hirdetés
csincsilla-pixa-1000x718.jpg

Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsilla-prémtelepe, és most a bezárását követelik

A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer komáromi telepe elé augusztus elsejére állatvédők, szőrmeellenes aktivisták szerveznek tüntetést. Őket és a céget kérdeztük arról, mi a helyzet a prémtenyésztéssel ma Magyarországon.
Dömötör Nikolett, címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. július 31.


hirdetés

Talán nem közismert, de Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsillatenyészállat-előállító és prémforgalmazó telepe, a komáromi Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer. Augusztus elsejére állatvédők, szőrmeellenes aktivisták szerveznek tüntetést a telep elé. A közösségi médiában meghirdetett eseményre már több mint kétezren jelezték az érdeklődésüket, közel háromszázan pedig azt, hogy ott lesznek. Az akció előtt megkerestük a szervezőket és a céget is, hogy körbejárjuk: problémás-e, és ha igen, miért problémás a prémtenyésztés ma Magyarországon, a „csincsilla-nagyhatalomban”.

A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer 1978-ban alakult, a Nyugat-magyarországi Egyetem mintagazdasága. A honlapjukon olvasható bemutatkozásban azt írják, részt vesznek több tudományos kutatásban, a farmot rendszeresen látogatják egyetemek, középiskolák, emellett könyveket, technológiai leírásokat adnak ki. A komáromi farmon 6000 törzsanyát tartanak. „Valamennyi csincsilla államilag törzskönyvezett, minősített. Összefogjuk és koordináljuk a magyarországi és a környező országok csincsillatenyésztőit, állandó szakmai irányítással, rendszeres továbbképzéssel segítjük munkájukat.”

Az igazgató, Potháczky Lajos azt is írta megkeresésünkre emailben, hogy a cég fennállása óta sok ezer embernek adott munkát, több mint húszmilliárd forintértékben termeltek valutát az országnak, és kidolgoztak egy olyan tenyésztési és feldolgozási eljárást, amely az egész világon elismert.

A tüntetés szervezői között ott találjuk mások mellett a Magyar Szőrmeellenes Ligát is, akiknek az a fő céljuk, hogy elérjék: törvényi szintre emelkedjen Magyarországon a prémállatok tenyésztésének tiltása. Vakula Tímea, az MSZEL egyik vezető aktivistája elmondta: alapvetően már azt is problémásnak tartják, hogy Magyarországon van a világ egyik legnagyobb telepe, de a magyar lakosság még csak nem is tud róla. „Nincs meg a kellő prezentációja annak, hogy nálunk ez egy államilag támogatott tevékenység, az ország szégyeneként.” A csütörtöki demonstrációnak így fontos célja a lakosság informálása a mozgalom tevékenységéről.

Mi történik egy prémtelepen?

hirdetés

A prémtenyésztés céljából tartott állatok között az országban magasan vezetnek a csincsillák. Rajtuk kívül néhány fajt még engedélyez a törvény, de alapvetően „csincsilla-nagyhatalom” vagyunk, fogalmazott az aktivista. Ugyanakkor nemcsak a komáromi telep bezáratását akarják elérni, hanem az összes magyarországi prémfarmét – a tüntetést azért éppen Komáromba szervezték, mert az a legnagyobb itthoni farm, és mert központi szerepet játszik a belföldi prémtelep-hálózatban is.

A komáromi telepen tavaly a Magyar Szőrmeellenes Liga két aktivistáját is körbevezették. Ugyanezt említette Potháczky Lajos is, azonban míg ő azt írta, hogy „nem találtak kivetni valót”, Vakula Tímea egy sor olyan dologról beszélt, ami szerinte ennek az ellenkezőjét mutatja. „Azt tapasztalták, hogy a több ezer állat összezsúfolva, kis helyen, kicsi ketrecekben él, amik ugyan megfelelnek a törvény által előírt paramétereknek, de a faj szükségleteit egyáltalán nem elégítik ki.”

