hirdetés
NagyAnita9858.jpg

Megmutatjuk a felújított Vigadót

A jövő héttől már ti is látogathatjátok az épületet.
Szöveg Dömötör Niki, fotók: Nagy Anita - szmo.hu
2014. március 13.


hirdetés

A felújított pesti Vigadó ünnepélyes megnyitóját március 14-én tartja a Magyar Művészeti Akadémia. A megújult művészeti kulturális intézményt a nagyközönség március 17-től látogathatja, amely az MMA összművészeti rendezvényközpontja lesz.

A mai Vigadó tér környékén a XVII. században, a török hódoltság bukásának idején egy zord kőtömeg, a várost védő rondella terpeszkedett – ez volt Pest északi határa. 1789-ben ezt az északi nagyrondellát elbontották, helyére színházépületet szántak, amelynek megépítését azonban a pénzhiány sokáig nem tette lehetővé. A pesti publikum egyre inkább igényelte a tánctermet, amelynek kivitelezése végül a Pollack Mihálynak adott megbízás alapján 1829-ben indult el. Így épült fel a Redoute, a mai Vigadó elődje, amely a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye lett.

A Redoute-ban az első bált 1833 januárjában rendezték, ezzel nyitotta meg kapuit az épület, amely a vigasságok mellett a legmagasabb szintű kultúra otthona is volt – Pesten akkor még egyedüli koncertteremként. Jó pár alkalommal koncertezett a teremben előbb az idősebb, majd az ifjabb Johann Strauss, a magyar szerzők közül pedig Erkel Ferenc, illetve Liszt Ferenc, aki először az 1838-as árvíz után adott itt jótékonysági koncertet. A Redoute rövid pályafutása 1849 májusában ért véget, amikor az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatává vált, s jelentős részben megsemmisült. Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg, s az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart megteremteni, végül 1864-ben adták át.

NagyAnita9861

hirdetés
unnamed (4)unnamedunnamed (2)unnamed (3)

NagyAnita9864

NagyAnita9866

A főhomlokzaton az ország címere mellé a magyar történelem jeles alakjainak portréi kerültek, az oszlopok díszítésére szolgáló szobrokat Alexy Károly készítette, a falfestmények Lotz Károly és Than Mór munkái. Az Attila lakomája című festmény volt az első képzőművészeti alkotás, amely Arany János eposzát, a Buda halálát (1863) használta forrásként. A kiegyezést követően a Vigadót a város haszonbérbe adta, s ebben az időszakban az épület a legkülönbözőbb programoknak adott otthont, többek között városi tanácskozásoknak.

A Vigadó megnyitását követő két-három évtizedet zsúfolt báli naptár jellemezte, a rendezők a legkülönfélébb ötleteket vetették be, hogy rendezvényük kitűnjön a többi közül. Rendeztek itt korcsolyabált, Jókai Mór regényalakjait megjelenítő jelmezbált, vagy a magyar történelem eseményeit megjelenítő élőképeket.

A legköltségesebb bált 1870-ben a Nemzeti Evezős-vitorlázó Egylet rendezte a Vigadóban, drága táncrenddel, pazar díszletekkel, matrózruhás katonazenekarral, aranyhalas medencével. A bálok közül feltétlenül figyelmet érdemel a legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi István emléke előtt tisztelgő Széchenyi-bál. 1867-ben, a királykoronázás tiszteletére rendezett banketten Ferenc József is részt vett, és itt született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest.

NagyAnita9872

NagyAnita9898

NagyAnita9900

NagyAnita9903

Zenei élet:

A Vigadóban egyre mozgalmasabbá vált a hangversenyélet, és hamarosan Liszt Ferenc is visszatért a koncertterembe, amikor a Pest-Budai Zenede fennállásának 25. évfordulója alkalmából felkérték, hogy maga vezényelje saját művét, a Szent Erzsébet oratóriumot. A hangversenyre a mintegy ötszáz tagú énekkar pesti és vidéki dalárdákból szerveződött. 1869-ben került sor Liszt első szerzői estjére, majd 1873-ban ő vezényelte a Szózat és Magyar himnusz zenekari változatának ősbemutatóját.

