hirdetés
iskolai-tanterem-illusztracio-pixabay-001c.jpg

Megszűnnek a szakgimnáziumok 2020 szeptemberétől

Ötéves technikummá alakítják őket, de ezen kívül is lesznek változtatások.
MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 17.


hirdetés

A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.

A szakképzési rendszernek meg kell felelnie a negyedik ipari forradalom kihívásainak; a szakmai képzés fejlesztését az új szakképzési struktúra mellett a lemorzsolódás csökkentésének új rendszere, valamint új ösztöndíjrendszer is támogatja majd - hangsúlyozta. A helyettes államtitkár felidézte, a kormány elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, ehhez az ITM cselekvési feladattervet készít, a dokumentum hamarosan a kormány elé kerülhet.

Az idei az előkészítés éve, az átalakuláshoz szükséges törvényt és rendeleteket ebben az évben meghozzák, ezek 2020. január 1-jén lépnek majd hatályba. Az összetett stratégia végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetését 2020 szeptemberében tervezik - közölte Pölöskei Gáborné.

A helyettes államtitkár ismertette:

a stratégia egyik fő pillére a környezet, elsősorban a tanműhelyek fejlesztése.

Mint mondta, a képzéseket olyan környezetben kell végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek.

Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a szakképzésben karrierlehetőséget lássanak a tanulók, illetve a szülők. A gazdaság fejlesztéséhez minőségi munkaerőre van szükség, és ehhez minőségi képzést kell nyújtani - fogalmazott.

A harmadik fő pillérként említette, hogy

a legújabb ismeretekkel rendelkezők oktassanak a szakképzésben, ezért a vállalati mérnököket bevonnák az oktatásba, illetve a gyakorlati oktatókat vállalati helyszíneken képeznék tovább.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
arhangelsz-korhaz.jpg

Nem mondták meg az orosz orvosoknak, hogy sugárfertőzött betegeket kell ellátniuk

Még a kórház vezetősége sem szólt erről a három egészségügyi dolgozónak. Egyikük szervezetében radioaktív anyagot mutattak ki a vizsgálatok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Ahogy azt megírtuk, múlt hét csütörtökön felrobbant egy rakéta sugárhajtóműve egy katonai lőtéren az észak-oroszországi Arhangelszk megyében.

Bár először még csak két halottról és négy sérültről számoltak be, a médiában olyan információk láttak napvilágot, hogy 15-en sérültek meg, később pedig kiderült, hogy öt ember halt meg.

De nem csak ez volt az egyetlen aggasztó dolog.

A 185 ezres város polgármesteri hivatala akkor azt közölte, hogy a településen a háttérsugárzás szintjének rövid idejű növekedését észlelték, de később visszaállt a normális szintre. A tárca közleménye szerint káros anyag nem került a légkörbe, a sugárzás szintje normális.

A robbanás után viszont a baleset helyszínétől mindössze negyven kilométernyire fekvő Szjeverodvinszk város katasztrófavédelmi kirendeltségén két sugárzásmérő is bejelzett, azok alapján a határértéknél magasabb sugárzás volt. Tájékoztatásukat akkor levették a város weboldaláról.

Egy héttel az atombaleset után az orosz meteorológiai szolgálat, a Roszgidromet már arról írt, hogy

a határérték 4-16-szorosát elérő sugárzást mértek a 180 ezer lakosú Szjeverodvinszk környékén. Jellemzésük szerint ez két és fál órán át tartott,

és bár a mértéke a normálisat meghaladta, de bőven a veszélyes szint alatt maradt. Tehát azonban a hivatalosan közöltnél sokkal nagyobb sugárzás érte a szjeverodvinszkieket.

Most pedig ismét döbbenetes dolog derült ki a baleset kapcsán: az orvosoknak ugyanis állítólag nem mondták el, hogy a sérültek sugárfertőzöttek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyito.png

Először szólalt meg a lemondott karcagi rendőrkapitány: állítja, törvényesen járt el

Egy megállapodásra hivatkozik, amit a rendőrség a kórházzal kötött. Ebben arról van szó, hogy a rendőröket bizonyos esetekben soron kívül látják el.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



A lemondott karcagi rendőrkapitány korábban személyesen és részletesen nem reagált a róla szóló sajtóhírekre, most azonban közleményt juttatott el a Karcag Televízióhoz.

