hirdetés
csiz_sajtmuhely_baracska_5.jpg

Magyarország legjobb sajtját készíti, de még fejlesztené

A baracskai Csíz Sajtműhely képviselheti Magyarországot a világ legrangosabb sajtversenyén. Az alaptóval, Kun Anitával beszélgettünk.
Szegedi Éva - szmo.hu
2018. február 19.


hirdetés

Magyarország legjobb sajtja 2017-ben egy hat hónapos érlelésű, gouda formában készült termék lett. A baracskai Csíz Sajtműhely terméke a Nemzetek Sajtfesztiválján megnyerte a hazai sajtok versenyét. Készítői álmodni sem mertek volna a helyezésről, és arról sem, hogy ezzel kijutnak a 2019-es Mondial du Fromage-ra, és ott ők képviselhetik Magyarországot.

Mi a nyertes sajt különlegessége? Szép a kiállása, aranysárga a színe, ezt vesszük észre először. Kun Anita, a Csíz Sajtműhely alapítója azt mondta róla, hogy mivel egy 10 kilós gurigáról beszélünk, a közönségnek nagyon tetszik, úgy vannak vele, hogy ha már ilyen szép nagy, akkor abból szeretnének egy szeletet hazavinni. A másik különlegessége pedig az, hogy a több hónapos érlelés után már kap egy kellemes, jellegzetes, sajtos utóízt, ami valódi gasztronómiai élményt nyújt.

Kun Anita, aki néhány éve még nem gondolta volna, hogy sajtokkal foglalkozik majd, lelkesen beszélt a kézműves sajtok készítéséről.22814377_1954531818144805_6613660836464468658_ncsiz_sajtmuhely_baracska_1

- Mi magyarok mennyire szeretjük a sajtokat, mennyire népszerű nálunk?

- A sajt itthon alapvető élelmiszer, kedveljük. Más kérdés, hogy nem nagyon válogatunk. Az előző ötven-száz évben a trappista szinte egyeduralkodó volt, ezt vásárolták a legtöbben.

hirdetés

Az ipari termelés tönkretette a magyar sajtgyártást, nem alakult ki az a sokszínűség, ami francia, holland, olasz sajtokat jellemzi.

Nálunk a trappistán kívül nehéz mondani még két magyar sajtot, talán az Óvárit, a Lajtát, ha valaki még emlékszik rá.

Ehhez képest egy francia - mivel a hazájában legalább négyszázféle sajtot készítenek -, egy kezén nem tudja megszámolni, hirtelen mennyit tudna említeni. Ott a mindennapi étkezés része a sajt. Mást sütnek, mást grilleznek, hidegen mást fogyasztanak, és más kerül az asztalra étkezés végén.

A sajtfogyasztásnak ez a fajta kultúrája és hagyománya hiányzik Magyarországon. Talán az utóbbi tíz évben történt változás a jelenleg is zajló gasztroforradalomnak köszönhetően. Az étterem-tulajdonosok is jelezték már, hogy kezd az ízlésünk kifinomulni.

A multiknak nagy szerepük volt abban, hogy elkezdjük kóstolgatni a különféle sajtokat, mivel ezeket behozták Nyugat-Európából, és elárasztották velük a piacot.

De nem csak a sajtoknál indult el a folyamat: igényesebben vásárolunk húsokat, füstölt árukat és zöldségeket is. A Csíz Sajtműhellyel ebben a folyamatban szeretnénk részt vállalni, hogy egy kicsit közelebb hozzuk az emberekhez a sajtfogyasztást, és átvigyük mindennapokba.

"Ha néhány éve azt mondják nekem, hogy sajtkészítő leszek, biztos kinevetem az illetőt! Városi lányból lettem vidéki, majd irodistából őstermelő.Sajtokat álmodok meg és készítem őket saját ízlésem szerint valódi tejből tartósítószer és adalékanyagok nélkül. Hobbiból lett főállás a sajtkészítés.

Számtalan rossz ízű és állagú bolti sajt után gondoltam, hogy miért ne tudnék én is sajtot csinálni, hisz történelmi tanulmányaimból tudom, több ezer éve készít az ember sajtot. Lila hagymás gomolyával kezdtem és már az első darab olyan jól sikerült, hogy azóta abba sem hagytam! :-) Eleinte a barátaim és családtagjaim, később és remélem még sokáig a kedves vevőim nagy örömére!"

