hirdetés
image1_10332.jpg

A Halál Kávéház Magyarországon is tabuk nélkül fogadja vendégeit

A Londonból induló Death Café mozgalom célja, hogy elfogadó környezetben éljük meg a halál utáni ösztönös kíváncsiságunkat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Jon Underwood nyolc éve London egyik külvárosának önkormányzatában dolgozott, amikor kitalálta a Halál Kávéházat. Az inspirációt egy cikk adta, ami arról szólt, hogy Bernard Crettaz svájci szociológus 2004-ben programsorozatot indított „café mortels” (halandók kávéháza) címmel.

Mint buddhista, Underwood már korábban tanulmányozta a halál filozófiai kérdéseit, és úgy érezte, a téma hazájában még mindig tabunak számít, senki sem akar róla beszélni. A többség úgy gondolja, hogy az orvosok, ápolónők, papok és legvégül a temetkezési vállalkozók dolga a halállal foglalkozni. Ő azonban ezt egész másképp látta.

Olyan összejöveteleket képzelt el, ahol egy kávé, tea és némi sütemény mellett közösen, tabuk nélkül lehet elgondolkodni azon, hogy miért okoz szorongást bennünk a halál gondolata, miképp készüljünk fel rá, vagy épp mi lesz testünkkel halálunk után.

Az első „death cafe” Underwood saját házában működött, Hackney-ben, édesanyja, Sue Barsky Reid pszichoterapeuta vezetésével. Az alapító 2017. júniusában, 44 éves korában váratlanul meghalt egy nem diagnosztizált akut leukémia okozta agyvérzésben. A Death Café mozgalom azonban nem szűnt meg, sőt, azóta 68 országban terjedt el, és már közel 10 ezer ilyen rendezvényt tartottak. Ezeket külön weboldalon gyűjtik.

Magyarország 2015-ben kapcsolódott be a programsorozatba. A Halál Kávéház nevű facebook oldal úgy fogalmaz, "a Halál Kávéház egy világszerte terjedő mozgalom a halálról, végességről, haldoklásról és gyászról folytatott nyilvános diskurzus előmozdítására."

hirdetés

Már számos rendezvényt tartottak, legutóbb például a halál és a házasság kapcsolatáról beszélgettek egy budapesti pubban. Az esemény oldalára írt bevezetőben így fogalmaztak: "A házasság a hagyományos felfogás szerint egy egész életre szólt, így a házasságkötés aktusa az élet végességét, a halált is megidézte. A házasuló felek, nők és férfiak olyan esküt tettek, amely életük végéig elkötelezte őket. A „boldogító igen” kimondása felidézte bennük életük egészét és végességét. A házasság intézménye mára nagyrészt átalakult, jelentősége csökkent – a kérdés, hogy ez milyen összefüggésben áll a halálhoz való megváltozott viszonyunkkal? Még mindig úgy gondolunk a házasságra, mint ami életünk egészét meghatározza?

Gondoljuk-e úgy, hogy a jó házasság egy életre, azaz a halálunkig szól? Tudunk-e ebben az értelemben radikális döntéseket hozni az életünkben? Mennyire riasztóak a végleges döntések?"

De többször nyitott már ki a Halál Kávéház a Szigeten is, ahol a két alapító, Geiszbühl-Szimon Petra mentálhigiénés szakember és

Nemes László filozófus ugyancsak a halálról beszélgettek a fesztiválózokkal. Az Index 2017-es riportja szerint némi vaniliáskarika mellett tuctatnyian jöttek el. Volt, aki azt mondta, a szüleivel egyáltalán nem tud beszélgetni a halálról, még azt sem árulják el neki, milyen temetést szeretnének. Más a 92 éves nagypapájáról beszélt, arról, hogy még mindig tiszta tudattal él, de már várja az élete végét.

