hirdetés
nyito-6.jpg

Máig látható egy több száz éves majorság Szántódpusztán, az egykori apátsági birtokon

Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 27.


hirdetés

Itt van a Balaton egyetlen akváriuma

A majorság épületeiben képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállítások láthatók. Itt van a Balaton egyetlen akváriuma, amely a tó élővilágát mutatja be, szezonnyitáskor töltik fel a bemutatóhelyet, ahol a jellegzetes halfajokkal lehet találkozni.

Ezen kívül helytörténeti kiállítások, festménygaléria, lovascentrum és kőgyűjtemény is látható az épületekben.

A gyerekeknek, csoportoknak kézműves-, íjász-, lovas programokat szerveznek, de vannak lovas bemutatók, kocsikázás, pónizás is, sőt kedvelt esküvői helyszín is a kis kápolna.

A puszta legértékesebb épülete a kastély, amely 1716-ban már állt, és benne a tihanyi apátság jószágkormányzója és gazdatisztjei, erdőmérnökei laktak.

1880-as években, amikor a puszta újra virágzásnak indult, az épületet klasszicizáló stílusban átépítették. Manapság irodák és kiállítások vannak benne.

Az egyik érdekes kiállítás

a szántódi révhajózás történetén vezet végig.

A tihanyi apátságnak az alapításkor mindkét vízparton voltak birtokai, sőt a középkorban a rév birtokjoga is a monostoré volt. A révészek árut, terményeket és személyeket is szállíthattak Tihany és Szántód között. A révet először II. András 1211-es birtok-összeíró levelében említik. Az átkeléshez évszázadokon át fából készült dereglyéket használtak. Egy későbbi, 1820. évi feljegyzés szerint a komp egyszerre 35 személyt, 5 parasztszekeret, 1 hintót, 12 lovat tudott átvinni. Az első motoros komp 1928-ban indult útnak és a hatvanas évek közepéig működött. Ezt követően álltak forgalomba a ma is látható nagy befogadóképességű komphajók.

A hajózás és a halászat is fontos tevékenység volt a tó mellett, így ebből is kapunk ízelítőt a kiállításon.

A halászok jellegzetes bödönhajói a Balaton legkorábbi vízi járművei voltak.

Az egyetlen tölgyfatörzsből faragott ladikban két ember fért csak el. A tömeges szállítást később, az első gőzhajó oldotta meg, amely 1846-ban indult útjára a Balatonon.

A halászat is igen jelentős volt, a tóban sokféle halfaj élt. 1942-ben 40 féle halat jegyeztek fel, de a lista később tovább bővült. Egyik legismertebb hala a süllő (fogas), de van ponty, harcsa és csuka is. A legnagyobb számban a dévérkeszeget fogták ki. A múlt század hatvanas éveiben telepítettek a tóba angolnát és a busát.

A Szántódpusztától 7 km-re élő asszonyok egyik híres termékével, a balatonendrédi vert csipkével is megismerkedhetünk. A vert csipke az itáliai Velencéből származik, és a 17. században lett népszerű, és hozzánk az olasz és német csipkekészítőkön keresztül jutott el.

Az endrédi csipke jellegzetessége, hogy rendkívül vékony cérnából készül,

mintáit pedig az oktatók hozták magukkal, majd az alkotó kedvű asszonyok találtak ki újabb mintákat. Balatonendréden a 20. század elején kezdték a vert csipkét készíteni. Külön érdekesség, hogy Kájel Endre református lelkész volt az, aki 1908-ban megszervezte az első csipkeverő tanfolyamot, és a csipkekészítést tanító iskolája, műhelye, majd később telephelye a paplaknak az egyik szobájában volt.

A Kárpát-medence ásványait bemutató kiállítás egy 1740-ben épült régi gazdasági irodaépületben látható. Kövecses-Varga Lajos magángyűjteménye Magyarország legnagyobb és legszebb ilyen kollekciója, és a nagyobbik része 1986 óta látogatható Siófokon. Az államilag védett gyűjtemény közel 3000 ásványból áll, Szántódpusztán ebből 1000–nél több látható. A múzeumi kollekció folyamatosan gyarapodik a mai napig is.

