hirdetés
cim-4.jpg

Méhekkel állítanák meg a külföldre készülő fiatalokat

Egy edelényi iskola tanárától származik az ötlet.
Forrás: Abcúg - szmo.hu
2017. június 10.


hirdetés

Egy borsodi kisváros fiatalja jó eséllyel mosogatni megy külföldre, de minimum elköltözik valamelyik nagyvárosba, ha nem talál helyben munkát. Ezt próbálja a méhészkedés segítségével megállítani az egyik edelényi általános iskola tanára. Szakkört szervezett a diákoknak, az oda járó tízéves gyerekek pedig már most tudnak szinte mindent, ami a méz előállításához kell. Ha csak egy gyereknek sikerül annyira megszeretnie ezt a szakmát, hogy a környéken maradjon, már akkor megérte az a pár méhcsípés.

"
Az nem egy méh, úgyhogy ne féljél! - Biztos? - Biztos. - Jó, köszi

– két ötödikes fiú nyugtat, miközben az arcvédő hálóm előtt köröz kitartóan valamilyen rovar, ami ezek szerint nem méh. Először oda sem akarok menni a kaptárakhoz, főleg, hogy már az autóból kiszállva hallani lehet a monoton, de annál erősebb zúgásukat. Aztán amikor meglátom, hogy tízéves kisfiúk halál nyugodtan veszik fel a védősisakot, és indulnak befelé, rájövök, hogy muszáj mennem.4

“Titeket csípett már meg?” – kérdezem tőlük, reménykedve a határozott nemben. Helyette kórusban mondják, hogy persze. “A Balázsnak múltkor a hálón keresztül csípte meg az orrát, be is dagadt neki akkorára, mint egy krumpli” – mesélik olyan vidáman, mintha kb. arról beszélnénk, hogy a délutáni focimeccsen lőttek két gólt. Egyébként is, a méhcsípés egészséges, kivéve, ha allergiás az ember – viccelődnek velem tovább a fiúk, szerintem direkt élvezik, hogy szívathatnak.

A Borsod megyei Edelénytől alig pár kilométerre vagyunk, egy erdei tisztáson, ahol az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola három kaptárában készül a méz. Balázsnak, az iskola biológia-technika szakos tanárának is vannak itt saját méhei, évek óta méhészkedik családjával a pedagógusi pálya mellett. Tavaly arra gondolt, hogy ha már itt van ez a remek lehetőség, akkor vonják be a diákokat is, és tanítsák ki nekik ezt a szakmát.

“A környék ideális a méztermesztésre: van repcénk és kiváló akácosunk, őstermelők, akik ezzel foglalkoznak, csak sajnos nem elegen. Pedig ha valaki jól csinálja, tisztességesen meg lehet belőle élni. Innen jött az ötlet: próbáljuk meg ezt a szép szakmát megismertetni a gyerekekkel, hátha így helyben tudjuk legalább néhányukat tartani. Sajnos azt látjuk, hogy az iskola után a diákok elmennek Angliába mosogatni, vagy a fővárosba, Miskolcra, mert itt nem találnak munkát” – meséli.

hirdetés
3

A szakkör idén indult el, jelenleg hét-nyolc diák a tagja, ők hetente legalább egyszer kimennek az erdőbe, és tanulják, hogyan készül a méz. Jellemzően fiúk járnak, de van köztük egy nyolcadikos lány is. A mézet nem adják el, hanem hazavihetik majd a gyerekek. Ez utóbbi nagyon fontos része a programnak, mert kell, hogy a saját szemükkel lássák, hogy előállítottak valamit, abban a mézben, amit majd a teájukba tesznek, az ő kezük is benne van. A program Balázs szerint még gyerekcipőben jár, de szeretnék, ha később minél több gyerek csatlakozna a szakkörhöz.

