hirdetés
Lengyel-tamás-1.jpg

"Megegyezés nélkül nem kerülhetjük el a sebeket" – beszélgetés Lengyel Tamással a férfi nő-kapcsolatról

Amit az egyik legkegyetlenebb oldaláról világít meg Nina Raine angol szerző Nemek és igenek című darabja. Magyarországi ősbemutatóját március 2-án tartják a Centrál Színházban.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. február 25.


hirdetés

Az eredeti címet (Consent – beleegyezés, egyetértés) szellemes szójátékká változtatta a fordító Baráthy György. Az utolsó próbahét előtt az egyik főszereplővel, Lengyel Tamással beszélgettünk, mindenekelőtt az ő figurájáról.

– Egy nagyon sikeres védőügyvédet játszom, aki nem csinál morális kérdést abból, hogy kit véd, és a védenceit milyen módon menteti fel. Ez a szakma nagyon közel áll hozzá, mert hatalmas ego-harcos. Jó képességű, okos férfinak, egyfajta alfahímnek képzeli magát, aki úgy érzi, bizonyos dolgok és előfeltételek járnak neki az életben. Hivatásával is azt bizonyítja magának, mennyire rátermett és milyen jól tudja az eseményeket irányítani. Nagyhangú, már-már erőszakos, önző figura, aki nemigen tartja tiszteletben más véleményét, ha az nem egyezik az övével. Nem csapatjátékos, hanem egyszemélyes bulldózer. Természetesen a férfitulajdonságokat nagyon respektálja, vannak komoly férfibarátságai, de státuszban önmagát, és magát a férfinemet is kissé feljebb helyezi.

– A történet középpontjában egy nemi erőszak ügye szerepel, ami, ha nagyon sarkosan közelítjük meg, a nemek harcának legextrémebb formája. Azon túl, hogy büntetőjogi fogalom.

– Ezért is mondtam, hogy Edward nem nézi, hogy ki mit követett el. Elvállalja azt, amit jól megfizetnek és amiről úgy gondolja, kihívás számára. A darabban éppen az az érdekes, hogy betekinthetünk egy perbe, amelyben egy erőszaktevőt véd, és bizonyítékok hiányában fel is mentet, majd ugyanezt kapja vissza az élettől. Párkapcsolatának legnagyobb válságában, amikor kérdés lesz, kinél marad a gyerek, a feleség azzal vádolja meg, hogy erőszakot követett el rajta. Ekkor szembesül azzal, hogy ô maga is kerülhet olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint azok az áldozatok, akikkel szemben a védelmet képviselte. Egészen elképesztő párhuzam, hogy az eddigi véleményvezér, aki a dolgok történéséit igazgatta, annak egyik pillanatról a másikra a feje felett dönthetnek a sorsáról. Így fordulhatna elő, hogy bizonyítékok kizárása, továbbá a jogi szabályozás révén egy nem-erőszaktevő valóban erőszaktevővé válik, vagy egy megerőszakolt nő jogorvoslat nélkül távozik a bíróságról.

– Az előadást beharangozó fotókon mindegyik szereplő arcán van egy seb.

hirdetés

– Ez egy szimbólum, ami arra utal, hogy kapcsolataink során, sőt, már azzal is, hogy egyáltalán a világon vagyunk, mindannyian szerzünk sérüléseket. Egyben azt is sugallja, ami az eredeti címben is benne van: egyetértés, megegyezés nélkül, ha mindig önző módon csak saját magunkra gondolunk, ha nem vagyunk képesek másra figyelni, nem kerülhetjük el a sebeket.

– A darab eredeti bemutatója nagyjából egybeesett a #MeToo-mozgalom elindulásával. Vajon ez-e a módja annak, hogy eljussunk a férfi és nő közötti egyenjogúsághoz, a kölcsönös tisztelethez?

– Én egy kicsit csalódott vagyok, hogy a #MeToo-nak nem lett komolyabb következménye Magyarországon. Porba hullott két fej, de máshová nem gyűrűzött be. Pedig az ilyen atrocitások, biztos vagyok benne, hogy sok más szakmában is előfordulnak, de talán túlságosan erős az egzisztencia-féltés és az emberek úgy érzik: nincs értelme kiállni a nyilvánosság elé, mert semminek nincs következménye. Inkább úgy élik meg az egészet, mint egy szükséges rosszat, hogy az életük fenntartható legyen. Ami magát a kampányt illeti, úgy gondolom, ha túlzásba viszik, egy idő után az emberek elkezdenek félni, mit tehetnek, és mi számít a másik ember személyes tere megsértésének. Miután ezek nehezen meghatározható dolgok, ha mindenre felhasználjuk, akkor pont az ellenkező hatást válthatja ki: görcsössé válunk mindenféle kommunikációban, kapcsolatfelvételben, egyfajta ál-tisztelet, művi távolságtartás alakulhat ki a másikkal szemben, mert senki nem fogja tudni, meddig mehet el.

– A Nemek és igenek heves vitákat váltott ki világszerte. Te milyen fogadtatást vársz a darabtól?