Azt állítják, hogy aktivistáik nagyjából 10 percet töltöttek az egyik több száz állattal teli teremben, mégis fejfájással jöttek ki a magas ammónia-koncentráció miatt, ami az állatok ürülékéből, vizeletéből származik. Facebookon pedig részletesen leírták azt is, hogy a nőstényeket gyakorlatilag „megerőszakolják” a bakok, az állatok a beltenyészetből fakadóan genetikai rendellenességekkel, viselkedési zavarokkal küzdenek. A telepen tett látogatást Vakula Tímea így összegezte: „Nagyon szívélyesen fogadták őket, majdnem egy órát töltöttek ott, minden kérdésükre válaszoltak. Tudtunk egymással kommunikálni, de úgy tűnik, egyáltalán nem érzik problémának, hogy állatokat ölnek a bundájuk miatt, és hogy állatkínzás, amit csinálnak, ezért ezen a szinten sajnos meg is szakadt a párbeszéd.”

A cég ezzel kapcsolatban azt közölte: a prémes állatfarmok a legszigorúbb állatjóléti előírások mellett működnek, az állatoknak mindent megadnak, amit igényelnek, különben nem szaporodnának, nem hoznának szép prémet. „Rendszeres hatósági ellenőrzés mellett működnek és sok más előírások szerint. Az állatokat humánusan, fájdalommentesen vágják le. Ma már általános követelmény az, hogy az elkészült szőrmekabátok rendelkezzenek eredetiség-igazolással. Ez tanúsítja azt, hogy olyan farmról származnak, amely állatjóléti ellenőrzés alatt áll, a farmoknak pedig kötelező állatjóléti felelőst alkalmazniuk.” A prémtenyészet, bőripar betiltása szerintük nemhogy állatéleteket mentene, ellenkezőleg: a kihalás szélére sodorna fajokat. „Ha valóban bezárnának ezek az iparágak, akkor éppen hogy kipusztulna sok száz millió állat, fajok tűnnének el, hiszen senki sem tartaná, szaporítaná őket. Egyes fajok már rég csak mesterséges körülmények között élnek.”

Gazdasági érdekek

Az EU 14 országában már vagy be van tiltva a prémtenyészet, vagy folyamatban van, vagy bojkottálják, tudtuk meg a tüntetés szervezőitől. Magyarországon ugyanakkor nem csak állami, de uniós támogatást is kap többek között a komáromi telep, mondta el Vakula Tímea, rámutatva arra, hogy ebben a kérdésben nincs egységes álláspont az EU részéről. A törvényi szabályozás változásáról, ha eljön az ideje, reményeik szerint parlamenti szavazás fog dönteni Magyarországon.

„Mi egy alulról szerveződő, civil mozgalom vagyunk, önkéntesként dolgozunk a Ligában. Attól, hogy mi most tüntetünk és petíciót írunk, önmagában nem lesz változás. De más országok gyakorlatát nézve az látszik, hogy mindenhol hasonló módon kezdődött, érdemi változást pedig sok-sok év kitartó állatjogi tevékenysége, aktivizmusa hozott. Mi sem egyik pillanatról a másikra tervezünk, hanem 10-20 évre. Sajnos nagyon kicsi annak az esélye, hogy hirtelen bezárnak a telepek.”

Potháczky Lajos szerint a tiltakozók csoportja „egy külföldi támogatást élvező maroknyi csoport”, ami megpróbál támogatást szerezni, „megdolgozni a kapott pénzért. Minden állításuk rosszindulatú hazugság, de csak ennek segítségével lehetséges embereket maguk mellé állítani.” A cég állásfoglalásában kitér arra is, hogy a szőrmeellenesek, állatvédők tevékenysége „hatalmas üzlet egyeseknek. Akik felveszik a támogatásokat hiszékeny és jó szándékú emberektől. Akik megkapják az olajlobbi (vegyipar, műszőrme, műbőr… stb.) ipar támogatását. Bizony ezeknek a szervezeteknek a vezetői busásan megélnek belőle.”