Geiszbühl-Szimon Petra és Nemes László szerint az elmúlásról nem csak akkor kell beszélni, amikor megérint minket, hanem érdemes a hétköznapjaink részévé tenni. "És mikor sokan, sok oldalról mesélnek a saját érzéseikről, észrevétlenül múlik a szorongás, értelmet nyer a kíváncsiság és elfogadásra kerül az, hogy attól még, hogy egyszer meghalunk, attól minden nap élhetünk úgy, ahogy szeretnénk." - írja a 7köznapi pszichológia blog.

„A szőnyeg alá söprés e téren sem jó semmire, csak elszigeteli a halállal vagy a gyásszal szembekerülőket, mert senki nem tudja, hogyan kell erről beszélni velük."

– mondja ugyanerről Mireille Hayden egészség-pszichológus, a hasonló cékitűzésekkel alakult Gentle Dusk (Szelíd alkony) brit szervezet társalapítója a New Scientist magazinban.

"Ugyancsak nehéz a hozzátartozóknak, amikor eljön az idő, mert a legtöbb esetben a családok nem beszélnek arról, hogy a haldokló mit szeretne.”

Talán ezért nőtt meg az igény Nagy-Britanniában az olyan dulákra, akiket a haldoklók és a családok segítésére képeztek ki. Hayden maga is végez ilyen munkát: társaságot biztosít a nagybetegnek, segít a fájdalmak csillapításában, de még azt is intézi, hogy az eltávozó videóüzeneteket hagyhasson gyermekeinek, unokáinak.

Hasonló szolgáltatásokat Magyarországon is biztosítanak a hospice házak, azonban ők csak a haldoklók töredékével képesek foglalkozni. Ahhoz, hogy a családok többségében ne legyen a halál kibeszéletlen tabu téma, sokkal nagyobb nyitottságra lenne szükség. És ebben a Halál Kávéházhoz hasonló kezdeményezéseknek fontos szerepe lehet.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
flic-everett-ujsagirono-1000x697.jpg

„Tönkretette az egészségemet és a szexuális életemet a vegán étrend”

Egy újságírónő három év után teljesen leszámolt a vegán táplálkozással, miután súlyos egészségügyi problémái lettek. Leírta, miket tapasztalt, és hogy jött rá, hogy a vegánság volt a baj.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

Manapság divat lett vegán életmódra váltani, mert sokak szerint ez a legfenntarthatóbb. A klímaváltozás korában ugyanis fontos lenne, hogy minél kevesebb húst és sokkal több zöldséget együnk. A Greenpeace évek óta próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy jelentősen csökkentenünk kell a globális hús- és tejtermelést, és meg kell találnunk más módjait az állatok felnevelésének, kezelésének, mert a jövőnket komolyan veszélyeztetik az ipari hús- és tejtermékek. Az intenzív, nagyüzemi állattenyésztés elpusztítja erdeinket, elszennyezi vizeinket, megváltoztatja a klímát és kockázatos az egészségünkre nézve.

A vegánok teljes mértékben kerülnek minden állati eredetű terméket, legyen szó akár ételről, akár ruhaneműről - ez különbözteti meg őket a vegetáriánusoktól, akik között vannak, akik húst nem, de például tojást és tejtermékeket fogyasztanak. A vegán táplálkozás viszont semmilyen állati eredetű ételt nem enged meg, még a mézet sem. Vannak, akik szerint ez a táplálkozási forma a legegészségesebb és legkörnyezetkímélőbb, míg sokan épp ellenkezőleg gondolják.

Flic Everett újságíró is kipróbálta a vegán étrendet.

Három évig bírta, végül tavaly augusztusban teljesen leszámolt vele, mert szerinte tönkretette az egészségét.

hirdetés

A Daily Mailen közzétett cikkében részletesen leírja, miket tapasztalt a három év vegánság alatt.

A nő 2016 júniusában kapott egy állást a Vegán Életmód Magazinnál, ami egyet jelentett azzal, hogy ahhoz, hogy hitelesen tudjon cikkeket írni a témáról, neki is vegánnak kell lennie. Mivel már régóta vegetáriánus volt - igaz, sajtot és tejet fogyasztott, de húst nem -, azt hitte, ez nem jelent majd neki problémát.

