hirdetés
elhunyt-svaby-lajos.jpg

Meghalt Sváby Lajos festőművész

A Kossuth- és Prima Primissima díjas alkotó életének 85. évében, hosszú betegség után hunyt el.
MTI, Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 14.


hirdetés

Elhunyt Sváby Lajos festőművész. A Kossuth- és Prima Primissima díjas alkotó életének 85. évében, hosszú betegség után halt meg - tudatta csütörtökön egy Facebook-bejegyzésben fia, Sváby András televíziós újságíró.

"Apa, megszakad a szívem, úgy hiányzol már most, de megnyugtat, hogy szépen, méltósággal mentél el és már Anyával vagy" - írta Sváby András a bejegyzésben.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az intézmény Sváby Lajost saját halottjának tekinti.

Sváby Lajos 1935-ben született Abádszalókon, 1954 és 1960 között végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Pór Bertalan és Kmetty János volt a mestere. 1963-tól 1965-ig Dunaújvárosban dolgozott, 1965-től Budapesten élt. 1975-től tanárként dolgozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, amelynek 1990-1991 között megbízott, 1991-1995 között (nyugdíjba vonulásáig) rektora volt. 1995-ben a londoni Kingston Egyetem díszdoktorává avatták.

Korai művei a monokróm festészet határait súrolják. 1967-es kiállításán kékes, szürkés, majdnem fekete munkákat állított ki. Változás (1969) című alkotása címében is megfogalmazza a festészetében lezajló folyamatokat; ez az első harsány, színes képe. Ebben a periódusban festett műveire az erőteljes színek mellett a háttér sötét, fekete árnyalata, a meghatározhatatlan tér jellemző (Kialakulás, 1970).

hirdetés

Biblikus témavilágot idéz az Izsák feláldozása (1971) című mű. Az 1980-as évektől kilépett a zárt térszerkezetből, figuráit táji környezetbe helyezte. Az 1980 körül megjelent pasztellképei konkrétabb távlatokat mutatnak, míg rajzain az időtlenséget, a tér nélküliséget jelenítette meg. Genezis (1989) című rajzsorozatát az egymásba fonódó növények és emberi testek zsúfolt együtteséből építette fel. Huszonkét rajzból áll a sorozat, ihletője a művésznek a Szentföldön tett látogatása.

Könyvek illusztrálására is vállalkozott. Számos művét közgyűjtemények őrzik, köztük a szolnoki Damjanich János Múzeum, a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria, a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum vagy a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum.

Sváby Lajos 1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 1985-ben érdemes művészi címet, 1994-ben Kossuth-díjat kapott. 2000-ben Magyar Művészetért 2000-díjjal, 2005-ben Prima Primissima díjjal ismerték el munkásságát, emellett számos más elismerés birtokosa volt.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-eskuvo-masodik-hullam.jpg

Teljesen tönkreteszi az esküvőjüket a kormány új rendelkezése - több menyasszony is erre panaszkodik

Egyikük az RTL Híradónak azt mondta, már sokadszorra kell átszervezniük a nagy napot. Eredetileg ugyanis júniusban házasodtak volna össze párjával, de az esküvőt a biztonság kedvéért inkább október elejére halasztották.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

Tönkreteszi az esküvőjét az új rendelkezés - ezt mondta az RTL Híradónak több menyasszony is, akik a következő hetekre szervezték a menyegzőt.

Bartos-Kosztyu Enikő és párja eredetileg júniusban házasodott volna össze, de a biztonság kedvéért átették az esküvőt október elejére. A nagy nap viszont így sem lesz felhőtlen, mivel a kormány szigorítása alapján este 11 óra után már nem lehet vendég a szórakozóhelyeken és az éttermekben, így a násznépnek is be kell fejeznie az ünneplést.

"Minden megvan már, teljes lázban égünk, izgulunk, és most jött ez, ami egy kicsit úgy megint szíven ütött minket, mit egy pofán csapás"

- mondta az RTL Híradónak Enikő. Az esküvőjüket így ismét át kellett szervezni.

hirdetés

"Az egész napunkat előrébb kell hozni, ami szintén egy újraszervezés, és, akik az ország másik végéről jönnek, nem is biztos, hogy odaérnek teljesen az elejére"

- mesélte Enikő.