Vakula Tímea erre reagálva azt mondta: a szőrmeipar több milliárdos bevételei össze sem vethetők az állatvédő szervezetek lobbijával. „Egyszerre vádolnak minket, hogy nem tudunk megélni, de milliárdokat kapunk azzal, hogy átverjük az embereket?”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
kaleta-gabor-ket-budapesti-rendor-hozta-haza.jpg

Két budapesti rendőr hozta haza Kaleta Gábort Peruból

Újabb részletek derültek ki a gyermekpornográfia miatt első fokon elítélt volt nagykövet ügyében.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Két budapesti rendőr tartott házkutatást a perui nagyköveti rezidencián tavaly márciusban és ők hozták haza az azóta gyermekpornográfia miatt első fokon elítélt volt nagykövetet is. Ezt a Külügyminisztérium közölte az RTL Híradóval.

A Külügyminisztérium szerint

tavaly március 22-én kaptak információt arról, hogy Kaleta Gábor is érintett egy nemzetközi gyermekpornográfia-ügyben. A perui magyar nagykövetségen már másnap megjelent két budapesti rendőr, akik vizsgálatot tartottak nála, két nappal később pedig haza is hozták a magyar fővárosba. A minisztérium azt is közölte, Kaleta Gábort március 26-án már fel is mentették a szolgálat alól.

A Szijjártó Péter nem sokkal korábban az RTL Híradó kérdésére egy más témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: semmi titkolnivaló nincs a Kaleta-ügyben.

hirdetés

A külügyminiszter szerint amennyit a törvény enged, nyilvánosságra fognak hozni arról a 10 évre titkosított bizottsági ülésről, amelyen a volt diplomata ügyét tárgyalták.

A tárca szerint azért titkosították a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, mert azon részt vett egy titkosszolgálati vezető is.

Az RTL Híradó információi szerint a Külügyminisztérium kezdeményezheti a titkosítás feloldását. Ha ez megtörténik, a titkosszolgálati akció részletei továbbra sem lesznek nyilvánosak.

Kaleta Gábor a bíróságon beismerő vallomást tett. 1 év felfüggesztett börtönre és 540 ezer forint pénzbírságra ítélték. Ez azonban nem jogerős, mert enyhítésért fellebbezett.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
karacsony-gergely3.jpg

Karácsony: Cserdi polgármestere mindannyiunk közös terheit cipelte

A főpolgármester egy személyes emléket felelevenítve emlékezett meg Bogdán Lászlóról.
MTI - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Bogdán László, Cserdi polgármestere mindannyiunk közös terheit cipelte: a szegénységet, a kirekesztést, a jövőtlenséget, a dogmákat - írta a főpolgármester kedden a Baranya megyei település vezetőjének halálhírére reagálva a Facebook-oldalán.

Karácsony Gergely egy személyes emléket felelevenítve arról írt, hogy amikor legutóbb Cserdiben járt, Bogdán Lászlótól kapott egy fotót, amelyen Cserdi legidősebb polgára, egy gyönyörű, idős cigányasszony látható.

"Azt mondta, azért adja nekem ezt a fotót, hogy mindig emlékeztessen arra, hogy a cigányok csak nagyon ritkán élnek meg ilyen szép kort, és a rövidebb életük alatt is rengeteg terhet cipelnek"

- emlékezett vissza a főpolgármester.

hirdetés

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: "Bogdán László, Cserdi polgármestere is cipelte ezeket, de nem csak ezeket. A sajátjaiét, a falujáét, sőt mindannyiunk közös terheit: a szegénységet, a kirekesztést, a jövőtlenséget, a dogmákat. Olyan terheket, amikről már rég meg kellett volna szabadítanunk magunkat, de mi az elcseszett évtizedek alatt csak pakoltuk vissza ezeket - mások vállára."

