hirdetés
adli-wahid-zt5gZ_WOGPY-unsplash-1000x671.jpg

Megvan, melyik városban halnak bele a legtöbben a túl sok munkába

Született egy lista azokról a városokról, ahol a legkeményebben kell dolgozni. Budapest is rajta van.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2019. szeptember 20.


hirdetés

Sokat dolgoznak a tokióiak, de rosszul - röviden így lehetne összefoglalni egy biztonságtechnikai cég felmérését, melyről a The Guardian számolt be. Ebből kiderül, hogy a vizsgált 40 világváros közül a japán fővárosban hetente átlag 42 órát dolgoznak, a munkaidő pedig 8:57-kor kezdődik.

Annak ellenére, hogy a japánok hírhedten sokat és keményen dolgoznak, meglepően alacsony a termelékenységük. Az OECD legfrissebb adatai szerint Japán a G7 legkevésbé termelékeny országa, az Egyesült Államok például 59 százalékkal produktívabb náluk.

Pedig a japánoknál már külön szó is létezik a túl sok munka miatt történő elhalálozásra: karoshi. Az első ilyen esetet 1969-ben rögzítették, de csak a nyolcvanas években terjedt el igazán. Talán a leghíresebb eset mégis az volt, amikor 2013-ben a 31 éves Miwa Sado halt bele az overworkingbe. A fiatal nő abban a hónapban minden nap éjfélig dolgozott a közszolgálati tévében, a hétvégéket is beleszámítva, közben két választási műsorfolyamot is végigcsinált, összesen 159 túlórája volt. Végül a halálát krónikus keringési elégtelenség okozta, de az esetet csak négy év múlva hozta nyilvánosságra a munkaadója.

Abban az évben, azaz 2017-ben egyébként a japán kormány adatai szerint 190 ember halálát okozta a túl sok munka.

Idén lépett életbe az a törvény az országban, ami 45 órában határozza meg a havi túlóra-keretet, amit maximum 100-ig lehet kitolni a forgalmas időszakokban, legfeljebb évi hat hónapra. Szakértők szerint kétséges, hogy ez mennyire szorítja majd vissza a Japánban elharapózott halálos túlmunka-kultúrát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
takahiro-taguchi-_SKIDRiIEtk-unsplash.jpg

Ez sokba fog kerülni: kötelező lesz az intelligens sebességszabályozó és az álmosságfigyelő az autókban

Az Európai Unióban az új modellekben már 2022 májusától be kell szerelni ezeket, 2024-től pedig az összes típusban kötelezőek lesznek.
Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el az új rendelkezéseket.

Eszerint 2022-től minden új autóba be kell majd szerelni az intelligens sebességszabályzó rendszert, az indításgátló alkoholszonda előkészítését, a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszereket, a fejlett vészfékezési rendszert, a vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert, a tolatóradart, és az esemény-adatrögzítőt (azaz a fekete dobozt).

2024-től borsos kiadásokra készülhetnek a használautó-tulajdonosok is, akkortól ugyanis minden autóba be kell szerelni ezeket a rendszereket.

A javaslatot előkészítő EU-bizottság 2018 áprilisában közzétett jelentése szerint ezek az újítások 2030-ig akár 7000 ember életét is megmenthetik, és közel 40 ezerrel csökkenhet az autóbalesetekből származó súlyos sérülések száma.

Elżbieta Bieńkowska EU-biztos szerint az új intézkedések hatását csak a biztonsági öv bevezetéséhez lehet mérni. Ugyanígy vélekedik Oliver Carsten, a leeds-i egyetem közlekedésbiztonsági szakértője is, aki szerint az új technológiáknak köszönhetően fele annyian halhatnak meg az utakon.

Minden bizonnyal szükség van rájuk, hiszen a közelmúlt baleseti statisztikái meglehetősen riasztóak:

2017-ben 25.300 ember vesztette életét közúti balesetekben az Európai Unióban, a súlyos sebesültek száma pedig elérte a 135 ezret.

De vajon mi fel vagyunk-e készülve arra, hogy vezetésünk minden mozzanatát figyelje az autónk, és próbáljon nekünk segíteni?