Forrás: Csíz Sajtműhely

csiz_sajtmuhely_baracska_3

- Miért fontos, hogy kijutottak a franciaországi versenyre?

- Magyarországon egy bizonyos szint elérése után rendkívül nehéz továbbfejlődni. Amikor az ember már tudja, hogy jó sajtot csinál, megfelelő a minősége, akkor azt nehéz utána tovább finomítani, mert ehhez hiányzik itthon a megfelelő képzés, nincsen olyan szakmai fórum, amelyhez segítségért lehetne fordulni.

A franciákkal való kapcsolatfelvétel azonban segíthet a továbbfejlődésben; szóba jöhet például külföldi tanulás, valamilyen képzés, fejlesztés. Igazából ezért mentünk el a versenyre.

Bár eleve a Nemzetek Sajtfesztiválja ámulatba ejtő volt, rengeteg érdeklődő gyűlt össze, 365 féle sajtot mutattak be a kiállítók, és sok inspirációt gyűjthettünk, a versenyre igazából az vonzott bennünket, hogy a francia sajtlovagrendből jöttek bírálni.

Miután kiderült, hogy nyertünk, és kijuthatunk a Mondial du Fromage-ra, a sajtversenyek Bocuse d’Or-jára, azzal a felismeréssel járt, hogy úristen, ki kell vinni egy sajtot! Ehhez pedig fejleszteni kell még a terméket: finomítani, szépíteni, a színvonalát még jobban felhozni, hogy valóban méltók legyünk arra, hogy ott megjelenjünk.

- Elmondaná, hogy a kézműves sajt mitől kézműves?

- A hivatalos megfogalmazás szerint azért, mert

a folyamat nagyobbik részét az ember kézzel végzi. Nincsen gépesített sor, amelynek a végén a futószalagról lejön a csomagolt sajt, hanem valójában a két kezünkkel készítjük a sajtokat.

Nálunk csupán annyi a gépesítés, hogy a sajtkádban gép végzi a tej pasztőrözését és a keverést. Onnantól kezdve a formázást is mi végezzük el, kézzel.

- Mi minden szükséges a jó minőségű kézműves sajthoz?

- Először is

kiváló alapanyag, kiváló tej kell hozzá.

Ez ott kezdődik, hogy a tehenet mivel etetik: Legel? Mivel táplálunk hozzá? Hogyan tartjuk?

A másik követelmény a magas fokú higiénia.

A jó alapanyagot könnyű beszennyezni, ha piszkos műhelybe kerül. Megfertőződik és a termék nem lesz jó. Ez a követelmény igaz a már elkészült termékre is. Hiába készítem el szépen a sajtot; ha ráteszem egy piszkos polcra vagy beleteszem egy piszkos edénybe, akkor abból már nem lesz egy jó termék.

Attól kezdve, hogyan fejem meg a tehenet, odáig, hogy hogyan adom el a sajtot, nagyon precíz és magas higiéniai szintet kell tartani. Ez roppant nehéz, és csak kevesen képesek teljesíteni. Az a tisztaság ugyanis, ami még elmegy egy háztartásban, a sajtkészítéshez már nem felel meg. A sajtosoknak ki kell emelkedniük az átlagból, mivel a tej könnyen szennyezhető, gyorsan romló alapanyag.

A harmadik követelmény a hozzáértés, azért, hogy tényleg jó sajt készüljön.

Ebben a szakmában is folyamatosan képeznünk kell magunkat. Az ember soha nem érzi úgy, hogy már tud sajtot készíteni, mindig fejleszt, mindig próbálgat, például versenyeken vagy szakmai körökben. Mindig figyelni kell, miben tudunk megújulni, hogyan tudjuk jobban csinálni. Mi a férjemmel ezért járunk folyamatosan külföldre is. Sokat olvasunk idegen nyelven, kapcsolatot tartunk külföldi sajtkészítőkkel. Ha valami gondom van, vagy érdekességet látok, akkor annak utánamegyek.csiz_sajtmuhely_baracska_2

- És milyen buktatói lehetnek ennek a szakmának?