Az elején izgalmas kihívásnak tekintette az életmódváltást: új dolgokat főzött, evett, vásárolt, az inspirációban pedig nagyon sokat segített új munkája, ahol minden csak erről szólt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kutyatartas_ck.jpg

„Aki kutyát tart, az sosincs egyedül” – A kutyatartás 12 előnye

Akinek van, vagy volt már valaha kutyája, az tudja, hogy kutya és gazdi között olyan szoros szövetségről van szó, amelyet csak azok értenek meg, akik megtapasztalják. A kívülállók pedig sokszor csodálkozva nézik a kutyatulajdonosokat, hogy hogyan tudnak úgy rajongani négylábú társukért, mint mások egy-egy kétlábú barátért.
Frank-Bozóki Eszter írása a 7köznapi pszichológia blogon, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

A pszichológusok is igazolták, hogy a gazdik háziállatuk iránt érzett kötődése ugyanolyan erős kötelék, mint amit egyesek embertársaik iránt éreznek. Logikusan következik, hogy az érzelmi nyereség, amit egy emberi kapcsolat adhat, egy négylábú társsal való kapcsolatban is megjelenhet.

Nem véletlen, hogy akinek egyszer volt kutyája vagy macskája, az annak elvesztése után gyakran rövid időn belül magához vesz egy újabb szőrős barátot. Ezek a kapcsolatok ugyanis létfontosságúvá válnak az évek során, és komoly űrt hagynak maguk után.

A magyarázat egyértelmű. Kutyatartókat vizsgálva azt találták, hogy kevésbé depressziósak, aktívabb életet élnek, és nem gyötri őket annyira a magány, mint a háziállatot nem tartókat. Úgy tűnik tehát, hogy az állattartás testre és lélekre is pozitív hatással van. Lássuk tehát, miért éri meg megosztani otthonunkat egy négylábú társsal:

1. Ki a szabadba!

Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, hogy egyszerűen nincs kedvünk kikelni az ágyból, és legjobb lenne néhány napot a négy fal között tölteni. A felelős kutyatartó ezt nem teheti meg, és ennek hála, sokkal több időt tölt el levegőn, nyáron több napsugár éri, aminek következtében több D-vitamin is termelődik szervezetében. A D vitamin segít a mentális és fizikai egészség fenttartásában, véd a rák, a depresszió és érrendszeri megbetegedések ellen. Ezen túl a kutyatartók jellemzően több időt töltenek a természetben, ahol mentálisan is fel tudnak töltődni, nagyobb eséllyel képesek megnyugodni a zajos hétköznapokban.

hirdetés

2. Aktívabb élet

A kedvencekkel való hosszas séták és játékok fizikailag is átmozgatják a kutyatartókat. A fizikai jóllét - túl egészségvédő hatásán - az önbecsülésre is pozitív hatással van. Aki erősnek érzi magát, magabiztosabban is viselkedik. A kutatások azt mutatják, hogy a kutyatartók nyugodtabbak, alacsonyabb a vérnyomásuk, és a koleszterinszintjük is ritkábban magas, ami szintén az aktívabb életnek köszönhető.

3. Erősebb immunrendszer

Bár ez az érv ellentmondásosnak tűnhet, de a kutya mellett felnővő gyerekekre kevésbé jellemző az allergia és az asztma. Az allergia levertséget és alvási zavarokat okozhat, ami komoly hatással lehet a mentális egészségre és az életvezetésre.

4. Kevesebb stressz

Kedvencünk dédelgetése ránk is kedvező hatással van. Szőrének puha tapintása, lassú ritmikus légzése megnyugtatóan hat, és oxytocint szabadít fel, ami köztudottan stresszcsökkentő hatású, és amelynek köszönhetően csökken a vérnyomás és a kortizol nevű stresszhormon termelése.

