hirdetés
csincsilla-pixa-1000x718.jpg

Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsilla-prémtelepe, és most a bezárását követelik

A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer komáromi telepe elé augusztus elsejére állatvédők, szőrmeellenes aktivisták szerveznek tüntetést. Őket és a céget kérdeztük arról, mi a helyzet a prémtenyésztéssel ma Magyarországon.
Dömötör Nikolett, címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. július 31.


hirdetés

Talán nem közismert, de Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsillatenyészállat-előállító és prémforgalmazó telepe, a komáromi Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer. Augusztus elsejére állatvédők, szőrmeellenes aktivisták szerveznek tüntetést a telep elé. A közösségi médiában meghirdetett eseményre már több mint kétezren jelezték az érdeklődésüket, közel háromszázan pedig azt, hogy ott lesznek. Az akció előtt megkerestük a szervezőket és a céget is, hogy körbejárjuk: problémás-e, és ha igen, miért problémás a prémtenyésztés ma Magyarországon, a „csincsilla-nagyhatalomban”.

A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer 1978-ban alakult, a Nyugat-magyarországi Egyetem mintagazdasága. A honlapjukon olvasható bemutatkozásban azt írják, részt vesznek több tudományos kutatásban, a farmot rendszeresen látogatják egyetemek, középiskolák, emellett könyveket, technológiai leírásokat adnak ki. A komáromi farmon 6000 törzsanyát tartanak. „Valamennyi csincsilla államilag törzskönyvezett, minősített. Összefogjuk és koordináljuk a magyarországi és a környező országok csincsillatenyésztőit, állandó szakmai irányítással, rendszeres továbbképzéssel segítjük munkájukat.”

Az igazgató, Potháczky Lajos azt is írta megkeresésünkre emailben, hogy a cég fennállása óta sok ezer embernek adott munkát, több mint húszmilliárd forintértékben termeltek valutát az országnak, és kidolgoztak egy olyan tenyésztési és feldolgozási eljárást, amely az egész világon elismert.

A tüntetés szervezői között ott találjuk mások mellett a Magyar Szőrmeellenes Ligát is, akiknek az a fő céljuk, hogy elérjék: törvényi szintre emelkedjen Magyarországon a prémállatok tenyésztésének tiltása. Vakula Tímea, az MSZEL egyik vezető aktivistája elmondta: alapvetően már azt is problémásnak tartják, hogy Magyarországon van a világ egyik legnagyobb telepe, de a magyar lakosság még csak nem is tud róla. „Nincs meg a kellő prezentációja annak, hogy nálunk ez egy államilag támogatott tevékenység, az ország szégyeneként.” A csütörtöki demonstrációnak így fontos célja a lakosság informálása a mozgalom tevékenységéről.

Mi történik egy prémtelepen?

hirdetés

A prémtenyésztés céljából tartott állatok között az országban magasan vezetnek a csincsillák. Rajtuk kívül néhány fajt még engedélyez a törvény, de alapvetően „csincsilla-nagyhatalom” vagyunk, fogalmazott az aktivista. Ugyanakkor nemcsak a komáromi telep bezáratását akarják elérni, hanem az összes magyarországi prémfarmét – a tüntetést azért éppen Komáromba szervezték, mert az a legnagyobb itthoni farm, és mert központi szerepet játszik a belföldi prémtelep-hálózatban is.

A komáromi telepen tavaly a Magyar Szőrmeellenes Liga két aktivistáját is körbevezették. Ugyanezt említette Potháczky Lajos is, azonban míg ő azt írta, hogy „nem találtak kivetni valót”, Vakula Tímea egy sor olyan dologról beszélt, ami szerinte ennek az ellenkezőjét mutatja. „Azt tapasztalták, hogy a több ezer állat összezsúfolva, kis helyen, kicsi ketrecekben él, amik ugyan megfelelnek a törvény által előírt paramétereknek, de a faj szükségleteit egyáltalán nem elégítik ki.”

