hirdetés
citadella3.jpg

Mátyás király vára, nemzeti panteon, fürdő, sőt pálmaliget is lehetne ma a Citadella helyén

Erre mind születtek tervek – de vagy a pénz, vagy a értelem közbeszólt.
Forrás: Budapest romantikája blog, címkép: Fortepan/Klösz György - szmo.hu
2018. augusztus 26.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Ha volt az aranykori Budának – később Budapestnek – olyan épülete, melyet a helyi lakosok a vereséggel, a terrorral és a szégyennel azonosítottak, akkor az kétségkívül a Gellért-hegyen félelmetesen magasodó Citadella volt. Bár neve olaszul fellegvárat jelent, a Citadella soha nem szolgálta a város erősségét, 1852-es építésekor egyetlen cél vezérelte Haynau tábornokot: az elrémítés.

A vár ágyúit már a kezdetektől a szabadságharc óta megbízhatatlan Pest felé irányozták, hogy ezzel is elejét vegyék minden újabb zendülési kísérletnek. Bár a fellegvár az 1867-es kiegyezéssel hadászati szempontból feleslegessé vált, létezése önmagában sértette a magyarok hazafias érzelmeit.

Citadella, 1918. Fotó: Fortepan

A Citadellát el kell bontani

Nagyjából ekkor születtek meg az első tervek arra, hogy miként lehetne a városképből és az emberek emlékezetéből egyaránt kitörölni ezt az építményt, és az elképzelések mind úgy kezdődtek, hogy a Citadellát el kell bontani. Hogy ezek után mi történjen, arról már közel sem volt ekkora egyetértés.

1. terv

Az első és talán legkézenfekvőbb ötlet szerint a rosszemlékű vár helyén az eredetivel megegyező vagy nagyon hasonló csillagvizsgálót kellett volna felépíteni. Ugyanis a Citadella területén állt korábban a Csillagda (Uraniae), ahová a magyar csapatok behúzódtak az osztrák fegyverek elől a szabadságharc ütközeteiben. Maga az épület az osztrák ágyútűztől annyira megsérült, hogy menthetetlenné vált, és végül össze is omlott.

Fotó: Fortepan

2. terv

A másik tervet eredetileg Széchenyi Istvánnak tulajdonították és többen is újra felelevenítették az évtizedek során. E szerint a leginkább az lett volna a helyes, ha a szégyen helyét a dicsőség vette volna át, és a gyűlölt épület helyén egy nemzeti Panteon magasodott volna. A magvalósításhoz talán Pejakovics Lázár műépítő járt a legközelebb, aki terveket és költségvetést is készített a kegyhelyhez a század fordulóján. Elképzelései szerint az épületcsoport kőben és ércben örökítette volna meg az ország történetét.

Látható lett volna itt Árpád és az őt követő valamennyi fejedelem és király, az ősi hét nemzetség vezetői, sőt a régi nemesi családok képviselői is. A mérnök ezt egy templomszerű zárt és nyitott folyosókból, valamint galériákból álló épületben tervezte elhelyezni, melyhez két oldalpavilon csatlakozott volna a honfoglalás és a szabadságharc szoborcsoportjaival.

Fotó: Fortepan/magyar Bálint

A kétségtelenül monumentális építmény pedig megközelítőleg 20-30 millió forintba került volna (összehasonlításként az Operaház annak idején 2 millió forintból készült el). A panteon terve végül a XX. század első évtizedének derekán végérvényesen lekerült az asztalról.

Ki a katonákkal!

Terv persze készült megszámlálhatatlan mennyiségben ezen kívül is, ráadásul az ötletek sora akkor indult csak meg igazán, amikor az osztrák hadsereg a Citadella területét vissza adta a fővárosnak, és az utolsó katonák is elhagyták a terrorvárat. Ugyanis a kiegyezés után még több, mint 30 évig, egészen pontosan 1899-ig állomásoztak katonák a falak között, de ők valószínűleg már inkább csak az épületet védték, mivel eddigre a vár minden hadászati jelentőségét végleg elveszítette.

Persze ha valóban így volt, akkor felesleges volt az aggodalom, hiszen a fővárosnak nem lett volna pénze az épületegyüttes elbontására, és 1899 után is csak tessék-lássék munkálatokat kezdeményeztek itt. A homokkőből épült bástya elbontása és a fal áttörése csak arra volt elegendő, hogy a Citadella militáns jellegét eltüntessék. Valószínűleg a pénzhiány lehetett az oka annak is, hogy a rengeteg nagyszabású tervből végül egyik sem valósulhatott meg.