"
Ma szép időnk van, ideális a virágpor hordásához, látszik is a méheken, hogy jókedvűek

– mondja Balázs, miközben egy teáskancsóra emlékeztető fémedényben füstöt csinál. Hát, én nem látok rajtuk semmit, csak abban bízom, hogy még véletlenül se vegyék észre, hogy a világon vagyok. Ezt mondjuk megnehezíti, hogy még reggel befújtam magam parfümmel, ami nem túl szerencsés, ha méhek közé készül az ember. “A füst azért kell, mert attól megnyugszanak” – mondja a fiatal tanár a gyerekeknek. Pár perc múlva az is kiderül, hogy miért kell őket lenyugtani, miközben pont az előbb hangzott el, hogy ma kifejezetten jókedvűek. Balázs füstölni kezdi a kaptárak tetejét, majd belenyúl és kihúz egy tálcát, amin többszáz méh dolgozik éppen. Az életükbe történő durva beavatkozásnak nem örülnek, ezért kell előtte őket füsttel lenyugtatni.

Ezt most még Balázs csinálja, egyrészt mert neki van védőkesztyűje, másrészt ennyire még nem profik a gyerekek. De elméletben már mindent tudnak a petékről, az anyaméh szerepéről, arról, hogy csak a női méhek dolgoznak, hogy egyik méh nem mehet csak úgy be egy másik kaptárba, mert megöli a többi méh, hogy ha esik az eső vagy fúj a szél, akkor ingerültek lesznek.2

Nem csak a szakkörös gyerekeket vonják be a méhészkedésbe, a téma egy sima biológia órán is szóba kerül.

Az iskola nemrég vett egy robotkészletet, amiben méhrobotok és egy földre tett tábla segítségével tanítják meg, hogy mi is az a nektár, és mivel indul az a folyamat, aminek a vége, hogy üvegbe kerül a méz.

“Azt gondolom, hogy ha egy gyerek a kezébe vesz egy ilyen eszközt, és ezen keresztül tanulja meg, hogy mit is csinálnak ezek az állatok, az jobban berögzül, mintha kiállok a tábla elé és erről magyarázok tíz percet” – mondja Balázs, aki nem csak a méhészkedéssel próbálja kitágítani a sokszor dögunalmas oktatási kereteket: falmászást is tanít a diákoknak, illetve egy társával együtt LEGO robotika szakkört is tart délutánonként. Az iskolában folyó LEGO oktatási módszerről korábban már írtunk, azt a cikket itt olvashatja el. Ezen kívül folyamatban van egy pályázatuk, amit ha megnyernek, erdei iskolát is nyitnának. Akkor pedig a száraz könyvek helyett tényleg testközelből tapasztalhatnák meg a gyerekek, hogyan néz ki egy gomba, vagy hol nő a fákon a moha.

Végzettséget nem ad ez a képzés, de a tanév végén kapnak majd egy oklevelet. A nem titkolt cél viszont az, hogy annyira felkeltsék az érdeklődést a szakma iránt, hogy annak akár egy OKJ-s méhész tanfolyam legyen a vége. A gyerekek közül egy van, akinek a szülei már most is méhészkednek, igaz, nem ebből élnek. Meg is lepődik rajta, hogy mennyivel olcsóbban árulják ők a mézet, mint amennyiért mi vesszük.1

Szeretik ezt csinálni, annyira, hogy van, hogy szombaton járnak ki Balázzsal a kaptárakhoz. De azért még nem vágják rá egyből, hogy méhészek lesznek, amikor a jövőről kérdezem őket. Van, aki egyenesen Texasba készül, a többség viszont informatikus szeretne lenni. De már az is nagy eredmény, ha csak hobbiszinten folytatják majd ezt a szakmát.