- Az előbb elmondottak ellentéte: ha nem tartjuk be a higiéniai követelményeket, ha rossz az alapanyag, ha nem képezzük magunkat, ha rossz minőségű terméket állítunk elő. Ezen az úton ha nem is mindig bukásra, de szenvedésre van ítélve a sajtkészítő. Sokan nem értik, miért nem jutnak egyről a kettőre. Hát ezért. A bukáshoz egyébként az is hozzájárulhat, hogy amikor az ember vállalkozó lesz, akkor arra van hagyatva, hogy egyedül menedzselje a vállalkozását.

Az remek, ha tudok sajtot készíteni, és különlegesen finom a termékem, de azt utána el is kell adni.

Marketingtevékenységet kell folytatni, és jó kommunikációs készséggel kell rendelkezni. A piacra kiállni sem olyan egyszerű; ha nem beszélgetek, ha nem rokonszenves a megjelenésem, ha nem szimpatikus a termékem, akkor senki nem fog odajönni.

- Néha az az érzése az embernek, főleg a nagyvárosokban, hogy lépten-nyomon sajtot készítő őstermelőkbe botlik. Nem túl nagy a konkurencia?

- Valóban sokan vagyunk, azonban tapasztalataim szerint a vállalkozások 80 százaléka rossz minőségű terméket állít elő. Ahogy a vevők egyre tudatosabbá válnak, az ízlésük pedig egyre kifinomultabbá, 15-20 év múlva már valószínűleg nem fogják megvenni ezeket a termékeket, mert észreveszik a különbséget a tucatáru és a valóban jó minőségű termékek között.

Sok vevőm mondja el, hogy fesztiválon járva vásároltak egy sajtkészítőtől, de olyan rossz volt, hogy kidobták. Most tehát még az egész mezőnynek fejlődnie és tanulnia kell.

100 liter tejből vajon mennyi sajt lesz?

Kun Anita elárulta, hogy a tej 10 százalékából lesz sajt, vagyis 100 literből 10 kilogramm, a többi pedig melléktermék.

A mellékterméket mi mindenre lehet használni? A tejsavóból orda sajtot készítenek. Ezt Olaszországban ricottának hívják. Erdélyben is népszerű, de ott juhtejből készítik.

Az orda tápanyagokban gazdag, hasznos élelmiszer, és azok is fogyaszthatják, aki valamilyen okból csak sovány sajtokat ehetnek. Tehetjük süteményekbe, salátákba, grillezhető. Kun Anita tippje az, hogy ha a túrógombócot fele túró-fele orda felhasználásával készítjük, sokkal könnyebb lesz.

A megmaradt savót egy őstermelőnek adják oda, aki állattenyésztéssel foglalkozik, és takarmányként tudja hasznosítani.

csiz_sajtmuhely_baracska_4

- Melyik sajt készül a leggyorsabban?

- A krémsajt és a gomolya sajt. Mind a kettőből sokat készítünk, kedvelt fajták. A krémsajt a vajat helyettesítő, krém állagú sajt, nem keverendő össze a sajtkrémmel! Ez utóbbiban sok a más összetevő is, például a túró is bele kerülhet. A krémsajt az csak sajt.

A gomolya pedig egy tradicionális magyar sajt. Mi, magyarok szeretjük, sokféle ízben kapható. Hófehér guriga, amit friss vagy szárított fűszerekkel ízesíthetünk. A szakma egy kicsit haragszik a gomolyára, én ezt nem osztom. Én magam is nagyon szeretem, remekül kiegészíti a reggelit vagy a vacsorát. Sokat vesznek tőlünk, hat-nyolcféle ízesítéssel készítjük.

- Mi az, ami rekordhosszúságú ideig érik? Milyen típusú sajt ez?

- Nekünk ilyen nincsen, egyszerűen azért, mert a körülményeink nem alkalmasak erre. A leghosszabb érlelésű sajtunk a 10 hónapos volt.