A félszázados művészi pályafutásának alkalmából rendezett ünnepségen Liszt arany babérkoszorút kapott, és számos külföldi kitüntetést, köztük a szentpétervári Zeneakadémia dísztagságáról szóló okiratot. 1875-ben Liszt és Wagner közös hangversenyt rendeztek a bayreuthi színház (Festspielhaus) építési tőkéjének gyarapítására.

A Vigadó falai közt megfordult az ifjabb Johann Strauss csakúgy, mint Mascagni, Dvořak, Debussy vagy Arthur Rubinstein, de itt adta első önálló koncertjét Dohnányi Ernő, 1905-ben Bartók Béla, 1932-ben pedig itt debütált Fischer Annie. A komolyzene mellett a dzsessz is létjogosultságot kapott, a Savoy Orpheans zenekarát 1928-ban Teddy Sinclair elemlámpával vezényelte, 1937 tavaszán pedig egyedülálló, huszonnégy zongorás dzsesszkoncertet rendezett itt a Szász Koncertiroda.

A II. világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, s kétségessé vált az épületrom jövője. Végül 1954-ben a Vigadót felvették a műemlékjegyzékbe, majd a megmenekülését kívánó szakemberek „a szabadságharc forradalmi szellemében fogant romantikus építészet egyetlen alkotását” védelmükbe vették, s végül az illetékesek az ötvenes évek végén engedélyezték a kulturális létesítmény újjáépítését. Kádár János és hívei ugyanakkor előszeretettel hangoztatták, hogy a Vigadó megmentése helyett inkább építhetnének az erre fordítandó pénzből iskolát.

1968-ban kezdtek hozzá az építkezéshez, illetve bontáshoz, hiszen az épület számos részét megszüntették vagy átalakították. Az akusztika javítása érdekében a nagyteremben prizmás gipsztestekbe helyezett égők kerültek a mennyezetre, miáltal a terem öt méterrel alacsonyabb lett. Az újjáépített Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

vigado9774NagyAnitakicsiv

vigado9905NagyAnitakicsiv

Az Erzsébet téren álló Nemzeti Szalon épületét 1960-ban bontották le, ezután a kortárs művészeknek új kiállítóhelyre volt szükségük. Ezt a szerepet töltötte be a Vigadó Galéria, amely először olyan alkotók műveit mutatta be, mint Czóbel Béla, Hincz Gyula, Martyn Ferenc, Márffy Ödön, Szervátiusz Jenő, Tóth Menyhért.

A „második” Vigadó színpadán is művészi kiválóságok léptek fel, megfordult itt a világhírű zongoraművész Cziffra György mellett Kovács Dénes, Perényi Eszter, Szenthelyi Miklós, valamint Szvjatoszlav Richter zongoraművész. Fellépett itt a Magyar Állami Hangversenyzenekar is Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével. A régi pompáját csak nyomokban őrző Pesti Vigadó 2004-ben zárt be.

2011-ben a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakult át, majd két évvel később megkapta a Műcsarnok és a felújítása végéhez közeledő Pesti Vigadó tulajdonjogát. A harmadik évezred Vigadójában majdnem eredeti szépségében pompázik a díszteremsor, bár a mennyezeti festményeket és a szobrokat nem lehetett rekonstruálni. Ismét régi fényében tündököl a főlépcsőház, az előcsarnok, megújult a kamaraterem. A Duna-part eme ékköve új terekkel gazdagodott: az V. emeleten előadó- és kiállítóteremmel, a VI. emeleten tetőterasszal, ahonnan pazar látvány tárul elénk a budai oldalra.