A mai munka nagyjából egy órán keresztül tart, Balázs kiveszi a tálcákat, megnézi, hogy mi a helyzet bennük, aztán megméri a kaptárak súlyát, ebből lehet következtetni rá, hogy hány kiló mézük lesz, egy itatóba vizet önt a méheknek. Mindent ő csinál, de a gyerekek szorosan mellette állnak, és minden lépést alaposan elmagyaráz. Bár nagy volt a fiúk szája, azért néha látom rajtuk, hogy bizony ők is félnek a méhektől. Akármikor rászáll valamelyik kabátjára egy, már megy a hessegetés, bár ezt ugye elvileg nem szabad. Nekem is elmondják az elején, hogy ha rámszáll egy, akkor maradjak mozdulatlan és higgadt, ennek ellenére egyikük teljes rémületbe esik, amikor úgy érzi, hogy bemászott egy a sisakja alá. A többiek próbálják neki mondani, hogy az nem méh volt, de láthatóan nem lehet lenyugtatni. Végül saját magában oldja meg a helyzetet annyival, hogy akkor biztos egy kullancs mászott rá.

Fotók: Hajdú D. András


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
127595531_697945517787626_1874953339832292840_n.jpg

„Gyászt éreztem, mire Bence hazaért, már potyogtak a könnyeim” – jogfosztott szivárványcsaládok az örökbefogadás útvesztőiben

Három azonos nemű párral beszéltünk, akik mind egyetértenek abban, hogy a kormány új tervezete valójában nem az egyedülállókat, hanem a melegeket akarja megfosztani attól, hogy legálisan gyereket vállalhassanak.
Báthory-Beck Nóra, címkép: Horváth Adrianne, fotók: Markovics Kristóf - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

„Ezzel a törvénymódosítással úgy érezzük, hogy minden jogunktól megfosztottak minket. Mi tényleg csak örökbe fogadni szeretnénk.

Még ha lehetne is vérszerinti gyerekünk, akkor is inkább örökbe fogadnánk, mert nekünk ez nem csak azt jelenti, hogy lesz gyerekünk, hanem azt is, hogy segítünk egy gyereknek kijutni a rendszerből, megteremtjük neki azt a szerető és támogató közeget, amit a vérszerinti családjában nem kapott meg.

Ezért nem is lett volna kikötésünk, nagyobb, roma gyereket is elfogadnánk, olyat is, aki senki másnak nem kell, mert úgy tudjuk, hogy sok ilyen gyerek van”

– fogalmaz Vanyovszki József, aki 9 éve él együtt szerelmével, Lakatos Bencével. Mindketten arccal és névvel vállalták az interjút, és még az otthonukba is beengedtek minket, mert úgy érzik, nincs mit szégyellniük. Ők is, ahogy sok heteroszexuális pár, úgy gondolják, hogy akkor lenne teljes az életük, a családjuk, ha gyereket vállalhatnának.

A kormány a koronavírus miatti rendkívüli felhatalmazással a zsebében november 9-én hirtelen benyújtotta az Alaptörvény kilencedik, valamint egyéb igazságügyi tárgyú törvények, módosítási javaslatát. Ezekben szó esik a kormány által törvényesnek ítélt családmodellről, amelyben az apa férfi, az anya nő, a nemváltoztatás tiltásáról és arról, hogy örökbe fogadni kizárólag házastársaknak van joguk. Egyedülállóknak csak különös méltánylást érdemlő esetekben, amelyekről a miniszter dönt.

hirdetés
„A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, ahol az anya nő, az apa férfi.”

„Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

„Gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe.”

„Kivételesen – különös méltánylást érdemlő esetben – az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadása is megállapítható.”

„Van egy szivárványcsaládok csoportunk a Facebookon, és ott valaki beírta ezt a törvénymódosítást. Én láttam meg napközben, gyászt éreztem, mire Bence hazaért, már potyogtak a könnyeim”

– meséli József, aki hozzáteszi, hogy azért is keseredett el ennyire, mert már évek óta tervezgetik a gyerekvállalást, de mivel az örökbefogadásnál külön szoba kell minden gyereknek, ők pedig jelenleg egy egyszobás lakásban laknak, eddig a lakáscsere útjukat állta.

„Még a CSOK-ot is megpróbáltuk megigényelni, mert elvileg nem kizáró ok, hogy mi meleg pár vagyunk, de 2-3 bankkal leveleztünk, és mindenhol elutasítottak, úgyhogy most már világos, hogy csak sima hitelben gondolkodhatunk. Tavaszra terveztük a lakásvásárlást és az örökbefogadás elindítását.”

