hirdetés
horvathadam.jpg

Meghalt Horváth Ádám, a Szomszédok rendezője

A Kossuth-díjas rendező 89 éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 19.


hirdetés

Hosszan tartó betegség után szerdán meghalt Horváth Ádám rendező, a Magyar Televízió volt elnöke - tájékoztatta családja az MTI-t.

A Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas rendezőt 89 éves korában érte a halál.

1930. június 4-én született Budapesten. Dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, apja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője volt, anyja második férje, Sárközi György író után Sárközi Mártaként vált ismertté. (Az ebből a házasságból származó féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író.) A család élete tele van irodalomtörténeti érdekességekkel, szülei kiterjedt baráti köre szintén az értelmiség színe-javából került ki.

Gyermekévei a Molnár Ferenc által rájuk hagyott villában teltek, de hatévesen egy esztendőt súlyos beszédhibája miatt a siketnémák és vakok intézetében töltött. 1944-ben a Gestapo lefoglalta a villát, Ádámot Erdei Ferenc tanyájára menekítették. A háború után öccsével együtt három évet töltött Sztehlo Gábor "gyermekköztársaságában", a Gaudiopoliszban, ahol ő volt a kultuszminiszter. Sárközi György halála után anyjuk vitte tovább a Válasz folyóiratot, ami felemésztette a villát, így egy zugligeti szoba-konyhás házban kötöttek ki, amely egyszerre volt irodalmi szalon és menedékhely sokak számára. Apját belekeverték a Rajk-perbe, csak 1956-ban szabadult.

1948-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt, de mert fellázadt az oktatás szelleme miatt, egy év múlva kirúgták. 1952-ben sorkatonaként került Forrai Miklós segítségével a Honvéd Együttesbe, leszerelése után is itt maradt, később az együttes karvezetője lett. 1956-ban a forradalom kitörése idején kínai turnén voltak, s hazafelé megtagadtak egy moszkvai fellépést, ezért az együttes nagy részét, így őt is, elküldték.

Horváth Ádám 1957-ben került a Magyar Televízióhoz külsősként, előbb Apáthi Imre asszisztense volt, majd a televízió munkatársa, 1959-től pedig rendező. Munka mellett Máriássy Félix tanítványaként elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1965-ben kapott diplomát. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezője lett, 1967-ben BBC-, 1968-ban RAI-ösztöndíjas volt, ugyanebben az évben kezdett tanítani a főiskolán televíziós rendezést.

1963-ban ő készítette az első televíziós portréfilmet Székely Mihályról, és ő volt az első színes adás rendezője is 1969. április 5-én.

1983-tól a Magyar Televízió főrendezője és egyetemi tanár, 1990-ben a tévé elnökségének tagja, 1994-95-ben az MTV elnöke volt. 1993-tól a főiskolán a szerkesztő-műsorvezető-riporter szak vezetője, 1994-től nyolc évig rektorhelyettes, 2005-től emeritus professzor volt.

A több mint negyven televíziós év alatt háromezernél is több műsort rendezett, és szinte minden műfajban dolgozott.

Talán a legismertebb és legnépszerűbb munkája az első magyar teleregény, a Szomszédok, amelynél először hat adásra kérték fel, végül háromszázharminckét rész készült 1999-ig, majd a 2004-ben indult sokban hasonló új sorozata, az Életképek. Főbb rendezései közé tartozik még a Háry János, a Psalmus Hungaricus, A fából faragott királyfi, Verdi Rigolettója. Nevéhez fűződik számtalan komolyzenei műsor és koncert, valamint 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós rendezése.

Munkásságáért 1970-ben Balázs Béla-, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. 1978-ban érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, rendezői életművéért 1991-ben megkapta a tévékritikusok díját. 2002-ben a XIII. kerület díszpolgárává, 2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagysikerű rendezői munkássága elismeréseként.

Fotó: MTI/MTVA Fotóarchívum/Zih Zsolt


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
kurd_fiu_egesiserulesek.png

Horror: leégett a kurd gyerekek bőre a törökök tiltott vegyi fegyverétől

A sokkos állapotban sikítozó gyerek egyre csak az apjának könyörgött a kórházban, hogy segítsen neki megszabadulni az égető fájdalomtól.
Fotó: YouTube/hewar news - szmo.hu
2019. október 18.



Tiltott vegyi fegyvereket is bevet a török hadsereg a kurdok elleni támadások során, írja a Mirror. A cikk szerint a törökök fehérfoszfort használnak.

Ez egy olyan öngyúlékony anyag, ami zsírban és olajokban kiválóan oldódik, ezért például a bőrrel érintkezve is hevesen oxidálódik. Lenyelve már kis mennyiségben is halált okozhat.

A lap több sokkoló fotót is közöl szinte teljesen megégett gyerekekről az ANHA kurd hírügynökségre videóira hivatkozva. Azt állítják, hogy a felvételek néhány napja készültek Sari Kani település egyik kórházában, a török-szír határ közelében.

Az egyik videón egy nyaktól lefelé megégett felsőtestű fiú látható, aki a beszámolók szerint a fájdalomtól sikítva egyfolytában azt kiabálta az apjának, hogy

"Apa, könyörgöm állítsd meg az égést!"

Egy másik kisfiú arca szinte a felismerhetetlenségig összeégett, ép bőrfelület alig látszik rajta.

A gyerek állapotáról sokkoló videón beszél egy orvos:

Az egyik észak-szíriai orvos azt mondta, hogy attól tartanak, tiltott vegyi fegyvereket is bevetnek a törökök, ugyanis a kórházakban ellátott sebesülteknek sok esetben egyáltalán "nem normális sérüléseik" vannak.

