hirdetés
alsonemedi_ck.jpg

Megszöktek a szerelmesek, hogy együtt lehessenek - hepienddel végződő Rómeó és Júlia-történet a szocializmusban

A 60-as években az alsónémedi fiatalokat a szüleik akarták elszakítani egymástól. A Nők Lapja végigkísérte a történetüket és az évek során beszámolt a fiatal szerelmesek életéről és - egy véletlennek köszönhetően - a fiúk is mesél a családról.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: alsónémedi utcarészlet/www.alsonemedi.hu - szmo.hu
2019. október 11.


hirdetés

A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

A szerelem mindent legyőző és házassághoz vezető erejéről például a következő cikket olvashatjuk a Nők Lapjában 1964-ből. Alsónémedin nem lehettek egymáséi a szerelmesek, mert a szülők eltiltották őket. A fiú és a lány gyermekkoruk óta ismerték egymást, szembeszomszédok voltak. A Kádár-korszak elején ilyesmi még előfordulhatott.

Az alsónémedi Romeó és Júlia esetét a Nők Lapja a modernitás és az elmaradottság ellentétére építette, ugyanis a fiú és a lány családját olyan értékek állították egymással szembe, amelyeket a szocialista időszak hivatalos értékrendjében elvetendőnek tartottak. Mindkét család módosnak számított a községben, a fiatalok eltiltásában tehát vélhetően a szülők eltérő életfelfogása játszhatott közre. A lány szülei azzal vádolták a fiú apját, hogy iszákos, míg a fiú szülei a lány anyját azzal, hogy zsarnokoskodó természet és nagyon vallásos, gyakran járt templomba – s ez utóbbi nem számított jó pontnak a korban.

A fiú családjában három testvér volt, rajta kívül két lány. A lánynak egy öccse volt.

A fiú szüleit a párttitkár úgy jellemezte, mint akik szintén hívők, azonban modernebb gondolkodásúak, nem járnak templomba. Azonban a cikk szerint győztek az érzelmek, a 15 éves lányt megszöktette a fiú a szomszéd faluban, Kerekegyházán lakó nagybátyjához. Motorral ment a lány elé a gimnáziumhoz Ócsára, úgy szöktette meg. Gyermekük Kerekegyházán született.

Majd visszatértek, és a fiú szüleihez költöztek. A lány édesanyja azonban az újságíró közvetítési kísérlete ellenére sem békélt meg annak választottjával. A Nők Lapja írása a szocialista intézményrendszert atyáskodó szerepben mutatja, ugyanis fiatalok a megoldhatatlannak látszó családi konfliktusban egy állami szervhez, a dabasi járási tanácshoz fordultak segítségért: arra kérték a tisztviselőket, segítsenek nekik összeházasodni annak ellenére, hogy a lány még nem volt nagykorú, és a szülei nem egyeztek bele a házasságkötésbe.

A dabasi járási tanács támogatta is a házasodási szándékot, azonban a Pest megyei tanács ezt megfellebbezte, és a lányt felszólították arra, hogy térjen vissza a szülői házba, különben a pomázi ifjúságvédelmi intézetben fogják elhelyezni.

A Nők Lapjában 1965 augusztusában visszatértek a történetre. A cikk folytatásában az újságíró azt hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a döntéssel, a szerelem erejére és arra hivatkozott, hogy a fiatalok öt hónapja boldogan élnek együtt, ezért ez az állami beavatkozás káros lenne számukra. Közel egy évvel később a szerző visszautazott a helyszínre, és ismét kíváncsian kérdezősködni kezdett, mi lett a szerelmespár sorsa.

Végül nem kellett a lánynak ifjúságvédelmi intézetbe mennie, tanácsi engedéllyel összeházasodhattak, és megszületett első gyermekük is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Képernyőfotó-2019-10-28-16.58.00.png

„Emlékszem a víz morajlására” – drámai levél került elő a Titanic egyik túlélőjétől

A szerző a tragédia idején még kisgyerek volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

A Titanic - Stories From The Deep című dokumentumfilm-sorozat felfedi a halálra ítélt hajó tragikus utolsó momentumait.

Ennek részeként a Titanic egyik túlélőjének gyermekkori emlékei első kézből adnak bepillantást a félelmetes menekülésbe.

Az ikonikus hajón 126 gyermek tartózkodott, de csak a felük élte túl a tragédiát.