Tamás és Péter egy fokkal jobb helyzetben vannak, mert ők már egy éve jelentkeztek a Tegyesznél, és csak a jogerős határozatukra várnak. Ők is azt mondják, hogy nagyon szívesen nevelnének idősebb gyereket, vagy akár testvérpárt is. Nincs származási, vagy egyéb kikötésük. A házvásárláson már túl vannak, és bár ők vidéken élnek, a család és a környezetük is támogatja a családalapítási terveiket.

„Érdekes látni a politikából folyó negatív hangulatot a melegekkel kapcsolatban, miközben a mindennapokban a közvetlen környezetünk elfogadó, nyitott, támogató. A politikusok sokat ártanak nekünk azzal, hogy ilyen negatív színben tüntetnek fel minket, nem csoda, hogy nagyon sokan felköltöznek Pestre, vagy külföldre menekülnek” – mondja Péter.

Rózsa Krisztián és párja, Ádám egészen Norvégiáig mentek, miután örökbe fogadták a kisfiukat. Krisztián azt meséli, hogy a szexuális identitásuk miatt kevésbé bántották őket itthon, mint a gyerekük származása miatt.

„Egyszerűen képtelen volt kezelni a rendszer, hogy roma, hallássérült és hiperaktív és akkor jöttek a megjegyzések, az előítéletek, hogy a vér..., meg hogy láttunk már ilyen gyereket, nem lehet ezt megnevelni... Rengeteg megjegyzést kaptunk buszon, kórházban mindenhol.”

Krisztián jelenleg a többszörös kisebbségi identitásokkal foglalkozik pszichológusként egy norvég civil szervezetnél. Közben magyar szivárványcsaládoknak is segít eligazodni, a gyerekvállalás útvesztőiben.

„Tegnap este is két párral beszélgettem a tervezetről. Ez a javaslat nagyon rosszul érintette a közösséget. Jelenleg is több tucat várakozó van, jogerős határozattal, ezt visszavonni nem lehet, de ezek az emberek most megijedtek, elbizonytalanodtak, hogy kaphatnak-e valaha gyereket. Eddig se éreztük, hogy a rendszer aktívan támogatna, de hallunk olyat, hogy személyesen a gyámhivatali dolgozó mellettük áll, de esetleg nem mernek gyereket adni, mert ez rosszul érintheti a karrierjüket. Hogy lesz-e olyan bátor Tegyesz, vagy gyámhivatal, amely ilyen nyílt politikai kommunikáció mellett is gyereket mer adni melegeknek, meglátjuk” – mondja Krisztián, aki hozzáteszi, hogy mint pszichológus egyáltalán nem látja szakmailag megalapozottnak a törvénymódosítási javaslatot, de azért olyan nagyon nem lepte meg ez a kirekesztő szabályozás.

„Ez a tervezet nem egy egyedülálló dolog, hanem nagyon jól beleillik a kormány eddigi, nem most megkezdett, antigender politikájába. Ez egy könnyen kommunikálható politikai fogás, egy csoportképző technika, aminek az alapja a hagyományos családmodell, ami úgy van beállítva, hogy ez az egyedüli és kizárólagos megoldás arra, hogy a nemzetet fenntartsuk, és megvédjük a külső fenyegetés ellen. Aki foglalkozott már politika-pszichológiával, annak ebben semmi új nincs”

– mondja Rózsa Krisztián. Véleménye szerint azonban ez a fajta törvényalkotás, és családmodell képzés 50-60 évvel veti vissza az ország anti-diszkriminációs politikáját.

„Azzal együtt, hogy egy ilyen törvénnyel azt üzenik az LMBTQ közösségnek, hogy mi nem vagyunk egyenrangú állampolgárok. Tőlünk a gyerekeket félteni kell, az állam azt mondja, hogy nem illetnek meg minket bizonyos jogok az identitásunk miatt, ami nagyon veszélyes.

