hirdetés

Már fizetni kell a tiszta levegőért a világ legszmogosabb városában

Újdelhi a legszennyezettebb levegőjű főváros a világon. Aki ott szeretne legalább pár percre jó levegőhöz jutni, annak az oxigén bárban van erre módja - pénzért.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 17.


hirdetés

Indiában egyre súlyosabb a légszennyezettség, Delhiben már szinte állandósult a szmog. Bár hoztak néhány intézkedést, a helyzet eddig még nem sokat javult.

Ezért is lehet igény az új szolgáltatásra, amely friss levegőt biztosít a fizetőképes lakosoknak.

A New York Times arról ír, hogy

hirdetés

megnyílt az első oxigén bár Újdelhiben, ahol egy-egy kezelés 15 perces, és 4-6 dollárért (kb 1500 forint) jut a vásárló friss levegőhöz.

A cég tulajdonosa az üzlete kapcsán emlékeztetett rá, hogy húsz évvel ezelőtt senki nem hitte volna el, hogy eljön az idő, amikor fizetni kell a tiszta vízért. Most pedig eljött az az idő is, amikor

a tiszta levegő is pénzbe kerül.

A lapnak egy városban élő elmondta, hogy

már elviselhetetlen állapot számára a koszos levegő, kapar a torka, folyik az orra, szúr a szeme, és átmenetileg segít neki az oxigén-kúra.

Bár azt nem tudja, hogy valóban a terápia a hasznos, vagy csak lélektanilag hat, de így legalább egy rövid időre tiszta levegőhöz jut.

Delhiben a WHO határértékénél akár tízszer magasabb is lehet a szennyezettség.

Az ott élők szerint a kormány az igazi megoldás helyett elbagatelizálja a helyzetet. Legutóbb például az egészségügyi miniszter azt ajánlotta, hogy a szmog káros hatásainak kivédésére egyenek répát.

Ugyanakkor vannak, akiket mindez nem érdekel, továbbra is égetik a tarlót és a szemetet - írta az Index.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

A példátlan velencei árhullám csak a kezdet: a tengerek emelkedése 300 millió embert fenyeget

Velence történelmi városrészének 70 százalékát elöntötte az ár. És a legújabb adatok azt mutatják, hogy a korábban becsültnél sokkal több várost fenyeget a víz.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

Pénteken már a Szent Márk teret is le kellett zárni Velencében. Aznap dél körül másfél méterrel a tengerszint felett tetőzött az ár.

A történelmi város utcáinak 70 százalékát borította el a víz. Ekkora áradás fél évszázada nem sújtotta a várost.

És sajnos úgy tűnik, ez csak a kezdete egy olyan folyamatnak, amit elsősorban a globális éghajlatváltozás és a tengerszintek emelkedése okoz.

hirdetés

VIDEÓ: a velencei helyzetről készített Euronews-riport

A németországi Kiel és az angliai Southampton egyeteme 2018-ban tanulmányt készített arról, hogy az évszázad végéig milyen kulturális kincseket fenyeget az éghajlatváltozás. Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája mellett Velence és a lagúnája álltak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas.

De a folyamat nemcsak a műemlékeket, hanem a nagyvárosokat is komolyan fenyegeti világszerte.

A világtengerek szintje 2006 óta évente 3,6 milliméterrel növekszik. A klímaszakértők szerint az emelkedés az évszázad végére 40-80 cm-es lehet, de a legpesszimistább számítások még a 2 métert meghaladó emelkedést sem zárják ki, ha a jelenleginél gyorsabb ütemben olvadna az Antarktisz és Grönland jégtakarója.

A Scott A. Kulp és Benjamin Strauss kutatók által vezetett csoport mesterséges intelligencia segítségével elemezte, hogyan hat mindez a szárazföldekre - írja a Nature. Ehhez világszerte megmérték a szárazföldek valódi kiemelkedését, mert a korábbi műholdas technológiával készült mérések gyakran a fák és az épületek magasságát vették figyelembe.

Arra jutottak, hogy három évtized múlva, vagyis 2050-re több mint 300 millió ember lakhelye lesz a tengerszint alatt. Ez a szám a háromszorosa a korábbi becsléseknek.

Térkép: kék a régi, lila az új becslés

Az új eredmények alapján különösen nagy veszély fenyegeti, Indonéziát, Bangladest és Vietnamot: utóbbi lakosságának csaknem negyede, több mint 20 millió ember él ma olyan területen, amely várhatóan a tengerek martaléka lesz. Ez a sors vár Ho Si Minh-városra, az egykori Saigonra, az ország gazdasági központjára.

Thaiföldön a tengerszintek emelkedése a lakosság 10%-àt veszélyezteti, holott a korábbi becslések csak 1%-ról szóltak. Különösen kritikus lehet a Bangkokban élők helyzete. Sanghajban, amelyet ma Ázsia egyik legfontosabb gazdasági motorjának tekintenek, a városközpontot fenyegeti a víz.

hirdetés

Nem sok jóval kecsegtetik az eredmények Mumbai lakóit sem. India pénzügyi fővárosát és egyben a világ egyik legnépesebb városát ugyanis szigetekre építették.

