hirdetés
Megsemmisítette műveit, ha nem találta jónak – Barcsay Jenő az ország legelhivatottabb festő-grafikusa volt
Maximálisan a hivatásának élt. Nem voltak ellenzői és utálói, mindenki elismerte a munkásságát.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. január 10.


hirdetés

Történhetett bármi, őt tényleg csak a festészet érdekelte:

Barcsay Jenő az ország legelhivatottabb festő-grafikusa és egyetemi tanára volt. Művészeti anatómia című könyvéért Kossuth-díjat kapott, máig abból tanítják a képzőművészeket.

Vaszary megsértődött rá, amiért nem akart tovább nála tanulni

Hiába volt egy erdélyi fejedelmi család leszármazottja, Barcsay Jenő (1900-1988) nagy szegénységben nevelkedett. Családi élete tragédiák sorozatából állt, ugyanis kilenc testvére közül csak három érte meg a felnőttkort, és közülük is elhunyt egy huszonévesen tüdővészben. Édesapja pedig addig küzdött belső démonaival, míg egyszer öngyilkos nem lett. Amíg életben volt, Jenőt katonatisztnek szánta, de fia inkább zongoraórákat vett, majd tanítói-kántori oklevelet szerzett. Rajzolgatott, akverelleket pingált és gipszfigurákkal molyolt, mígnem egy tanára felfedezte tehetségét. Szerencséjére egy tehetős erdélyi uraság anyagilag támogatta a reményteljes fiú budapesti továbbtanulását, ám ennek hamar vége szakadt, a világháború ugyanis kisemmizte a mentorát.

Bár Barcsayt is behívták katonának 1918-ban, tüdőcsúcshurut miatt leszerelték, a háború végeztével pedig megkezdhette tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Első mestere Vaszary János volt, akitől áthelyeztette magát Rudnay Gyulához, emiatt a sértett Vaszary éveken keresztül nem fogadta Barcsay köszönését. Miután Jenő lediplomázott, művésznövendékként két évig még ott maradt, sőt, anyagi gondjai miatt még arra is rászorult, hogy az iskola egyik helyiségében aludjon. 


Kiborította a párizsi giccs, de Cézanne miatt megérte odautaznia

1926-tól állami ösztöndíjjal járta a világot. Először Párizsban tanult, de elkeseredve nézte a galériák és kávéházak giccsparádéját. Cézanne művészete azonban ámulatba ejtette, onnantól kezdve festett maga is expresszionista stílusban. Öccse halála miatt hazautazott, majd hiába tért vissza Párizsba, rájött, hogy ez nem az ő világa, ezért inkább olasz városokban időzött tovább ösztöndíja második évében.

Miután visszatért Magyarországra, csatlakozott a Szentendrei Festők Társaságához, és utána gyakorlatilag minden nyarát ott töltötte. Festette a környező tájakat és épületeket, és folyamatosan képezte magát. Sajnos továbbra sem vetette fel a pénz, de keresetéből – évekig a fővárosi Iparitanonc-iskolában tanított könyvelést, matematikát, géptant és irodalmat – legalább nem volt rászorulva arra, hogy az általa lenézett műfajokban alkosson megrendelésre.

Megrajzolta a tankönyv-életművét, ami máig aktuális

A második világháború végeztével végre beérett kőkemény munkájának gyümölcse: beajánlották Szőnyi Istvánnál, hogy hívja meg őt a Képzőművészeti Főiskolára, ahol anatómia és a szemléleti látszattan professzorrá avanzsált. Barcsay tanárként hatalmas presztízsre tett szert, itt nevezték el kedvesen a tanítványai és kollégái Nyenyőnek. Egészen nyugdíjazásáig megbecsült tagja maradt a tanári karnak, sőt, a Képzőművészeti Főiskola egyik termét is elnevezték róla.

Amikor megbízták 1953-ban, hogy készítsen egy anatómiai tankönyvet, még nem sejtette, hogy mekkora jelentőségű munkát ad majd ki a kezéből.