Hiszen most mi vagyunk terítéken, de látható, hogy a kormány eddig is sok társadalmi csoportot beáldozott már a politikai céljai érdekében, így senki sem tudhatja, hogy mikor következik ő”

- fogalmaz a szakember.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
orban-viktor-apja-dirket36.jpg

Orbán apja a Direkt36 újságírójának: „Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem, és goromba leszek”

A miniszterelnök apját az újabb állami munkáiról próbálták kérdezni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

„Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem, és goromba leszek” – így reagált idősebb Orbán Győző, a miniszterelnök apja, amikor a közelmúltban újabb állami munkáiról kérdezte a Direkt36 tényfeltáró központ.

A Direkt36 az után kereste fel gánti bányájánál Orbán Győzőt, hogy újabb bizonyítékok kerültek elő arról, hogy a cége állami megbízásokhoz jutott – írja a tényfeltáró központ a 444-en megjelent cikkében.

Orbán Viktor korábban kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban. A Direkt36 azonban az elmúlt három évben cikksorozatban mutatta be, hogy a Dolomit Kft. látványos felívelése (és évi milliárdos nyeresége) többek közt annak köszönhető, hogy a cég közpénzből finanszírozott építkezésekhez szállít építőanyagokat.

A Direkt36 nemrég közel százezer oldalnyi projektdokumentumot perelt ki, amelyek bizonyították, hogy Orbán apjának cégétől szállítottak követ az M4-es autóút építéséhez.

hirdetés

A teljes iratanyagot átnézve újabb állami projektekben is megtalálták a Dolomit Kft.-t: az M3-as autópálya építéséhez betonelemeket, a Budapest-Székesfehérvár közötti vasútfelújításhoz pedig zúzottkövet szállított a cég.

A Direkt36 munkatársai azért utaztak Gántra, hogy személyesen kérdezzék idősebb Orbán Győzőt arról, hogy a többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. pontosan mely állami projektekhez szállított építőanyagot, ezért mennyi közpénzt kapott, és mit szól mindehhez Orbán Viktor.

Orbán apja először a koronavírusra hivatkozva rövidre akarta zárni a beszélgetést. Azonban amikor az újságírók kifelé menet a bánya udvarán maradtak, utánuk ment:

- Orbán Győző (OGY): Eddig voltam udvarias. Figyeljenek, én híres vagyok arról, hogy goromba vagyok, és nem szeretnék gorombáskodni, különösen hölggyel szemben nem.

- Zöldi Blanka (ZB): Közügyekről szeretnénk kérdezni, azzal kapcsolatban, hogy...

- OGY: Nem érdekel.

- ZB: Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy nem tartja jónak, ha ön állami beruházásokban vesz részt.

- OGY: Drága... Jó idő van, gyönyörű idő van, erről beszélhetünk. Kőbányában, sajnos, ha eső van, akkor az rossz időnek számít. Ha süt a nap, akkor nekünk is jó időnk van. Viszontlátásra.

- ZB: Esetleg itt a jó időben körbenézhetünk a kőbányában?

- OGY:

Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem, és goromba leszek. (...) Másik dolog, hogy ne zaklasson egy nyolcvan éves embert. Viszontlátásra.

Orbán Győző kijelentette, hogy nem járul hozzá, hogy az újságírók felvételt készítsenek róla – ő viszont a telefonjával lefényképezte a Direkt36 mindkét újságíróját. „Hogy emlékezzünk erre” – mondta Orbán apja, majd beszállt a kocsijába és elhajtott.

Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan szokás szerint csak annyit közölt a témában a Direkt36-tal, hogy „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel”.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
fertozottek-szama-tesztek-koronavirus.jpeg

Melyik koronavírus-teszt mire jó? A szakértő válaszol

Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea járóbeteg-szakellátás orvos-igazgatója rendbe teszi a különböző tesztek körül felmerülő kérdéseket.
A címkép illusztráció: Unsplash/Mufid Majnun - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

Az antigén- és ellenanyaggyorsteszt kombinációjával tesztelhető a leggyorsabban a COVID-19, és ezek együttesen nyújtják a legtöbb információt is. A becslések szerint a fertőzöttek 20%-a nem mutat semmilyen tünetet, éppen ezért fontos, hogy az egészséges emberek is rendszeresen teszteltessék magukat, illetve mindenki szigorúan betartsa a maszkviselési szabályokat.