A technológia a balesetek fő okából indul ki: a vezetők - akár szándékosan, akár figyelmetlenségből – nem tartják be a szabályokat.

Az intelligens sebességszabályzó önmagában becslések szerint 20 százalékkal csökkentheti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti majd a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, vagyis bármikor kikapcsolhatjuk.

A sávtartó rendszer kamerával követi az útburkolati jeleket, és ki tudja igazítani a kormányzást.

Az indításgátló alkoholszonda a vezető leheletét méri, és megakadályozza gépkocsi elindítását, ha véralkoholszintje túl magas. Európában a közúti halálesetek egynegyedét az alkohol okozza, és egy ilyen eszköz akár 95%-kal hatékonyabb lehet a rendszeres ittas vezetés megelőzésében, mint a különböző büntetések. Igaz, egyelőre csak az indításgátló alkoholszonda előkészítését teszik kötelezővé, vagyis nem magának a szondának a használatát.

Az álmosság- és figyelemmérő rendszer szemkövető technológiát alkalmaz majd, és ha a sofőr túl gyakran hunyja le a szemét, figyelmezteti, hogy álljon meg és pihenjen. Az elmúlt két évben minden ötödik európai vezetővel előfordult, hogy elaludt a volánnál, és ez az esetek 7%-ában szerencsétlenséghez vezetett.

Ugyanakkor a sebességszabályozóhoz hasonlóan egyik rendszernek sem célja, hogy teljes egészében ellenőrzésük alá vonják a járművet. A vezetők ki is kapcsolhatják, vagy adott esetben felülbírálhatják őket

– írja a New Scientist

Vezetőt segítő rendszerek bizonyos kocsikban már most is működnek. Például sok autóban használnak automata fékezőrendszert, amely lassít, ha az autó túl közel megy valamihez. Jessica Cicchino, az IIHS amerikai közlekedés-biztonsági kutatóintézet munkatársa a rendőri jelentéseket vizsgálva összehasonlította az ilyen eszközökkel ellátott kocsik baleseti rátáját azokéval, amelyekben nincsenek.

Megállapította, hogy az automata fékezőrendszerrel felszerelt autósok közül fele annyian rohannak bele az előttük álló vagy haladó autóba. Az útburkolati jelzőkre figyelmeztető rendszerrel felszerelt kocsiknál pedig 86%-kal csökkent a halálos balesetek száma.

Persze mint minden új technológia esetében, ezúttal is akadnak bőven aggodalmak is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
terrapin-411853_1280.jpg

Állatkínzás Balin: embertelen körülmények között tartják a teknősöket és kígyókat

A turisták kedvenc teknősei koszos és sekély medencében nyomorognak, a kígyó száját ragtapasszal tekerik körbe. Sokkoló fotók készültek az állatok körülményeiről.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Valójában nyomorúságos körülmények között tengetik az életüket azok a kígyók és teknősbékák, amik napközben vidáman fotózkodnak Balin a turistákkal. Pedig a szervezet feladata az lenne, hogy óvja a természetet, és megfelelően gondoskodjon az állatokról. Ehhez képest megdöbbentő videót és fotókat publikált a Daily Mail a szomorú valóságról.

A felvételek még júniusban készültek két indonéz telepen, amiknek alapvetően a környezet, és azon belül is az állatok megóvása lenne a feladata. A képeken jól látszik, hogy a teknősöket egy szűk, sekély és elképesztően mocskos medencében zsúfolták össze, miközben ezek az állatok gyakran több ezer mérföldet vándorolnak és magányosan élnek.

Az egyik látogató beszámolója szerint a teknősbékákat folyamatosan kiveszik a vízből, hogy fotózkodjanak velük, majd miután végeztek, gyakran előfordul, hogy egyszerűen ledobják őket a földre. A szemtanú szerint gyomorforgató, ami ezeken a helyeken zajlik állatvédelem és a természet megóvása címszó alatt.