Egy másik, neve elhallgatását kérő menyasszony klasszikus vidéki lakodalmat szeretett volna rendezni jövő hétvégén. Viszont, mivel a rendelet már hétfőtől életbe lép, a hajnalig tartó mulatásról le kell mondania.

"Így meg is szűnt a lakodalom jellege, mert hát 10-kor vége van a vacsorának, a maradék 1 órában meg nem sok lehetőség adódik, úgyhogy igazából nekünk teljesen tönkre is tette"

- mondta a menyasszony az RTL Híradónak.

Az Esküvői Szolgáltatók Érdekképviseleti Egyesületénél azt mondják, sok a kérdés a szolgáltatóknál és a vendégek között is az esküvőkkel kapcsolatban, ezért kérték az operatív törzs álláspontját, de eddig még nem kapták meg. Az egyesületnél addig is alternatívákat próbálnak gyűjteni a pároknak a klasszikus lakodalom helyett. Átmenetileg most a korábbi kezdést javasolják az ifjú pároknak.

Az RTL Híradó kereste az operatív törzset, hogy megtudják, pontosan milyen szabályok vonatkoznak az esküvők megtartására, de egyelőre nem válaszoltak a kérdéseikre.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
koronavirus-lelegeztetogep-koranyi-mti-foto-1.jpg

Minden intenzív terápiás szakvizsgával rendelkező ember ért a lélegeztetőgépekhez a szakorvos szerint

A Korányi főorvosa arról is beszélt, hogy az intenzív kapacitások valóban kezdenek megtelni, de van utasítás arra is, hogy ha a két kijelölt intézmény intenzív kapacitása megtelik, melyek azok a következő fővárosi kórházak, amelyek „hadra foghatók”.
MTI, Címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

Magyarországon nincs olyan intenzív terápiás szakvizsgával rendelkező ember, aki ne értene a lélegeztetőgépek kezeléséhez - nyilatkozta Madurka Ildikó aneszteziológus és intenzív terápiás főorvos szombaton a közmédiának.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet munkatársa hozzátette: az egyes lélegeztetőgépek típusával való megismerkedés igényelhet pár nap betanulást, de az elv mindenhol ugyanaz.

Az intenzív terápiás szakorvosok egyetemi és a szakvizsgához szükséges tanulmányaik alapján ismerkednek meg a lélegeztetés elveivel, a lélegeztetőgépek használatával. Rajtuk kívül az osztályon dolgozó szakápolók is ismerik a gépeket, de azok beállítása, hogy a lehető legkisebb károsodás mellett a lehető legjobban oxigenizálják a betegeket, az intenzív terápiás szakorvos feladata - közölte.

Madurka Ildikó az is elmondta, hogy nem romlott el lélegeztetőgépük, de annyi tartalék van, hogy az sem jelentene gondot. Ezért nem látja szükségesnek, hogy egy műszaki szervizes szakember napi 24 órában jelen legyen a lélegeztetőgépek mellett. Ráadásul, ha egy lélegeztetőgép meghibásodik, a műszertechnikus csak az egyszerűbb feladatokat tudja helyben ellátni, a berendezések szervizelése a gyártó és a forgalmazó feladata - jegyezte meg.

Madurka Ildikó tájékoztatása szerint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben jelenleg ugyanúgy működik mellkassebészet, a tüdőbeteg-ellátás, a rehabilitáció, a krónikus lélegeztetett betegek ellátása, "mint békeidőben".

hirdetés

Emellett

csaknem száz ágyat állítottak be a koronavírus-pozitív betegek ellátására, az intenzív osztályon pedig főállásban vagy szerződéssel mintegy 15 orvosuk van. A koronavírus-pozitív intenzív részlegen tizennégy ágy áll rendelkezésre, amelyeken most tizenkét beteget lélegeztetnek, míg a 83 középsúlyos ellátásra szolgáló ágyon pénteken 36 betegük volt

- mondta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy

csak az intenzív kapacitások kezdenek megtelni, de van egy betegellátási utasítás arra is, hogy ha a két kijelölt intézmény - a Dél-Pesti Centrumkórház és a Korányi - intenzív kapacitása megtelik, melyek azok a következő fővárosi kórházak, amelyek "hadra foghatók".

