hirdetés
Meghalt Grumpy Cat, a világ leghíresebb macskája
A mémekből sztárrá vált cica egy fertőzést kapott el, az orvosok már nem tudták megmenteni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.


hirdetés

Meghalt az internet zsémbes macskája, Tardar Sauce, vagyis, ahogyan a legtöbben ismerték, Grumpy Cat. Halálhírét gazdái a Twitteren jelentették be. A macska helyi idő szerint kedd reggel hunyt el arizoniai otthonában gazdája kezei között. A hétéves Grumpy Cat elkapott egy húgyuti fertőzést, amelyből már a legjobb kezelések és az orvosok próbálkozása ellenére nem siekrült kigyógyulnia.

A cica 2012-ben vált világsztárrá, miután felkerült egy fotó a morcos arckifejezéséről a Redditre. Ezután pedig rengeteg internetes mém szereplője lett.

„Grumpy Cat emberek millióinak segített mosolyogni szerte a világban, még a nehéz időkben is”

- emlékeztek gazdái a macska közösségi oldalain.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Földrengés volt Budapest határában
Károkról eddig nem érkezett bejelentés.
MTI, Címkép: Google Street View - szmo.hu
2019. május 17.



A Richter-skála szerinti 2,7-es erősségű földrengés volt a Pest megyei Nagykovácsiban péntek délelőtt - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa az MTI-vel.

Mónus Péter a közleményben azt írta,

a rengés 9 órakor volt, nyolc kilométeres mélységben.

A lakosság a földmozgást az epicentrum közelében érezte, károkról eddig nem érkezett bejelentés az obszervatóriumba - tette hozzá.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Megalkották a világ első mesterséges élőlényét
A kutatók szerint megnyílt az út, hogy nekünk tetsző módon hozzunk létre működő, élő szervezeteket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



Mesterséges élőlényt hoztak létre cambridge-i kutatók.

Pontosabban megalkották az első olyan élőlényt, amelynek örökítőanyagát egészében mesterségesen szintetizálták, és a természetes mintához képest gyökeresen átalakították.

Az egyedülálló kísérlet eredményét sokan máris a világ első mesterséges élőlényének tekintik.

A kutatás során a mesterséges mikróba alapját egy a talajban, illetve az emberi bélrendszerben tenyésző baktérium, az Escherichia coli, vagyis E-coli adta. (Az E-coli rendszerint meleg vérű állatok tápcsatornájának alsó szakaszában él. A legtöbb szerotípus ártalmatlan, az emésztőrendszer normális flórájához tartoznak. A virulens törzsek okozhatnak gasztroenteritiszt, húgyúti fertőzéseket, meningitiszt és egy sor más betegséget.)

A létrejött új, mesterséges baktérium természetes rokonánál jóval kisebb génkészlettel is elboldogul. Mivel a baktérium életképes a mesterséges DNS-sel, a kutatók értékelése szerint immár semmilyen elvi akadálya nincs annak, hogy a nekünk tetsző módon alkossunk működő, élő szervezeteket (első körben persze egysejtűeket), amelyek például meghatározott összetételű anyagot termelnek, vagy betegségek ellen rendelkeznek rezisztenciával.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A Facebook rangsorolni fogja az ismerőseinket, és az alapján mutatja a posztjaikat
Figyelik azt is, kinek a bejegyzéseit lájkolod, és kikkel vannak közös barátaid.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



Egyfajta rangsort kíván felállítani a Facebook az ismerőseink között. Ez dönti el, kinek a posztját fogja előbb megmutatni.

A rangsort a korábban kitöltött kérdőívek alapján állítják fel.

A tervek szerint az előrébb sorolt posztok között lesznek a családtagoké és a közeli barátoké, és az általunk követett oldalakon megjelenő hírek és videók.

A Facebook blogja azt írja, hogy ez jelentős változás lesz, javítani fogja a felhasználói élményt, és nem az oldalon töltött időt akarják tovább növelni.

A kérdőíveken a felhasználóknak meg kellett jelölniük, a Facebook-ismerőseik közül kikhez érzik magukat a legközelebb.

Azt is figyelembe veszik, kinek a posztjait lájkolod a legtöbbször, kivel beszélsz a legtöbbet, hányszor osztod meg azt, amit egy-egy ismerősöd közzétesz, illetve kiknek a posztjait osztod tovább.

Állítólag az is számítani fog, hogy kikkel vannak közös ismerőseid, hogy kikkel együtt szólsz hozzá ugyanazoknál a tartalmaknál, és hányszor jelentkezel be ugyanarról a helyről.