A sorozat a "Titanic árváiként" emlegetett egykori utasok nyomába ered Franciaországban, Párizsban.

hirdetés

Edmond és Michel Navratil, egy francia testvérpár kettő és négy évesek voltak, amikor cseh származású édesapjuk elrabolta őket anyjuktól és jegyet váltott a Titanicra, hogy aztán elhagyják az országot és Amerikában kezdjenek új életet.

Amikor a hajó süllyedni kezdett, mentőcsónakba ültette őket, ő azonban a fedélzeten maradt és soha többé nem látták.

Amikor Michel 2001-ben meghalt, egy volt az öt utolsó túlélő közül - szúrta ki a brit Mirror.

De évekkel később a sorozat felkereste unokáját, Elisabethet, aki felfedte nagyapja érzékletes emlékeit a végzetes estéről, melyet így egy kisgyermek szemein keresztül láthatunk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Mihály_Zichy_-_Studies_Of_Nudes_6.jpg

Tabudöngető cári erotika Zichy Mihály szignójával

Az idilli romantika festészetének magyar csillaga rengeteg erotikus rajzot készített az orosz cárnak.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. október 29.


hirdetés

Zichy Mihály (1827-1906)  festő, grafikus és illusztrátor a korszak festészetének emblematikus figurájának számított. A második legismertebb magyar művészt „rajzoló fejedelemnek” nevezték Munkácsy Mihály festőfejedelem mellett, akivel egyébként jó viszonyt ápolt. Ám Zichynek volt egy kevéssé ismert, színfalak mögötti pornográf munkássága is, amely azért maradt jó ideig rejtve a nyilvánosság elől, mert a prüdéria érájában tabunak számított a meztelen test és a szexualitás ábrázolása.

Senki nem vetheti a festő szemére, hogy ecsetét másra is szerette volna használni, nem csak portrék és nyomasztó képi világú kompozíciók tökéletesítésére. Így is elég szolgálatot tett a hazának örökérvényű munkásságával: elég csak a Batthyány-portréra, A Rombolás géniuszának diadalára, a Mentőcsónakra, illetve Az ember tragédiája és Arany-balladák illusztrációira gondolni.

A pajzán rajzok elkészítésére pedig nem más adta ki az ukázt, mint maga az orosz uralkodó. Zichy Mihály ugyanis majdnem 50 évet töltött második hazájában, Oroszországban, és ezalatt három cár is alkalmazta őt udvari festőnek.

hirdetés

A források nem egyöntetűek abban, hogy melyikőjük volt a fő felbujtója az erotikus tusrajzok elkészítésénél, de valószínűleg II. Sándor cár kérte fel efféle huncutságra az ügyes kezű művész urat.

Aki nyilván jobban élvezte az efféle felkéréseket – még ha rutinból is dolgozott –, mint amikor I. Miklós cár szolgálatában az udvar ifjú hölgyeinek ölebjeit kellett pingálnia. Bár azokban az időkben is talált örömöt, csak a vásznak mögött: romantikus szál fűzte ugyanis tanítványához, a cár testvérének lányához, Karolina nagyhercegnőhöz, akit 1847-től oktatott.

Eleve nem túl szerencsés az ilyen szerelmi história, főleg nem azokban az időkben, amikor a cári seregek osztrák kérésre elindulnak a szabadságharc honvédseregei ellen. 1849-ben ezekre hivatkozva felmondta  a szerződését, de alapvetően mindvégig szemben állt az uralkodó osztállyal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
colosseum_ck.jpg

Állatok és emberek százai is meghalhattak a Colosseumban egyetlen, vérgőzösen brutális nap alatt

Délelőtt állatviadalokat, délben – pihenésként – kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat rendeztek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Colosseum/Pixabay - szmo.hu
2019. november 10.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

Jegyek és napirend

A játékok idejét és menetrendjét falragaszokon hirdették. Ezekből kiderült, hogy ki rendezi az eseményt, hány gladiátor és vadállat szerepel majd. A pontos jegyárakat nem ismerjük, de az biztos, hogy

a római plebs nagy része ezt nem tudta volna megfizetni, így a jótevő szerepében tetszelgő császárok rendszeresen ingyenjegyeket osztottak ki a körükben.

A Colosseumban rendezett játékok különösen népszerűek voltak, mert lényegesen ritkábban tartottak gladiátorjátékokat mint kocsiversenyeket.

A colosseumbeli játékok napi programja a következőképpen nézett ki:

reggel állatviadalokat tartottak, majd állathajszák következtek. Délben bűnözőket, szökött rabszolgákat, keresztényeket végeztek ki, délután pedig jött a nap fénypontja: a gladiátorviadal.