A lélegeztetőgépekhez szükséges szakemberek száma azután került előtérbe, hogy a Népszava egy, a lap birtokába került levélre hivatkozva nemrég azt írta: a Korányi és a Szent László kórházban már annyi súlyos beteg fekszik, hogy a "lélegeztető kapacitása betelt". A lap szerint ráadásul a Korányi kórházban munkaerőhiány is van.

Orbán Viktor ezután felkereste a Korányi kórházat, ahol az ügyeletes orvos azt mondta neki, a gépek számával nincs gond, de a működtetésükhöz elég technikus is kell.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-oltas.jpg

Kik kaphatják meg elsőként a koronavírus-oltást? Készülnek a fontossági listák

Két útmutató szerint is a legfontosabb, hogy az egészségügyi dolgozók mielőbb megkapják a vakcinát.
Képünk illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

Hiába ígéri Donald Trump, hogy heteken belül érkezik a koronavírus elleni vakcina, szinte biztos, hogy eleinte hiánycikk lesz az oltás, amíg a gyártók növelni nem tudják kapacitásaikat, írja a Nature. Mivel azonban a járvány naponta milliókat érint, köztük a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozókat, az időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket, nagy kérdés az, hogy vajon kik kapják majd az első adagokat.

A héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) stratégiai tanácsadó csoportja előzetes útmutatást adott ki a globális oltóanyag-kiosztásról. Ebben meghatározták azokat a csoportokat, melyeket a vakcina rendelkezésre állása esetén prioritásként kell kezelni. A hónap elején az amerikai Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák (NASEM) is hasonló tervezetet állított össze.

A két útmutató logikája nagyjából megegyezik, bár a WHO listája kevésbé részletes és csak azokat a csoportokat sorolja fel, melyeknek az elsők között kell beadni az oltást. A NASEM tanulmánya valamivel részletesebb: a társadalmat több csoportra bontja és nemcsak azokat sorolja fel, akiknek haladéktalanul hozzáférést kell majd biztosítani a kész vakcinához.

Ezek alapján a NASEM öt fázisra bontotta az oltási stratégiát az Egyesült Államokban.

hirdetés

Az első fázisba tartozik az ország lakosságának nagyjából 5 százaléka: ők az egészségügyben dolgozók és az elsősegélynyújtók, vagyis a "vírussal frontvonalban harcolók".

A második csoportba azok kerültek, akik olyan alapbetegségekkel rendelkeznek, melyeknél a Covid-19 jelentősen növeli a halál kockázatát. Ilyen például a súlyos szívbetegség vagy a cukorbetegség. Ebbe a szakaszba sorolják azokat az idős embereket is, akik sűrűn lakott környezetben élnek. A csoport tagjai a társadalom 10 százalékát teszik ki.

A harmadik csoportba kerültek azoknak az iparágaknak és szolgáltatásoknak képviselői, akik rengeteg másik emberrel érintkeznek. A javaslat külön kiemeli a tömegközlekedési vállalatok dolgozóit, a tanárokat és iskolák alkalmazottait, a hajléktalanszállókon vagy börtönökben élő embereket, az idős embereket, akik a korábbi szakaszokban nem kaptak oltást, és a közepes kockázati csoportba sorolt embereket. Ebben a fázisban az amerikaiak 30-35 százaléka jutna vakcinához.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
labor-1.jpg

Magyarország az európai tesztelési rangsor legvégén van

A régiónkban mindenhol jóval több vizsgálatot végeznek, ráadásul a tesztek száma nem azonos a vizsgált emberek számával.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

A kornavírusjárvány kezelésének egyik eszközeként a WHO és más szakemberek is a minél nagyobb számú tesztelést javasolják. Ugyanakkor lakosságarányosan Magyarországon tesztelnek a második legkevesebbet az uniós országok közül - írja az Euronews.

Csak Horvátországban alacsonyabb az ezer főre jutó tesztek aránya, de ott egy adatközlési eltérés miatt kisebbek a számok (ott a tesztelt emberek számát adják meg, azaz szinte biztos, hogy több mintavételt végeznek lakosságarányosan, mint a magyarok). Azaz

Magyarország az utolsó a listán,

bár van pár ország, ahonnan nincs hivatalos adat a tesztelésről - áll az Euronews cikkében.