A közösségi oldal szerint a módszerrel tökéletesen meg lehet állapítani, hogy kinek a posztjait szeretnénk látni leghamarabb.

Ez azonban itt nem áll meg, mivel az algoritmus folyamatosan változik aszerint, hogy éppen kivel vagy közelebbi kapcsolatban a közösségi oldalon, és kivel lépsz kapcsolatba a legkevesebbet az ismerősök közül

Via 24.hu


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Miért halt meg Közép-Amerikában az őslakók 80 százaléka?
Ki okozta az aztékok pusztulását a középkorban?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



Ma is elterjedt elmélet, hogy az európaiak a felelősek általánosságban az amerikai kontinens őslakóinak tömeges haláláért. Sokszor boncolgatták már, mi vagy ki okozta az aztékok közt pusztító járványt.

A 21. században a kutatók a vizsgálataik alapján új elméleteket állítottak fel arra, hogy mi történhetett a régmúltban.

Egykor a mai Mexikó területén virágzó kultúrát hoztak létre az aztékok. Ez volt az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációja a 14-15. században. Nagyvárosokat építettek, vízvezetékeket használtak, a korban fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, és birodalmuk 20-30 milliós volt.

Fővárosukat, Tenocstitlant a mai Mexikóváros helyén, egy mocsaras területen, szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át. A Birodalom hanyatlása nem sokkal azután kezdődött, hogy Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst. Az európaiak ugyanis különféle, a földrészen addig ismeretlen betegségeket hurcoltak be az ezekkel szemben védtelen őslakosok közé.

II. Montezuma uralkodása alatt, 1519-ben érkeztek a spanyol hódítók a területre. És 50 év múlva az egykori azték birodalom lakóinak már csak 20 százaléka élt.

Sokáig azt hitték, a himlő végzett velük.

A mai kor kutatói, amikor azt próbálták kideríteni, pontosan mitől haltak meg tömegesen az őslakók, a vizsgálataik során először kizárták az éhínség és tömeges éhhalál lehetőségét a jelek alapján, valamint azt is, hogy katonai akciók és mészárlásuk állt volna a háttérben. A maradványok vizsgálatakor megállapították, hogy a halottak között sok, látszólag erős és megfelelő állapotú fiatal volt.

1570-ben egy spanyol orvos az őslakosokon végzett boncolások alapján azt írta le, sok holttesten üszkösödést észlelt az ajkakon, és azt látta, hogy az áldozatok füléből és testnyílásaiból vér szivárgott. Mivel az orvos nem adott nevet a betegségnek, valószínűleg nem ismerte, így azt feltételezik, hogy ez egy új, pusztító, belső vérzést okozó vírus alakulhatott ki, hasonló az afrikai Ebolához.

Az aztékok a feljegyzéseikben cocoliztli néven említették a kórt, ami nagy dögvészt jelent.

A NatGeo annak idején az egyik műsorában a titokzatos járvány nyomába eredt. A megszólaltatott tudósok segítségével kiderült, hogy 1545-ben tört ki az első járvány, és 1570 körül a második. Az 1545-ös és a későbbi járványnál is egy aszályos időszakot rendkívül csapadékos év váltott. Hasonló játszódott le 1993-van az Egyesült Államokban, a rágcsálók a csapadékos évben elszaporodtak, és a hantavírus, melyet hordoztak, 52 ember halálát okozta.

A kutatók úgy vélik, az aztékok tragédiájában is közrejátszhatott a fertőzött rágcsálók elszaporodása, majd a velük való véletlen érintkezés során a gyilkos vírus, illetve vírusmutáció tömegjárványt okozott. A pusztítás mértékéből és üteméből arra is következtettek, hogy egy második mutáció is történt, ami miatt a vírus egyik emberről a másikra terjedt át.

A járvány mérete és súlyossága a XIV. századi, 25 millió áldozatot követelő európai pestisjárványhoz volt hasonló.

Arra, hogy mi is lehetett pontosan a cocoliztli, más elméletek is születtek.

2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött.

2017-ben a Nature magazinban jelent meg egy cikk arról, hogy Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genomját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén

a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálta.

Ma ez a baktérium hastífuszt és tífuszhoz hasonló betegségeket okoz, amely a betegek 10-15 százalékánál halálos kimenetelű lehet.

Az aztékok között terjedő járványért az utóbbi elmélet szerint részben a korabeli, spanyol uralmat követő hanyatlás miatt kialakult rosszabb higiénés feltételek a felelősek. És azt valószínűsíti, hogy az európaiak hurcolták be a vírust az amerikai kontinensre.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x