Jelenleg három különböző típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos teszt érhető el Magyarországon, pont emiatt az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy számukra melyik a megfelelő és az adott teszt pontosan mire jó. Az alábbiakban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea járóbeteg-szakellátás orvos-igazgatója mutatja be a tesztek működését és azt, hogy melyik kinek ajánlott.

PCR-teszt, amellyel kiváltható a karantén

Ma Magyarországon a legismertebb teszt a PCR teszt, amellyel már a fertőződést követő 2-5. naptól kimutatható lehet SARS-CoV-2-vírus örökítőanyaga (RNS) az orr- és/vagy garatváladékból. A vizsgálat során kinyert mintát egy hosszú és bonyolult eljárással, laborkörülmények között elemzik. Ez az oka annak, hogy a legtöbb esetben 48 óra múlva érhető el az eredmény.

A PCR az új típusú koronavírus kimutatásának gold standardja, melyet jelenleg az állami ellátásban a COVID-19 vírus jelenlétének igazolására használnak, illetve ezt kérik egészséges embereknél a különböző egészségügyi beavatkozások, műtétek előtt is. Ezt a tesztet fogadják el hivatalosan az utazási vagy kontaktuskutatás nyomán létrejött karantén kiváltására is.

hirdetés

Antigén-teszt, amely olcsó és gyors

A PCR-tesztnél jóval gyorsabb és olcsóbb megoldást nyújtanak az antigén-tesztek, amelyek a vírus fehérjéjét képesek kimutatni a fertőzést követő 2-5-ik naptól.

Ebben az esetben az orr és garatváladékot nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével elemzik, így az eredmény már 15 perc múlva rendelkezésre áll.

A legújabb, modern antigén tesztek érzékenysége megfelelő, így több magán egészségügyi szolgáltató, például az Affidea is elfogadja azok eredményét a különböző egészségügyi beavatkozások előtt. A negatív antigén eredményeket már számos európai ország (például Szlovákia) is elfogadja hivatalosan az utazóktól, Magyarországon azonban jelenleg kizárólag a PCR-teszt használható a karantén kiváltására. Antigén pozitivitás esetén a betegnek a háziorvost kell értesíteni, illetve itt is kötelezően tíz nap karanténba kerül a beteg, ilyenkor a családnak és a munkahelyi közösségnek is érdemes leteszteltetni magát.

Fontos tanács mindazoknak, akik tesztre készülnek

Az antigén és PCR tesztek előtt 8 órával nem szabad enni, folyadékot fogyasztani, dohányozni, fogat mosni, vagy szájöblítést végezni, mert ezek a tevékenységek rontják a garat vagy orr mintákat. Ugyanez az ellenanyag-tesztre nem vonatkozik, mivel az ujjbegyből nyert vércseppből történik.

Ellenanyag-teszt múltbeli betegség beazonosítására

A fertőzést követően a szervezetben védekezőmolekulák, antitestek jelennek meg, amelyek kimutathatóak lehetnek a vérből: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG. Ezen alapul a harmadik módszer.

Mivel az ellenanyagok a gyógyulást követően is kimutathatóak lehetnek, így ez a módszer azoknak ajánlott, akik az elmúlt hetekben, hónapokban átestek egy felsőlégúti betegségen, ugyanakkor nem tesztelték őket.