„Az emberi test csont- és izomrendszere térbe épülő bonyolult szerkezet, amelyben a legkisebb elmozdulás is jóformán az egész építményre kihat” – írja az előszóban. Szándékosan nem használt a könyvéhez fényképeket, mert azok szerinte a „gép szenvtelen látását rögzítik”. A szokásos lelkiismeretességgel készítette el a rajzokat hozzá (különböző méretekben, kétszer is), és a nyomdai előállítást személyesen felügyelte a tőle megszokott precizitással. Ugyanakkor megérte a sok belefektetett energia, mert nem csupán az Év legszebb könyve kitüntetést kapta meg a vaskos kötetért, hanem a Kossuth-díjat is. Több nyelvre lefordították és tankönyvként használták, ahogyan ma is erre esküsznek a képzőművész-tanoncok.

Mégsem szállt a fejébe a siker, élete végéig kísérletezett és fejlesztette magát.

„A festő ne ismételje azt, amit már megoldott, ne utánozza önmagát, keresse az újat, a számára még ismeretlent”

– szól intelme a Forma és tér című, öt évvel később megjelent kötetében.

Nem találtak rajta fogást

Nyenyőre jellemző volt az állandó elbizonytalanodás és töprengés, ezért azon műveit, amelyekkel elégedetlen volt, nemes egyszerűséggel megsemmisítette. És mi tagadás, ez vele gyakran előfordult… Holott a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban állították ki műveit, illetve kétszer is részt vett a velencei Biennálén.

Hatvan éves korától újított a technikáján és ráállt a mozaikkészítésre. Nagyméretű mozaikjait meg lehet tekinteni a mai Magyar Színházban, az újpesti fürdőben, a Miskolci Nemzeti Színház előcsarnokában és a szentendrei városházán. Utóbbinál a világhírű muránói üveget használta alapanyagnak, valamint először készített aranyból hátteret.

A szép kort megélt művész kezéből soha nem esett ki az ecset, pedig utolsó éveiben gerinc- és ízületi betegsége miatt már nehézkesen dolgozott. Ami a magánéletét illeti, már-már bosszantóan unalmasnak volt mondható. Semmilyen bulvárlap nem talált rajta fogást vagy csámcsognivalót. Olyannyira a hivatásának élt, hogy sosem nősült meg és nemzett gyermekeket. Nem voltak ellenzői és utálói, munkásságát mindenki egyhangúlag elismerte.

Barcsay Jenő mozaikja a Miskolci Egyetemen - Wikipédia

Elismeréseit felsorolni sem könnyű, méretes vitrinre lehetett szüksége ahhoz, hogy minden oklevelét kiállítsa. Elnyerte ugyanis a Kossuth-díjat, a Magyarország Érdemes Művésze és a Magyarország Kiváló Művésze díjakat, a Zichy Mihály grafikai díjat, Magyar Örökség díjat, a Tornyai érmet, a Nemes Marcell-díjat, a Pro Arte-díjat, valamint a SZOT-díjat egyaránt. Művei nagy részét egy szentendrei múzeumban őrzik, de számos képe megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában is.

Forrás: Cultura, Wikipédia, Kieselbach, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, fotók: Wikipédia


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ezek voltak Adolf Hitler utolsó szavai - magánpilótája a naplójában fedte fel a titkot
Hans Baur beszélt a náci vezérrel percekkel annak öngyilkossága előtt.
Daily Mail - szmo.hu
2019. április 03.



Hans Baur altábornagy (alsó kép) évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította. A Sasfészekben - Hitler magánrezidenciáján - többször is együtt ebédelt és vacsorázott vele, saját bevallása szerint is baráti kapcsolatban voltak.

Baur ott volt a náci vezér utolsó napján is, 1945. április 30-án, abban a berlini, föld alatti bunkerben, ahol Hitler a vezérkar néhány tisztjével együtt meghúzta magát. A pilóta naplója, amely élettörténetét és Hitler utolsó heteit örökíti meg, egyszer, 1956-ban már megjelent, de most újra kiadták, Hitler pilótája voltam címmel.

Öngyilkosságának napján a náci vezér őszintén elbeszélgetett Baurral. Tudta, hogy nincs tovább, úgy érezte, tábornokai elárulták őt, az oroszok pedig mindenképp megkeresik, és elgázosítják a bunkerben. Tisztában volt vele, hogy Berlin elestével az ő utolsó órája is ütött.

Baur ugyan felajánlotta neki, hogy egy magángépen szökjön el Japánba vagy Argentínába, de Hitler azt mondta, szembe kell néznie a következményekkel, nem menekül. Utolsó szavai pilótájához és barátjához állítólag ezek voltak: "Ma befejezem. Tudom, hogy holnap már milliók fogják átkozni a nevemet."