– Nem ezen gondolkodom most. Számomra inkább az a fontos, hogy a figurához való viszonyom tisztázódjon, minden pillanatban tudjam, mit játszom, mi a szándékom, hová tart a karakterem, tudjak az energiáimmal úgy bánni, hogy végig kitartson. Ez egy nagyszerű szerep, régen volt alkalmam ilyen komoly, drámai szerepet játszani. Edward a darab egyik fő figurája, így az előadás minőséget illetően nagyon nagy a felelősségem.

– Évek óta igen elfoglalt vagy: színház, tv-sorozatok, filmek, köztük nemzetközi produkciók.

– Most úgy néz ki, hogy a nyarat újra végigforgatom, de a magyar színészek élete annyira kiszolgáltatott és kiszámíthatatlan, hogy sokszor egyik napról a másikra tudjuk meg, mi fog történni velünk…

– Te a szerencsésebbek közé tartozol, és még az a veszély sem fenyeget, hogy beskatulyáznak.

– Igen, ennek a szerepnek azért is örülök nagyon, mert az utóbbi években főleg vígjátékokban játszottam. Sokan meg is kérdezték tőlem, tudatos döntés-e ez részemről, előnyben részesítem-e a könnyedebb műfajt, de eddig nem volt olyan drámai szerep, amely felkeltette volna az érdeklődésem. Szerencsére szabadúszóként válogathatok az ajánlatok között és sokfelé lehetek, sokféle szerepben.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
iain-lindsay_face.jpg

Pál utcai fiúkat olvas a brit nagykövet a magyar kultúra napja alkalmából

Iain Lindsay nem először ad elő magyarul irodalmi művet.
Fotó: UK in Hungary Facebook-oldal - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Kedves gesztussal készült Iain Linsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete a magyar kultúra napjára:

a brit diplomata magyarul olvasott fel kedvenc magyar regényéből, a Pál utcai fiúkból. A videót budapesti brit nagykövetség posztolta.

Security Check Required

null

Lindsay már többször kedveskedett hasonló gesztussal a magyaroknak: tavaly szókirakós játékkal mutatta be, hogy mi számára a legkedvesebb a magyar kultúrából, míg 2018-ban a magyar költészet napján egy József Attila-vers részletét mondta el. De szavalt már Petőfi- és Nemes Nagy Ágnes művet is.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
richard_jewell_balladaja_kritika_screenshot_20200117120327_1_original_960x542_cover.jpg

Nemzeti hősből közellenség, avagy igazságtétel Clint Eastwood módra - Richard Jewell balladája

Ismét egy meghurcolt hőst választott főszereplőnek, ám ezúttal nem Tom Hankset csinálják ki amiatt, mert megmentett egy repülőnyi embert, hanem egy kissé együgyű, ám végletekig elhivatott biztonsági őrt, aki időben találta meg a bombát.
Szerző: Polák Zsóka, képek: 75 Year Plan Production - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Clint Eastwood a kilencvenhez közelítve sem lazsál, fáradhatatlanul rendezi tovább a filmeket. Ezekkel már nem feltétlenül akarja megváltani a világot, de tisztességes munkák általában remek alakításokkal, átélhető drámával és feszültséggel - ráadásul nagyon hasonló témákkal. A Richard Jewell is ilyen: semmi eget rengetően kiemelkedő nincs benne, mégis azonnal a hatása alá keríti az embert.

Hat évvel ezelőtt a Vanity Fair The Ballad of Richard Jewell című cikke iránt

Leonardo DiCaprio és Jonah Hill kezdett érdeklődni – az utóbbi lett volna a hős biztonsági őr, míg az előbbi az ügyvédje.

Sokáig azt pusmogták, hogy Martin Scorsese lehet a darab rendezője, ám végül mindebből nem lett semmi, pedig azért megnéznénk, hogy Scorsese mit hozott volna ki az alapanyagból. Hill és Dicaprio végül producerként maradtak a projektnél, a rendezői székbe pedig az a Clint Eastwood került, aki az utóbbi évtizedben arra specializálódott, hogy hősközpontú igaz történeteket álmodjon vászonra meghintve egy jókora adag lokálpatriotizmussal. Elég csak megnézni az utóbbi évek termését: a J. Edgar, az Amerikai mesterlövész, a Sully és A párizsi vonat is nagyon hasonló receptet követ.

hirdetés

Ezúttal az 1998-as atlantai olimpia a kiindulópont, ahol egy tömegrendezvényen a Richard Jewell nevű biztonsági őr kiszúr egy gyanús táskát. A bomba ugyan felrobban, és nagy pusztítást végez, Jewell gyors helyzetfelismerésének hála azonban sikerül minél több embert eltávolítani a közelből. Az egyszerű biztonsági őrből előbb nemzeti hős, majd közellenség lesz – az FBI-nál ugyanis egy kósza ötlet nyomán hirtelen őt gyanúsítják a bűnténnyel, a média pedig élve falja fel az újságok hasábjain. Bár a férfit később tisztázták és elfogták a valódi tettest, a meghurcolás jóformán tönkretette az életét, Eastwood pedig erre a folyamatra koncentrál.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
rsz_1rsz_kaman_albert_hazug.jpg

„Nem a robbanástól vagy a nagy sztároktól lesz igazán jó egy film” – Kámán Albert a Hazugról

A Cannes-ban bemutatott magyar rövidfilm eddig 24 díjat nyert. A rendezővel beszélgettünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Kámán Albert Hazug című rövidfilmjét tavaly májusban mutatták be Cannes-ban, a Global Short Film Awards fesztiválon.