A szépen felújított Szent Kristóf kápolna az épületek feletti dombon áll.

A török pusztítás után elődjét 1735-ben fazsindellyel és fatoronnyal építették újjá, majd 1820-ban felújították, átépítették. 1821-ben avatták fel újra. Szent Kristóf a zarándokok, utazók, és újabban az autósok védőszentje. Azt tartják róla, hogy megóv a váratlan haláltól és a balesettől. A kápolna oltárképe ezért azt a jelenetet mutatja be, amikor a szent a gyermek Jézust a vállán viszi át a megáradt folyón. A freskót az 1930-as években Miklósi Gábor festette. Az elmúlt évek hagyománya, hogy a július utolsó vasárnapján, Kristóf napján a szentmise a járművek megáldásával fejeződik be.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
balaton_rostasy-5-1.jpg

Ilyet is ritkán látni a Balatonnál augusztus utolsó hétvégéjén

Megteltek a strandok, mintha főszezon lenne... A szokatlan melegben tömegek élvezték a vizet, a napozást, a büfét, a csúszdát - mindent, amit csak a magyar tenger tud nyújtani egy kánikulai napon.
Fotók: Rostásy Szabó Mihály - szmo.hu
2019. augusztus 31.



A képek alapján azt hihetnénk, hogy tombol a nyár a főszezonban a Balatonnál. Pedig már hivatalosan végéhez közeledik a nyári szezon. Az ilyenkor szokásosnál jóval melegebb van, így nem csoda, hogy a 30 fok feletti hőmérsékletben újra megteltek a strandok.

Aki teheti, még kiélvezi az utolsó kánikulai hétvégét, pancsol, napozik, sörözik, fagyizik... Az időjósok szerint még két napig - keddig - lesz ilyen az idő, utána beköszönt már tényleg az ősz.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
balaton_feneken4.jpg

Elsüllyedt falu harangja, vízből kiálló vártorony - rejtélyes épületek a Balaton fenekén

A halászok is kerülték azt a két helyet, ahol gyakran tornyokat láttak és harangkongást hallottak a helyiek.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Balaton. 1950. Fortepan - szmo.hu
2019. október 15.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Szóbeszéd. Vagy nem.

A Balaton partján több, mint két évszázada makacsan tartja magát a szóbeszéd néhány rejtélyes víz alatti építményről. Időről-időre felröppen a hír, miszerint valaki talált valamit a tó fenekén Tihanynál vagy Örvényesnél.

Egyesek a csendes esetéken még az elsüllyedt falu harangjának, hullámzás okozta kongatását is hallani vélték. Vannak olyanok, akik a nagy aszállyal sújtott években látni vélték egy vár vízből kiálló tornyát.

Ezekre az elbeszélésekre pedig a régi halászok elbeszélései csak ráerősítettek.

Tihany. 1906. Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum

Szintén olaj a tűzre egy 1700-as években készült

katonai térkép, mely Örvényesnél az említett helyen egy azóta nem létező szigetet jelölnek ott, ahol most csak a tó vize hullámzik.

Bár a folyamatos hálószakadások miatt a halászok általában elkerülték a két említett helyet (mind Tihanynál, mind Örvényesnél), egyikük 1919-ben mégis utóbbinál látott munkához. Amikor hálója elakadt, lemerült a víz alá és saját szemével is látta a romokat. Elmondása szerint egy négyszögletes, kastélyszerű udvaron járt és saját szemével látta a sokat emlegetett tornyot is.

A római korsó titka

Az eset után hamar elült a szóbeszéd, de 1935-ben újabb meglepő eset történt. Újra halászok kerültek a történet középpontjába, akik

egy csodás és szinte teljesen ép, római korsót adományoztak az egyik tóparti múzeumnak.

Az ő hálójuk is Örvényesnél akadt fenn egy kőfalban, majd, amikor kiszabadították, akkor megtalálták benne a csodás, ókori leletet. Az eset itt újra nyugvópontra jutott, hiszen az 1950-es évek második feléig Magyarországon szinte ismeretlen volt a könnyűbúvárkodás, így senki sem volt képes érdemben megvizsgálni, hogy mit is rejt a Balaton vize az említett két helyen. A titok megfejtéséhez végül 1957-59-ben kerültek a legközelebb.

