hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Megmérték a Tejútrendszer tömegét: felfoghatatlan eredményt kaptak
A Gaia és a Hubble űrteleszkópok speciális adatainak segítségével tudták a munkát elvégezni.
MTI - szmo.hu
2019. március 08.


hirdetés

Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.

A Tejútrendszer tömege az egyik legalapvetőbb mérés, amelyet a csillagászok elvégezhetnek a galaxissal kapcsolatban. Az évtizedeken át tartó intenzív próbálkozások ellenére azonban a tömegre vonatkozó legjobb becslések között is eltérések mutatkoznak.

Most, az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia-missziója keretében az ESA és a NASA közös Hubble űrteleszkópjával végzett megfigyelések alapján a tudósok arra jutottak, hogy a Tejútrendszer a galaxis középpontjától mért 129 ezer fényévnyi sugárban 1,5 ezer milliárd naptömeget nyom.

A korábbi becslések 500 millió és 3000 milliárd naptömeg közötti értéket állapítottak meg. A hatalmas eltérés elsősorban a sötét anyag eloszlásának mérésére használt módszerek különbözőségeiből adódott. A sötét anyag akár a galaxis 90 százalékát is alkothatja.

"Nem tudjuk közvetlenül megmérni a sötét anyagot. Ez vezet a Tejútrendszer tömegét övező bizonytalansághoz, hiszen azt nem tudod pontosan megmérni, amit nem látsz"

- idézi Laura Watkinst, az Európai Déli Obszervatórium munkatársát, az elemzést végző kutatócsoport vezetőjét a PhysOrg tudományos-ismeretterjesző hírportál.

Mivel a sötét anyag nehezen megfogható, a kutatóknak különleges módszert kellett alkalmazniuk a Tejútrendszer megméréshez, amelyhez a gömbhalmazok sebességét vették alapul. Ezek a sűrű csillaghalmazok nagy távolságban keringenek a galaxis spirális lemeze körül.

"Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál gyorsabban mozognak a csillaghalmazok a gravitáció hatására" - magyarázta N. Wyn Evans, a Cambridge-i Egyetem munkatársa.

A legprecízebb mérésekkel megállapították a sebességet, amellyel a halmazok távolodnak vagy közelednek a Földhöz képest, ez a látótér vonala mentén észlelhető sebesség. Ugyanakkor meg tudták mérni a gömbhalmazok oldalirányú mozgását is, melyből már kikalkulálható volt a teljes sebesség és ebből következően a galaxis tömege - fejtette ki a tudós.

A mérések alapját a Gaia által szolgáltatott második adattömege adta. A Gaia feladata az volt, hogy precíz, háromdimenziós térképet készítsen a Tejútrendszer csillagászati objektumairól és kövesse mozgásukat. Az általa gyűjtött második adathalmaz a Földtől mintegy 65 ezer fényévnyi távolságra lévő gömbhalmazokról készített méréseket is tartalmazott.

Ezeket az adatokat kombinálták a Hubble páratlan érzékenységével és megfigyeléseivel. Segítségével halvány és távoli, a Földtől akár 130 ezer fényévnyi távolságra lévő gömbhalmazokat is be tudtak vonni a kutatásba.

"Szerencsénk volt, hogy ilyen remek adatkombinációval rendelkeztünk. A Gaia 34 gömbhalmazról készített méréseit a Hubble 12 további távoli halmazról feljegyzett adataival kombinálva meg tudtuk határozni a Tejútrendszer tömegét olyan módon, mely e két teleszkóp nélkül lehetetlen lett volna"

- mondta Roeland P. van der Marel, az amerikai Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) munkatársa.


KÖVESS MINKET:





Hatalmas meteorrobbanás történt 25 km-re a Földtől
Egy nagyméretű meteor égett el látványosan a Bering-tenger felett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

Rendkívül nagy, sokévente csak egyszer tapasztalható robbanást azonosított be a NASA a légkörben, 25,6 kilométeres magasságban a földfelszíntől - írja az Index. A NASA később meghatározta a robbanás okát is: egy nagyméretű meteor égett el látványosan a Bering-tenger felett.

Hozzáteszik: a robbanás tavaly év végén történt, és a szakemberek szerint a hirosimai atombombánál tízszer több energiát szabadított fel. A robbanást amerikai katonai műholdak észlelték a Bering-tenger fölött, nem messze a csendes-óceáni orosz partoktól. A NASA közlése szerint ez volt az évszázad második legnagyobb meteorrobbanása.

A meteor 25 kilométerrel a földfelszín felett robbant fel a légköri súrlódásnak köszönhetően.


KÖVESS MINKET:




Az egész emberiség kihalhat, ha a méhek eltűnnek a Földről
Akkora mértékben csökkenne az élelmiszer, ami ránk nézve is katasztrofális következményekkel járhat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 20.


hirdetés

Élelmiszer alig, a pénz értéktelen, mindenütt lázadások törnek ki, káosz uralja a Földet. Ez nem a múlt, ez a mi jövőnk – ezekkel a nem túl biztató szavakkal kezdődik a What If egyik videója, amelyben azt modellezik, hogy mi történne, ha a méhek eltűnnének a bolygónkról.