A díjeső Los Angeles Film Awards-on kezdődött három díjjal, ahol Kámánt legjobb első filmes rendezőnek kiáltották ki, Nagyistók Editet pedig a legjobb női főszereplő címet kapta.

A fesztiválon a legjobb dráma díját is elnyerte a Hazug. Azóta pedig csak záporoznak a különböző elismerések, főleg az operatőri és a színészi munka miatt. Nem meglepő, a Hazug ugyanis egy olyan, mindennapi életből témát merítő kamaradráma, ami mindenkiben elindít valamit. Egy egész egyszerű jelenséget dolgoz fel, de nem mindennapi módon.

A 22 perces film egy labilis, párkapcsolatában rettenetesen unatkozó lány belső odüsszeiáját mutatja meg, aki unalmas, sótlan pasijával hétvégi kiruccanásra igyekszik. Eközben felemészti saját bűntudata és sötét pszichéje. A forgatókönyvben Bánkövi Dorottya segítette Kámánt, a zenét az ő édesapja, Bánkövi Gyula szerezte. A filmben egy simogatás erejéig Lukáts Andor keze is feltűnik.

- Egy interjúban azt mondtad, hogy nincs izgalmasabb kihívás a művész számára egy „őrült nőnél”? Mire gondoltál ezzel? Gondolod, így sikerül majd megértened a nőket?

hirdetés

- Nem is őrült, igazából. Inkább magányos, és szenved. Én sokkal szívesebben nézek olyan filmeket, ahol nő a főszereplő. Olyan alkotások inspiráltak, mint Lars von Trier Antikrisztusa, vagy a Polański által rendezett Iszonyat, ahol Catrine Deneuve a kiszolgáltatott nőt alakítja.

A férfi rendezők, vagy művészek a női szereplőiket gyakran elesett és elveszett emberként ábrázolják. Ez a hierarchia több filmben megmutatkozik. Egy szenvedő nőt, szerintem, sokkal jobban lehet ábrázolni, mint egy szenvedő férfit.

- Időben és vizuálisan is elég hangsúlyos jelenete a filmnek, amikor a lány marihuánát fogyaszt. Ezzel szinte kulcsmozzanattá teszed a „betépés” aktusát. A szerhasználat miatt zavarodik meg végleg Nagyistók Edit karaktere?

- A filmben természetesen nem igazi marihuána van. A forgatás során az egyik legnagyobb problémát a cigaretta megtekerése jelentette, ugyanis szinte senki nem cigizik a stábból, és két órán át szenvedtünk vele.

A fű, mint motívum a filmben a pszichedelikus, hallucinációszerű helyzetek és érzetek megteremtését szolgálja. Az álom és valóság összemosódását.

A nagyjátékfilm, amit tervezek, hasonló eszközökkel dolgozik majd.

- Mikor kezdtetek el dolgozni a filmen, milyen idős a Hazug?

- 2018 tavaszán kezdtük el a forgatókönyvön való agyalást. A film azon a nyáron forgott le. Az utómunka eltartott vagy félévig, mivel a kis stáb miatt nagyon sok munka hárult rám.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
unnamed.jpg

A titokzatos Banksy kiállítása Budapestre érkezik

A kiállítás februártól igyekszik átfogó képet adni a rejtőzködő street art művész világáról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 20.


hirdetés

Isztambul, Amszterdam, Antwerpen, Melbourne, Auckland, Toronto, Berlin, Bukarest, Kolozsvár és Párizs után Budapesten is láthatjuk Banksy, az egyik legismertebb graffitiművész világát bemutató kiállítást.

Az ART OF BANKSY mintegy 70 alkotáson keresztül mutatja be az “ismeretlen zseni” művészetét a Godot Kortárs Művészeti Intézet szervezésében, február 1-től a Tesla Loftban.

A kiállítás igyekszik átfogó képet adni a rejtőzködő street art művész világáról - ígérik a szervezők.

„Az Art of Banksy kiállítás behozza nekünk a világ különböző pontjain, mállott vakolaton, üres téglafalon vagy egy sivár felüljárón megjelent műveket a kiállítótérbe és újragondolva mutatja be az ismeretlen zseni alkotásait, hogy a művek esszenciális üzenetét festmények, fotók, printek formájában egy izgalmas kiállítási élménybe sűrítve közvetítse” – mondta Sáfár Zoltán, a Godot Kortárs Művészeti Intézet alapító-tulajdonosa.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!