Nemcsak a Budai Vár, hanem a Budavári királyi kertek megújítására is elkészült a koncepció. A tervezők időutazásra hívnak, a Várban a reneszánsz kerttől a barokk kerten át a neoreneszánsz és a neobarokk kertekig, sőt a kortárs kertig sok mindent megtaláltok majd.
Az Építészfórumon közölt tanulmánytervből kiderül, a Várbazár kertjének kialakítása szinte teljes mértékben megfelel majd az eredeti Ybl-féle állapotnak.
Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású, zárt kertté válik. Kialakítása és anyaghasználata a kortárs kertépítészet eszköztárát használja, szimmetriára épülő geometriai elrendezése utal a reneszánsz kert formavilágára.
A déli és a keleti erődrendszer a Palotával, előtérben a Várkertbazár
A Palotanegyed madártávlatból, előtérben a Királyi kertek
A Déli kert nyugati részén egy reneszánsz ihletésű kortárs kertet alakítanak ki. Középen az egykori reneszánsz kert Aula Marmorea - „márvány csarnok” - nevű építményének egyik márvány oszloptöredékét helyezik majd el.
A Déli tájkert alapja az 1891-es Hauszmann Alajos-féle angol tájkert lesz, amelynek több elemét is rekonstruálják. A Szarvas tér felől visszaépített Gloriette a kert kapujaként működik majd.
A nyugati oldalon visszaépítik a nyolcszögletű Narancsházat, valamint Budapest egykori legnagyobb Pálmaházát, a hozzá tartozó üvegházakkal. A keleti oldalon az egykori angolkert hangulatát visszaidéző parkot alakítanak ki.
A Déli kert, előtérben a várkertészet üvegházai
Az Újvilág kert Erzsébet királyné egyik legdíszesebb magánkertjeként épült újjá neobarokk stílusban. A mostani terv a Pecz Ármin-féle kert rekonstrukcióját tartalmazza, amely a meglévő vízmedence-töredék kiegészítését és restaurálását feltételezi.
Az Újvilág kert és a Déli kert nyugatról, előtérben a Reneszánsz kert
A Keleti Nagy terasz geometrikus zöldfelületekkel, színpompás szőnyegágyakkal, magas törzsre oltott rózsák sorával díszítette a palotát. Leghangsúlyosabb és legreprezentatívabb része a kertbe levezető Habsburg-lépcső előtt, a Savoyai-szobor körül kialakított terasz volt.
A teraszt a hegyoldal felől díszes kőbábos mellvéd határolta, tetején kígyós fémvázákkal. A koncepció e teraszkert rekonstrukcióját tűzi ki célul, a déli szakasz kivételével. A tervnek részét képezi a Savoyai-terasz építészeti rekonstrukciója is.
A Keleti nagyterasz, előtérben központi eleme, a Savoyai terasz
A Királyi palota madártávlati képe keletről, előtérben a rekonstruált kertek és a Keleti nagyterasz
A KÖZTI Zrt. eredeti tanulmánytervéért KATT IDE
Ha mindez tetszik, nyomj egy lájkot!
A járműveket nem egyszer kell azért kiállítani a forgalomból, hogy kitakarítsák és fertőtlenítsék a fekáliától – mondták el a Blikknek névtelenséget kérő BKV-s dolgozók. A szerelvényeket rendszeresen összepiszkítják az önkívületben fetrengő potyautasok. Sokan közülük agresszívak is. Ha szükséges, a villamosvezetők kocsiszínbe viszik fertőtlenítésre a járművet. Persze ilyenkor nagyobb lesz a tumultus a vonalon, hiszen hiányzik egy villamos a menetrendből.
A nagykörúti villamoson uralkodó helyzet járványügyi probléma is. Ócsai Lajos járványügyi szakértő a fertőzésveszélyre figyelmeztet. "Elsősorban undorító, nem társadalomba illő cselekedet a villamosok összepiszkítása. De, ha az illető valamilyen fertőzésben szenved, és valaki utána hozzáér az üléshez, nem tud kezet mosni utazás közben, megfertőződhet akár hepatitisszel, vérhassal, kalicivírussal is" – mondta a Blikknek a szakember.
A Blikk kereste a a BKV-t és a BKK-t az ügyben, de cikkük megjelenéséig nem kaptak tőlük választ.
"Kislányom, a háborúnál nincsen borzalmasabb" - mondogatta mindig a nagymamám. Ő már csak tudta. 18 éves volt, amikor a közelgő front és az ostrom elől elmenekült a családdal a Siófok melletti Törekipusztára. Egy fogadóban szálltak meg sokadmagukkal.
Amikor elhagyták Budapestet, nem tudták, hogy a kikötő miatt Siófokot és a környékét is szanaszét lövik majd, és hogy a harcok alatt napról napra változik majd, hogy éppen a németek vagy az oroszok felügyelik-e a várost. A
Balaton ugyanis egy jól kiépített védelmi vonal része volt a második világháborúban, és komoly harcok folytak a környékén. Mindegy, ez egy másik történet, a lényeg, hogy a nagymamám és a családja túlélte a háborút.
Talán éppen a nagymamám történetei miatt kezdett foglalkoztatni annak idején a háború és az ostrom. Szerettem volna jobban megérteni, mi történt és főleg azt, hogy miért.
A háború hőseit, kerestem, azokat, akik az embertelenségben is emberek maradtak, akik zsidókat bújtattak, akik menedéket nyújtottak másoknak a harcok alatt, akik gyerekeket mentettek, akik kiálltak a gyengékért és elesettekért. Így jutottam el például a római katolikus Ranolder Intézet hittantanáráig, Klinda Pál atyáig, aki posztumusz kapta meg a Világ Igaza címet.
