Ráki Sándorné (a gyerekeknek csak Kati néni) elmeséli, hogy mekkora álma egy mászóvár a “kispajtásoknak”, és hogy mekkora fájdalma, hogy a szülők anyagi helyzete miatt, nagyon nehéz bármilyen kirándulást vagy fizetős bábszínházi programot, esetleg gyermekkoncertet megszervezni a gyerekeknek.

Nem lehet leírni a gyerekek örömét, amikor kibontjuk a csomagot

Az egycsoportos óvodába többségében hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, roma és nem roma származású gyerek jár, ezért az intézményvezető minél több helyről igyekszik támogatásokat szerezni. Az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalommal egy európai uniós pályázaton keresztül került kapcsolatba, az óvoda az elsők között került be a programba idén tavasszal.

“Amikor meghallottam, hogy kiválasztottak, nagyon boldog lettem, eddig kétszer érkezett adomány az örökbefogadótól, olyan fontos dolgokat kapunk, amiket igazán tudunk használni. A kismotornak nagyon örültek a kisebbek. Gyerekruhára is nagy szükség van, lábbeliből, felsőruházatból, kabátból, dzsekiből is mindent szét tudunk osztani.”

Eddig Kelemen Zsófia volt az egyedüli örökbefogadója az óvodának, de nemrég egy budapesti magánóvoda is bejelentkezett. Miközben a gyerekek alszanak, az intézményvezető az irodában kipakolja az asztalra a legutóbbi csomagot.

"Zsófi az internetre feltöltött “nincs listáról” tett be dolgokat, és telefonon is felhívott, hogy mire van szükségünk, mindig kitesz magáért, most is szép mennyiséget küldött. Dekorgumikat és dekorfilceket kértünk, a varrható anyagból ujjbábokat készítünk, és a téli játszóház alkalmával különféle dekorációkat a gyerekszobákba, ablakokba. Ezeket majd hazavihetik a gyerekek, hogy a testvérükkel is játszhassanak, és hangulatosabb legyen a gyerekszoba, örömtelibb az ünnep.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest-turistak-pixabay.jpg

„Az öt szállodánkból négy zárva, az ötödikben egy darab vendég van”

Pont kezdett volna magához térni a turizmus, amikor a szeptemberi határzár újabb gyomrost vitt be neki. Az iparágban most senki nem mer előre tervezni, csak annyit látnak: nagyon nagy a baj.
Láng Dávid; illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 23.


hirdetés

A koronavírus a gazdaság összes területe közül a turizmust és a vendéglátást érintette leghátrányosabban. A nemzetközi utazások márciusban gyakorlatilag teljesen leálltak, és bár a nyár jelentett némi reménysugarat, a határok újbóli lezárása szeptember elején ismét szertefoszlatta a reményt, hogy egyhamar helyreállhat a korábbi forgalom.

A szakma képviselőit arról kérdeztük, mekkora leépítésre volt eddig szükség náluk, mivel telnek a napjaik most, és a kilátásaikat nézve tudnak-e bármiben bizakodni.

„Egyáltalán nincs perspektívánk a következő hónapokra”

„Március közepétől teljesen behúztuk a kéziféket, gyakorlatilag csak törlünk és lemondunk. Már áprilisban és májusban 98 százalékos visszaesés volt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A július és az augusztus kicsivel jobb lett, de ez is maximum az előző évi számok ötödét tette ki. A szeptembert pedig még nem látjuk, de a határzár miatt valószínűleg ismét a nullához közelít majd” – mondja Farkas Miklós, a Lupus-Travel Utazási Iroda vezetője, akik elsősorban üzleti utaztatással, illetve a tengerentúlra és más, egzotikusabb helyszínekre egyénileg utazó turistákkal foglalkoztak.

A cég éves forgalma normális esetben 6-700 millió forint körül lenne, eddig öt alkalmazottal működtek, októbertől azonban legalább két, de lehet, hogy három embertől meg kell válniuk.

hirdetés

Járulékkedvezményt ugyan kaptak, de mivel a bevételeik gyakorlatilag nullára csökkentek, még a kedvezményes összeg is komoly kiadást jelentett számukra. Bár a tartalékaikból évekig tudnák akár teljes létszámmal is üzemeltetni az irodát, szerinte kérdés, hogy érdemleges munka és bevétel nélkül meddig érdemes.