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Ötletbörze a Citadella hasznosítására

Pedig az évek folyamán terveztek ide fürdőt, Mátyás király várát (képzelhetjük hogyan nézne ki ma a város a két szomszédos hegy tetején két királyi várral), színházat és Szent-Gellért bazilikát is.

A legnagyvonalúbb elképzelést azonban egy magán konzorcium adta be a fővárosi illetékeseknek. Ők a hegy teljes tetejét bérbevették volna a várostól és egy hatalmas szálló- és mulatótelepet hoztak volna itt létre. A vár belsejében oszlopcsarnokokat hoztak volna létre, melyek exkluzív szórakozóhelyeként funkcionáltak volna, míg kívülről szállodákat, elegáns villákat és pálmaligeteket(!) alakítottak volna ki. Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez esetben nem is a pénzhiány, hanem a józan ész döntött és ezért nem szüretelhetünk ma (persze a klímán kívül) datolyát az ország egyik világörökség helyszínén.

Citadella, 1935. Fotó: Fortepan

Voltak azonban olyanok, akik – a nemzeti büszkeség megnyugvásán kívül is – profitáltak az osztrák hadsereg 1899-es kivonulásával. A Gellért-hegyen már abban az időben is szép számmal épültek magánvillák, melyeket csodálatos, buja kertek öveztek.

Azonban aki itt akart építkezni, annak egy olyan szerződést kellett kötnie a várossal, melyben szerepelt egy eléggé fura záradék is. Az építtetők ugyanis kötelezték magukat, hogy háborús szükségből, a király felszólítására ingatlanjaikat és a hozzájuk tartozó kertet kötelesek haladéktalanul elbontani. A hadászatban jártas osztrákok ugyanis attól féltek, hogy a (polgár)háborús ellenség ezek takarásában könnyedén megközelítheti a fellegvárat. Ez a záradék végül az osztrák kivonulás után törlésre került a szerződésekből.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
obuda-gazgyari-lakotelep-mysecretbudapest-2019.jpg

Tündéri mézeskalácsházakból áll Óbuda eldugott mini negyede

Az gázgyári munkásoknak építették a telepet, ahol mintha megállt volna az idő.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. október 26.


hirdetés

Óbuda nem mindig kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne - valószínűleg azért, mert más, nagyobb területű kerületekhez hasonlóan széttagolt, és apró, finom részleteiről, érdekes építészeti emlékeiről a lakótelepek, a forgalmas utak és a Római part büféi gyakran elterelik a figyelmet.

Pedig elég sok felfedezni való akad még a kerületben.

Itt van például a volt Óbudai Gázgyár munkástelepe, ahol a séta felér egy időutazással.

hirdetés

A gyár dolgozóinak házait olyan gondosan és egységes koncepció mentén tervezték, mint Kispesten a Wekerle-telepet.

Az egykori gázgyárhoz két mini lakónegyedet építettek: egyet a munkásoknak, egyet a tisztviselőknek. A munkásokét Almási Balogh Lóránd tervezte, a gázgyárat és a tisztviselők telepét Reichl Kálmán.

Előbbit, a munkásnegyedet U-alakban rendezték el, középen egy park található, annak egyik végén áll az iskola és az óvoda. A földszintes és emeletes mézeskalács házak az U két szárán szimmetrikusan tükrözik egymást, és az U görbületében is látható egy-egy oszlopos, egymásnak megfelelő épület. A házakhoz kertek is tartoznak.

A telepet 1911 és 1914 között húzták fel, és sokan szecessziós negyedként tartják számon. Én inkább azt mondanám, hogy néhol a magyaros szecesszió egy-egy elemét felhasználó, hangulatában a kisvárosokat és a tradicionális erdélyi építészetet idéző kis negyed ez.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
colin-farrell.jpg

Colin Farrell Budapesten forgat, és egy hetedik kerületi kebabos lett a kedvenc helye

A hely dolgozói csak több nap után ismerték fel, amikor kártyával fizetett. Ráadásul egy nem mindennapi bókot is kaptak tőle.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Budapesti kebaboshoz jár ebédelni a hollywoodi világsztár, Colin Farrell – szúrta ki a Ripost.

A színész a lap szerint épp egy sarkvidéki expedíció alatt játszódó sorozatot forgat North Water címmel, aminek munkálatait Norvégia után nálunk folytatják.

És úgy tűnik, nagyon megtetszett neki a Hari Kebab nevű hely a Városligethez közel eső István utcában: maga az étterem posztolta a Facebookra, hogy napok óta rendszeresen náluk ebédelt, de akkora a szakálla, hogy sokáig nem ismerték fel.