Víz alá kerülhet olyan ősi történelmi örökségű város is, mint a Földközi-tenger partján álló, Nagy Sándor király által alapított Alexandria, de nem lehet nyugodt Franciaország Atlanti-óceáni partvidékének közel egymillió lakosa sem, a La Manche-csatornától a Pireneusokig.

Térkép: a kék színűek a legkevésbé, a sárgák a leginkább veszélyeztetett országok

Benjamin Strauss szerint már ma 110 millió ember él a tengerek dagályszintje alatt, de a katasztrófát eddig meg tudták akadályozni falakkal, gátakkal. A tengerszint alatt fekvő New Orleans kiterjedt gátjai és egyéb védelmi rendszerei ugyanakkor 2005-ben összeomlottak a Katrina hurrikán csapásai alatt.

A kutatók szerint a városoknak minél előbb rá kell szánniuk magukat jelentős védelmi beruházásokra.

Dina Ionesco, az International Organization for Migration kormányközi szervezet egyik vezetője azt mondja, az érintett országoknak már most fel kell készülniük arra is, hogy nagyszámú lakosságot kell áttelepíteni biztonságos szárazföldi területekre. Ez nem lesz kis feladat, mert ekkora tömegek vándorlására kevés precedens van a modern történelemben.

A tenger elől menekülők migrációja ráadásul kiélezhet amúgy is robbanásveszélyes regionális konfliktusokat is. John Castellaw, egykori tengerészgyalogos tábornok, aki az iraki háború idején az Egyesült Államok középső parancsnokságának volt a vezérkari főnöke, a második legnagyobb iraki város, Bászra elsüllyedését tartja ilyen fenyegetésnek. A tábornok szerint a területveszteség akár újabb háborúhoz is vezethet, és növelné a terrorizmus kockázatát is.

„A tengerszintek emelkedése nemcsak környezeti, hanem humanitárius, biztonsági és katonai probléma is” – mondja Castellaw.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Starlink_Mission_47926144123.jpg

Elon Musk 40 ezer műholdat küld az űrbe, a csillagászok szerint örökre megváltozhat az égbolt

Azt mondják, a fényszennyezés előbb-utóbb teljesen ellehetetlenítheti a munkájukat.
Fotók: Wikipedia - szmo.hu
2019. november 17.


hirdetés

November 11-én a floridai Cape Canaveralból felszállt a SpaceX újrafelhasználható rakétája, amely egyszerre 60 műholdat vitt fel az űrbe. Ez volt a második forduló Elon Musk Starlink-programjához.

A milliárdos vállalkozó azt tervezi, hogy több tízezer műholddal biztosítja az internet-szolgáltatást az egész Földön.

VIDEÓ: startol a műhold-szállítmány

hirdetés

Októberben Musk cége azt kezdeményezte, hogy a már jóváhagyott 12 ezren felül további 30 ezer műholdat küldhessenek fel alacsony Föld körüli pályára. Ha ezt engedélyezik, akkor egyedül a Starlinknek nyolcszor annyi műholdja lesz, mint amennyi jelenleg az űrben kering.

És a Space X nem az egyetlen cég, amelyik műholdak ezreiben gondolkodik. Hasonló hálózat kiakalítására készül az Amazon, a kanadai Telesat és a brit OneWeb is.

A csillagászok aggódnak, hogy égbolt emiatt már soha nem lesz olyan, mint azelőtt.

Már a májusban fellőtt első Starlink-műholdak is meglepték rendkívüli ragyogásukkal a csillagászokat. Voltak, akik már akkor hangot adtak aggodalmuknak, hogy a rengeteg műhold akadályozhatja a munkájukat. Bár az első Starlink-fürtök ma már magasabb pályán mozognak, és a fényes nagyvárosokból szabad szemmel már nem láthatóak, sötétebb égbolton még mindig kivehetőek.

VIDEÓ: a Starlink-műholdak átvonulása az égbolton

Az egyik legfőbb gond a fényszennyezés, amit a műholdak visszatükröződő felszíne okoz.

A Space X ugyan hajlandó rá, hogy a szatellitek Föld felé néző oldalát feketére fessék, és ezzel csökkentsék a visszatükröződésüket, de Anthony Tyson, a kaliforniai egyetem csillagásza úgy gondolja, ez nem oldaná meg a problémát.

Tyson a tudományos vezetője a Chilében építés alatt álló Large Synoptic Survey nevű, 8,4 méter átmérőjű tükörrel, 3200 megapixeles kamerával felszerelt teleszkópnak, amely három naponta elkészíti majd a ma lehetséges legátfogóbb felvételeket az univerzumról. A teleszkóp segíti a csillagászokat a sötét anyag, a sötét energia, a Tejút és a naprendszerünkön túli más régiók eredetének megértésében.

