hirdetés
mti-kover.jpg

Megsértette a sajtószabadságot Kövér László – mondták ki Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar házelnök jogszerűtlenül tiltott ki több sajtóorgánumot a Parlamentből határozatlan időre.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből - írja az Index, amelynek két kollégája is érintett az ügyben.

„Két kollégánk, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016 április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek. Pontosan ugyanezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai”

- írja a lap.

Másnapra az újságírókat Kövér László határozatlan időre kitiltotta a Parlament épületéből és a képviselői irodaházból.

Az indoklás szerint olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről. A lapok munkatársai legközelebb 2016. szeptember 12-én léphettek be újra az Országház épületébe.

hirdetés

Ahogy az Index írja, a rendelkezés visszássága, hogy

- a szabályait Kövér László alkotta,

- Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,

- Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,

- a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,

- mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szervezet segítségével az újságírók az európai jogorvoslati szervhez fordultak, kifejette, hogy

az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal.

A kormány érve ezzel szemben az volt, hogy az újságírók nem tartották be a tudósítás szabályait. Hozzátették, hogy a Parlament folyosóin olykor nemzetbiztonsági jelentőségű, titkosított iratokat is szállítanak, és aki nem megengedett helyen forgat, le tudja fotózni azokat. Ezen kívül akadályozták a parlamenti munkát (a kérdezéseikkel) és zaklatták a képviselőket is. Tartalmi kifogásként megemlítették, hogy

a sajtó munkatársai nem voltak kiegyensúlyozottak, mert ellenzéki képviselőket nem szólaltattak meg, és állítsuk szerint eleve olyan videót akartak forgatni, amelyben a képviselők nem szólalnak meg, hogy a kamera elől elfutó politikusokat rossz színben tüntethessék fel.

A bíróság azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, és

a panaszos újságíróknak adott igazat. Megállapította, hogy a kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.

Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de

a rendszerből az következik, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást, és az ítélet végrehajtásának része lesz a gyakorlat megváltoztatása is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
forest-4674703_960_720.jpg

Lefegyverzett négy rendőrt egy férfi, most mindenki őt üldözi a Fekete-erdőben

Több száz rendőr mozgósításával, helikopterek és nyomkövető kutyák bevetésével keresnek a Fekete-erdőben egy férfit, aki eltűnt a németországi hegyvidéken.
MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. július 13.


hirdetés

Az illető vasárnap reggel került összetűzésbe rendőrökkel, akik egy terepszínű ruhát viselő és íjjal felfegyverzett ismeretlenről szóló bejelentésre keresték fel egy erdei ház környékét a Baden-Württemberg tartományi Oppenau közelében.

A férfi az ellenőrzés kezdetén együttműködő volt, majd hirtelen lőfegyvert fogott a rendőrökre, és felszólította őket, hogy helyezzék a földre szolgálati fegyverüket, és lépjenek hátra.

Végül a zsákmányolt fegyverekkel eltűnt a francia határtól nem messze fekvő erdő sűrűjében.

A térséget vasárnap lezárták, és nagy erők mozgósításával elkezdték átfésülni a nehezen járható, patakokkal és meredélyekkel szabdalt területet. A keresés első 24 órája nem vezetett eredményre.

hirdetés

A hatóságok arra kérték a térség lakóit, hogy ma lehetőleg maradjanak otthon, kerüljék el az erdőt, és semmiképpen ne vegyenek fel stoppost, ha útra kell indulniuk. Repülési és drónreptetési tilalmat is elrendeltek Oppenau körül 5,5 kilométer sugarú körben, és újabb egységeket irányítottak a helyszínre. A műveletben a katasztrófavédelmi hatóság és a mentőszolgálat is közreműködik.

A rendőrség szokatlan módon nyilvánosságra hozta a gyanúsított nevét és arcképét. Közleményük szerint a 31 éves Yves Etienne Rausch-t keresik.

Yves Etienne Rausch német állampolgár, bejelentett lakóhelye nincs, rendőrségi ügye volt már, a többi között a fegyvertartásról szóló szabályok megszegése miatt. A rendőrség szerint hetek óta vándorol a környékbeli hegyekben, jól kiismeri magát és igen veszélyes.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
daniellewislee.png

17 év után ma először végezhetnek ki szövetségi elítéltet az Egyesült Államokban

A háromszoros gyilkos 22 éve várakozik a halálsoron, épp az áldozatok családtagjai halaszthatják tovább kivégzését.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 13.


hirdetés

Az utolsó jogi akadály is elgördült annak az útjából, hogy kivégezzék Daniel Lewis Lee-t, aki 1996-ban irtott ki egy családot - írja a New York Times. A szövetségi fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy végrehajthatják a férfi kivégzését, ezzel ő lesz 17 év után az első szövetségi elítélt, akit kivégeznek az Egyesült Államokban.