Március 16-án az épület új 5–6. emeletén Makovecz Imre Kossuth-díjas építész kiállítása nyílik meg „Makovecz – …összekötni az eget és a földet…” címmel. A Vigadó bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is. Március 23-án Magyar képek címmel tartanak hangversenyt Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dubrovay László és a nemrég elhunyt Szokolay Sándor műveiből. A Vigadó a Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt további kamaraestek otthona lesz.

Az ismertető szöveg Holló Szilvia Andrea: A pesti Vigadó című, 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában megjelent kötetének felhasználásával készült.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
CÍMLAP-RBH.jpg

Képriport: így néz ki a Rumbach zsinagóga ismét teljes pompájában

Az épület, aminek elképesztő látványát megpillantva az ember száját először a 'hűha' szó hagyja el. Egyedül bebarangolva a zsinagóga zeg-zugait a teljes csönd útitársaként minduntalan csak fotózni támad az embernek kedve, annyi motívum és csodás elem várja.
Szöveg és fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

A frissen felújított zsinagógába szájtátva-bámulva belépve meg se lepődünk, hogy csak magát a végső kivitelezőt másfél évig tartott megtalálni, annyira komplex munkát igényelt az épület teljes helyreállítása.

A felújítást végző csapat teljes egészében magyar, élükön Kőnig Tamás és Wágner Péter felelős tervezőkkel, akik ezen munkájuk gyümölcseként végül a nemzetközi hírű ICOMOS-Díjat (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) is elnyerték.

Az épület egyediségét első tervezőjének, az akkor még pályakezdő Otto Wagner-nek és kollégájának, Kalina Mórnak köszönhetően az adja, hogy bár megjelenésében, bizánci stílusában a hagyományos szakrális építészet köszön vissza, de szerkezetileg egy könnyűszerkezetű, fém tartóelemekre támaszkodó modern építmény.

A zsinagógában az eredetihez való ragaszkodás és korhűség mellett új elem is található, az egyik a 2. emeleten üvegkorláttal szegélyezett híd, mely a régi lépcsőzetes női karzat egykori tetejét jelzi.

Bár a „Rumbach” 1874-es nyitása után már 1265 hívőt számlált, igazán pezsgő élettel megtöltve évtizedekig, a 20. század második felétől viszont igazán hányattatott sors jutott neki: a II. világháború alatt ide rendelték a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók internálását, gyűjtőhelyként szolgált, majd a gettó részéve vált, végül saját sorsát sem kerülhette el, az ostrom alatt komoly sérüléseket kapott. A felszabadulást követően az addig közel 2000 fős közösségből csak néhány százan maradtak, majd az 1956-os forradalom után a megmaradt hívők jó része további antiszemitizmustól és vallásellenes diktatúrától tartva külföldre, főleg Izraelbe, Angliába és az USA-ba emigrált, köztük az utolsó rabbi, Fischer Benjámin is.

hirdetés

Ezt követően a zsinagóga fenntartása is ellehetetlenült, ajtajai 1959-ben bezártak. Miután a hitközség eladta, több különböző birtokbavételt követően 2006-ban, az államtól az épületet egy ingatlancsere útján visszavásárolhatta.

2015-ben egy 3,2 milliárdos állami felújítás keretében bizonyossá vált az a több évtizedes reménysugár, miszerint a Rumbach újjáéledhet.

2020-ra ez valósággá vált: az épület teljesen megfelel a 21. századi technológiai követelményeknek, miközben a legpontosabb korhűséggel restaurálták a szakemberek. A zsinagógatérben viszont a korhű fa széksorok helyett mobilisabb, modernebb stílusú ülőalkalmatosságot kapnak majd a betérők, nem véletlenül: a vezetés célja az épülettel nemcsak vallási, hanem különböző kulturális, zenei, színházi stb. programok szervezése, ami kellő flexibilitást követel a tér kihasználásában.

Ennek a csúcspéldája a süllyesztett „bima”, maga a tóraállvány, amit egy gombnyomással el lehet rejteni a fűtött padlózat alá, ha épp nem vallási esemény folyik a zsinagógában. A zsinagóga pezsgő életét továbbá az épület elülső oldalában, fent, a női karzat mögött kialakított kóser kávézóval szeretnék még inkább színesíteni a vezetők.