És így találtam rá Carl Lutzra is. Svájc budapesti alkonzulja 1942-ben érkezett Magyarországra, és miután több tízezer zsidót mentett meg a deportálástól a világháború alatt, 1964-ben a Jad Vasem kitüntette a Világ Igaza díjjal.
Carl Lutz azonban nem csak életeket mentett. Kevesen tudják róla, hogy szenvedélyes fotós volt, a jelek szerint imádta Budapestet és számtalan képet készített.
A sors iróniája, hogy pontosan 30 évvel az ostrom befejezése után, 1975. február 13-án halt meg. Carl Lutz képeinek igazi jelentősége talán abban rejlik, hogy az ostromot követően is dokumentálta, amit látott. Igyekezett ugyanazokat a helyszíneket, amiket egyszer már "békeidőben" megörökített, a borzalmas pusztulás után is megmutatni.
Az ostrom előtti képeken a szinte idilli szépségű város - elsősorban a Várnegyed és a környéke - tárul fel előttünk, az ostrom után pedig láthatjuk, mivel jár a háború, milyen romokon kellett Budapestnek újraépítenie magát.
Készítettem pár képet az egykori helyszínekről, így azt is láthatjátok, hogyan néz ki most Budapestnek az a része, amit Carl Lutz fotózott évtizedekkel ezelőtt.
Az első a Brit Követség egykori épülete a Verbőczy (ma Táncsics) utcában - ez a ház 1942-től a svájci diplomata, Carl Lutz rezidenciája volt. Ma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség Galériájának székhelye.
Kilátás a királyi palotára a Gellérthegyről:
Az Erzsébet-híd az ostrom előtt, az ostrom után és most:
A Szabadság tér az ostrom előtt és most:
A Hatvany-palota és jezsuita rendház és kollégium az ostrom előtt és után, illetve ma. A rendház helyén ma a Hilton áll, az épület egyes elemeit beépítették a szállodába.
"A MÁV kiemelt figyelmet kíván fordítani az állomásokon az utasforgalom korábbiaknál magasabb színvonalú kiszolgálására" - írja a Magyar Államvasutak hozzánk eljuttatott közleményében. "Ennek érdekében
elkezdődik a Nyugati és a Keleti pályaudvaron a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, a koncepcióba nem illő pavilonok elbontása."
Mint arról korábban beszámoltunk, első lépésként a Nyugati pályaudvari aluljáró bérleti szerződéseit mondták fel, és elkezdték a MÁV üzemeltetésében álló keresztfolyosó rendbehozatalát. A nem működő felvonót már korábban befalazták.
A MÁV következő lépése az, hogy a Keleti pályaudvaron tapasztalható állapotok megszüntetésére
az állomás látképét romboló vagy nem megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó tizenkét bérlő bérleti szerződését felmondták.
Azt írták a közleményben, hogy a pályaudvaron azért továbbra is maradnak olyan üzlethelyiségek, ahol ételt, italt, újságot tudtok venni vagy pénzt tudtok váltani. A későbbiekben utascentrum kialakítását tervezik a Keletiben, megújulnak a tervek szerint az utasforgalmi területek. Az épületben már tavaly nyár óta modern, akadálymentes kormányablak működik.
Elindult a kiemelt, legnagyobb utasforgalmat lebonyolító és más felújítással nem érintett állomások megújulása is, ez 50 állomást érint, és ehhez kapcsolódva vizsgálják meg az állomási funkciókat és a szolgáltatásokat.
A fejlesztési terv első ütemében 2019-ben részben megújul a Bicske alsó; Alsógöd; Felsőgöd; Nagymaros-Visegrád; Szob; Sződ-Sződliget és Albertirsa megállóhely. Rákospalota-Újpest állomáson tavasszal lebontják a raktárépületet és nyáron a vágányhálózatot is karbantartják. Dunakeszi-Gyártelep állomáson P+R parkoló épül az önkormányzattal közösen.
"A beavatkozások alapvető célja az adott helyszínek utasforgalom számára meghatározó arculatának javítása, lehetőség szerint közösségi közlekedési csomópont feltételeinek megteremtése és javítása. A helyszínek mindegyikén vizsgálják az állomás, illetve megállóhely területén elhelyezkedő épületek és építmények állapotát és kihasználtságát. A rossz állagú, nem hasznosítható, az arculatot rontó épületek, illetve építményeket a lehetőségeknek megfelelően elbontják. Azokon a helyszíneken, ahol az épületek és építmények kihasználtsága megfelelő, indokolt esetben karbantartás, illetve felújítás várható."
Hétfőn megszűnik a trolibusz-végállomás a budapesti Arany János utcai metróállomásnál lévő Podmaniczky téren. A járművekre ezen túl a tér túloldalán, a Bajcsy-Zsilinszky úton lehet majd felszállni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.
Az V. kerületi Podmaniczky teret az önkormányzat közösségi térré, városi ligetté alakítja át, a Fővárosi Önkormányzat támogatásával. Emiatt helyezik át a 72-es és a 73-as trolibusz végállomását.
Az Arany János utcai metrómegállónál lévő tér felújításáról Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere nemrég tartott tájékoztatóján azt mondta: a trolibusz végállomás helyén 82 új fát ültetnek, megújul a közvilágítás, és természetes kőburkolattal látják el a területet. A cél az, hogy a Podmaniczky tér központi része valóságos városi ligetté váljon.
A Podmaniczky tér rekonstrukciója mintegy 1,2 milliárdból fővárosi támogatással valósul meg. A munkálatok a tervek szerint augusztus 31-ig befejeződnek.