Azt állítják, hogy aktivistáik nagyjából 10 percet töltöttek az egyik több száz állattal teli teremben, mégis fejfájással jöttek ki a magas ammónia-koncentráció miatt, ami az állatok ürülékéből, vizeletéből származik. Facebookon pedig részletesen leírták azt is, hogy a nőstényeket gyakorlatilag „megerőszakolják” a bakok, az állatok a beltenyészetből fakadóan genetikai rendellenességekkel, viselkedési zavarokkal küzdenek. A telepen tett látogatást Vakula Tímea így összegezte: „Nagyon szívélyesen fogadták őket, majdnem egy órát töltöttek ott, minden kérdésükre válaszoltak. Tudtunk egymással kommunikálni, de úgy tűnik, egyáltalán nem érzik problémának, hogy állatokat ölnek a bundájuk miatt, és hogy állatkínzás, amit csinálnak, ezért ezen a szinten sajnos meg is szakadt a párbeszéd.”

A cég ezzel kapcsolatban azt közölte: a prémes állatfarmok a legszigorúbb állatjóléti előírások mellett működnek, az állatoknak mindent megadnak, amit igényelnek, különben nem szaporodnának, nem hoznának szép prémet. „Rendszeres hatósági ellenőrzés mellett működnek és sok más előírások szerint. Az állatokat humánusan, fájdalommentesen vágják le. Ma már általános követelmény az, hogy az elkészült szőrmekabátok rendelkezzenek eredetiség-igazolással. Ez tanúsítja azt, hogy olyan farmról származnak, amely állatjóléti ellenőrzés alatt áll, a farmoknak pedig kötelező állatjóléti felelőst alkalmazniuk.” A prémtenyészet, bőripar betiltása szerintük nemhogy állatéleteket mentene, ellenkezőleg: a kihalás szélére sodorna fajokat. „Ha valóban bezárnának ezek az iparágak, akkor éppen hogy kipusztulna sok száz millió állat, fajok tűnnének el, hiszen senki sem tartaná, szaporítaná őket. Egyes fajok már rég csak mesterséges körülmények között élnek.”

Gazdasági érdekek

Az EU 14 országában már vagy be van tiltva a prémtenyészet, vagy folyamatban van, vagy bojkottálják, tudtuk meg a tüntetés szervezőitől. Magyarországon ugyanakkor nem csak állami, de uniós támogatást is kap többek között a komáromi telep, mondta el Vakula Tímea, rámutatva arra, hogy ebben a kérdésben nincs egységes álláspont az EU részéről. A törvényi szabályozás változásáról, ha eljön az ideje, reményeik szerint parlamenti szavazás fog dönteni Magyarországon.

„Mi egy alulról szerveződő, civil mozgalom vagyunk, önkéntesként dolgozunk a Ligában. Attól, hogy mi most tüntetünk és petíciót írunk, önmagában nem lesz változás. De más országok gyakorlatát nézve az látszik, hogy mindenhol hasonló módon kezdődött, érdemi változást pedig sok-sok év kitartó állatjogi tevékenysége, aktivizmusa hozott. Mi sem egyik pillanatról a másikra tervezünk, hanem 10-20 évre. Sajnos nagyon kicsi annak az esélye, hogy hirtelen bezárnak a telepek.”

Potháczky Lajos szerint a tiltakozók csoportja „egy külföldi támogatást élvező maroknyi csoport”, ami megpróbál támogatást szerezni, „megdolgozni a kapott pénzért. Minden állításuk rosszindulatú hazugság, de csak ennek segítségével lehetséges embereket maguk mellé állítani.” A cég állásfoglalásában kitér arra is, hogy a szőrmeellenesek, állatvédők tevékenysége „hatalmas üzlet egyeseknek. Akik felveszik a támogatásokat hiszékeny és jó szándékú emberektől. Akik megkapják az olajlobbi (vegyipar, műszőrme, műbőr… stb.) ipar támogatását. Bizony ezeknek a szervezeteknek a vezetői busásan megélnek belőle.”