Ennek a Baracskai félkemény sajtnak, ami a versenyen nyert, a hat hónapos verzióját adtunk be, de próbáljuk ugyanennek a 10 hónapos és egy éves változatát is elkészíteni. Ezen dolgozunk most, de ennél tovább nem tudunk érlelni, nincs elég tejünk hozzá, ugyanis hamarabb elfogy a sajt, minthogy egy évig érjen. Másrészt pedig még nem kísérleteztük ki a kemény sajtokat, csak a félkeményig mentünk el.

- Milyen terveik vannak erre az évre?

- Sok minden hiányzik még a műhelyünkből, szeretnénk minilabort vásárolni, hogy napról napra követhessük a tej változásait, és reagálhassunk rá. Most ugyanis szekciónként van tejvizsgálat. Fontos például az érlelt sajtoknál a zsírszázalék beállítása, hogy ne legyen túlságosan zsíros, mert az érés során olyan bomlás alakul ki, ami mellékízt ad a sajtnak. A finomhangolásokat szeretnénk megtanulni és a munkában alkalmazni.

Tökéletesítenünk kell azt a sajtot, amivel nyertünk a magyar versenyen, még akkor is, ha finom és jó sajt. A mi szintünkön ez már laboros finomítást jelent, szigorú mikrobiológiai fejlesztést.

2018 feladata az, hogy 2019 júniusára olyan sajtot tudjunk kigurítani a Csíz Sajtműhelyből, ami megállja a helyét Franciaországban.

Nyitókép és fotók: Csíz Sajtműhely


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
varpark_foto-4.jpg

Harmadszor is Guinness-rekorder lett a dinnyési Várpark

Újabb különlegességekkel – egy eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvárral és egy palánkvárral bővült a világon egyedülálló bemutató.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2020. október 11.


hirdetés

Néhány éve fedeztük fel magunknak Dinnyésen Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalmát. Azóta a Várpark megálmodóját és készítőjét már többször is meglátogattuk, élvezhettük barátságát, vendégszeretetét és fantasztikus tudását. Annyira már megismertük őt, hogy sejteni lehetett, nem véletlenül csörren meg a telefon. Valami biztos készül… És valóban.

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” 2020-ra is előrukkolt néhány meglepetéssel.

A korábbi teljesítményei már kétszer is bekerültek a Guinness-rekordok közé, és most megint olyat alkotott, amellyel jó eséllyel pályázhatott a harmadik elismerésre is. Hogy mi lett a vége, hamarosan az is kiderül.

A tavalyi elismerés:

hirdetés

Mint arról már korábban meséltünk, Zoltán gyerekkori álma volt, hogy felnőttként építhessen egy várat. A tervről nem mondott le, de végül úgy döntött, hogy inkább egy

várparkot hoz létre, ahol egyedülálló módon mutathatja be a középkori magyar várakat. Az eddig elkészült maketteket mind két kezével maga rakta össze.

Annyit elárult, hogy sokszor saját kárán jött rá a megfelelő technikára, volt, hogy leomlott a fal, amit rakott, de nem adta fel, és ma már tökéletes várfalakat tud csinálni kőből, fából.

A vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében (amit szeretne bővíteni, hogy más látványosságoknak is jusson hely). Alaposságára jellemző, hogy nagyon szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának.

A várpark mellett

egy éve adták át az Árpád-kori tematikájú Skanzent,

ahol eredeti méretükben épült fatemplom, veremház, műhelyek, gazdasági épületek láthatók.

Idei újdonsága pedig a 39 már meglévő vár mellé elkészült, szintén eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvár és Székesfehérvár Feketehegyének palánkvára.

Székesfehérvár – Feketehegy vára

Mint Zoltántól megtudtuk, az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 cm-re emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül.

A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely kör alakban fogta körbe az építményt – kivéve a bejáratot.

Épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

Szekérvár

A honfoglaláskori szekérvár szintén eredeti méretben készült el. Ezeket már az ókorban is használták a harcokban, de később is fontos szerepük volt a csatározásokkor. A szekérvár védekező haditechnika volt, amikor a sereg a szekereit a tábor köré állította fel, kör vagy négyszögletes formában. A szekerek közé is „falakat” tettek, hogy zárt legyen a szerkezet. Az állatokat belül helyezték el, a szekerekben lévő katonákat pedig mellkasig védték a szekerek oldalfalai. A katonák ráadásul így a támadó lovasok magasságába kerültek, ami előnyt jelenthetett a harcokban. Szekérvárat használtak a gótok, a rómaiak és a hunok és a magyarok is.