Röviddel ezután feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett. Baur a háború után tíz évig volt egy szovjet börtönben, állítása szerint sokszor megkínozták, hogy kiszedjék belőle Hitler titkait. Egyébként végig azt állította, semmit nem tudott a nácik bűneiről, mert "ő csak egy pilóta volt, nem politikus." Baur 1993-ban halt meg, 96 éves korában.

DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - - #rohrbachroland #hansbaur #lufthansa #lufthansapilot #lufthansavintage #rohrbachroVIIIroland

259 Likes, 3 Comments - Lufthansa Vintage (@lufthansavintage) on Instagram: "DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - -..."


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Mátyás király tizenéves lányokkal jegyezte el magát
Első felesége csupán 14 éves volt, amikor belehalt a szülésbe.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. április 03.



Az elrendezett házasságok teljesen természetesek voltak az elmúlt századokban. Illetve azt is jól tudjuk, hogy jóval fiatalabb korban keltek egybe a párok. Ritkán gondolunk bele azonban úgy igazán, hogy a fiatal tulajdonképpen gyereket jelentett. Mátyás király első menyasszonya csupán 10 éves volt, amikor elígérték.

Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a milánói Castello Sforzesco múzeumában

Az elrendezett házasság nem valamiféle kegyetlen önkény volt a szülők részéről. Praktikus okai voltak: a tehetősebb réteg a házasságot eszköznek tekintette, ami által szövetségesekre tehettek szert, és gondoskodhattak családjuk hatalmának és vagyonának fenntartásáról, növeléséről.

Az átlagéletkor akkoriban jóval alacsonyabb volt mint manapság. Egy 30 éves nő már öregasszonynak számított. Így tulajdonképpen nem is meglepő, hogy jóval fiatalabban házasodtak. Ha pedig belegondolunk, hogy mi tizenéves fejjel mennyire voltunk érettek, és milyen döntéseket hoztunk, nem is meglepő hogy az akkori tinik helyett is a bölcs öreg harmincas szüleik döntöttek. Nem volt ez másképp Hunyadi Mátyás esetében sem.

Mátyást 12 éves sem volt, amikor 1445-ben eltervezték házasságát a szintén gyermek Cillei Erzsébettel.

A rekorder

A fiatalkori eljegyzések tekintetében II. Lajos királyunk a magyar csúcstartó, ő ugyanis még meg sem született, amikor eljegyezték Habsburg Máriával.

Természetesen szó sem volt szerelemről. A Cillei-család hatalmas vagyonának Erzsébet volt az egyetlen örököse. Hunyadi János és Brankovics György szerb fejedelem közti békeszerződés értelmében Brankovics hozzájárult, hogy a kis Mátyás eljegyezze unokáját.

A kor szokásaihoz híven a 10 éves kislány a Hunyadi-családhoz költözött. Az eljegyzésre 3 évvel később került sor. Az esküvő azonban elmaradt. Alig három hónapos jegyesség után a 13 éves Erzsébet 1455 év végén elhunyt.

Mátyás második menyasszonya sem volt sokkal idősebb. Podjebrád Katalin 11 éves volt, amikor 1461 májusában Magyarországra hozták. Az eljegyzésről Vitéz János váradi püspök és Podjebrád György cseh király egyeztek meg. Mátyásnak ebben az esetben sem volt sok beleszólása, ugyanis a szerződéskötés pillanatában fogoly volt Podjebrád György udvarában.

Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra

Miután a Hunyadi-család kifizette a tetemes váltságdíjat, Mátyás hű maradt az egyezséghez, és a családja javaslata ellenére is feleségül vette az akkor 13 éves kislányt, aki hamarosan teherbe is esett.

Itt akkor álljunk is meg egy pillanatra, és mindenki gondolkozzon el azon, hogy milyen szerelmi élete volt 13 évesen. Nekem nagyjából semmilyen, és jobban lekötötte az érdeklődésemet a barbizás, mint a házasság.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Megoldódott a rejtély, hogyan maradtak meg tökéletesen az agyaghadsereg fegyverei
A föld összetétele lehetett az oka, hogy a fegyverek páratlan minőségben maradtak meg.
MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 05.



Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást - állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

"Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára - amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot"

- idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinaszita (Kr.e. 259-210) alapítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel - köztük 40 ezer nyílheggyel - ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Vérfürdő az iskolában – 20 éve mészárolták le a Columbine diákjait
Két fiatalember álarcban, kesztyűben, fekete kabátban beront iskolájába, pisztollyal, puskával, vadászkésekkel felfegyverezve. Ötven perc alatt 12 diákot és egy tanárt ölnek meg, végül önmagukkal is végeznek.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. április 18.



1999. április 20-án zajlott le minden idők egyik legdöbbenetesebb iskolai mészárlása az amerikai Colorado állambeli Littleton városában, a Columbine középiskolában. Eric Harris és Dylan Klebold örökre beírta magát az Egyesült Államok történetének legsötétebb lapjaira, és máig nyitott seb az amerikai kollektív tudatban. Nem utolsósorban azért, mert ez volt az első ilyen iskolai gyilkolás, amely ekkora nyilvánosságot kapott a médiában.

A tragédia napján és másnap minden tv- és rádióállomás egyenesben közvetítette a diákok segélyhívásait, a túlélők döbbent és rémülettől eltorzult arcait. Columbine baljós hírnevéhez csak hozzátett Michael Moore nagy vihart kiváltó, az amerikai fegyverviselés visszásságaira is rámutató 2002-es dokumentumfilmje, a Bowling For Columbine (amit magyarul érhetetlen módon Kóla, puska, sültkrumpli címen vetítettek) és Gus van Sant egy évvel később Elefántja, amelyért Cannes-ban Aranypálmát kapott.

De kik voltak valójában a gyilkosok? Miért öltek? A mészárlást követő hetekben a médiában számos magyarázat látott napvilágot. Szokás szerint megbélyegezték a kemény rock-zenét, a videójátékokat, a fegyvermániát és a náci eszmék iránti vonzódást.

Eric Harris és Dylan Klebold azonban nem voltak sem „sátánista” rock-rajongók, nem voltak igazából faj- vagy vallásgyűlölők sem.

Mint arra Andrew Gumbel, a Guardian oknyomozó újságírója már 10 évvel az események után felhívta a figyelmet, Harris internetes oldalán világosan beszélt: el akarta pusztítani az iskolát, és mindenkit, aki odatartozik.

A tervet hosszasan érlelték és részletesen kidolgozták. Eredetileg két propánbombát akartak felrobbantani az iskola kávézójában, illetve annak könyvtárában, a menekülő túlélőket pedig legéppisztolyozták volna a Columbine parkolójában. Ezen kívül két hasonló bombát helyeztek el autóikban, és legalább 2000 halottat reméltek. Céltudatosságukra jellemző, hogy házi videót készítettek, amelyben elmondták, hogy mire készülnek és előre bocsánatot kértek szüleiktől.

Az iskolába elhelyezett robbanószerkezetek azonban nem működtek. Miután erre a két kamasz rájött, visszamentek a kávézóba, előbb egy Molotov-koktélt dobtak el, majd tüzet nyitottak két diákra. A vérfürdő egy órával később ért véget a könyvtárban, amikor Harris és Klebold egyaránt főbe lőtte magát.

Grumbel szerint a két fiú nagyon különbözött egymástól. A 18 éves Eric rendkívül erőszakos típus volt. Naplója tele van gyilkosságra való felhívásokkal, tömeggyilkosságok leírásával, és szenvedési vággyal. A 17 éves Dylan inkább depresszióra volt hajlamos.

Bár jól szituált, szerető családban élt, állandóan kísértette a kudarc réme. Így kerültek össze, és táplálták egymás démonjait és gyűlöletét.

Sokan nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a terrorakció április 20-án, Hitler születésnapján zajlott le. Ez azonban csak véletlen egybeesés, mert eredetileg április 19-re tervezték, ami szintén egy évfordulós dátum volt: 1995-ben ezen a napon dőlt romba gépkocsiba rejtett pokolgéptől Oklahoma City szövetségi hivatala, a merényletben 168-an haltak meg és több mint 800 volt a sebesültek száma. Dave Cullen újságíró szerint, a könyvet is írt Columbine-ról, Harrist csak az akadályozta meg, hogy ne ez legyen az Egyesült Államok addigi történetének legnagyobb terrortámadása (két és fél évvel vagyunk 9/11 előtt!), hogy egyszerű pizzafutárként nem volt több pénze a gyilkoló eszközökre.