Lapozz a kombinációért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
romanemroma.jpg

Miért nehezebb a roma gyerekek élete? – magyar animációs film készült a rasszizmusról

Két kisfiú életén keresztül mutatja be, miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek kilátásai.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Sokan gondolják azt, hogy a rasszizmus nincsen jelen Magyarországon, az az Egyesült Államokban tapasztalható az afroamerikaiakkal szemben. Sokan gondolják azt, hogy a rasszizmus az egy másik földrész, egy másik kultúra problémája, és bennünket ez nem érint. Egy nemrég készült új, magyar animációs rövidfilm azt mutatja meg, hogy ez tévedés.

A film egy roma (Jani) és egy nem roma (Tomi) életén, illetve a családjuk, felmenőik életén keresztül láttatja azt, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya kilátásai. Azt, hogy miért nincsen az egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, és azt, hogy miként válnak ezek a hátrányok örökletessé generációról generációra.

A romák elleni előítéletesség ugyanis mindenhova beszivárog: az intézmények működésétől az emberek romákról alkotott gyakran hamis elképzeléseibe. A film ebbe a komplex jelenségbe nyújt betekintést.

Az animációhoz az ötletet egy amerikai videó adta, ami idén nyáron, a Black Lives Matters mozgalom alatt terjedt el annak köszönhetően, hogy hírességek és influencerek is megosztották a közösségi oldalakon.

„A videóval nem az volt a célunk, hogy a jelenre vetítsük ki, mennyire rossz a romáknak, hanem az, hogy láthatóvá váljon: a történelem során a mindenkori társadalmi berendezkedés, a mindenkori politika hogyan bánik a kisebbséggel – mondja Kende Ágnes, a film szövegének írója, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatója.

hirdetés

„Mindegyik társadalmi berendezkedés a történelem során megpróbálta a maga módján eltüntetni vagy kirekeszteni a romákat.

Sajnos a magyar társadalomban az a jelenség is erősen jelen van, hogy sokan akkor tudják pozitívan értelmezni saját magukat és az életüket, ha magukat jobbnak érzik másoknál, ha lenézhetnek bizonyos társadalmi csoportokat.”

A magyarországi romákról szóló animációs film – az amerikaihoz hasonlóan – történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit.

Ezen keresztül érthetővé válik, hogy miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint a nem romák.

A videó önkéntes munkával valósult meg; a filmet a józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány jegyzi. Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a narrátor Ónodi Eszter, a szöveg pedig Kende Ágnesnek, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatójának a munkája.

„Az intézményi rasszizmus mindenhol jelen van akár az egészségügyben, akár az oktatásban, és úgy nyilvánul meg, hogy azt gondoljuk, hogy ha valaki nem a többségi társadalom középosztályhoz igazodó normái szerint él, akkor azzal valami baj van és ehhez mérten fogunk bánni velük” – magyarázza Kende Ágnes. „De azt már nem nézzük meg, miért van az illető abban a helyzetben, és hogy a mindenkori hatalom, illetve a többségi társadalom lehetőséget nyújtott-e számára ahhoz, hogy abból a helyzetből kitörhessen. Ha például megnézzük a roma egyetemisták életútját, láthatjuk, hogy szegregált iskolából még soha nem jutott el roma fiatal egyetemre. Akik továbbtanultak, azok mindegyike integrált iskolából jött. Szegregált iskolából nem vezet út az egyetemre. Márpedig a szegregált iskolák ellen igenis tehetünk.

A film célja az, hogy szembesüljünk a romákról alkotott előítéletek hamisságával. Nem csak a sztereotípiákat szerettük volna megmutatni, hanem azt is, hogy amióta a romák velünk élnek, azóta különböztetjük meg őket, és ezzel mi magunk, a többségi társadalom tagjai akadályozzuk meg azt, hogy a középosztály tagjaivá válhassanak.”

Bár első pillantásra úgy tűnik, a Black Lives Matters mozgalom ihlette az animáció magyar változatát, Kende Ágnes elmondja, hogy valójában semmilyen aktuális eseményhez nem köthető. A rasszizmus problémája folyamatosan jelen van. Egyszerűen megragadta a figyelmét az amerikai rövidfilm, és szerette volna, ha elkészülhet a hazai viszonyokat bemutató verziója is. Hogy miért?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!