hirdetés
delfin-halal-muanyag-szemet-1000x585.jpg

Megint műanyag okozta egy delfin halálát

Egy hónapon belül ez már a második ilyen eset.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 24.


hirdetés

Újabb elpusztult delfint találtak Floridában, amelynek műanyag szemét okozta a halálát - írja a CNN.

A közel kétméteres állatra múlt pénteken bukkantak rá a Fort Meyes strandon. A boncolás során a nyelőcsövéből és az előgyomrából egy hatvan centiméteres műanyag zuhanycsövet szedtek ki.

Erről és az elpusztult delfinről is megosztottak egy-egy képet a floridai természetvédelmi intézet Facebook-oldalán.

null

null

hirdetés

A fotókkal fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy ha az emberek csökkentenék a tengerekbe kerülő műanyag szemét mennyiségét, megfelelően kezelnék és gyűjtenék a hulladékot, és részt vennének a tengerpartok megtisztításában, nem lennének ilyen sajnálatos halálesetek.

Egy hónapon belül ugyanis már ez a második delfinholttest, amit felfedeztek, és a gyomra tele volt emberi hulladékkal. Április 23-án egy delfinborjúra bukkantak, ami ugyan még élt, de annyira legyengült, hogy már nem tudták megmenteni, el kellett altatni. A boncoláskor kiderült, hogy a gyomrában lufidarab és műanyag zacskó volt.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
medicine-5103043_1920-1000x667.jpg

Megdőlt a napi fertőzési világrekord: 212 ezren kapták el a koronavírust

Sosem fertőződtek még meg ilyen sokan 24 órán belül.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

A járvány kezdete óta nem betegedtek meg 24 óra leforgása alatt annyian, mint most szombaton - írja az Index. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint

július 4-én 212 ezer embernél mutatták ki a fertőzést, ebből 130 ezret Amerikában - főleg az Egyesült Államokban és Brazíliában.

Világszinten jelenleg 11,2 millióan estek túl a betegségen, és 530 ezer fölött jár a halálos áldozatok száma, ugyanakkor több mint hatmillióan gyógyultak ki a betegségből bizonyítottan.

Bár számos európai országban egyre inkább enyhítenek a járványügyi szigorításokon, a vírus továbbra is szedi áldozatait. Az általa leginkább sújtotta területek az Egyesült Államok (2,8 millió fertőzött), Brazília (1,5 millió), Oroszország (673 ezer), India (648 ezer) és az Egyesült Királyság (286 ezer).

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lelegeztetogep.jpg

Sokkal kevesebben halnak meg a lélegeztetőgépre került koronavírusos betegek közül, mint korábban gondolták

A világjárvány első időszakában a lélegeztetőgépeket a halál előszobájának tartották. A legújabb amerikai tapasztalatok azonban mást mutatnak.
Illusztráció: MTI / Mónus Márton - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

A márciusban, áprilisban, főleg Kínából és Olaszországból érkezett jelentések azt sugallták, hogy akik lélegeztetőgépre kerülnek, azoknak a többsége nem éli túl a vírusfertőzést. Mostanra azonban kiderült, hogy ennél valamivel jobb a helyzet.

A Critical Care Medicine című szaklapban május végén megjelent tanulmányban Greg Martin, az Emory orvosegyetem professzora és csapata azt állapította meg, hogy a lélegeztetőgépre kapcsolt koronavírusos betegek 35,7 %-a halt meg. Ez ugyan jelentős hányad, de mégis sokkal alacsonyabb, mint a korábbi jelentésekben szereplő számok, amelyeknél előfordult a 80% feletti arány is.

Az arány javításán sokat segített az olyan gyógyszerek alkalmazása, mint a remdesivir, amely csökkentette a legsúlyosabb betegek kórházi ápolási idejét, vagy a dexametazon szteroidé.

A koronavírus tüneteit mutató pácienseknek mintegy 20%-a kerül kórházba, és 5%-ot kell intenzív kezelésben részesíteni. Ez utóbbiak többségénél szükség van a lélegeztetőgépre. Ez az eszköz a leszedált betegnek biztosítja a levegőt egy hosszú műanyag csövön keresztül, amelyet levezetnek a torkába és a légcsövébe. Súlyosabb esetben a lélegeztetés akár hetekig is eltarthat.

Ugyanakkor egy gépre kötött páciens lélegeztetése időigényes és nagy figyelmet követelő feladat. Folyamatosan kell ellenőrizni, és ha kell, módosítani a beteg által kapott oxigén mennyiségét, a tüdejére nehezedő nyomást és lélegzetvételei között eltelt időt. Russell Buhr, a Ronald Reagan orvosközpont pulmonológusa a Washington Postnak bevallotta, hogy legfeljebb 30-45 percig képes felelősségteljesen ellátni egy ilyen feladatot egy betegnél.

hirdetés

class="hatterszin">A járvány kezdeti időszakában, amikor özönlöttek a betegek, az ilyen figyelem lehetetlen volt,

már csak azért is, mert voltak, akiket a sokkal kevésbé szigorú szabályok szerint működő sürgősségi osztályokon tettek lélegeztetőgépre a telt házas intenzív részlegek helyett. New York-ban voltak olyan kórházak, amelyek régebbi, vagy eredetileg altatáshoz használt berendezéseket használtak, vagy pedig a kórházi személyzet nem tudott bánni az újonnan kapott gépekkel.