Balaton. Halászok Tihany közelében. 1953. Fortepan/Barbjerik Ferenc

Ekkor két muzeológus, Tóth Lajos és Szentléleky Tihamér kezdett behatóbban foglalkozni a rómaiak 2-4. század közötti tevékenységével a tó környékén. Ők a rendelkezésre álló adatok alapján

arra a következtetésre jutottak, hogy a Balaton mélyén valószínűleg több, római korban épült villa romjai is heverhetnek.

Ugyanis abban az időszakban, amikor rómaiak a tó környékén a legaktívabbak voltakm, komoly és hosszan tartó aszály sújtotta a vidéket. Ennek következtében a partvonal mintegy 500-1000 méterrel beljebb húzódott a meder irányába.

Az aszály-dagály változása a tó természetes folyamata volt a szabályozás előtti időszakban, ám aki ezzel nem volt tisztában, azt könnyen megtréfálhatta a jelenség. Ahhoz azonban, hogy az elméletet igazolni tudják, a partokon is ásatásokat kellett kezdeni, hogy a feltételezett villák társait a mai szárazföldön is megtalálják. Az 1957-ben zajlott ásatások pedig eredményt hoztak, a parton mindkét helyen római település nyomaira bukkantak!

A térképvázlat a Természettudományi Közlöny 1959 novemberi számában jelent meg. Az örvényesi romok helyzetét mutatja (római számokkal a parton, kisbetűkkel a vízben).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito-8.jpg

Mintha Toszkánában járnánk, olyan a Badacsony a nyár végi napsütésben

Szőlővel borított hegyoldalak, kis présházak, eldugott templomok, szaglászó kiskutya – idilli hangulat a Balaton mentén.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. szeptember 29.



A Balaton vidéke ősszel is tartogat szívmelengető, romantikus pillanatokat. Az aranyszínű napsütésben zöldellő szőlőtőkék, a már sárguló növényzet, a fák alatt megbújó kis présházak, vagy a sarkon felbukkanó templom olyan, mintha nem is nálunk, hanem valahol az olasz Toszkánában járnánk.

A Badacsonyba egy lazító sétáért, egy jó borért és a teljes kikapcsolódásért is érdemes ellátogatni.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito.jpg

Kötelező felmászni a Kőhegyre Zamárdiban, mert innen a legszebb a kilátás a Balatonra

Útközben pedig nézd meg a Szamárkövet, amelyhez különös legendák fűződnek.
Fotók és szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. szeptember 07.



Sok hely van, ahol csodálatos a kilátás a Balatonra, de az egyik legszebb látványt mégis csak Zamárdiból élvezheted. Itt érzed, hogy igaz a mondás, hogy a déli partban az a jó, hogy gyönyörködhetsz az északi partban.

A legszebb kilátás

Ehhez pedig a legjobb hely Zamárdi, ott is a Kőhegyi kilátó.

A település központjából fel lehet sétálni a csúcsra, és a panoráma megéri azt a kis emelkedőt,

mert Balatonfűzfő, Tihany, és a Badacsony, sőt a mögöttük húzódó somogyi dombok is páratlan élményt adnak. Jó időben, megfelelő napsütés esetén szinte az egész tó belátható innen.

Ha autóval érkeznél, akkor a dombon egy parkolóban célszerű leállni, és onnan némi kaptató visz az építményhez. A kilátó mellett egy kis büfé, ivókút és mosdó is van.

Ott jártunkkor épp megékezett egy hatalmas felhő, és vele egy kiadós zivatar az északi részre, és végigkövethettük a vihar útját, majd a mögötte felbukkanó nap csillogását a vízen... Pazar volt. A vidék látványa is megnyugtató, a szőlőtőkék hosszú sorai, a kis pincék, nyaralók nagyon békés hangulatot árasztanak.

A Kőhegy a nevét vélhetőleg az itt található kövekről kapta. A felfelé vezető úton található másik híres kő, a Szamárkő szintén megér egy látogatást.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!