Kiss Henriett, a zsinagóga igazgatója nagyon bízik abban, hogyha a tervezett decemberi megnyitó a koronavírus körülményei miatt törlődött is, de jövő tavasszal végre meg tudják nyitni az épületet a nagyérdemű előtt. Aki csak teheti, a nyitás után kukkantson be ebbe a lenyűgöző atmoszférájú, történelmi jelentőségű épületbe: maradandó élményekkel távozik majd, az egészen biztos.

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bubi-cim.jpg

Halomban állnak a Bubi biciklik a BKK székháza előtt, így tiltakoznak a téli leállás ellen

A Magyar Kerékpárosklub szervezte az akciót: mindenkit arra kértek, aki tavaszig is szívesen használná a közbringákat, hogy parkoljon le velük a Rumbach Sebestyén utcai dokkolónál.
Fotó: Bedő Vica - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Néhány hete írtuk meg, hogy a hónap végén ideiglenesen leáll a MOL Bubi közbringarendszer: tavaszig eltűnnek Budapest utcáiról a zöld biciklik.

A Budapesti Közlekedési Központ az erről szóló közleményében azt ígérte, 2021-ben egy vadonatúj, a városi közlekedés fejlődő igényét kielégítő közösségi kerékpár-szolgáltatással várja majd ügyfeleit.

A régi MOL Bubi biciklik használatára 2020. november 29-én éjfélig volt lehetőség, ettől az időponttól kezdve nem lehet kerékpárt felvenni és visszaadni a gyűjtőállomásokon.

Ehhez a dátumhoz időzítette akcióját a Magyar Kerékpárosklub, akik az alábbi felhívást tették közzé.

hirdetés

„Neked sem tetszik, hogy nem bubizhatunk a koronavírus idején? Akkor parkolj le Bubival a BKK Király utca és Rumbach Sebestyén utca sarkán álló székháza előtti dokkolóhoz 29-én, vasárnap! Mutassuk meg, hogy nem örülünk a Bubi leállásának!”

Az akciót Facebook-oldalukon így indokolták:

"A Bubi minden hibája ellenére újra népszerű lett idén a járványnak és a tavasszal bevezetett olcsó, online regisztrációnak köszönhetően. A BKK tavaly téli használati adatokra hivatkozva nem üzemelteti tovább a rendszert, de ez az érv az idei trendek fényében csak egy feltételezés. Idén 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározó budapestiek aránya, még novemberben is többen bicikliztek a tavaly novemberhez képest. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan bubiznának télen is."

Azzal egyetértenek, hogy ideje felújítani a Bubit, a szükségtelenül hosszú leállás azonban szerintük elveszi az egészséges közlekedés lehetőségét azoktól, akik Bubival kerülték volna el a fertőzésveszélyt.

Facebook

null

Az akció elég sikeres volt: a vasárnap este közzétett poszt szerint több mint 85 biciklivel tiltakoztak a székház előtt, olvasónk hétfőn dél körül készült fotóin pedig az látszik, hogy ezek jó része, ránézésre legalább 40-50 kerékpár még mindig ott van.

Megkérdeztük a BKK sajtóosztályát, mi a véleményük az akcióról és nem tartják-e elhibázottnak, hogy pont a járványhelyzet közepén vonják ki a bicikliket hónapokra a forgalomból. Ha érdemben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
karacsony-gergely-varosliget.jpg

Karácsony: ha kell, a saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet

Karácsony szerint a kormány a főváros megkerülésével próbálja véghez vinni az új Nemzeti Galéria megépítését.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Karácsony Gergely főpolgármester thevip (Very Important Planet) nevű, zöld szemléletű portálnak adott interjút.