A What If című, elsősorban Facebookon publikált sorozat terjesztői rendszerint az egész emberiséget érintő, provokatív, sokakat foglalkoztató vagy extrém tudományos kérdésekre keresik a választ. Mi is megírtuk, mi történne, ha napelemekkel borítanák be a Szaharát, és azt is, hogy mi lenne, ha a Föld tényleg lapos volna.

A méhekkel ambivalens a viszonyunk. A méhektől az emberek rendszerint félnek a csípésük miatt, ráadásul vannak, akik allergiásak rá, és életveszélyes állapotba kerülnek, ha a bőrükbe jut a méh fullánkja. Ugyanakkor a mézet, amit a méhek állítanak elő, rengetegen szeretik.

Ám a méhek jelentősége és szerepe nem merül ki abban, hogy mézet csinálnak.

Ennél jóval összetettebb a feladatuk.

A méhek végzik el az általunk fogyasztott növények jelentős részének beporzását.

Ez a világ gazdaságának a What If szerint évi 200 ezer milliárd dolláros üzlet, amit mi, emberek a méheknek a klímaváltozással és a rovarirtó szerek túlzott használatával hálálunk meg. Emiatt fogyatkozik világszerte a méhek száma, és ez végzetes az emberiség számára.

Ha az utolsó méhecske is elpusztul, három hónappal azután világszerte drasztikus mértékben csökkenne a növények terméshozama, a zöldségboltok áruinak fele hiányozna. De nem csak a zöldségeknek és a gyümölcsöknek inthetünk búcsút, hanem többek között a kakaónak (és így a csokoládénak), a mandulának, a kókuszdiónak és a kávébabnak is.

Nem csak a What If hívja fel a figyelmet arra, hogy az egész emberiség léte függ a méhektől.

Szergej Petrov bolgár repüléstechnikai mérnök szerint a mezőgazdaság a mai formájában a méhek segítségével alakult ki, és a méhek annak mindig is létfontosságú részei voltak, és szerinte az élelmiszereink 30%-a közvetlenül a méhek beporzásának köszönhető. A szakember néhány éve felmondott a munkahelyén, és azzal vált híressé, hogy kidolgozott egy modellt a méhek megmentésére és a méhészet digitalizációjára. Ma már teljes egészében a Bee Smart Technologies projektnek szenteli az idejét.

A Harvard Egyetem kutatói pedig 2015-ben tettek közzé egy tanulmányt, amelyben az szerepelt, hogy a méhek eltűnése évente 1,4 millió ember halálához vezethetne, a gyümölcsök termését világszerte 23 százalékkal, a zöldségekét 16 százalékkal, a dió- és gabonafélékét pedig 22 százalékkal vetné vissza. A kutatók úgy vélték, a kisebb mértékű zöldség- és gyümölcskínálat az A-vitamin és a folsavként ismert, vízben oldódó vitaminok hiányához vezetne. Ezek a tápanyagok különösen a terhes nők és a gyerekek számára fontosak, de a szakértők szerint hiányuk a szív- és érrendszeri panaszok és a rák bizonyos fajtáinak nagyobb mértékű elterjedéséhez is vezethetnek.

A What If videója arra is kitér, hogy a méhek nélkül más, beporzást végző állatok (madarak, lepkék, denevérek) nem lennének képesek az összes növény beporzására.

A legrosszabb forgatókönyv szerint az élelmiszer-láncolat összeomlana. Elpusztulnának a növények, mert nem poroznák be őket, ennek következtében eltűnnének a növényevő fajok, és az olyan növényevők számának csökkenésével vagy eltűnésével, mint a szarvasmarha, eltűnne a legtöbb tejtermék is az üzletekből. A csökkenő élelmiszer-mennyiség pedig nem volna elegendő az immár 7 milliárd ember táplálására.

Van, aki valamivel kevésbé pesszimista a jövőt illetően, mivel a kukoricát, a búzát és a rizst a szél porozza be. Csakhogy az étrendünk nem lenne ennyire változatos és tápláló. Van, ahol már elkezdték a növényeket kézzel beporozni, és léteznek olyan projektek, amelyek a drónokkal vagy robotokkal végeznék el a beporzást a méhek helyett, ezek a megoldások azonban növelik a költségeket.

A szakértők az alábbi konkrét intézkedéseket javasolják a méhek érdekében:

• A termőföldeken létesítsenek vadvirágokkal borított sávokat

• A termelők egész tájakra kiterjedően biztosítsák vagy növeljék a beporzók élőhelyeinek változatosságát, ennek során használják fel a mozaikos jellegű élőhelyeket kialakító, hagyományos mezőgazdálkodási módszereket

• Csökkentsék a növényvédőszer-használatot: keressenek vegyszermentes módszereket a károk elhárítására, új technológiákkal csökkentsék a vegyszerek szóródását

• Javítsák méhtartás körülményeit (ide értendő a kórokozók elleni fellépés és a méhkereskedelem és -tartás hatékonyabb, jobb szabályozása)

Forrás: Greenfo

What.If

Industrial agriculture is killing bees. Will drone pollinators and robot bees save us from running out of food?