Magasabb viszont 5 százaléknál a pozitív tesztek aránya, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azt jelenti, hogy már nincs ellenőrzés alatt tartva a járvány - írják.

hirdetés

A legtöbb tesztet az Európai Unióban nyár eleje óta Luxemburgban végzik el, itt 650 mintavétel jut ezer lakosra. Nálunk 55 ez az arány. Az adatok megadása is eltérő, Luxemburgban azt közlik, hány embert teszteltek, Dániában az elvégzett teszteket számolják - Magyarországon is ezt az adatot közlik, tehát nem tudni, hány embert érint valójában a tesztelés. A régióban például Romániában ezer főre 108 teszt jut, ez majdnem a kétszerese a magyar arányszámnak.

Fontos mutató a pozitív tesztek aránya, a WHO májusban közölt kritériuma alapján ha egy országban a pozitív tesztek aránya 5 százalék, vagy az alatt van, azt jelzi, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják. Most Európában két országnál van 10 felett, Spanyolországban és Ukrajnában. A régiónkban 5 százalék felett van Csehország (7%), Románia (6%) és Magyarország, míg Nyugat-Európában Franciaország (5,4%). Ausztriában és Horvátországban kicsivel a határ alatt (4,9%).

Ugyanakkor - tesztelés hiányában - nagyon valószínű, hogy számos koronavírusos esetet nem regisztrálnak. Ahol nő az arány azt jelenti, hogy a fertőzés gyorsabban terjed, mint amit a regisztrált új esetek számának emelkedése mutat.

Magyarország esetében a hivatalosan közölt adatokból kiolvasottnál gyorsabban terjed most a járvány.

A G7 arról ír, hogy azért van több teszt, mert több az új regisztrált fertőzött. A külföldről hazatérők - karanténba kerülők - szintén növelik a számot, mert az ő két tesztelésük is hozzáadódik.

Eközben Nyugat-Európában megint megugrott a tesztelések száma. Egy hónap alatt az Egyesült Királyságban, Németországban, majd Franciaországban több mint egymillió tesztet csináltak egy hét alatt. Ez azt jelenti, hogy a francia adatok alapján Magyarországon heti százötvenezer tesztnek felelne meg az ottani mennyiség. Ausztriában az elmúlt négy hétben 80 ezer körül volt már a heti mintavételek száma. Belgiumban a múlt héten átlépte a kétszázezret a heti tesztek száma. A kilencmilliós Svédországban az elmúlt két hétben több mint százezer tesztet végeztek, múlt héten már a százötvenezerhez közelített a szám - írja a lap.

A G7 írása szerint a jelenlegi összes mintavétel nagyjából negyedét szervezhetik központilag, a mentőszolgálaton keresztül. A többit kórházakban, egyetemeken vagy magánszolgáltatóknál végzik. A magánszolgáltatóknál megugrott az elmúlt hetekben a mintavételek száma, mikor idehaza pirosra minősítették a világ összes országát és csak karantén vagy két teszt esetén szabadult, aki külföldről érkezett haza. "Magyarul nagyon úgy tűnik, hogy az állam sikerrel szervezte ki a tesztelés költségeit, és hárította azokat a lakosságra" - írják. Hozzáteszik, hogy a fizetős tesztelésre csak tünetmenteseket fogadnak, így azokat találhatják meg, akik elvileg be sem kerülnek a "hivatalos" tesztelésbe.

Ugyanakkor van egy ellentmondás is, mert

azok a betegek, akik tüneteket produkálnak, és szeretnék tudni, hogy koronavírus-fertőzöttek-e, jelenleg az esetek nagy részében egyszerűen nem tudják leteszteltetni magukat.

A háziorvosok is legtöbbször azt kérik a betegekről, ha nem súlyosak a tüneteik, maradjanak otthon, és időnként jelezzék, milyen az állapotuk.

A statisztikát az is árnyalja, hogy egy embertől több mintát is levesznek és ezek mindannyiszor bekerülnek a rendszerbe, így a tesztelési szám nem ennyi megvizsgált embert jelent.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!