Ebben valótlannak nevezi a róla megjelenteket. Szerinte akkor, amikor a "jogtalanul készített" hangfelvételen arról beszélt, hogy "évek óta előre veteti a rendőröket", csak arra utalt, hogy "a beosztott és sürgős betegellátásra szoruló kollégai ellátása érdekében egyeztetett a kórház főigazgatójával, és soron kívüli vizsgálatot kért az ellátásuk érdekében."

Ez pedig jogszerű, mert 2018. március 12-én megállapodott erről a megyei rendőrkapitányság és a Kátai Gábor Kórház.

A volt kapitány a megállapodás 4. pontjára hivatkozik, amely kimondja, hogy a kórház vállalja „a szolgálatellátása során megsérült, vagy más okból sürgősségi betegellátásra szoruló rendőr ellátásának lehetőség szerint soron kívüli biztosítását.”

Idézi a megállapodás 9. pontját is, amely szerint „a sikeres együttműködés érdekében a felek közvetlen összekötői útján” (jelen esetben Teleki Zoltán r. alezredes, Karcagi Rendőrkapitány és Nagyné László Erzsébet főigazgató útján) rendszeresen tartják a kapcsolatot egymással szóban és írásban.”

VIDEÓ: az RTL Híradó birtokába jutott kiszivárgott hangfelvétel

A volt rendőrkapitány azt is visszautasítja, hogy "elsimította" volna a kórházigazgató szabálysértési ügyét, amit amiatt indított egy rendőr, mert mozgássérült engedély nélkül parkolt mozgássérült helyen.

Szerinte ez azért nem lehet igaz, mert az ügyben a hatósági döntés 2019. július 18-án, vagyis a cikkek megjelenését követő napon született.

Azzal kapcsolatban, hogy beosztottjával beszélve hiányolta a differenciált rendőri intézkedést, úgy érvel, hogy "a differenciált rendőri intézkedés az országos rendőrfőkapitányság által elvárt rendőri magatartás, mely azt takarja, hogy azon esetekben, amikor a rendőrnek van mérlegelési jogköre a szabálysértések elbírálása során, akkor az eset összes körülményeit, az elkövető előéletét is figyelembe véve a rendőrnek olyan szankciót kell kiszabnia, mely igazodik a cselekmény súlyához és megfelelő visszatartó hatást vált ki az elkövetővel szemben. A szankció kiszabása sohasem lehet eltúlzott, a fokozatosság elvének érvényesülnie kell. Tehát amennyiben egy cselekmény figyelmeztetéssel, helyszíni bírsággal és feljelentéssel is szankcionálható, akkor a legsúlyosabb szankciót, a feljelentést csak akkor indokolt alkalmazni, amennyiben a másik két enyhébb szankció az elkövetővel szemben nem éri el a kívánt joghatást."

A volt rendőrkapitány azt is hangsúlyozza, kizárólag "magánéletének megóvása, családjának megkímélése és a rendőrségbe vetett bizalom magtartása érdekében mondott le".

Az Index megkeresésre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr Főkapitányság megerősítette, hogy a kórház és a karcagi kapitányság tavaly valóban megállapodást kötött arról: a kórház bizonyos esetekben soron kívüli ellátást biztosít a város rendőrei számára. A megyei sajtóreferens szerint az egész megyében ez a bevett gyakorlat.

Teleki Zoltán ügyét kivizsgálták, és jogsértést nem állapítottak meg.

Az RTL Híradója ugyanakkor úgy tudja, a Központi Nyomozó Főügyészség több magánszemély feljelentése alapján hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyben.

Az érintett kórházi igazgató, Nagyné László Erzsébet egyébként a Fidesz helyi képviselője, egyben a karcagi Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke. A térség fideszes országgyűlési képviselője, F. Kovács Sándor az Indexnek nyilatkozva kiállt mellette, szerinte

ősszel is őt indítják a választásokon.