Állathajszák és viadalok

A délelőtti műsor az állatviadalokkal kezdődött. Hogy milyen állatok küzdenek majd meg egymással, és milyen párosításban, az rendszerint meglepetés volt.

Gyakori volt a medve-bika párosítás, de a források említenek bika-elefánt, oroszlán-leopárd, orrszarvú-bölény küzdelmet is.

A harcból győztesen kikerült állat sem számíthatott kegyelemre, vele a vadászok végeztek.

Az állatviadal után idomított állatokat küldtek az arénába: elefántok táncoltak, idomított leopárdok, tigrisek, medvék, vaddisznók mutattak be különféle mutatványokat. Előfordult az is, hogy

nyulakat engedtek az arénába az idomított vadállatok közé, akik elkapták az áldozatukat, és úgy adták át őket gondozóiknak, hogy a nyulaknak nem esett semmi bajuk.

Carole Raddato from FRANKFURT, Germany

A délelőtti műsor utolsó része a vadászat volt. A vadászok egy szál dárdával "harcoltak" eleinte, később pajzzsal, mellvérttel védték magukat, és karddal mészárolták az állatokat. A műsorszám eleje tényleg valódi mészárlás volt, mert ártalmatlan állatokat engedtek az arénába: struccokat, antilopokat, gazellákat, szarvasokat, szamarakat. A vadászok pedig sorra lemészárolták őket. Amikor ezzel végeztek, és a szolgák megtisztították az arénát, jöhetett a műsor izgalmasabb része: ekkor már igazi vadállatokra vadásztak. Medvék, tigrisek, leopárdok, oroszlánok, elefántok érkeztek a porondra, és

a vadászat addig tartott, amíg valamennyien el nem pusztultak. Ebben a küzdelemben már előfordult, hogy a vadász húzta a rövidebbet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
posteleki-kastely-hellogyula-romok-urbex-elhagyott-szellemvaros-szellemkastely.jpg

Megrázó látvány fogad a gyönyörű őszi erdőben sétálva - egy elhagyott kastély romjai

A pósteleki kastély maradványai elszomorítóak, különösen, ha ismerjük a történetét.
SzÉ - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Még ma is emlékszem, amikor gyermekkoromban, egy osztálykiránduláson először pillantottam meg a pósteleki kastély romjait. Egyszerre volt lenyűgöző és hátborzongató a látvány.

Megragadta a fantáziámat, és megpróbáltam elképzelni, milyen élet zajlott a falai között, és hogyan nézhetett ki teljes pompájában. Az osztálytársaimmal a tiltás ellenére bemásztunk a romok közé és bejártuk.

Azóta sem tudok szabadulni a látványtól, különösen azért, mert azóta megismertem a történetét és elszomorít, milyen sorsra jutott az épület - ami egyébként egy gyönyörű erdő közepén fekszik.

hirdetés

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Póstelek Gyula és Békéscsaba között fekszik, a XIX. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt.

1895-ben, amikor Wenckheim Krisztina grófnő feleségül ment gróf Széchényi Antalhoz, hozományul megkapta a szülői birtokokhoz közel található, erdős, körülbelül 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt.

A neobarokk stílusú kastélyt Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina építtette az 1900-as évek elején, a körülötte elterülő kert kialakítása pedig az 1920-as évekig zajlott. A szabadkígyósi és a nagymágocsi Wenckheim-kastélyokból is hoztak ide növényeket, egzotikus ritkaságokat. Egykor csónakázó és kilátó is volt a kastélypark területén, és a korabeli források szerint negyvenezer rózsatő pompázott a parkban.

Az épület sorsát az pecsételte meg, amikor tulajdonosai a front elől menekülve kiköltöztek. "1944 őszén, amikor a grófi család elhagyta a kastélyt termeit a környékbeli lakosok kifosztották, fel is gyújtották, s három helyiség jórészt kiégett. 1945 augusztusától indult folyamatos széthordása. 1947-ben a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő intézet külső telephelyként a kastélyba történő elhelyezéséről intézkednek, de a tervek nem valósultak meg, a kastély továbbra is a lakosság szabad prédájaként pusztult" - írja a Wenckheim.hu. Már az 1970-es évekre borzasztó állapotba került - a helyzetet tovább rontotta, hogy 1983-ben a munkásőrség gyakorlatozása során egyszerűen felrobbantották a nagy részét...

Mindenképpen megér egy kirándulást, mivel még romjaiban is csodálatos a kastély, másrészt a romokat körülölelő erdő is fennséges, és az őszi színek és fények csak kiemelik a szépségét.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!