"Csodálatos életének tragikus vége legyen óriási felkiáltójel: becsüljük meg a velünk, az értünk élő prófétákat"

- írta a főpolgármester, aki részvétét fejezte ki Bogdán László családjának és Cserdi polgárainak.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
trevornoah_hillaryclinton.jpg

Hillary Clinton: Vereség esetén Donald Trump nem biztos, hogy csendesen távozik majd a Fehér Házból

A 2016-os demokrata elnökjelölt szerint a republikánusok érdeke az alacsony részvétel és a levélszavazás ellehetetlenítése lehet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Az Egyesült Államoknak készen kell állni arra, hogy egy esetleges novemberi választási vereség esetén Donald Trump nem békésen és csendesen adja majd át a hatalmat - idézi a Daily Mail Hillary Clintont. A négy évvel ezelőtti demokrata elnökjelölt Trevor Noah-nak beszélt erről a The Daily Show című műsorban.

Az egykori first lady emlékeztetett: Trump már többször célzott arra, hogy egyesek választási csalásra készülhetnek, ha novemberben a világjárvány miatt a postai úton történő szavazást széles körben alkalmazzák majd.

Clinton szerint a republikánusok két fő stratégiával készülnek az őszi elnökválasztásra. Ezek közül az egyik, hogy minden eszközzel megpróbálják távol tartani azokat a szavazástól, akikről nem Trumpra szavaznának. Erre jó módszer lehet, hogy minél hosszabbak legyenek az urnák előtt kígyózó sorok, főleg ott, ahol túlnyomórészt az afroamerikai vagy a latin kisebbség adja le szavazatait.

A másik taktika pedig az, hogy annyira bonyolulttá tegyék a levélben történő szavazást, amennyire csak lehetséges.

hirdetés

Hillary Clinton úgy véli, a választásra valódi veszélyt az alacsony részvétel, és az esetleges külföldi beavatkozási kísérletek jelenthetnek. Kiemelte: a demokraták tiszta választást szeretnének.

"Amennyiben az emberek elmennek szavazni és valamilyen okból mégis Donald Trumpot választják elnöknek, elfogadjuk majd az eredményt. Ha nem is boldogan"

- szögezte le Hillary Clinton.

Hozzátette: minél többen tudnak az urnákhoz járulni, vagy leadni a voksaikat levélben, annál nagyobb az esély Joe Biden demokrata elnökjelölt győzelmére.

A teljes angol nyelvű beszélgetést itt lehet megnézni:

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
gazdasag-koronavirus-masodik-hullam.jpg

Gazdaság: a járvány második hulláma az elsőnél is fájdalmasabb lehet, ha újra boltok, gyárak, irodák bezárására kényszerül az ország

Milyen hatással lehet a magyar gazdaságra a járvány második hulláma? Ismét leállhat az élet? Többek között ezekről is kérdeztük Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

A koronavírus-járvány már a kezdetektől nagy hatással van az életünkre és nemcsak az egészségügy terén, hanem a gazdaság szempontjából is. Az év első felében hónapokra leállt az élet világszerte. De vajon mindez milyen hatással volt a magyar gazdaságra? Milyen a helyzet most, és mi lesz akkor, ha újból emelkedni kezd a fertőzöttek száma? Ismét több hétre, vagy több hónapra leáll az élet? Egyáltalán a jelenlegi gazdasági helyzet mennyire tenné ezt lehetővé? És kik sínylenék meg legjobban az újbóli leállást? Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük.

A koronavírus első hulláma milyen hatással volt a magyar gazdaságra?