Viszont éppen amiatt, hogy képes az alig látható tárgyakat is észlelni, a műhold-áradat komoly akadályokat jelenthet a Large Synoptic Surveya használatában.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés

A pestis megjelenése Kínában, a velencei árvíz és az ausztráliai tűzvész is a klímaváltozás miatt van

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb extrém időjárással, pusztító szárazsággal és a globális felmelegedéssel hozták összefüggésbe mindhárom komoly problémát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 14.


hirdetés

A klímaváltozás eredményének tartják a Velencében kialakult árvizet, az Ausztráliát sújtó pusztító tűzvészt és a pestis megjelenését Kínában.

Velencét kedden öntötte el az árvíz a heves esőzések következtében. A szerdára virradó éjszakai órákban a víz elérte a 187 centiméteres magasságot, ami rekordnak számít: a történelmi feljegyzések szerint ilyen magas vizet 1200 óta csak hat alkalommal mértek eddig. Ez a második legmagasabb az 1966-os után, amikor a Szent Márk téren 194 centimétert mértek.

Szerda reggelre a vízszint 120 centiméterre süllyedt, majd a délelőtti órákban újabb ár érkezett 145 centiméteres szinttel. Az ár érkezését jelző szirénák folyamatosan jelezték a víz emelkedését. Az egy méter fölötti vízszint azt jelenti, hogy több ponton a térdig érő gumicsizma sem elegendő a közlekedéshez.

A víz elárasztotta a híres Szent Márk teret is. A Szent Márk-székesegyházban a vízszint az éjszaka meghaladta az egyméteres magasságot. A tengerár teljesen elöntötte Pellestrina szigetét, ahol két idős ember életét veszítette. Egyiküket áramcsapás következtében, akkor érte a halál, amikor lakóházában a szivattyúkat próbálta meg elindítani.

hirdetés

Luigi Brugnaro, a város polgármestere már szerdán vészhelyzetet hirdetett, a Twitteren pedig kijelentette, hogy

"ez a klímaváltozás eredménye".

Azt is mondta, hogy Velence térdre kényszerült, a károk pedig több száz millió euróra fognak rúgni.

Ausztráliában nem a víz, hanem a tűz okoz óriási pusztítást, mivel már múlt hét óta egyre nagyobb területre terjed ki az erdő- és bozóttűz. Csütörtökre már négy halálos áldozatot jelentettek be, és több száz embernek kellett elhagyni az otthonát, amely a lángok martalékává vált.

Az egyelőre megfékezhetetlen lángok eddig már több mint 80 helyszínen csaptak fel, és súlyos pusztításokat okoztak. Két államban, Queenslandben és Új-Dél-Walesben már szükségállapotot is hirdettek. A tűzvész hamarosan Sydney-t is elérheti, ami azért jelent komoly veszélyt, mert ez Ausztrália legnépesebb városa.

A pusztító tűzvész kialakulását szintén a klímaváltozásnak tudják be, mivel országszerte egyre melegebb van,

Queenslandben és Új-Dél-Walesben pedig 2016 óta tombol a szárazság, ami tökéletes táptalaj az erdő- és bozóttüzek terjedéséhez.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
quantas.png

19 óra egyhuzamban a levegőben: Londonból Sydneybe utaztak a világ leghosszabb kereskedelmi repülőútján

A tesztjárat utasai két napfelkeltét is láthattak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

Egy London-Sydney repülőút világrekordot döntött, ez lett ugyanis a leghosszabb utat megtevő kereskedelmi repülőjárat a távolságot és az órák számát tekintve is.

A CNN cikke szerint amíg valaki ki nem találja, hogy hogyan tudunk embereket a Föld egyik oldaláról a másikra teleportálni, addig ez lesz a legjobb mód rá.

A Qantas ausztrál légitársaság által indított kísérleti járat pénteken érkezett Sydney-be a brit fővárosból. Egy olyan út volt ez, ami a modern repülőgépek és a légi közlekedés képességeinek határait tágítja és egyszerre két rekordot is megdöntött.

Mindeközben az utasok egy ritka dupla-napfelkeltének lehettek a szemtanúi.

hirdetés

A QF7879 járaté lett a világ leghosszabb kereskedelmi útja a levegőben. Mind távolságra (17 800 kilométer), mind a felhők felett tartózkodás idejét számítva (19 óra és 19 perc).

A korábbi csúcsot ugyanezen társaság New Yorkból Sydneybe tartó tesztjárata tartotta.

Ez az eredmény segíthetné az úgynevezett ultrahosszútávú repülések új generációjának bevezetését, amelyeknél közvetlen járatok indulnának Sydney és Európa vagy az Egyesült Államok között.

A tesztrepülésen körülbelül 50 ember vett részt és a londoni Heathrow-ról indultak a hajnal előtti órákban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!