A Várparkban lévő szerkezet egy

9-10. századi szekérvár rekonstrukció,

a régészek ebből a korból nem találtak eredeti leleteket. A 900-as években hadjáratokat vezető magyarok kör alakú szekérvárat alkalmaztak, amit a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével oszlopokban mozgatni is lehetett és zászlójelekkel vezényelték, így támadó fegyverként is jól használható volt. Az itteni szekérvárhoz hasonlót használhattak őseink. A fából épült szerkezet másfél hónap alatt készült el – árulta el Zoltán. A palánkvár több időt igényelt, tavaly szeptemberben indult a munka és idén januárban lett kész vele.

Az új várral pedig Alekszi Zoltán és a Várpark harmadszor is világrekorder lett. Megérkezett a 2020 Guinness World Records oklevele, amely igazolja, hogy övé „A világ legtöbb várreplikája”.

A „várkapitány” idén egy másik díjat is kapott, szeptemberben adták át számára a Marosi Arnold Díjat. „Óriási elismerés számomra, mert néhai segítőm és támogatóm, Dr. Siklósi Gyula professzor is birtokosa volt ennek az elismerésnek” – mondta Zoltán a kitüntetése kapcsán.

Bővebb információk ITT

Így készült a palánkvár:

Várpark - Dinnyés

Játék! A plakát megosztói között 1darab családi belépőt/ 2 felnőtt+ ... 2 gyerek / sorsolunk ki, mely egyszeri belépésre jogosít a Várpark és Skanzenbe és a Dinnyési Parasztudvarba. Érvényes: 2020.10.10-11. Játék vége, sorsolás:2020.10.10. 9.00

A Várparkba ősszel is érdemes kirándulni, íme egy kis kedvcsináló:

Fotók: a szerző, Okolicsányi Zoltán, Várpark Facebook-oldal

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
kapus2.jpg

Rekorder a 20 diplomás magyar férfi: legutóbb horgászvizsgát tett, de sminkelni is tud

„A tizenötödik diplomáig igazából nem is éreztem, hogy ez valami rekord, vagy valami különlegesség lenne, de azóta is hajt a tudásvágy” – mondja Kapus Krisztián, aki nemrég vehette át huszadik oklevelét.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

Egyértelmű, hogy az első kérdésünk az volt hozzá, mi motiválta őt és egyáltalán miért végzett el húsz különböző felsőfokú képzést.

Kapus Krisztián: Kicsi gyerekkorom óta hajt a tudásszomj. Én már általános iskolában és középiskolában is a könyvtárban éreztem leginkább otthon magam. Piarista középiskolába jártam, ahol piarista szerzetesek tanítottak, és ez rengeteg inspirációt adott, hogy soha, egy percig ne enyhüljön bennem a kíváncsiság.

Hatodikos voltam, amikor versem jelent meg, tagja voltam a nyolcvanas években oly népszerű kincskeresők csapatának. Felnőttként pedig bármi, ami felkeltette az érdeklődésemet arra sarkalt, tudjak meg még többet róla. És ha befejeztem egy iskolát, addigra már újabb és újabb tudományok is izgatták a fantáziámat.

– Amikor bemutatkozol, mit mondasz magadról egy ismeretlen társaságban? Kicsoda Kapus Krisztián, ha egy hivatást is oda kell biggyesztened a neved mögé?

– Talán pedagógusnak vagy ifjúsági közösségszervezőnek titulálnám magam.

hirdetés

A pedagógus szó számomra azt jelenti: nem tantárgyakat tanítok, inkább embereket nevelek.

A legtöbb időmet fiatalokkal töltöm, táborokat szervezek, rádióztunk, újságot írtunk. Elvégeztem egy ifjúsági szakértői képzést is, de ilyen nagy szavakat, mint szakértő, inkább nem használnék.

