hirdetés
mozi2_ck.jpg

Már nem létező budapesti mozik

Több mint száz mozi üzemelt Budapesten a 20. század elején. Ma 31 működik...
Forrás: Ilyen is volt Budapest - szmo.hu
2014. április 19.


hirdetés

A Fortepan képei között válogatva Az Ilyen is volt Budapest blog összegyűjtötte majdnem az összes mozit és történetüket, amik egykor Budapesten működtek. Egy korábbi cikkben már mi is bemutattunk jónéhányat, sőt egy korabeli mozibérletet is láthattatok.

Várjuk a ti visszaemlékezéseiteket is: melyik moziban, melyik filmet láttátok? Meséljétek el, milyen élmények fűznek a filmszínházakról, mit történt az egykori mozi-épületekkel, mi található bennük vagy a helyükön manapság?

1915-1923. Rákóczi út. (1918-tól Blaha Lujza tér.)

A mai Corvin áruház helyén 1912-től előbb mozi, később, 1915-től, mint kabaré működött. 1918-tól Apolló színpad volt a neve 1923-ig. Azután a Corvin áruház építése miatt átköltözött a későbbi Royal szállóba. Mindez az 1874 óta Akácfa utcából fényképezve!

apollo

Az útburkolat természetesen kockakő, a közvilágítás természetesen gázlámpa, a háttérben természetesen a Rókus kórház. A kandeláberek természetesen ekkor is szépek, a fákat már ekkor is (természetesen) próbálták védeni. Az öltözködés pedig "már ekkor is korabeli".

1950-es évek. A Baross téren a Verseny utca és a Keleti pályaudvar között állt a Capitol mozi

Itt van ma (2013) a Baross szobor...de talán már nem sokáig. Úgy hírlik, hogy visszakerül az eredeti helyére. Mindenképpen érdemes figyelni az emberek öltözködését és a hajviseletét is!

capitol

Egy kis személyes a végére. Gyökhegyi Bánk észrevétele:

A Capitol moziban a "Nagy Család" című film volt az utolsó, amit 1950. március 22-én vetítettek, és másnap a mozit végleg bezárták. Ezután a MÁV használta tehergépjármű telepként, amíg az épületet (jelenleg) nem ismert időpontban lebontották. A képen látható, hogy az épületen semmilyen nyoma nincs a mozi működésének (filmcím, plakát), ezért biztosra vehető, hogy a kép 1950 tavasza és 1955 között készült, amikor a Mávag N26 'Harcsa' buszokat kivonták a forgalomból. Az öltözetek és a rossz állapotú CA230 rendszámú Steyr 55 alapján inkább az ötéves periódus korábbi részét pártolnám.

Névjegy: Ilyen is volt Budapest blog

A szerkesztő, Popovics András 14 éves kora óta járja Budapest utcáit. Akkor, 1970-ben kapott szüleitől egy Verhovina motort, amit régesrég autó váltott fel, hiszen András taxisként dolgozik. Ő a City Taxi 424-es munkatársa és tulajdonostársa, aki Budapestet örökre a szívébe zárta.

Eleinte csak gyűjtötte a fotókat, majd szenvedélyévé vált, hogy minden képről, minél több információt szerezzen. Innen pedig már csak egy ugrás volt, hogy gyűjteményét nagyon sok Budapest rajongóval megossza, és ezekkel a szavakkal ajánl a figyelmetekbe:

"az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége, stb. 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!"

Ebből a fantasztikus és kiapadhatatlan gyűjteményből válogatunk mi is és portálunkon időről időre találkozhattok majd a különböző válogatásokkal.

1957. A Népszínház utca még kockaköves

A Bérkocsis utca sarkán maga a Nap mozi. Az egyik film: az Árnyék, a másik pedig az: Aranyalmafácska.

nap

A kép baloldalán látható a kör alakú járdasziget a terület közepén. És ez a kör nagy dolog sok embernek a gyermekkoromból. Akinek beugrik, az kérem, hogy jelentkezzen!

Jobboldalt egy középperonos, osztott ablakos "bukfenc" villamos, ami ekkoriban a 37-es számot viselte.

1957. A Lenin körút még kockaköves

A Zrínyi mozi. (Ma Hunnia, ha még megvan egyáltalán...) Nekem úgy tűnik, mint ha még a Nap is másképp sütött volna akkor!

zrinyi

Az aktuális filmek : Oké Néró, A flotta hőse és töltőtoll javítás garanciával!

1958. Lenin körút

szikra

Szemben a Nyugati pályaudvarral a Szikra mozi és mellette a Tavasz bár. Az út kockakő, de az autókat nem ismerem fel.

1958. A Népszínház utca és a Csokonai mozi

Az egyik járókelő kezében ott látható a kor egyik ikonja a : "cekker"! Jellegzetesség még a falon látható lyukak, amik az 1956-os forradalom nyomai.

csokonai

1970-es évek. Kun Béla tér az Alfa mozival

A film a tüzes íjász Giuliano Gemma-val. Politika nélkül mondom, hogy ezek nagyszerű idők voltak!

alfa

Alfa mozi

alkotmány

Alkotmány mozi

1970-es évek, Újpest, Árpád út

10-es járatszámú Bengálik haladnak a Váci út felé is és Rákospalota felé is. A háttérben még áll az Alkotmány mozi! Jobb oldalon a Lada egy taxi és még nincs rajta szabadjelző!

1970-es évek, Zrínyi utca (Pesterzsébet), a Bocskai Mozi

Első ízben az 1921 után PÓSA néven találunk róla említést. 1926-ban az új neve CORVIN lett, az ekkori adat szerint 600 fő volt a befogadóképessége. 1959. április 2-án HATÁR MOZI néven nyílt meg újra.

bocskai

Ez a név mindössze fél évig létezett, mert 1959. október 8-tól már BOCSKAI MOZI volt a neve.

