desiro
Három és fél évet késtek a magyar vonatok tavaly
A negatív rekordot tartó járat 971 perccel, vagyis több mint 16 órával a tervezett időpont után érkezett meg.
Illusztráció: Wikipédia
2018. április 12.

Az Index közérdekű adatigényléssel fordult a MÁV-hoz, hogy kiderítsék, mennyit késtek a vonatok a tavalyi évben.

A vasúttársaság válaszából pedig megtudták, hogy tavaly a teljes hálózaton összesen 1.831.556 percet, vagyis 3,5 évet késtek a személyszállító vonatok.

Ez azt jelenti, hogy a nagyszabású vasúti beruházásoknak egyelőre nincs pozitív hatása a késésekre, mivel a fenti adat nagyjából megegyezik a 2008-2014 közötti átlaggal.

A három és fél évnyi késést 120.423 vonat hozta össze, ami az összes szerelvény 11,55 százalékát jelenti, tehát ennyi nem érkezett meg időben. Az egy vonatra jutó átlagkésés így 15,2 perc, a negatív rekordot pedig tavaly a januárban Esztergomnál kisiklott járat tartja 971 perccel.

Egyébként a statisztikákba nem számolták bele azokat a vonatokat, amelyek 5 perc 59 másodpercnél kevesebbet késtek, ezért előfordulhat, hogy valójában több késés volt az itt közöltnél.

Kiderült az is, hogy a pécsi és a szegedi vonalon a leggyakoribbak a késések: előbbi esetében a személyszállító vonatok 28 százaléka, utóbbinál pedig a negyedük nem volt pontos 2017-ben.

A részletes adatokat az Index cikkében nézheted meg, grafikonokkal együtt.

Cikkünkhöz a MÁV a következők közlését kérte.

Jól érzékelhető fejlődésen ment át, jó irányba halad a vasúttárság a fejlesztésekkel 2012. óta – köszönhetően a jármű- és pályafejlesztéseknek, felújításoknak, az új motorvonatok beszerzésének, a menetrendszerűség növekedésének, a szolgáltatási színvonal javításának. Az utasok érzékelik is az előrehaladást, ezt az is bizonyítja, hogy 2,3 millióval többen utaztak vasúton 2016-ban, mint 2015-ben. 2017-ben folytatódott a kedvező tendencia, mintegy 1 millió fővel nőtt az utasszám 2016-hoz képest. Ha a pontossági mutatókat nézzük, akkor 2012-ben és 2013-ban 86%-os, illetve 84%-os volt ez az adat, 2016-ban az elővárosi és regionális járatok pontossági mérőszáma, azaz menetrendszerűsége már 92,35%, az összes vonat menetrendszerűsége pedig 90,72% volt. Szintén az összes járat esetében 2017-ben 88,3%-ot, míg az idei első negyedévben 91,2%-ot mutatott a menetrendszerűség.

Hozzátesszük, hogy a magyar vasútvonalakon a menetrendszerűségi, pontossági mutatószámok nem vagy nem sokkal rosszabbak a fejlettebb európai országok vasúttársaságainak eredményeinél sem. Hogy csak néhány példát említsünk: Svájcban 2017-ben 89%, Belgiumban pedig 88,3%-os volt a menetrendszerűség.

A „Személyszállító vonatok késése az egyes vonalakon 2017-ben” sor alatt feltüntetett grafikonból éppen arra lehet következtetni, hogy jelentős pozitív hatása volt a befektetett erőforrásoknak a már nagyrészt felújított Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa és a Budapest–Esztergom vonalakon, mert az átlagnál pontosabbak a vonatok. Az előbbi vonal esetében 2016-ról 2017-re 9,5 százalékkal nőtt a fizető utasok száma (6,6 millióról csaknem 7,3 millióra). A nyári időszakban a balatoni utasszám 8,6%-kal, a bevétel pedig 10%-kal növekedett. Az utóbbi vonal esetében 2011 volt a felújítás előtti utolsó év, amikor végig közlekedtek szerelvények a vonalon. Ehhez viszonyítva 2016-ban 56 százalékkal több, összesen 3,2 millió fizető utast szállított a MÁV-START az esztergomi vonalon. 2017-ben pedig 6,6 százalékkal utaztak többen (3,4 millióan), mint tavalyelőtt. A villamosításnak és a 2018. április 9-től a teljes vonalon közlekedő FLIRT motorvonatoknak köszönhetően tovább nőhet a vasúti utazás népszerűsége. Csak hangulatkeltő elemként fogható fel a cikkben az esztergomi állomáson tavaly kisiklott vonat esetének emlegetése, mert a szerelvényben nem tartózkodtak 971 percen át utasok, mivel a baleset után nem sokkal leszállhattak. Az érintett szakaszon pedig más vonatokkal és pótlóbuszokkal fenntartható volt a közlekedés.


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!