– A mai fiatalok egy fura évezred első éveiben vannak, amikor érezzük, a régimódi iskolatípusok, a maradibb berögzülések helyett muszáj nyitni az új felé. Amikor már nyelvet nem a szótárfüzet bemagolásával tanulunk, amikor a tananyagról beszélgetni, azt tovább kutatni a kihívás, és nem visszaadni szóról szóra azt, amit a tankönyvek írnak. Mit tudnál mondani egy mai fiatalnak arról, hogyan is kell tanulni? Hiszen tudjuk jól, ez az, amire a diákokat még nem tanították meg, és ez az idei év otthontanulásos időszakában markánsan meg is mutatkozott.

– A gyerekekben még zsigerből megvan az a tudásvágy, az az elemi erő, hogy majd ők megválthatják a világot. Ez az, amit nem szabad belőlük kiölni. Fel kell kelteni az érdeklődést és hagyni kell őket, hogy kutakodjanak a témában, hogy ki tudják fejezni önmagukat az adott témakörben és meg is tudják találni benne a saját motivációikat. Ha pedig megvan ez az alap érdeklődés, akkor az magával vonzza a vágyat, hogy még többet tudjanak.

– Mennyire menő az, ha valakinek van húsz diplomája? Értem ez alatt azt, hogy láttam, többen írnak a teljesítményed kapcsán negatív hozzászólásokat is.

– Igen, menetrendszerűen megérkezett a vélemény, miszerint én 28 éve az állam pénzén ingyenélősködöm, de meg kell nyugtatnom mindenkit: dolgozom és a tanulmányaimat emellett végzem.

Az sem igaz, miszerint egy sápatag, kocka, csúcsfejű lény lennék, aki közel három évtizede el sem hagyta az otthonát. Hovatovább három gyermekes családapa is vagyok, akinek az egyik lánya épp jogot tanul Szegeden.

– Hogyan fogadod ezeket a véleményeket?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-kislany-siker-ck.jpg

Lerajzolta a jövő autóját – egy magyar kislány is nyert a Rolls-Royce nemzetközi versenyén

A 11 éves Léna is megrajzolta, milyen lesz a jövő autója. Alkotása pedig a négy kategória közül az egyik legjobbja lett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 12.


hirdetés

16 évesnél fiatalabb gyerekeknek hirdetett versenyt a Rolls-Royce. A Young Designer Competition néven futó versenyen a gyerekeknek a jövő autóját kellett lerajzolniuk. A pályázatra 80 országból összesen 5 ezer alkotás érkezett.

A szakmai zsűri 4 kategóriában hirdetett győztest,

a "FUN" nevű kategória nyertese pedig egy 11 éves magyar kislány lett.

Léna egy igazán különleges autót tervezett.

A nyertes műveket, így Lénáét, és további három, külön elismeréssel díjazott alkotást is a Rolls-Royce Design Team csodálatos, digitális illusztrációként is elkészítette. A csapat ugyanazokkal a szoftverekkel és folyamatokkal dolgozott, amelyekkel a valódi Rolls-Royce-ok tervein is szoktak.

hirdetés

A Kínából, Japánból, Franciaországból és Magyarországról származó nyertesek pedig a közeljövőben egy sofőrös Rolls-Royce luxusautóval mehetnek majd iskolába a legjobb barátjuk társaságában.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
fokep.jpg

Hol Michelin-csillagos étteremben, hol meztelen testen készíti a tányérdesszerteket

Molnár Molli egy extravagáns cukrász, aki hamar végigjárta a szakmai ranglétrát. Szemkápráztatóan morbid finomságaira a legnívósabb éttermek és fétispartik egyaránt igényt tartanak.
Tóth Noémi interjúja - szmo.hu
2020. október 21.


hirdetés

Nehéz nem felfigyelni erre a magas, csinos lányra, aki ráadásul az öltözködésével is tesz róla, hogy minden szem rá szegeződjön. Molnár Mollit a goth-metal szubkultúrából ismerem, és amikor kiderült, egy elhivatott, tehetséges cukrászról van szó – aki ráadásul nem akármilyen területeken szokott alkotni –, feltétlenül ki kellett faggatnom.