A főpolgármester interjújából kiderül, hogy új fejlemény van a két fél közötti jogi-adminisztrációs csatározásban, a függőben lévő Liget-projektes beruházással kapcsolatban.

"A Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal „jogsértő módon kiadta az építési engedély módosítását a Nemzeti Galériára"

- állítja a főpolgármester.

Hozzátette, hogy most erre a lépésre keresik a megfelelő „jogi ellenlépéseket”. A fővárosi közgyűlés ugyanis még szeptember végén fogadta el a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását, ami alapján a Liget Projekt részeként megépíteni tervezett, de még nem kivitelezett Nemzeti Galéria, Városligeti Színház és az Innováció Háza kikerültek az építési terület besorolás alól, így nem lehetne rajtuk a beruházásokat elindítani.

hirdetés

A kormány viszont a közgyűlés előtti napon rendeletben tiltotta meg a fővárosnak a városligeti építési szabályok módosítását.

„Rendkívül békés embernek tartom magam, de ha a jogszerűtlen engedély birtokában megindul az építkezés, akkor, ha kell, a saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet, és erre buzdítok majd minden budapestit”

- mondta Karácsony, aki az interjúban beszélt Budapest nehéz anyagi helyzetéről is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
varosliget-kutyas-elmenypark-cimkep.jpg

Liget Budapest: elkészült a botanikus kert, egy újabb kutyás élménypark és a két kilométeres futókör

Ezzel a parkfejlesztés során eddig több mint 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg.
MTI, fotók: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. december 02.


hirdetés

Elkészült a Liget Budapest projekt keretében megújult botanikus kert, az új kutyás élménypark és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör is; ezzel a parkfejlesztés során eddig több mint 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg.

A Liget Budapest projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el - közölte a fejlesztések szerdai átadásán a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Gyorgyevics Benedek emlékeztetett: Mőcsényi Mihályt a tájépítészet nemzetközileg elismert tudósaként tartották számon. Óriási megtiszteltetés volt, hogy a Városligetet megújító tájépítészeti pályázat megfogalmazásában, kiírásában, illetve a zsűri társelnökeként a pályaművek bírálatában is részt vett - idézte fel.

A parkrészt a Főkert 100 éves jubileuma alkalmából, 1967-ben alakították ki. Az évtizedek során a kert állapota folyamatosan romlott, növényállománya zsugorodott, infrastruktúrája elavult, az itteni esőkunyhó pedig romos állapotba került. A régóta várt felújítására a Liget Budapest projekt keretében nyílt végre lehetőség, ehhez a Főkert tervtárában fellelhető, eredeti tervek nyújtottak segítséget - mondta el a Városliget Zrt. vezetője.

Mint hozzátette, a botanikus kert területét a rekonstrukció során a Királydomb felőli oldalon megnövelték, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását.

hirdetés

Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló Kneipp-ösvény, újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó patakrendszer, melyet forrás táplál, visszatértek továbbá a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is.

A megújult botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú növényt ültettek el, több mint 35 ezres példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyébe egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott.

"A Mőcsényi Mihály Botanikus kert megújítása után újra egy színes, hangulatos közösségi térré vált, egyben természetismereti tudásközpont is lett, mely szabadtéri biológia- és környezetismeret órák színteréül szolgálhat. A növénytelepítésre és az információs rendszer kialakítására éppen ezért különösen nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen fontos célunk, hogy környékbeli óvodás-iskolás csoport ellátogassanak ide, és a gyermekek minél több növényfajtával megismerkedhessenek" - számolt be a fejlesztésről Gyorgyevics Benedek.

Mint kiemelte, a városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is elkészült. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el.

Elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, és a tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalompályákkal. A gazdák és a kutyáik kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig tucatnyi kutyapiszok-gyűjtő segíti.

Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben - néhány elzárt terület kivételével - továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége - közölte a vezérigazgató, hozzátéve: az új kutyás élménypark teljes növényzetét is újjávarázsolták, a területén hat új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti "testvéréhez" csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!