Végül egy kártyás fizetés buktatta le, ezután viszont egy közös képet is bevállalt a dolgozókkal. Sőt, állítólag azt is megosztotta velük, hogy itt ette élete legjobb kebabját, ami nem kis elismerés.

hirdetés

Íme a poszt:

Hari Kebab

Megunhatatlan az érzés, ami elfog minket a nevünket hallván, évről é... vre a díjátadón. Természetesen Nektek köszönhetjük Drága Hari fanok, hogy ismét a Hari Kebab lett Az Év Kutyabarát Budapesti Étterme!! Juhuuuu!! Köszönjük mindenkinek a szavazatokat azt, hogy mellettünk álltok és hogy VAGYTOK NEKÜNK!!! CSAK A HARI!!


KÖVESS MINKET:






hirdetés
diszno-rakoczi-1.jpg

A nap legbizarrabb fotója: disznó ácsorgott a forgalmas Rákóczi úton

A szabálytalanul szállított állat akkor szökött ki az úttestre, amikor a kocsi hátsó ajtaja menet közben kinyílt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

A közösségi médiában már több oldalon és csoportban is feltűnt egy nagyon bizarr fotó, ami Budapesten, a forgalmas Rákóczi úton készült.

Az látható rajta, amint az úttesten egy jól megtermett disznó szaglássza az aszfaltot.

Az állat az előtte álló, nyitott csomagtartójú kocsiból került elő. A Bp-i Autósok közössége oldalán azt írják olvasói információk alapján, hogy pénteken 11 óra körül egy Transporter hátsó ajtaja menet közben kinyílt, a kocsiban szabálytalanul szállított állatok pedig kiszöktek az útra. Remélhetőleg egyiküknek sem esett baja.

hirdetés

KÖVESS MINKET:






hirdetés
DSC_4906-1.jpg

Még a halálfélelmemről is megfeledkeztem, miközben a Boráros tér szépségeit néztem

Ez a bika most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér?
Orosz Emese cikke, fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Utálom a Boráros teret. Nem vagyok egy ijedős csaj, de szó szerint félek, ha egyedül kell átmennem a villamostól a hévig, pláne sötétedés után. Jó pár rémtörténetet hallani, és a hírek is rendszeresen beszámolnak ott történt atrocitásokról. Legutóbb például gyerekeket raboltak ki fényes nappal az ottani gördeszkapályán.

A cím ezzel szemben nem elírás. A szemét és gyanús figurák fölött elnézve a Boráros térnek igenis vannak szépségei. Lampert Benedekkel ezúttal a Boráros tér mocskában keresgéltünk kincseket.

hirdetés

A Boráros tér közepén áll Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművészt 1983-ban felállított Borárus-szoborkompozíciója. Jól látszik a hídról, és tulajdonképpen uralja a hídfeljáró déli oldalának kerengőjét is. A kőhordók homloklapját egykor bronzdíszek ékesítették. Sajnos nem igazán csodálkoztunk azon, hogy ezeknek az évek során lába kélt.

A borárus szobor miatt joggal feltételezhetnénk, hogy a tér egykor borpiacnak adott otthont. Ez azonban csak urbán legenda, amiért a jó humorú szobrászművész a felelős.

A tér valójában Boráros Jánosról (1756-1834), Pest egykori főbírójáról és ügyvezető helyettes polgármesteréről, a Városliget megteremtőjéről kapta a nevét. A Ráday utca és a tér találkozásánál álló Boráros tér 4. számú ház térre néző homlokzatán impozáns emléktábla őrzi az ő emlékét is.

Kiskoromban autóval sokszor hajtottunk át a Petőfi hídon, én pedig már egész korán kiszúrtam a különös “kecskefejű tálat”, amit gyerekként sehogy sem értettem. Ezt most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér? És mielőtt jól szemügyre vehettem volna, rendszerint már el is suhantunk mellette.

Ma már tudom, hogy a “kecskefejű tál” igazából a nagyszentmiklósi aranykincs legismertebb darabjának, a bikafejes ivócsanaknak sokszorosára nagyított, hegesztett rézből és krómacélból készített mása.

Az ivócsanak különben szintén Boráros Jánosnak állít emléket. Az egykori avar fejedelmi kincstár részét képező, 23 aranyedényből álló nagyszentmiklósi aranykincset ugyanis egy szerb szőlősgazda a saját udvarán találta meg 1799-ben, miközben épp árkot ásott. A gazda felesége a kincseket eladogatta, illetve beolvasztatta. A túlélő darabok különböző kereskedőkön át Pestre jutottak, ahol Boráros János gyűjtötte össze, és küldte tovább őket a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!