Ha lehet, akkor a videón szereplő kígyóval még jobban elbántak gazdái: a száját egyszerűen körbetekerték egy ragasztószalaggal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
pills-3673645_960_720.jpg

Időzített bomba az antibiotikum-rezisztencia – évtizedek óta áll a kutatás, nem üzlet senkinek

Még mindig nagyjából ugyanazokat az antibiotikumokat használjuk, mint a 60-as és 70-es években. Nem jövedelmező a kutatás - az államoknak is be kellene szállni. Van olyan szalmonellatörzs, ami már teljesen gyógyszer-rezisztens.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Egyre ellenállóbbak a baktériumok az antibiotikumos készítményekkel szemben, így eljöhet az időszak, amikor a betegségeket okozó baktériumokra már nem hatnak a gyógyszerek - írja a Metro, akik hozzáteszik: ez a rémálom-forgatókönyv sokak számára már a valóság.

Noha az antibiotikumok létjogosultsága vitathatatlan a modern orvostudományban, ezek indokolatlan, vagy helytelen használata úgynevezett antibiotikum-rezisztenciához vezethet. Egy antibiotikum-krízis előtt állunk, és valós annak kockázata, hogy a gyógyszerek nem fognak működni, és a probléma évente milliókat ölhet meg.

A WHO korábbi jelentése szerint ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikumok túlzott használatát, annak súlyos következményei lehetnek világszinten. A baktériumok egyre inkább immunisak gyógyszereinkre.

"Van egy szalmonella törzs, amelyet az Egyesült Államokban találtak, és amely már teljesen gyógyszer-rezisztens"

- mondja Peter Gibson, egy brit, antibiotikumokat kutató intézmény szakértője. „Az antibiotikumok egyáltalán nem működnek vele szemben - teszi hozzá.

Túlzottan sokszor használtuk az antibiotikumokat, és valójában ez a probléma. A testünkben lévő baktériumok megváltoztak és rezisztenssé váltak a gyógyszer ellen. 2000 és 2015 között az antibiotikumok felhasználása 65%-kal növekedett.

"A legtöbb országban a felhasznált antibiotikumok száma csökkent, vagy nem sokat emelkedett az elmúlt néhány évtizedben" - mondta Dr. Klein a Metro.co.uk-nak. "Ám sok alacsony- és közepes jövedelmű országban az antibiotikum-használat megnőtt, nagyrészt a gazdasági fejlődésnek köszönhetően" - tette hozzá.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
idojaras-kbernadett.jpg

Eső és hideg váltja fel a napsütést – közeleg az őszi napéjegyenlőség

Keddre megérkezik a hidegfront, és változékony, esős időre számíthatunk.
Fotó: Időkép, K. Bernadett - szmo.hu
2019. szeptember 21.



Ma és holnap is túlnyomóan derült, napos idő lesz, csak vasárnap délután növekszik meg nyugat felől a fátyolfelhőzet. Holnap estig csapadék nem várható. Ma néhol, holnap többfelé megélénkül a déli, délkeleti szél, amely vasárnap a Kisalföldön meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2 és 7 fok között alakul, de a fagyzugos helyeken 0, -1 fok is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 19 és 24 fok között várható - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében.

Az időjárás hétfőtől kezd romlani. Épp, ahogy csillagászati értelemben is kezdetét veszi az ősz - írja az Időkép.

Szeptember 23-án ugyanis helyi idő szerint délelőtt 9 óra 50 perckor érik ismét merőlegesen a Nap sugarai az Egyenlítőt. Ez az időpont az őszi napéjegyenlőséget jelenti, csillagászati értelemben is kezdetét veszi az ősz.

címszöveg

Az elnevezéssel ellentétben azonban nem ettől a naptól válnak hosszabbá az éjszakák a nappaloknál. A csillagászati kifejezés, definíció szerint, a Nap középpontjára vonatkozik, az égitest "széle" azonban reggel ennél hamarabb, este később hagyja el a horizontot. Fénye pedig, a légkörből való szóródásnak köszönhetően, ennél is korábban világítja be a félgömböt. A nappal hétfőn még 22 perccel meghaladja az éjszaka hosszát, egyezés csak a déli és északi félteke napszakjainak hosszát tekintve jön létre. Nálunk ténylegesen csak 26-át követően lesznek hosszabbak az éjszakák, mint a nappalok.

Lapozz a jövő heti időjárásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x