1980-ban nyári szünetre zárt csak be, ami a mai napig tart...

Az 1980. június 9-én bemutatott film, a "Kínai negyed" volt a mozi búcsúelőadása. Nem egy MULTI PLAZA, de nekünk akkoriban nagyon is megfelelt. Az édesapám képes volt ide citálni a családot, hogy megnézhessük a "Sellő a pecsétgyűrűn" című filmet.

1975. A Rákóczi úton az Otthon áruház és Tisza mozi

Előtte az, azóta már beépített foghíjtelek. Tisza Mozi. A mozi az ötvenes években a büszke Rákóczi nevet viselte!

Ikarus, Mercedes, Zsigulik, Trabant. És itt már van BUSZ-sáv. A háttérben a Keleti pályaudvar. Fellelhető még az ostorlámpa és a fém szemétgyűjtő.

tisza

A villamos és a vágányok már sehol... Egyszerűen felfoghatatlan, hogy ennek már majdnem 40 éve!

1982, Pestújhely, Gőgös Ignác utca, 1., a Széchenyi mozi

Pestújhely községben a Széchenyi színház 1911 május 25-től kezdett működni. Alapvetően színházként, de alkalomszerűen filmvetítés is történt.

Az 1921 óta csak moziként használták. A neve rövid ideig ERZSÉBET mozi lett, de ez a név igen rövid életű lehetett, ugyanis a minden év végefelé kiadott évkönyvekben ez a név sosem szerepelt. 1922 végén is, 1923 végén is, és később is, mindig Széchenyi a név, ebből következtetni lehet, hogy az új elnevezés nem érte meg az év végét sem. A Széchenyit inkább a polgári közönség kedvelte.

szechenyi

A mozi 1949-ben megszűnt. Zöldségraktár lett, 1956-ig. 1957-ben újra mozi lett belőle. Aztán zárva volt, felújítás miatt, 1961. október 12-től 1962. április 15-ig. A továbbiakban is Széchenyi néven működött. Utolsó napja 1989. szeptember 12. volt, a Beverly Hills-i zsaru című filmmel zárt.

Ha pedig ellátogattok az Ilyen is volt Budapest oldalra, a fotókat kinagyítva, minden apró részletet szemügyre vehettek.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
doctor-650534_1920-1000x666.jpg

Az orvos, aki elektródákat ültetett a saját agyába, hogy bizonyítsa elméletét

Dr. Philip Kennedy beszéd nélkül akarta közvetíteni egy számítógépre a gondolatait, de a kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezte.
G. N. L., fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 08.



Kennedy a 90-es évek végén azzal vált híressé, hogy elektródákat épített be egy megbénult ember agyába, majd megtanította őt arra, hogy agyával vezérelje egy számítógép kurzorát - írja a Wired.

A megműtött beteget „a világ első kiborgjának” nevezte.

Kennedy nagy újítása az volt, hogy az elektródát beágyazta az agyba. Az első beültetést 1998-ban hajtották végre. A páciens, az 52 éves Johnny Ray agyvérzése után teljesen megbénult, csak arcizmai mozogtak. Kizárólag pislogással tudott kommunikálni: két pislogás jelentette az „igent”, egy a „nemet”.

A műtét után Kennedy megpróbálta megfejteni a beteg mozgató agykérgének hullámait.

Egy idő után Ray megtanulta a beültetésből jövő jeleket csupán gondolatával szabályozni. Amikor Kennedy összekapcsolta őt egy számítógéppel, képes volt ezekkel a modulációkkal egy kurzort irányítani a képernyőn. Ezáltal ki tudott választani betűket egy képernyőn lévő klaviatúráról, és nagyon lassan sikerült neki szavakat összeállítani.

Bár Ray esetének nagy visszhangja lett, a folytatás kevésbé volt sikeres. 1999 és 2002 között két hasonló állapotú beteggel próbálkoztak, de az egyiknél a seb nem zárult be, ezért az implantátumot ki kellett venni, a másiknak pedig rohamosan romlott az állapota. Maga Ray is meghalt 2002-ben agyi ütőér-tágulatban.

Kennedy azonban nem adta fel, mivel Ray mentális kurzora bizonyította számára, hogy még az ilyen bezárult világban élő emberek is meg tudják osztani gondolataikat egy számítógépen keresztül.

Az amerikai orvos álma egy agy-számítógép interfész volt, amelyen a gondolatok olyan könnyedén áramolnak, mint ahogy egy egészséges ember beszéde.

Ez óriási kihívásnak bizonyult. Az emberi beszéd több mint 100 különböző izom egybehangolt összehúzódását és elernyédését követeli. Ahhoz, hogy működő „beszéd-protézist” építsenek, ki kellett találni annak a módját, hogy miként olvassák le a hangzó beszéd teljes hangszerelését egy maroknyi elektróda jeleiből.

2004-ben egy autóbaleset során agyvérzést kapott beteget műtöttek meg. Ezúttal az agynak abba a régiójába helyezték el az elektródákat, ahonnan a neuronok az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gége izmainak küldenek jeleket. A kísérlet azonban nem sikerült.

Kennedy kutatási programja megtorpant: nem kapott rá több pénzt, stábját el kellett küldenie, kutatótársa is meghalt.

Ezután döntötte el, hogy saját maga lesz következő kísérletének alanya.

A 11 és fél órás műtétre 2014 júniusában, a karibi Belize-ben került sor. Üveg- és aranyszálakból készült elektródákat ültettek be Kennedy agyába. A cél az volt, hogy ezután rögzítsék az agyhullámait, így feltörhessék az emberi beszéd idegi kódját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x