„Egyáltalán nincs perspektívánk, márciusban még bíztunk benne, hogy 2-3 hónap alatt lecseng ez az egész, mint egy influenzajárvány. Amikor júniusban jött az újfajta bértámogatás, úgy voltunk vele, hogy akkor ezt még próbáljuk ki és nézzük meg, mi lesz újabb pár hónap múlva. Most viszont minden jel arra utal, hogy az ősz sem lesz jobb. A korlátozások biztosan nem fognak enyhülni” – magyarázza Farkas.

Mivel a bértámogatás a munkaerő fizetésének csak egy részét fedezte, a fennmaradó munkabért a nem létező bevételből fedezték. Így egy esetleges újabb 2-3 hónapos bértámogatás esetén erősen el kellene gondolkodniuk, van-e értelme élni vele.

„Egyszerűen nem látjuk, mi lesz az időpont, amikortól újra lehet utazni. 2021, 2022, vagy még később? Mindenki csak találgatni tud, senki nem bizakodó.”

Az iroda megmaradó munkatársai mostanában leginkább könyveléssel és adminisztrációval foglalkoznak. Az utasok által befizetett összegek nagy részét már visszaadták, de néhány repülőjegy függőben van még, főleg a légitársaságok csúszása miatt.

Gondolkodnak azon is, milyen irányba bővíthetnék profiljukat az idegenforgalmon túl, hiszen arra belátható időn belül aligha alapozhatnak.

Forrás: Pixabay

„Nem a cégeket kell megmenteni, hanem a dolgozókat”

„Március közepéig minden jól működött, úgy nézett ki, hogy az idei is csúcsév lesz a turizmusban, a szállodáknak és az utazási irodáknak egyaránt. Utána egyik pillanatról a másikra esett nullára a forgalom” – idézi fel Flesch Tamás, a Continental Group ügyvezetője és az MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) elnöke.

Ő is hozzáteszi, hogy a nyár ugyan jelentett némi gyógyírt, de összességében így is annyira mínuszban vannak, hogy még a költségeiket sem tudják kitermelni.

A szállodalánc több cég keretein belül összesen nagyjából 300 embernek adott munkát, ebből többszöri leépítés után jelenleg nagyjából 70-en maradtak, tehát négyből majdnem három alkalmazottól meg kellett válniuk.

Tartalékaik szerencsére még vannak, erre alapozva tudtak ennyi embert megtartani, hiszen jövő májusig nem számítanak a bevételek számottevő emelkedésére. Azelőtt szinte semmi esélyt nem látnak rá, hogy változzon a jelenlegi helyzet.

A járulékelengedés és a kurzarbeit program jelentett némi segítséget, az MSZÉSZ jelenleg ennek meghosszabbításáért lobbizik a kormányzatnál. Flesch szerint ez az egyetlen eszköz, ami segíthetne a maradék emberek megtartásában, hogy majd legyen kikkel újraindulni.

„Így is nagyon nehéz lesz, de legalább valamennyi embert jó lenne megtartani” – fogalmaz, hozzátéve: a turizmus 12-13 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez, egy ilyen súlyú ágazatot kiemelten kellene kezelni.

Szerinte elsősorban nem is az a kérdés, hány szálloda megy tönkre a mostani válságban, hiszen üzemeltető biztosan akad majd másik. Sokkal inkább az, mi lesz a munkaerővel: ha a jó szakemberek tömegesen hagyják el a pályát, vagy távoznak külföldre kilátások híján, akkor hiába indul újra az iparág, nem lesz, aki dolgozzon benne. Ebbe, tehát a cégek helyett az emberek megmentésébe kellene minél több állami pénzt fektetni.

„Sok fiatal munkavállaló annyira megdöbbent attól, hogy ebben a szektorban megtörténhetett egy ekkora mértékű leállás, hogy egyszerűen nem szeretnék még egyszer kitenni magukat hasonlónak” – mondja a szakember.

Beszédes adat, hogy a Continental Group öt szállodájából jelenleg egy van nyitva, és ebben az egyben a cikk írásának pillanatában egyetlen vendég tartózkodott.

Flesch ennek ellenére bizakodó: arra számít, hogy jövő év második felében már egész jól működik majd a turizmus, még ha a 2019-es szintet nem is fogja elérni. Persze ennek alapfeltétele, hogy legyen vakcina, hiszen csak ez hozhatja vissza az utazni vágyók bizalmát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
korhaz-apolo-egeszsegugy-sziv-pixabay.jpg

„Mélyen meg vagyunk döbbenve” – támogatás helyett most „agressziót, méltatlan kritikákat és számonkérést” kapnak az egészségügyi dolgozók

„A járvány második hulláma idején nem kérjük, hogy etessetek, nem kérjük, hogy szépítsetek, csak annyit kérünk, hogy szeressetek” – írják a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-posztjában.
A címkép illusztráció: Gerd Altmann/Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Megrendítő és egyben nagyon megható posztot tettek közzé a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-oldalán.