Annak ellenére, hogy csütörtök óta tűzszünet van a régióban, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint ebben a régióban továbbra is szakaszos harc zajlik.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
antarktisz.jpg

Radioaktív anyagok szivárognak az antarktiszi jégből

A korábbi nukleáris fegyvertesztek nyomait a mai napig ki lehet mutatni a jégben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 18.



Több évtizede, az 1950-es években végeztek nukleáris fegyverteszteket az Antarktiszon, ennek nyomait pedig a mai napig ki lehet mutatni - derült ki egy friss kutatáskor. A jégtáblákból ugyanis még mindig radioaktív klór szivárog - írta meg a ScienceAlert.

A mérések szerint már minden sugárzó izotóp lecsökkent a természetes állapot mértékére, kivéve a klór 36-os izotópját, amely még mindig magasabb a korábbi szintnél.

Ez az izotóp akkor jön létre, amikor tenger mellett történik egy atomrobbanás, és a víz és a neutronok találkozásakor egy ilyen vegyület jön létre.

Az Európai Kutatóközpont és az Aix Marseille Egyetem vizsgálódásánál az atmoszférában találtak rá a klór-36-ra, ezért biztosak abban, hogy ez még a kísérleti robbantások után megmaradt izotóp. A mélyben lévők ugyanis a jégben zárva maradnak, és azokat a tömbök korának meghatározásához használják.

Az orosz Vosztok kutatóbázis körül 2008-ban tízszer nagyobb volt a klór-36-os izotóp mennyisége, mint a normális érték, de ez még nem volt akkora, hogy a Föld atmoszférájának összetételét komolyan befolyásolja. A kutatóknak viszont fontos információ, mert így megtudhatják, mennyi ideig marad meg ez az izotóp.

Az is új információ volt a kutatásban, hogy az 1998-as mérések után az izotóp feljebb jutott már a jégtáblák mélyebb részéből.

Fotó: illusztráció


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
barcelona2-Copy.jpg

Több mint félmillióan tüntettek Barcelonában, volt ahol a rendőrökkel is összecsaptak

Az elmúlt éjszakákon többször is rendbontásba forduló tüntetéshullám azután kezdődött, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt.
MTI - szmo.hu
2019. október 18.



Több mint félmillió ember vonult az utcákra Barcelonában a városi rendőrség szerint, hogy tiltakozzon a katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetések ellen pénteken.

Sokan közülük három napja indultak el öt különböző katalán városból, hogy a Szabadságmenetnek nevezett felvonuláson mintegy száz kilométert tegyenek meg gyalog a katalán fővárosig, ahol csatlakoztak hozzájuk a pénteki általános sztrájkban résztvevők.

A békés tüntetésre rengetegen érkeztek katalán függetlenségi zászlókkal, szabadság feliratú táblákkal, az elítélt függetlenségi vezetők arcképeivel.

Elisenda Paluzie, az esemény megrendezésében közreműködő Katalán Nemzetgyűlés (ANC) politikai civil szervezet elnöke beszédében arra kérte a katalán politikusokat, hogy ha az elítéltek nem kapnak kegyelmet, és Katalónia nem rendezhet népszavazást az önrendelkezésről, akkor készüljenek a függetlenség kinyilvánítására.

"Be kell fejeznünk, amit elkezdtük október elsején" - mondta az alkotmányellenesnek nyilvánított 2017-es népszavazásra utalva, amelynek megrendezése miatt ítélte el a katalán vezetőket a spanyol legfelsőbb bíróság.

Miközben a beszédek tartottak, a belváros egy másik pontján a délben kezdődött diáktüntetés fordult át összetűzésekbe a rendőrséggel a katalán belügyi tanácsos hivatalánál, akinek lemondását követelték a fiatalok a katalán rendőrök eddigi kemény fellépése miatt.

Ahogy ezekben a napokban többször, most is kövekkel, üvegekkel dobálták a rohamrendőrök sorfalát az arcukat elkendőző, kapucnis támadók. A rendőrség furgonokkal szorította ki őket az elfoglalt utcaszakaszról, ahol aztán újból összegyűltek és barikádként használtak felgyújtott kukákat.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
iskola-1.jpg

Nem tudni, milyen tesztek alapján döntik majd el, hogy iskolaérett-e a gyerek

Pszichológusok, szülők és pedagógusok írtak petíciót, mert nem tudni, hogy a 6 éves kortól tankötelezetté váló gyerekek szakértői vizsgálata, vagy a fellebbezés miképp alakul.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 18.



Több mint ezren, pszichológusok, szülők és pedagógusok is aláírták azt a petíciót, amelyet a kötelező iskolaérettség bevezetése körüli bizonytalanságok miatt írtak.

A jövő tanévtől ugyanis 6 éves kortól tankötelezetté válik egy gyerek, de sem a fellebbezésről, sem a szakértői vizsgálatok menetéről nem tudni semmit.

Az elképzelés szerint nem maradhat tovább az óvodában egy gyerek. Eddig, ha úgy ítélték meg a pedagógusok, hogy nem érett az iskolára a hatéves gyerek, akkor egy évet még maradhatott az intézményben. Az ovi helyett mostantól az oktatási hivatal hozna döntést.

Több száz pszichológus is aláírta a petíciót, mert szerintük nem világos, hogy mi fog történni a következő oktatási évben, ki és hogyan dönt. Szerintük az eddigi rendszer megfelelő volt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál úgy reagáltak, a rendelet december 31-ig elkészül.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!