KÖVESS MINKET:




Történelmi pillanat tanúi lehetünk március végén: ekkor lesz az első csak női űrséta
A Nemzetközi Űrállomás akkumulátorait cseréli ki Anne McClain és Christina Koch.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

A NASA történelmi jelentőségű űrsétát tervez 2019. március 29-re: csak nők vesznek részt rajta. Azért fontos pillanat ez, mert noha már korábban is vettek részt nők űrsétán, de ez lesz az első, csak nőkből álló csapat.

A küldetés során Anne McClain és Christina Koch 400 kilométeres röppályán, a Nemzetközi Űrállomás akkumulátorait cserélik ki.

Az Expedition 59 nevű női űrsétának persze más célja is van, például az, hogy hogy tudományos kísérleteket végezzenek, új felszereléseket teszteljenek és műholdakat, illetve űrhajókat javítsanak.

Amikor a NASA március elején bejelentette a hírt az első, csak női űrsétáról, hatalmas visszhangja lett a külföldi sajtóban, részben azért, mert az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában márciusban tartják a nőtörténeti hónapot, kapcsolódva a nemzetközi nőnaphoz.

Kik vesznek részt az űrsétán? Anne McClain pilóta és az amerikai hadsereg őrnagya. Kisgyermek kora óta űrhajós szeretett volna lenni. Christina Koch villamosmérnök, és bár Koch megjárta már az Északi- és a Déli-sarkot, ez lesz az első űrrepülése.

Nők az űrben

1961 óta több mint 400 ember járt a világűrben, de csak néhányan nő volt köztük. Korábban ugyanis úgy vélték, hogy legtöbb feladatra a nők testfelépítésük, fizikai adottságaik miatt alkalmatlanok, mivel jelentős fizikai (és mentális) igénybevétellel jár akár az űrséta, akár a világűrben tartózkodás.

Az első nő a világűrben Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova szovjet (orosz) űrhajós volt, aki egyébként március 6-án töltötte be a 82. évét. Tyereskova 1963. június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén szállt fel, 48-szor megkerülte a Földet, majd három nap után tért vissza.

Az első nő, aki űrsétán részt vett, szintén a Szovjetunió által kiképzett Szvetlana Szavitszkaja volt. Kutató űrhajósként a Szaljut–7 űrállomáson 1984. július 25-én 3 óra 35 perces űrsétát hajtott végre.

A világ harmadik női űrhajósa a 2012-ben elhunyt Sally Ride volt a nyolcvanas években. Két űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 07 órát és 46 percet töltött a világűrben.

A NASA szóvivője a női űrsétáról azt mondta, hogy nem a feminizmus jegyében állították össze így a csapatot, hanem véletlenül alakult így. Azóta viszont egy másik történelmi jelentőségű bejelentést tett a NASA.

Jim Brindestine ügyvezető igazgatója ugyanis nemrég bejelentette: elképzelhető, hogy egy nő lesz következő asztronauta, aki a Holdra léphet. Nő ugyanis még nem járt a Holdon.

A Science Friday című rádióműssorban adott interjújában azt mondta, hogy 2028-ra tervezik a Holdra szállást, és azt is, hogy a NASA elkötelezett amellett, hogy más missziókra is több nőt küldjön.


KÖVESS MINKET:




Apokaliptikus drónfelvétel: 40 éve lángol a "Pokol Kapuja"
A Karakum-sivatag krátere biztosan méltó erre a címre. Népszerű turistalátványosság lett a kráter Türkmenisztánban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

Valóságos apokaliptikus víziót filmezett le egy amerikai drón Türkmenisztánban. A Darvaza-kráter több mint 40 éve lángol, az emberi beavatkozásnak köszönhetően.

A 69 méter átmérőjű, 30 méter mély kráter akkor keletkezett, amikor szovjet mérnökök földgáz után kutattak. Fúrótornyuk azonban összeomlott, és ekkor keletkezett ez a közel 1000 Celsius-fokos pokoli száj - írja a Daily Mail

Miután attól féltek, hogy veszélyes gázok szabadulnak ki az atmoszférába, hagyták égni abban a reményben, hogy néhány hét alatt kialszik. Csalódniuk kellett: a lángok 1971 óta nem hunytak ki. Népszerű turistalátványosság lett a kráter e ritkán lakott körzetben, 150 kilométerre Türkmenisztán fővárosától, Asgabattól, bár a helyi hatóságok nem örülnek neki túlságosan. Most Alessandro Belgiojoso drónoperátor-fotós készített róla megdöbbentő légi felvételeket.

Volt már olyan halálmegvető látogató is, aki lemerészkedett a kráterbe. 2013-ban a világhírű kanadai felfedező, George Kourounis 30 méter mélyen leereszkedett a tűzfészekbe, és járt is a felszínén.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x