"Nem kertelünk, mélyen meg vagyunk döbbenve. Míg a járvány első hulláma alatt felfoghatatlan támogatást kaptunk a magyar társadalomtól, most a második hullám elején agresszióval és méltatlan kritikákkal, számonkérésekkel találkozunk"

- kezdik a posztot, amelyben leírják, hogy szombaton rendőrségi feljelentést is kellett tenniük egy bent fekvő gyermek édesapjának agresszív fellépése miatt.

"Egy bent fekvő gyermek édesapja nem volt hajlandó megállni a járvány megfékezése céljából felállított szűrési ponton. Az ott dolgozó kollégák, hiába mondták, hogy látogatási tilalom van érvényben, az elkövető félrelökte a biztonsági őrt, majd berohant az épületbe és meg sem állt a Gyermekszív Központ második emeletéig. A biztonsági őr itt utol érte és felszólította, hogy tegyen eleget az Intézet COVID-19 protokolljában előírt szűrési kötelezettségének és vegye fel - az ingyenesen biztosított - szájmaszkot. Az illető erre sem volt hajlandó, sőt, megütötte a szolgálatot teljesítő kollégát."

hirdetés

A posztban azt is hozzáteszik: az elmúlt napokban nem ez volt az egyetlen fájó történés, ugyanis a járványügyi helyzet miatt bevezetett eljárásrendekért is több kritika érte őket.

"Higgyétek el, minden intézkedésünk a nálunk gyógyulók és gyógyítók érdekét védik. Az emberi életnél nincs fontosabb, a járvány második hulláma minket sem kerül el, a szív-és érrendszeri megbetegedéssel küzdők pedig a legveszélyeztetettebbek. Mi szívvel dolgozunk!" - fogalmaznak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-maszk-pixabay.jpg

Ki számít „COVID-gyanúsnak”? Mit tehetsz, ha te az vagy? – háziorvos mondja el

Dr. Eörsi Dániel tisztázza, mi a különbség a COVID-eset, a valószínűsített COVID-eset és a COVID-gyanús között, és azt is leírja, mit kellene még tennie a kormánynak a járvány megfékezésének érdekében.
Illusztráció: coyot/Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 27.


hirdetés

Dr. Eörsi Dániel háziorvos tett közzé egy bejegyzést Facebook-oldalán arról, ki számít koronavírus-gyanús személynek, és ilyenkor mi a teendő. A hasznos információkat a szakember engedélyével, változtatás nélkül közöljük:

"COVID-gyanús vagyok? És ha igen, mi a teendő?

A járvány szempontjából négyféle ember van:

1 "COVID-beteg"

2 "valószínűsített COVID-eset"

hirdetés

3 "COVID-gyanús"

4 és a többiek.

"COVID-beteg" az, akinek pozitív a tesztje, függetlenül attól, hogy milyen tünete van, sőt, hogy van-e egyáltalán tünete.

Többségük otthon unatkozik, mások rosszabbul vannak, és van néhány tucat honfitársunk, akiért nagyon kell szorítani ma is. A lényeg az ő teljes elkülönítésük, a COVID-negatív családtagjaikkal sem érintkezhetnek legalább 10 napig, a részleteket mondja a járványügyi hatóság, meg a háziorvos.

A "valószínűsített COVID-eset" az, aki igazolt COVID-beteggel VÉDŐESZKÖZ NÉLKÜL érintkezett, tehát például a COVID-betegek közvelten hozzátartozói.

Őket hatósági karanténba helyezi a tisztiorvosi szolgálat elvileg, csak nem mindig van erre kapacitás, úgyhogy jó, ha önkéntesen megoldjuk a saját karanténunkat. (Ha nincs hatósági végzés, akkor nem jár táppénz sem, szóval egyéni és munkáltatói kreativitásra is szükség lehet.)

A lényeg most jön: hogy ki számít "COVID-gyanús"-nak. Először is,

mindenki, akinél hirtelen légúti tünet kezdődött. Légúti tünet háromféle van: láz, köhögés és nehézlégzés.

Nem légúti tünet a torokfájás, meg a többi se (feszül az arcüregem, folyik az orrom stb). COVID-gyanús továbbá, akinek elveszett a szaglása és/vagy az ízlelése, és az is, akit bármilyen okból a háziorvos/kezelőorvos annak gondol.

A COVID-gyanús emberek szintén elkülönítendőek, de az ő hozzátartozóik nem! Persze észszerű, hogy a hozzátartozók is nagyon vigyázzanak a társas érintkezéseik során, de őket nem kötelező kivenni a mindennapokból.