5. Fókusz a jelenre

Annak ellenére, hogy házikedvencünk sokszor elvonja a figyelmünket, mégis a jelenben tart, segít az itt és most-ra koncentrálni. A jelen átélése megóv a múlton és jövőn való szorongástól, és segít, hogy minden pillanatot a maga teljességében éljünk át.

6. Kevesebb magány

Jól belátható, hogy aki kutyát tart, az sosincs egyedül. Lehet, hogy csak hallgatjuk kedvencünk szuszogását, de mégsincs nyomasztó csend körülöttünk. Ráadásul a kedvencek sokszor rendkívül intuitívan akkor bújnak hozzánk leginkább, amikor a legjobban szükségünk van rájuk. Mintha éreznék, hogy gazdájuk mellett a helyük.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
stressz_ck2.jpeg

Fáradt vagyok, de azt sem tudom, mitől – az érzelmi kimerültség

Amikor hosszantartó stressznek vagyunk kitéve, egyszer csak úgy érezzük, mintha energiánk végére értünk volna. A 7köznapi pszichológia blog szerzője magyarázatot ad a miértekre és segít a megoldásban.
M. Steinbach Annamária írása a 7köznapi pszichológia blogon, Fotók: Pixabay, Pexels - szmo.hu
2020. január 13.


hirdetés

Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része, és mindenkire tartozik.

Este alig bírunk ébren maradni, reggel pedig a leghangosabb ébresztőórát is képes lennénk átaludni. Mégis, ezt a fajta fáradtságot csak nagyon ritkán hozzuk összefüggésbe a bennünk zajló lelki folyamatokkal. Holott, a tartós stressz igen komoly kimerültséghez vezet.

Ahogy az a kimerültség szóban tökéletesen benne van,

érzelmi energiaháztartásunk is véges.

A folyamatos, kontrollálhatatlan stresszhatások úgy hatnak az érzelmi egyensúlyra, mint a fizikai kimerülés, ami egy olyan futónál jelentkezik, aki mindenféle energiapótlás nélkül próbál megtenni napi szinten óriási távokat. A lélek ugyanúgy képes a kimerülésre, mint a test, csak kicsit másképp.

Mind a magánéletben, mind a munkahelyen kerülhetünk olyan helyzetbe, amelyből nem látunk rövid távon kiutat. Talán mindannyiunknak volt olyan időszaka, amikor önhibáján kívül a feszültséggel teli, stresszes események csak úgy megtörténtek velünk.

hirdetés

Mert a stressz nem jelent alapvetően szomorúságot, hiszen a nagy megterhelések sokszor az élet boldog időszakaival képesek keveredni (pl. babavárás).

Eleinte még bírjuk a terhelést, aztán nem sokkal később a stressz okozta fáradtságtól még mosolyogni sincs elég erőnk. Ilyenkor fontos egy dolgot komolyan tudatosítanunk magunkban, hogy a helyzet, amiben vagyunk, káros. És emiatt két lehetőségünk van:

1.

Megoldjuk a stresszkeltő helyzetet, pl. tisztázzuk a konfliktusainkat a főnökünkkel, szülőkkel, testvérekkel.

Lapozz a többiért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
madareteteo_narancsbol_ck.jpg

Menő madáretető kifacsart narancsból

Ilyenkor télen akár életmentő is lehet. Mutatjuk, hogy készítheted el.
R. Fonyó Barbara írása a Mom With Five blogon - szmo.hu
2020. január 18.


hirdetés

A Mom With Five blog sokkal több egy ötgyerekes édesanya egyszerű naplójánál, egy valóságos családi magazin. R. Fonyó Barbara végzettségét tekintve történész-egyiptológus, de az egyetem elvégzése után – némi kitérőtől eltekintve – külpolitikai újságíróként dolgozott a Magyar Távirati Irodánál. 2002 óta háztartásbeliként, főállású anyaként éli a mindennapjait öt gyerek (4 fiú és egy lány) édesanyjaként.