A fehér felsőbbrendűséget hirdető Lee még 1996-ban követte el a gyilkosságokat, amikor tettestársával kegyetlenül megkínzott egy házaspárt és nyolcéves kislányukat, majd miután megölték őket, tóba dobták a holttestüket.

Lee-t 1997-ben ítélték halálra, társa, Chevie Kehoe megúszta életfogytiglani börtönbüntetéssel. A férfi azóta van halálsoron, ám mivel nem szövetségi szinten lett elítélve, kivégzését eddig nem tűzték ki. Tavaly év végén maga Donald Trump amerikai elnök - aki köztudottan a halálbüntetés pártolója - emelt szót azért, hogy szigorítsanak a törvényeken, és tavaly decemberben öt elítélt - köztük Lee - kivégzését is kilátásba helyezte. Akkor azért halasztották a kivégzéseket, mivel Arkansasban egy újabb méreginjekciót vizsgáltak, amely kevesebb szenvedéssel öli meg az elítélteket. Az anyag zöld utat kapott, a szövetségi fellebviteli bíróság pedig vasárnap rendelte el, hogy a férfit hétfőn kivégezzék az indianai Terre Hautban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Kötelező lesz növényekkel befuttatni a házak homlokzatait Bécsben

A bécsi városi tanács júniusi ülésén rendeletet hoztak az új épületek homlokzatának kötelező zöldítéséről, mellyel hozzájárulnak a mikroklíma hűtéséhez.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. július 13.


hirdetés

Bécs már évek óta a világ legélhetőbb városaként van számon tartva, ami nem véletlen. Ahogy azt már korábban megírtuk, számos oka van annak, hogy az osztrák főváros ilyen nagy sikernek örvend. Az egyik legfontosabb erénye, hogy főváros létére is tele van rengeteg parkkal és zöldterülettel, ami mostantól a földről átkúszik a házak falaira is, ugyanis a bécsi városi tanács júniusi ülésén rendeletet hozott az új épületek homlokzatának kötelező zöldítéséről.

A rendeletben pontosan előírják, hogy a zöld homlokzatoknak hogyan kell kinéznie.

Az újonnan épített ház homlokzatának legalább egyötödét növényekkel kell beültetni. Ez minden 7 és fél méternél magasabb új építésű lakó-, és ipari épületre vonatkozik, a város egész területén.

A klasszikus családi házak, lakóparkok, nyaralók és kiskertek azonban egyelőre kikerültek a szabályozás alól.

hirdetés

Az új épületek homlokzatának zöldítése mostantól kötelező lesz, a régi épületek esetében pedig erre az átalakításra akár 5200 euró igényelhető.

Ez a rendelet nemcsak még zöldebbé teszi Ausztria fővárosát, hanem a nyári forróságot is enyhíti.

Mivel a zöld homlokzat növényei gyorsabban növekednek, mint a fák, így hatásosabban és rövidebb idő alatt hozzájárulnak a mikroklíma hűtéséhez.

Az új szabályozással megvalósuló első építkezés már el is kezdődött. A szabályozás eredményei várhatóan 10 éven belül már látványosak lesznek a városkép szempontjából is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
tobb-adot-kovetelnek-a-szupergazdagok.jpg

A világ leggazdagabb emberei azt követelik: fizessenek több adót a szupergazdagok

Szerintük a jótékonykodás, akármilyen nagylelkű is, nem segít a járvány által okozott válságon és problémákon.
Forrás: The Guardian, Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. július 13.


hirdetés

A világ leggazdagabb emberei közül 83-an felszólították a kormányokat, hogy adóztassák meg jobban őket és a gazdag elit más tagjait - írja a The Guardian.

A leggazdagabbak azonnali, jelentős és hosszú távú adóztatását azért kérik, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságból minél előbb kilábaljanak világszerte.

A nyílt levél, amelynek aláírói közt szerepel például a Disney-birodalom örököse is, azt kérik, emeljék fel azok számára az adókat, akik olyanok, mint ők.

Azt írják, hogy amikor a járvány lesújt az emberiségre, a hozzájuk hasonló milliomosoknak kritikus szerepünk van abban, hogy a világ meggyógyuljon. "Nem, nem mi gondoskodunk az intenzív osztályokon a betegekről. Nem mi vezetjük a mentőautókat, amik őket a kórházakba szállítják. Nem mi töltjük újra a polcokat az üzletekben, és nem mi szállítjuk házhoz az ételeket."

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!