Martin professzor szerint ezek a tényezők kétségkívül növelték a halálozási rátát, ráadásul a pandémia korai szakaszában elsősorban idősebb, krónikus betegek kerültek kórházba, akiknek általános egészségi állapota is rosszabb volt.

Ellentétben a járvány korai szakaszával, amikor az orvosok túl gyakran és túl gyorsan folyamodtak ehhez eszközhöz, most már, ha csak lehet, elkerülik.

A New York-i egyetemi kórházban egyre gyakrabban alkalmazzák a hasrafektetési technikát, amelynek köszönhetően a beteg tüdeje több levegőhöz jut azáltal, hogy saját súlyával nem nyomja össze.

Ezzel együtt az orvosok úgy vélik, hogy a lélegeztetőgépre tett emberek halálozási aránya soha nem fog 20% alá csökkenni, mert akik idáig eljutnak, azok valóban súlyos betegek.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
melbourne_koronavirus.jpg

3000 ember került vesztegzár alá saját otthonában Melbourne-ben a koronavírus miatt

Már boltba se mehettek le, miután megszületett a döntés a karanténról.
MTI / Fotó: EPA/AAP/Daniel Pockett - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

Ausztrália második legnagyobb városában, Victoria állam fővárosában, Melbourne-ben 9 lakótelepi ház körülbelül 3000 lakója került karanténba, miután a házakban élők közül legalább 23-an megfertőződtek koronavírussal - írja a CNN.

A lakók nem hagyhatják el lakásaikat, a házak előtt rendőrök állomásoznak a rendelet betartása érdekében. A hatóságok szerint az intézkedés legalább öt napig fog tartani, ez alatt mind a háromezer lakón elvégzik a koronavírus-tesztet.

Az intézkedő hatósági emberek rendkívül rosszul kommunikálták a helyzetet az ott lakókkal, akik csak az esti híradóból tudták meg, hogy nem hagyhatják el a lakásaikat. A környéken jobbára rossz anyagi körülmények között élők laknak. Sok köztük a bevándorló, akik közül nem mindenki beszél jól angolul, így ők még kevésbé értik, mi is történik velük.

Daniel Andrews, Victoria állam kormányzója elmondta, hogy a vesztegzár semmiképp nem lesz kellemes élmény az ott lakóknak, de hozzátette, hogy igyekeznek pénzbeli támogatással segíteni a karanténban lévőket. A lakók ellátásáról élelmiszerbankok és más segélyszervezetek gondoskodnak, de sokan panaszkodnak a kapott élelmiszercsomagokra.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyari-vihar_pixabay2.jpg

Komoly lehűléssel indul a jövő hét, de aztán visszatér a kánikula

Kedden még csak 24 fok lesz a maximum, pénteken már 32.
Fotó: Wilmek Ferenc/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

A jövő hét elején lehűl, de aztán ismét melegszik az idő - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amit az MTI-hez juttattak el.

Hétfőn a többórás napsütés mellett néhol lehet gyenge zápor, majd késő délutántól, estétől északnyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, és akkor egyre több helyen alakul ki zápor, zivatar.

A szél főként a Dunántúlon megerősödik, estétől többfelé viharossá fokozódik. A leghidegebb órákban 13-19 Celsius-fok lesz. Napközben 29-33 fokig melegszik a levegő. Arra is felhívták a figyelmet, hogy hétfőn a figyelmeztetési értéket meghaladó, 8,4-es (extrém) UV-B-sugárzás várható. Ilyenkor normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet.

Keddre virradó éjjel sokfelé lesz eső, zápor, helyenként zivatar, aztán délelőtt a Dunántúlon, délután keletebbre is megszűnik a csapadék. Napközben csökken a felhőzet, délután már keleten is gomolyfelhősre, naposra fordul az idő. A szél erős, több helyen viharos lesz. A minimumhőmérséklet 13-18, a maximumhőmérséklet 17-24 fok között alakul, keleten lesz napközben a hűvösebb.

Szerdán, csütörtökön és pénteken napos idő várható csapadék nélkül. A legalacsonyabb hőmérséklet szerdán 7-13, csütörtökön 9-16, pénteken 12-17 fok között alakul.

hirdetés

A legmagasabb hőmérséklet szerdán 23-27, csütörtökön 26-31, pénteken 27-32 fok között valószínű.

Szombaton több órára kisüt a nap. Helyenként - inkább az ország északi és nyugati részén - zápor, zivatar valószínű. A Dunántúlon megélénkülhet, megerősödhet a szél, másutt mérsékelt marad a légmozgás, illetve zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is lehetnek. A minimumhőmérséklet 15-21, a maximumhőmérséklet 28-33 fok között várható.

Vasárnap a több-kevesebb napsütés mellett elszórtan zápor, zivatar várható. A szél többfelé megerősödik, zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is lehetnek. A leghidegebb órákban 17-22 fok lesz. Napközben 24-30 fok között valószínű - olvasható az előrejelzésben.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!