A COVID-gyanúsak esetében PCR teszt végezHETő. A feltételes mód annak szól, hogy aki tünetes (tehát beteg), az úgyis otthon lesz bezárva egy hétig, a tünetek elmúlta után három nappal (lásd később) úgyis mehet dolgára, tehát tkp mindegy, hogy van-e pozitív/negatív tesztje. Ezért tesztet igazából azoknál érdemes végezni, akik nem annyira betegek, csak éppen köhögnek egy kicsit például, ők ugyanis negativitás esetén jóval előbb szabadulnak. Ilyen esetben egyetlen teszt is elég lehet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
korhaz-betegagy-pixabay.jpg

„Sajnos az, hogy senki nem marad ellátatlanul, egyáltalán nem igaz” – a kórházi helyzetről írt egy intenzíves orvos

„Míg van 16 ezer lélegeztetőgépünk és 10 ezer üres kórházi ágyunk, speciálisan képzett szakápolóból kevesebb mint 2000 van – de senki nem figyel rájuk, pedig ők viszik a hátukon az össztársadalmi felelősséget” – írja dr. Máté-Horváth Nóra.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Magyarországot is elérte a koronavírus-járvány második hulláma, folyamatosan emelkedik az igazolt fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma. Az orvosok most is mindent megtesznek a betegek gyógyításárért, ám az érezhető feszültségben most a páciensek a tavaszi szeretet és támogatás helyett sokkal inkább kritizálják az egészségügyi dolgozókat, sőt előfordul, hogy agresszívak velük szemben. Megrendítő és egyben nagyon megható posztot tettek közzé a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-oldalán.

Hogy mit tapasztalnak az orvosok, hogyan élik meg a jelenlegi egyre keményedő helyzetet, arról egy szakember is a közösségi oldalán írt. Dr. Máté-Horváth Nóra, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos hosszú posztban magyarázza el, miért nehezebb most a helyzetük.

"Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosként, valamint a magyar társadalom tagjaként arra kérlek mindannyiótokat, egy világjárvány idején ne a széthúzást, az egymás szidását, a politikai sárdobálást, számháborúzást helyezzük előtérbe, hanem az összefogást, együtt gondolkodást és a megoldáskeresést.".

"Mi nem állig felfegyverkezve várjuk a járványt. Leginkább félve várjuk" - írja az orvos. Aggódnak a napi számok láttán. Most a COVID-osztályok mellett a többi osztály is működik, folynak műtétek, kezelések, nincs korlátozás. Eközben pedig "nap nap után szólunk rá betegeinkre, hogy vegyék fel a maszkot, hozzátartozóikra, hogy sajnos nem tudjuk beengedni őket látogatni az intézményeinkbe".

hirdetés

"Mindennaposak a konfliktusok páciens és orvos, orvos és orvos, orvos és fenntartó, fenntartó és döntéshozók között - érezhetően nagy a feszültség."

Az orvosok aggódva figyelik a politikusokat is, akik egymással veszekednek: "egymásra licitál, számháborúzik, bezzegel, olykor minket használ fel (és semmi kétség: ezt a levelet is felhasználja majd) saját népszerűségének növelésére ahelyett, hogy most, ebben a kritikus időszakban kivételesen összefognának. A koronavírus nem tesz különbséget ugyanis kormánypárt és ellenzék között, támad bárkit, miközben a politikai elit leginkább egymás ellen van állig felfegyverkezve".

"Hogy mi van a kórházakban?" - teszi fel a kérdést. "Aggodalom és várakozás". Bár felszerelés és lélegeztetőgép is van, emellett "van helyileg nagy óvatossággal kitalált, az elmúlt hat hónapban rutinosra gyakorolt COVID ellátási protokoll, vannak bátor, igényes kollégák, akik követik a nemzetközi szakirodalmat, és van egy növekvő pszichés készültség".

"Van azonban egy olyan fokú tisztánlátás is, amit minden egyes döntéshozói megnyilvánulásból hiányolunk: mi reálisan látjuk, mire képes a rendszer."

"Sajnos az, hogy senki nem marad ellátatlanul, valamint az, hogy “a kórházi kapacitások szinte korlátlanul állnak rendelkezésre”, egyáltalán nem igaz. Tudjuk ugyanis, hogy annak, hogy hány intenzív osztályos beteget tud ellátni a magyar egészségügy, nem a szabad ágyak száma, és már biztos, hogy nem a lélegeztetőgépek száma fog gátat szabni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!