– Hogyan és mikor csöppentél bele a cukrászat világába?

– Gimnazista koromban először orvosira készültem, pszichiáternek. Nővérem abban az időben tanult szintén orvosnak, és látva ezt a folyamatot, úgy döntöttem fél évvel az érettségi előtt, hogy nem szeretnék 30 éves koromig tanulni, hanem inkább csinálnék valami olyasmit, aminek kézzelfogható eredménye is van, belátható időn belül. Arra már nem emlékszem pontosan, hogyan is ugrott be épp a cukrászat, mint ötlet, de az biztos, hogy egészen kisgyerekkorom óta szerettem a konyhában segíteni, sütni-főzni.

– Hogyhogy pont a bonbonokra és tányérdesszertekre specializálódtál?

– A bonbonozást a cukrászképzésem közben szerettem meg. Akkor annyira magával ragadott a csokoládéval való foglalkozás, hogy karácsonyra mindenki bonbont kapott tőlem, úgy 200 darabot gyártottam le itthon. Azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom bonbonokat készíteni.

hirdetés

Sokan nehéznek gondolják a csokizást, de szerintem mindössze annyi a titka – a sok gyakorláson túl –, hogy az ember elfogadja, hogy a csokoládénak önálló „akarata” van, és ezt alázattal kezelje, onnantól sima ügy.

A tányérdesszertekről nem igazán tanultunk sokat az iskolában, akkor még nem figyeltem fel erre a területre. Majd az iskola végeztével elkezdtem Kocsis Zsolttal, a mentorommal dolgozni, aki pont ezen a vonalon mozgott, így én is átvettem tőle. Hamar beleszerettem, és onnantól elképzelni sem tudtam volna mást magamnak.

– Fiatal korod ellenére hamar felküzdötted magadat a gasztronómiai ranglétrán: a legnívósabb éttermekben dolgozol, illetve tartottál már fine dining tányérdesszert-kurzust is Fehér Judit győri mestercukrásszal együtt. Mesélnél kicsit a szakmai előmeneteledről, hogy hol tanultál és dolgoztál eddig?

– Említettem a mentoromat, Zsoltot. Neki köszönhetem, hogy ott tartok szakmailag, ahol. Érettségi után egy OKJ-s képzést kezdtem el a Gödöllői Szakképző Magániskolában. Remek választás volt! A két tanév közötti nyáron sikerült kijutnom négy hónapra Ciprusra dolgozni. Sajnos azóta az iskola már megszűnt, de én nagyon örülök, hogy nekem még sikerült ott tanulnom.

A második évben egyszer csak Zsolt bejött hozzánk az osztályba, és mondta, hogy keres maga mellé egy tanulót, valakit, aki szívesen dolgozna vele külföldön. Három másik osztálytársammal együtt én is felkaptam a fejem a lehetőségre, végül Zsolt engem választott.

A képzésem lezárulása után egyből mentem is ki Mallorcára, ott kezdtük meg a mentorommal a közös munkát. Három éven keresztül dolgoztunk együtt Európa-szerte (Mallorca, Írország, Ausztria, Málta, Németország) a legelegánsabb hotelekben, valamint fine dining éttermekben. Ezalatt a 3 év alatt többet tudtam tanulni, mint más 6-8 év alatt.

Sajnos a mi szakmánkban is még mindig jellemző a szakmai irigység. Emiatt egyedül nagyon nehezen tud fejlődni bárki, mert sokan nem hajlandóak tanítani a kezdőket. Nekem ezért volt nagy mázlim Zsolttal, mert ő kifejezetten tanítani akart. Mikor pedig már volt némi tapasztalatom, akkor hagyott kibontakozni: ha kitaláltam egy új desszertet, azt meg is csinálhattam, kísérletezhettem új dolgokkal, és teljesen szabad kezet kaptam. Egyenlő félként kezelt, nekem is volt beleszólásom a munkába, hogy miket csináljunk.

– A csoki-szignód egy pókháló, és lehet tudni rólad, hogy a sötét zenék iránt vonzódsz, bár az öltözködésed eleve árulkodó. Hogyan fogadta a szakma és a vendégkör, hogy bevonod a szakmádba a hobbidat is?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!