Barbara posztjai középpontjában a család áll, a gyerekei, a velük átélt élmények, a gyereknevelés során szerzett tapasztalatok, kudarcok. Írásaiban azt szeretné megmutatni, hogy gyerekekkel élni nem mindig rózsaszín, habos-babos tündérmese, néha kifejezetten nehéz, de ennek ellenére minden pillanatáért megéri csinálni, küzdeni, erőn felül teljesíteni.

A téli madáretetés az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy

a gyerekeinkhez közel hozzuk a természetet, akkor is ha éppenséggel (nagy)városban élünk és felnyissuk a szemüket a másokról való gondoskodás fontosságára anélkül, hogy ezt túlságosan szájbarágós módon tennénk.

Ráadásul egy jó szabadtéri programmal is szolgálhatunk nekik azokon a napokon, amikor amúgy ki se dugnák az orrukat a lakásból, mert hát mégiscsak tél van. Hideg, fagyos, csúszós, ködös, borongós, brrrr…

Nekem a madáretetés a gyerekkorom része volt. Vidéken laktunk, a házunkhoz nagy kert tartozott, ami csak úgy burjánzott a növényektől. Ami pedig vonzotta a legkülönfélébb állatokat a madaraktól a ragadozó kisállatokig. És nem csak nyáron. Hanem télen is jöttek és kopogtattak. Mert hozzá voltak szokva, hogy ebben a kertben mindig szívesen látott vendégek. Legyen szó az év bármely szakáról.

hirdetés

És tényleg azok voltak.

A nagyszüleim, majd később a szüleim is mindig gondoskodtak a hozzánk betérő állatokról. És ez a szokás áthagyományozódott rám is.

Szívesen is csináltam, mert egyrészt jó mulatság volt madáretetőt készíteni, másrészt jó érzés volt látni, hogy milyen kevés is elég ahhoz, hogy valakivel jót tegyél, valakit boldognak/elégedettnek láss.

Aztán jött egy nagy kihagyás, amikor a fővárosba költöztem. Az első pár évben nem olyan házakban és környéken laktam, majd laktunk később Férjjel, ahol egyáltalán felmerülhetett volna – akár ötlet szintjén is – egy madáretetőnek a kihelyezése.

Utána következett a mostani lakásunk meg a környék és pluszban sorban érkeztek a gyerekek. Ez a három összetevő pedig újra beindította a régi szokásokat. Hogy télen madarakat etetünk. És madáretetőt csinálunk. És ha nem is találunk helyet neki az erkélyünkön – mert azért az veszélyes terep madáretetés szempontjából: egyrészt tekintettel kell lenni a szomszédainkra, másrészt olyan madarak is odaszokhatnak, amiknek annyira nem örül egy városlakó (i.e.: galambok) – és még a közös kert is necces, az elkészült műveket mindig szívesen fogadják az ovinkba, sulinkba és a közeli parkokban is ki lehet tenni őket.

Többféle madáretetőt is készítettünk már az évek során, de az ember mindig próbálkozik újdonságokkal, hogy még véletlenül se merüljön fel az abbahagyás gondolata a gyerekekben csak azért, mert mindig ugyanazt készítjük és az olyan uuuuncsiiiii. Volt már újrahasznosított alapanyagokra épülő projektünk, de használtunk már gyümölcsöt is kiindulási alapként.

A legújabb tervünkhöz ismét a gyümölcsök adták az alapot. Ennek pedig igen egyszerű oka volt:

a téli szünetben kezdődő nátha ütötte fel a fejét a gyerekek között, amely ellen a legjobb védekezés szerintem a frissen préselt narancslé némi citrommal elegyítve.

Amit persze nemcsak a beteg fogyaszt szívesen. Hanem mindenki más is. Aminek nyomán viszont mérhetetlen mennyiségű kifacsart narancs- és citromhéj halmozódik fel a konyhámban. És amiket nem nagyon van szívem kidobni. Többféle módon szoktam őket hasznosítani (karácsonyi füzér, illatosító), de hogy madáretetőt is lehet belőle készíteni, arra csak most döbbentem rá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!