Még nagyon kevés adatunk van a járvány által sújtott időszakból, ezért a hatások pontos mértékét nem ismerhetjük. Alapvetően 3 típusú hatásról van szó. A járvány első szakaszában láthattuk a termelési láncok szétszakadását, az ellátási problémákból fakadó gyárleállásokat, kínálati sokkot. Ez elsősorban az exportra termelő ipari vállalatokat érintette. Ezzel egy időben megjelent az elsődleges keresleti sokk: az idegenforgalmi és vendéglátó ágazat rövid távon gyakorlatilag nullára íródott. A járvány miatti óvatos lakossági magatartás, illetve a fékezést szolgáló korlátozó intézkedések már egy általános, a gazdaság szinte minden részére kiterjedő keresletvisszaesést hoztak, amit elsősorban a belföldi szolgáltató szektor szenvedett meg. Teljesen megbízható adataink még a visszaesés mértékére sincsenek, a felpattanás első jeleit is éppen hogy csak láthattuk a friss gazdasági adatokban.

Az első fél évben nagyon durva becsléssel a gazdaság teljesítménye 4-6 százalékkal maradhatott el az egy évvel korábbi szinttől, ezen belül a második negyedév akár két számjegyű zsugorodást is hozhatott, még úgy is, hogy a május és a június már a mélypont utáni korrekcióról szólt.

Hogy áll most az ország gazdasági helyzete? Hogyan indulunk neki a járvány második hullámának?

hirdetés

Elindult a javulás, de az utolsó adatok alapján tavasz végén, nyár elején a gazdaság teljesítménye még mindig jóval elmarad a koronavírus-válság előtti szinttől. A kínálati probléma gyorsan enyhült, a korlátozások oldása pedig a keresleti sokkot mérsékelte jelentősen. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyek tartósan rossz környezetbe kerültek (turizmus, rendezvény piac, vendéglátás, de a kör akár bővülhet bizonyos export tevékenységekkel is), illetve az már most látszik, hogy tankönyvi V-alakú gyors felpattanás, vagyis a gazdaság teljes körű helyreállása néhány hónap alatt nem várható.

Az ipar és a kiskereskedelem is elmozdult a mélypontjáról, ugyanakkor az idegenforgalomnak szezonális okokból éppen a harmadik negyedév lesz a leginkább kudarcos. Igaz, itt nagyon vegyes a kép. Hozzávetőleg 150-200 ezer ember veszítette el a munkáját az országban, jó részük szerencsére csak ideiglenesen. Vagyis

a második hullám előtt (aminek több országban már látjuk a jeleit, idehaza még nem) a magyar gazdaság épp feltápászkodóban van az első méretes pofon után.

Milyen változások várhatóak akkor, ha újra emelkedni kezd a fertőzöttek száma? Várható például olyan szintű leállás, mint tavasszal? Egyáltalán a jelenlegi gazdasági helyzet mennyire tenné ezt lehetővé?

Ez a legfontosabb kérdés. A járvány első körében a világ kevés ismeret birtokában, késve reagált, és a drasztikus intézkedéseknek óriási gazdasági áldozata lett. Bár jóval nehezebb mérni, mint a kórházban elhunyt személyek számát, de a gazdasági visszaesésnek ugyanúgy életévekben kifejezhető vesztesége van.

Ezért a fő kérdés, hogy el tudunk-e szakadni a „húzd meg ereszd meg”, megoldástól, vagyis másodszorra tudunk-e okosabb, a gazdasági életet kevésbé korlátozó védekezési módokat találni.

Ha a maszk használat, tömegrendezvények tiltása, idősek különös védelme, beutazási korlátozások elegendő lépések lesznek a járvány fékezéséhez, akkor sokkal kisebb gazdasági áldozattal megúszhatjuk a járvány második körét. Ha újra boltok, gyárak, irodák bezárására kényszerül az ország, vagyis a csoportos érintkezés drasztikus ritkítására lesz szükség, akkor a második kör fájdalmasabb lehet az elsőnél is.

Ez a következő néhány hétben valószínűleg Magyarországon is ki fog derülni. Nagyon fontos lesz az emberek fegyelmezettsége: a kutatások szerint a maszk használata drasztikusan csökkenteni tudja a vírus terjedését, márpedig egy exponenciális természetű jelenségnél (a járvány ilyen) a legkisebb hatás is óriási mértékben tudja változtatni a hosszú távú kimenetet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!