Vakula Tímea erre reagálva azt mondta: a szőrmeipar több milliárdos bevételei össze sem vethetők az állatvédő szervezetek lobbijával. „Egyszerre vádolnak minket, hogy nem tudunk megélni, de milliárdokat kapunk azzal, hogy átverjük az embereket?”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
defense-1403067_1920.jpg

Végre kiderült, meddig tarthat a koronavírussal szembeni immunitás

Az új kutatási eredmények jóval biztatóbbak, mint a korábbiak.
Fotó: Bru-nO/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. november 29.


hirdetés

A legújabb kutatások szerint a koronavíruson átesettek immunmemóriája jelentősebb, mint azt korábban feltételezték - írja a Science Alert.

Ez a memória nem csupán az antitestek létrejöttén alapul, magába foglalja az immunrendszer T és B sejtjeit is, amelyek lenyűgöző “emlékezőtehetséggel” bírnak.

A védelmi rétegek együttesen felelnek érte, hogy ha a koronavírus újra támadna, felismerjék és már a fertőzés előtt hatástalanítsák a betolakodót.

Az új kutatások reményt adnak, hogy aki egyszer már megfertőződött, az jó ideig ellenálló marad a vírussal szemben.

“A legtöbb embernél az összetett immunválasz nagy része lezajlik, és több összetevője 6-8 hónap múltán is jelen van. Ez remek hír” - mondja a kaliforniai La Jolla immunológiai intézet virológusa, Shane Crotty.

hirdetés

A szakértő azt is hozzátette:

korábban azért becsültük alá a védettség erejét, mert elsősorban az antitestek alapján vizsgáltuk az immunválaszt. Ezek néhány hónap elteltével valóban eltűnnek a vérből.

A friss kutatás azonban egészében nézi az immunrendszert, amelynek részei a sokáig kitartó T-sejtek is. Ezek esetenként akár 10 évig is megőrizhetik egy-egy fertőzés emlékét. Amit most biztosan tudunk, hogy a covidból gyógyult alanyoknál fél év után is nagy számban maradtak jelen.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
balaton_rostasy-25.jpg

Erős felmelegedés, valóságos hőhullám érkezik a jövő héten

A hétvégére akár 10-15 fokig is felmelegedhet napközben, ám a szél sokfelé viharossá válik.
Fotó: Rostásy Szabó Mihály - szmo.hu
2020. november 29.


hirdetés

Mint azt megírtuk, többször is várható havazás december első hetében. Kedden, a meteorológiai tél első napján hidegre kell készülni, helyenként még napközben is mínuszok lesznek.

Ám a hideget melegedés váltja fel és tavaszt idéző hőhullám éri el térségünket a jövő hét közepén - írja a MetKép.

A hét első napjaiban a hidegcsepp beleolvad egy Kelet-Európa felett megerősödő anticiklonba, majd meleg levegő érkezik Közép-Európába. A meleg levegő intenzív beáramlása erős, helyenként viharos széllel jár majd.

Hasonló helyzetben nyáron hazánkban 30-35 fok körüli értékeket mérhetnénk, azonban december elején is elég lesz hozzá, hogy 10-15 fokig kússzanak fel a hőmérők higanyszálai napközben, helyenként akár még ennél is melegebb lehet.

hirdetés

A hét végén szombaton gyengén felhős lesz az ég, és fagyra csupán északon kell számítani, másutt +3, és +5 fok között várható a minimum hőmérséklet. A délies irányú szél a Tiszától nyugatra élénk lesz, a Dunántúlon erős lökésekkel kísért, míg északnyugaton akár viharos erejű széllökések is várhatóak. A hőmérséklet maximuma 10 fok körül, esetleg kissé felette várható.

Vasárnap hajnalban az előző naphoz hasonlóan +3, és +5 fok várható, csak az Észak-Alföldön lehet fagypont közelében a hőmérséklet. Napközben egyre több helyen erősödik meg a délkeleti szél, helyenként viharos lökések kísérik. A hőmérséklet maximuma 8, és 12 fok között alakul, a legmelegebb a déli tájakon, míg a leghűvösebb északkeleten várható.