"A főigazgató az ország egyik legsikeresebb egészségügyi vezetője. Munkáját kitűnően végzi. Az elmúlt napokban a sajtóban megjelent gyanúsítgatások, rágalmak minden alapot nélkülöznek. Bebizonyosodott, hogy soha semmilyen módon nem kért, nem kapott és nem adott jogtalan előnyt." - áll F. Kovács Sándor közleményében, amit az infokarcag.hu-nak juttatott el.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
torokzsolthegymaszo2.jpg

45 évesen meghalt Török Zsolt aradi hegymászó

A Fogarasi havasok egyik szakadékában találták holtan az elismert sportembert.
MTI, fotók: a Nanga Parbat 2013 expedíció archív képei - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Holtan találták szombaton a Fogarasi havasok egyik szakadékában Török Zsolt aradi hegymászót - közölte a Digi24 hírtelevízió.

Az Aradon.ro aradi hírportál közlése szerint

a 45 éves hegymászó három nappal ezelőtt indult el a Fogarasi-havasokba, hogy megmássza a 2535 méter magas Negoj (Negoiu) csúcsot. Napok óta nem adott életjelt magáról, ezért a családja riasztotta a hatóságokat. A hegyi mentők több csapata és egy helikopter is a keresésére indult szombaton. Testét a Negoj csúcs alatt, egy szakadékban találták meg.

Adrian David a Szeben megyei hegyi mentők vezetője valószínűnek tartotta, hogy Török Zsolt a Negoj meredek oldalán a mélybe zuhant.

Török Zsolt az egyik legeredményesebb romániai hegymászó volt. Ő vezette 2013-ban azt a romániai expedíciót, amely felvitte a román zászlót a Himalájában a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsára. Máig ez a romániai alpinizmus egyik legnagyobb teljesítménye.

2015 tavaszán a Mount Everest megmászására készült, amikor az április 25-i nepáli földrengés által előidézett lavina az alaptáborban hagyott sátrát és teljes felszerelését elsodorta, ezért le kellett mondania a csúcs meghódításáról.

Az általa vezetett romániai csapat tavaly októberben feljutott a Mount Everest szomszédságában álló 7161 méter magas Pumori-csúcsra. A csúcson mínusz 27 fokban, több mint száz kilométer/órás széllökések közepette bontották ki az Erdély és Románia egyesülése centenáriumi jelképével is ellátott román zászlót, melyet a román védelmi minisztériumtól kaptak.

Ezt követően

Mihai Fifor akkori védelmi miniszter, jelenlegi miniszterelnök-helyettes a román védelmi tárca érdemérmét adta át neki Románia jó hírének a terjesztéséért.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
viz-csap.jpg

Súlyos vízválság fenyegeti a Földet, közel 50 országban kritikus a helyzet

A világ vizeinek rendkívül kevés, mindössze 1 százaléka iható, a legnagyobb probléma pedig az, hogy ennek jelentős részét, 30-40 százalékát öntözésre használják - mondta Juhász Árpád geológus.
MTI - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Súlyos vízválság fenyegeti a Földet, népességének negyede már most sem jut elegendő vagy megfelelő minőségű ivóvízhez - hívta fel a figyelmet Juhász Árpád geológus szombaton az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: a vízhiány növekedését többek között az okozza, hogy a népesség leginkább a vízhiányos területeken, Afrikában és Ázsiában bővül.

Ezeken a területeken a demográfiai robbanás mellett a globális felmelegedés hatása is intenzívebben jelentkezik - jegyezte meg.

Mint mondta, a világ vizeinek rendkívül kevés, mindössze 1 százaléka iható, a legnagyobb probléma pedig az, hogy ennek jelentős részét, 30-40 százalékát öntözésre használják. A mezőgazdasági termelés és az ipar hihetetlen mennyiségű vizet használ fel, amely végül nem jut vissza az ivóvíz kinyerésére alkalmas körforgásba - fűzte hozzá Juhász Árpád.

A műsorban elhangzott, hogy egy friss tanulmány szerint több mint 17 országban küzdenek rendkívül nagy vízhiánnyal, de további 30 országban is csaknem kritikus a helyzet a klímaváltozás, a vizek pazarló túlhasználata és a környezetszennyezés miatt.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x