Columbine 20 évvel a vérengzés után egyfajta zarándokhely lett, minden hónapban több százan látogatnak ide, számuk az elmúlt négy évben egyre növekszik. Már külön nevük is van: „Columbiners”. Többségük ártalmatlan „katasztrófaturista”, akik morbid szenvedélyüket élik ki a helyszínen, de vannak olyanok is, akik a gyilkosokat dicsőítik, sőt, utánozni is próbálják őket.

2012-ben például volt egy középiskolás, aki érdeklődött arról, hogy miként zajlott le a lövöldözés, majd nem sokkal később letartóztatták, mert pokolgépet akart elhelyezni egy Utah-i gimnáziumban. 2018-ban az iskola őrzésével megbízott rendőrök vettek őrizetbe egy fiatal nőt, aki a barátnőjével akart hasonló akciót végrehajtani.

A huszadik évforduló közeledtével még jobban megszigorítják a biztonsági intézkedéseket a Columbine körül. Már jó ideje minden zárat távirányítással lehet nyitni és zárni, hogy az egyes termeket izolálni lehessen veszélyes esetén. A problémás diákokat folyamatosan figyelik, elsősorban a közösségi oldalakra felkerült posztjaikon keresztül. Az elmúlt hetekben elszaporodtak az iskola és más Colorado állambeli iskolák elleni fenyegetések. Tavaly, a floridai Parklandban történt vérfürdő után, amelyben 17-en haltak meg, Columbine két hét alatt több mint száz fenyegetést kapott. A hatóságok mindegyiket komolyan veszik, mert az iskolai lövöldözések végrehajtói többségükben üzentek, mielőtt tettüket elkövették. Az egyik ilyen lekapcsolt fenyegető egy 15 éves fiú volt, aki egyik osztálytársnőjének küldött levelében közölte, hogy „egy 40 cm-s acélkése van” és mellékelt egy listát azokról a diáktársakról, akiket meg akar ölni. A címzettnek felajánlotta, hogy leveszi őt a listáról, ha odaadja magát, vagy pedig fizet neki. Annak idején Harris egyik iskolatársának szülei feljelentést tettek a helyi seriffnél, mert lányuk elmondta: a fiú web-oldalán leírta, hogy ölni készül, és őt magát is megfenyegette. Hiába. Közben az egykori túlélők közül sokan a mai napig képtelenek feldolgozni az eseményeket. Egy friss tanulmány megállapította, hogy az iskolai lövöldözéseket átéltéknek magasabb a posztraumatikus stresszel kapcsolatos lelki-viselkedési zavarok aránya, mint a háborús veteránok esetében. Nemcsak azért, mert ők maguk forogtak életveszélyben, hanem azért is, mert elvesztették barátaikat és egyik pillanatról a másikra kellett átélniük, hogy az általuk addig biztonságosnak vélt világ a feje tetejére állt – írta a Westworld .

Columbine óta sajnos több tucat iskolai lövöldözés volt az Egyesült Államokban, a modern médiára jellemző módon azonban csak azok váltak közismertté, ahol az áldozatok száma elérte legalább a tízet.

Ilyen volt 2007- április 17-én a Virginia állambeli Blacksburgben a helyi műszaki főiskolán végrehajtott tömegmészárlás, amelyben 32-en haltak meg (a gyilkos itt is végzett magával), vagy a Connecticut állambeli Newtonban a Sandy Hook általános iskola szörnyű esete, ahol a 20 éves Adam Lanza előbb saját anyját ölte meg, miután az iskolában folytatta gyilkolást: 20 kisgyereket és hat pedagógust ölt meg, mielőtt főbe lőtte magát. Lanza, akárcsak Harris, Klebold és a parklandi gyilkos, az iskolából való kicsapásáért bosszút álló Nicolas Cruz – az egyetlen, akit élve elfogtak, és akár halálra is ítélhetik – elérték céljukat, mint az ókori Hérosztatosz, aki a hírnévért gyújtotta fel Artemisz ephesosi templomát, az ókor egyik csodáját. Az ő nevüket jobban őrzi a köztudat, mint az ártatlan áldozatokét.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x