A délután folyamán nyugat felől erős felhősödés kezdődik, a késő délutáni óráktól pedig nyugaton elered az eső.

Hétfőn tovább fokozódik a felmelegedés, éjjel is +4, és +10 fok között alakul a hőmérséklet, északkeleten az alacsonyabb értékekkel. A csapadék fokozatosan kelet felé halad, és egyre több helyen ered el az eső. A hőmérséklet maximuma 10, és 15 fok között alakul, helyenként akár még ennél is melegebb lehet. Területi elosztásban délkeleten lesz a legmelegebb, északnyugaton a leghidegebb. A hét legszelesebb napja lesz, sokfelé viharos erejű széllökések várhatóak.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
gyertya_.jpg

Meghalt a hatvani kórház főorvosa

Dr. Szabó Zoltán főorvos, radiológus a koronavírus-fertőzés szövődményeibe halt bele.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 29.


hirdetés

A koronavírus-fertőzés szövődményeibe meghalt a hatvani kórház főorvosa - írta a Hatvanonline.

"Elment a Főorvos Úr

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 70. évében hosszú küzdelem után COVID-19 szövődményében elhunyt Dr. Szabó Zoltán főorvos, radiológus. Egy kiváló orvos, egy jó kolléga, egy értékes ember távozott.

Nyugodjék békében!"

– írja közleményében a hatvani Albert Schweitzer Kórház.

hirdetés

Albert Schweitzer Kórház Hatvan

"Az egészségügy legcsodálatosabb területét a szülésznői pályát válas... ztottam. Szakmám a hivatásom is. A mai napig folyamatosan kerestem és keresem a lehetőséget a szakmai fejlődésre. Ehhez a csodálatos és felelősségteljes hivatáshoz, elengedhetetlen a maximális szakmai felkészültség és a nagy hivatástudat. Az Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet szülészeti osztályán eltöltött 39 év alatt, sok örömteli pillanatnak voltam szemtanúja és egyben átélője is.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepesandras.jpg

Kepes András: „Szerintem Demeter Szilárd nem vont vissza semmit, nyilván rászóltak"

'Amit Demeter leírt, az nem áldozatok emlékét sérti, hanem minden kultúrember értékét sérti' - mondta Kepes.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 29.


hirdetés

Óriási felháborodást váltott ki Demeter Szilárd miniszteri biztos írása, amelyben Soros György gázkamrájának nevezte Európát. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának publikációját az Origo tette közzé szombaton. Ezután sorra jelentek meg a tiltakozások, így Izrael magyarországi nagykövetsége is elítélte az írást. Demeter Szilárd egy nappal később visszavonta és törölte magát a Facebookról.

Az RTL Híradó kérdésére, hogy állami pozícióit megtarthatja-e, vasárnap sem a miniszterelnök sajtófőnöke, sem a kormányzati tájékoztatási központ nem válaszolt.

A cikk miatt ellenzéki politikusok és az irodalmi élet szereplő is tiltakoztak. Kepes András szerint Demeter Szilárd nemcsak a holokauszt áldozatainak emlékét sértette meg, hanem minden kultúrember érzéseit.

Kepes szerint ilyen szélsőséges gondolatok, mondatok nem, hogy az irodalmi múzeum főigazgatójának szájából, de egy konzervatív ember szájából sem hangozhatnak el.

hirdetés

Amit Demeter leírt, az nem az áldozatok emlékét sérti, hanem minden kultúrember értékét sérti

- mondta. Szerinte "ez nem egy félresiklott gondolkodás, ez az ember így gondolkodik".

"Én szerintem nem vont vissza semmit. Nyilván rászóltak. Vagy megijedt" - mondta Kepes, aki szerint nem fog lemondani. "Nem szoktak lemondani. Manapság ez nem szokás."

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!